Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-13 / 241. szám

1990. október 13„ szombat Antall József Hollandiában Az amerikai vállalkozók csak arra várnak, hogy a magyarok hazamenjenek „Egészségcsalók' Tengizben? ,99 Megmérettetés a ringben Régi igazgatók az új székben Péntek délelőtt Hollandiá­ba érkezett Antall József miniszterelnök. A magyar kormányfőt, aki a brit kon­zervatív párt konferenciájá­ról különgépen repült Rot­terdamba, katonai tisztelet- adással köszöntötték. A mi­niszterelnököt a repülőtéren Hans van den Broek kül­ügyminiszter, Hendrik jan van Oordt Hollandia buda­pesti nagykövete és Csejtei István Magyarország hágai nagykövete üdvözölte. An­tall József kíséretében tár­gyal partnereivel Hágában Bőd Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi, illetve Surján László népjóléti miniszter. A magyar kormányfő és kísérete Rotterdamból a 26 kilométerre fekvő Hágába, az ország adminisztratív fő­városába hajtatott. Itt a Catshuis miniszterelnöki pa­lota szolgál szállásul és a tárgyalások színhelyéül. 11.45-!kor Beatrix holland Péntek reggel Kairóban le­lőtték Rifiaal Mahgubot, a feloszlatott egyiptomi parla­ment elnökét. A MENA hi­vatalos egyiptomi hírügy­nökség szemtanúkra hivat­kozó jelentésében erősítette meg a délelőtt folyamán Kairóban elterjedt hírt. A 64 éves politikust, to­vábbá testőrét és sofőrét egy magányos támadó lőtte Független parlamenti vizs­gálatot követelt pénteken a Komszamolszlkaja Pravda hasábjain a szovjet légierő egyik pilótája, aki szintén részese volt a szeptemberi, Moszkva környéki hadmoz­dulatoknak. A lap címolda­lán közölt levél egyértelmű­en megkérdőjelezi a védelmi miniszter által a katonai mozgásokra adott hivata­los parlamenti magyarázatot. A levélíró pilóta egy ka­tonai szállító alakulatnál szolgál, és arról számolt be, hogy szeptember kilencedi­kén riadóztatták egységüket, majd deszantos alakulato­kat vettek a gépekre — tel­jes fegyverzetben. Felszállás előtt két órával az eredetileg kijelölt úticélt megváltoztat­ták. és Rjazany helyett egy Moszkva melletti katonai repülőtérre indultak. A pi­lóta utalt arra is, hogy a szokásos gyakorlattal szem­ben a deszantosokat ezúttal éles töltényekkel látták el királynő audencián fogadta Antall Józsefet a királyi pa­lotában. A jelen és jövő témáit érintő tárgyalások délben Andriessen gazdasági mi­niszternek Antall József és kísérete tiszteletére rende­zett munkaebédjével kezdőd" tek. Délután Antall József előbb a parlamentbe látoga­tott, majd Ruud Lubbers mi­niszterelnökkel tárgyalt, az­után nemzetközi sajtóérte­kezletet tartott és találkozott a Hollandiában élő magyar­ság képviselőivel a nagykö­veti rezidencián. Ezt köve­tően Lubbers miniszterelnök — tiszteletére rendezett — díszvacsoráján vett részt. Ma, a hollandiai látogatás második napján Antall Jó­zsef és kísérete Lubbers mi­niszterelnök pártjának nem­zetközi szimpóziumán vesz részt, amelynek témája a kereszténydemokrácia jövője Európában. le a kairói Nílus-parton álló Semiram.is Szálloda előtt. A merénylő elmenekült. Egyiptomiban csütörtökön népszavazást tartottak a törvényhozás feloszlatásáról, és a péntek reggeli sajtóje­lentések tanúsága szerint a szavazóik elsöprő többsége igent mondott egy új parla­ment felállítására.­indulás előtt. A pilóta őrnagy szerint az átdobásban részt vevő egységek közvetlen pa­rancsnoksága sem tudott az akció céljairól. A katonák egy héttel ké­sőbb, a tévé és a sajtó, hír­adásaiból értesültek arról, hogy vallójában milyen ak­cióban vettek részt. A sajtóban közölt hivata­los magyarázatokat érintve a pilóta kifejtette: — Megle­hetősen furcsia volna, ha egy olyan tapasztalt egységgel, amely megjárta Afganisz­tánt, Karabahot, Jerevánt és Ost. olyan egyszerű felada­tokat gyakoroltatnának, mint a ki- és berakodás, az álcázott repülés, a repülő­gépben való éjszakázás. Határozottan közölte, hogy a manőverben részt vevő ka­tonák közül senki nem vett részt a Moszkva környéki betakarítási munkákban, így ez a magyarázat sem állja meg a helyét. A kazahsztáni Tengizben dolgozó magyarok „expedí- ciós” helyzetben vannak. A zárt közösségi életet, a napi 12 órai munkát vállaló dol­gozók anyagi helyzetük ja­vítása reményében utaztak a távoli építkezésre, ám célja­ik — a hazai infláció miatt — egyre elérhetetlenebbek­nek tűnnek. Ez a feszült lel­kiállapot betegségek formájá­ban is megjelenhet. Minder­ről pénteken beszélt a nép­jóléti miniszter által a ten- gizi egészségügyi helyzet vizsgálatával megbízott munkacsoport pszichológus tagja. A bizottság befejezte a helyszínen gyűjtött ada­tok elemzését, s jelentését, javaslatait átadta a minisz­ternek — hangzott el a saj­tótájékoztatón. A bizottság felállítására az építkezés dolgozói között ta­pasztalt hasmengses jár­vány adott okot, ám a jár­ványügyi. pszichológus, munkaegészségügyi és „fer­tőző” specialistákból álló csapat a tengizi egészség- ügyi helyzetet sok szempont­ból górcső alá vette. A hazai sajtóban megjelent írások, a bennük megfogalmazott ag­godalmak is tisztázást igé­nyeltek. — Nekünk csak újságcik­kek alapján volt elképzelé­sünk a kinti állapotokról, ám a lakóhelyről, a munka- körülményekről szerzett be­nyomásaink ennél a várako­zásnál kedvezőbbek voltak — szögezte le dr. Jákics Jó­zsef miniszteri biztos. Dr. (Folytatás az 1. oldalról) utazás feltételeinek hiánya miatt — a két útlevélkezelő magyar határőr megtagadta. Ezt követően — a jogszerű­en eljáró, szolgálatukat sza­bályosan teljesítő — határ­őröket a libanoniak közre­fogták, az egyik fülkébe kí­sérték, és nem engedték le- szállni a vonatról. Molnár Béla és Szucsigán József ha­tárőr lélekjelenlétét meg­őrizve, az ablakon át kiad­ta járőrfelszerelését az átke­lőhely ügyeletes tisztjének. A magyar és a román ha­tárőrizeti szervek jelenlévő 'képviselői közös fellépésé­nek eredményeként két óra eltelte után, a két határőrt Perlaky Árpád pszichológus ezt azoknak a kérdőíveknek az eredményével is alátá­masztotta, amelyet a kint dolgozók egy része — névte­lenül — kitöltött. A számok azt mutatják: a munkások 86 százaléka az előzetes tá­jékoztatásnak megfelelő, vagy annál jobb körülmé­nyeket talált Kazahsztánban. Betegségek, balesetek per­sze előfordulnak, bizonyos eseték gyakoribbak is a ha­zai átlagnál. Ezeket alapo­san ki kell vizsgálni, s meg kell állapítani: mi írható a rendkívüli körülmények kö­zött végzett munka, a veszé­lyes anyagok vagy más spe­ciális tényezők rovására. A kinti járványügyi helyzet összességében nem rossz — állapította meg dr. Straub. Ilona. A pontos kép kialakí­tását azonban nehezíti, hogy míg idehaza „táppénzcsa­lókkal” kell számolni, Ten­gizben „egészségcsalók” akadnak. Ök az anyagi vesz­teség miatt olyan esetekben sem mennek betegállomány­ba, amikor ez már szükséges lenne. A bizottság számos javas­latot tesz, s ezek megvalósí­tását is figyelemmel kívánja kísérni. Jákics doktor sze­rint károsak a Tengizről ter­jedő hamis hírek. Annál is inkább — s ezt már az egyik újságíró jegyezte meg —, mert a már jelenlevő ame­rikai vállalkozók csak arra várnak, hogy a magyarok hazamenjenek. elengedték, majd a libanoni­ak leszálltak a vonatról. Az esemény során senkinek nem esett bántódása. Tegnap este az. orosházi határőrség ügyeletes tisztje a fentieket azzal egészítette ki, hogy a libanoni csoport — amely vegyesen férfiak­ból, nőkből és gyermekekből állt — Romániába legális út­levéllel lépett be. Hogy pon­tosan mi lett volna a végső úticéljuk, erről az ügyeletes tisztnek nincs tudomása. A sikertelen határátlépés után a libanoniak Románia bel­sejébe vették az irányt. A határőrök nem tapasztalták, hogy a zöldhatáron kísérel­ték volna meg az átkelést. (Folytatás az 1. oldalról) napját szeptember 24-re tűz­ték ki. A megalapozott dön­téshez a szakszervezet szé­leskörű felmérést végzett. A bizalmi testület ülésén pe­dig — összesítve a vélemé­nyeket — olyan állásfoglalás született, hogy az érdekkép­viselet támogatja az igazga­tó megerősítését. Nem kü­lönben a vállalati tanács tag­jai is. Így a soros ülésen a vt új elnökének előterjesz­tésére titkos szavazással, 18 igen mellett, 3 elleneben megerősítették a korábbi igazgatót tisztségében. A mi­nősített többség eléréséhez valószínűleg az is hozzájá­rult, hogy. a vállalatvezető a dolgozók feltett kérdéseire igencsak jól válaszolt. Ugyanis az újjáválasztás sar­kalatos pontja nemcsak a múlt gazdasági értékelése, hanem a jövő elképzelései­nek ismertetése volt. Nos, a mérleg serpenyőjét az billen­tette a javára, hogy az igaz­gató az átszervezést és a külföldi tőke bevonásával történő privatizációt a vál­lalati kollektíva érdekeinek megfelelően kívánja megol- dáni. Persze dr. Botyánszki Mihály rászolgált a dolgo­zók bizalmára. A többdiplo­más, nyugati nyelveket be­szélő vezető 21 éve a válla­lat dolgozója. A mintegy 1500 fős kollektívánál ezzel a szakismerettel és gyakor­lattal nem sokan versenyez­hetnek. továbbá az első szá­mú vezető már a korábbiak­nak is bizonyított. * * * Nem is olyan régen öles, nagy visszhangot ' kiváltó cikk jelent meg lapunkban az Orosházi Baromfifeldol­gozó Vállalatról. Azóta az igazgatótanács kinevezte az új — régi — igazgatóját Papp József személyeben. Amikor ebből az alkalomból kerestük meg, mindössze ennyit mondott: — Nem kívánom kommen­tálni az anyagot, de tény, hogy az itt dolgozók köré­ben szinte „totális nemtet­szést aratott”. Sokan először azt hitétk, hogy nem is ró­lunk van szó. Egyébként, a „vihar” ellenére a vállalati tanács 100 százalékos szava­zati aránnyal választott meg vezérigazgatónak. — Tudomásom, szerint ed~ dig ön „csak” igazgató volt. — A nemzetközi kereske­delemben szokásos normák miatt tartotta szükségesnek a vállalati tanács a vezérigaz­gatói cím megszavazását. Te­hát korántsem rangkórság­ról van szó. A külföldi part­nereinknek így teljesen egy­értelmű, hogy vállalatunk milyen képviseleti szintjével tárgyalnak egy-egy üzletkö­tés során. — Címek és rangok ide, vagy oda, manapság minden termelőegység válaszút előtt áll. Pontosabban nincs olyan nagy választási lehetőség, mert privatizálni kell. A kér­dés az: hogyan? — Az Orosházi Barnevál- nál a privatizáció során olyan külföldi partnereket várunk, amelyeknek kiter­jedt kereskedelmi kapcsola­tuk van, számunkra üzletet hozhatnak, egyszóval bizto­síthatják a Barnevál fejlődé­sét. Az új üzleti lehetősé­gek pedig a piac bővülését hozhatnák magukkal. Ugyan­akkor sajátos helyzetünknél fogva mindenképpen szeret­nénk megőrizni a több száz kistermelővel való együttmű­ködésünket, akik a saját be­fektetéseik mellett hiteleket vettek föl ahhoz, hogy ba­romfit neveljenek. Ehhez már idén megtesszük a szükséges lépéseket az elfo­gadható felvásárlási árak se­gítségével. — Gondolom, az Orosházi Barnevál dolgozói személy szerint sem kívánnak kima­radni a privatizálásból. Van-e már valamilyen el­képzelése a vezérigazgatónak a lehetséges módozatokról? — Az átalakulási törvény körvonalazza mindazokat a lehetőségeket, amelyek meg­teremtik a dolgozók érde­keltségét a termelésben. Cé­lunk teljesen egyértelmű: ar­ra törekszünk, hogy minél nagyobb mértékben része­sedjenek az emberek a vál­lalati tulajdonból! * * * Bár a közhangulatban egy­fajta vezetőellenesség ta­pasztalható, azonban azok­nak a vezetőknek, akik párt­érdekektől függetlenül a dol­gozók megelégedésére ered­ményesen dolgoztak, nincs mitől félniük. A gazdasági fellendüléshez ■ nem szüksé­ges okvetlenül a fejcsere. Azt. hogy a kollektívák dön­tése helyes volt-e az igaz­gatók állásukban történő megerősítésében, illetve az új igazgatók választásában, azt a következő erőpróbák fogják igazolni. Ha figye­lembe vesszük, hogy az első számú vezetők megválasztá­sába — minden ellenkező híresztelés ellenére — a kor­mány nem szólt bele, még elégedettek is lehetünk. A vállalati önkormányzatoknak biztosították a demokrácia, a szabad választás jogát. Gera Mária— Lovász Sándor Megölték az egyiptomi parlament elnökét Puccskísérlet volt? — Vizsgálatot követelünk! Incidens a román határon liir jhsssctm-ban olvastuk Magyar nemzeti kisebbség A Magyarországgal szom­szédos országokban élő ma­gyar nemzeti kisebbség problémáiról szól Szvjatosz- lav Bulah budapesti keltezé­sű cikke, amelyet e heti szá­mában közölt a Moszkovsz- kije Novosztyi című lap. A kialakult helyzet törté­nelmi előzményeinek felidé­zését a szerző a trianoni bé­kével kezdi. Trianon nemze­ti tragédia volt a magyarok számára — állapítja meg SzvjatDszlav Bulah. — Az 1947-es párizsi békekötés után a nemzeti kisebbsége­ket, köztük a magyarokat még azoktól a jogi garan­ciáktól is megfosztották, amelyeket a liberálisnak aligha nevezhető trianoni békeszerződés megadott. — A szomszédos országok területén viszonylag zárt egységben élő magyarok je­lenléte mindig magában hor­dozta a veszélyt, hogy Ma­gyarország részéről elkép­zelhetők területi követelé­sek. E félelmek sürgették an­nak idején a kisebbségi problémák kemény és radi­kális megoldásának keresé­sét, akár kitelepítés, akár (mint Magyarország és Cseh­szlovákia között 1946-ban). lakosságcsere révén, akár pedig az erőszakos asszimi­láció eszközével, amint az a Ceausescu-rezsim idején tör­tént Romániában — írja a MosZkovszkije Novosztyi szerzője. — Magyarország új kor­mánya külpolitikai koncep­ciójának egyik alapeleme a nemzeti kisebbségek, a szomszédos országokban élő magyarok érdekeinek védel­me. Ez vegyes reagálásokat váltott ki a szomszédokból — írjia. A szerző céloz rá, hogy. kétértelmű fogadtatásra ta­láltak Antall József szavai is arról: Magyarország nem törekszik a határok erősza­kos megváltoztatására. — A budapesti kormány nem azonnal és nem egyértelmű­en határolta el magát a Szent Korona Társaságnak a trianoni emlékművet helyre­állítani akaró szándékától sem — jegyzi meg a cikk­író. Megemlíti azt is, hogy a szomszédos országokban gyanakodva fogadták a .körkörös védelem” katonai doktrínáját is. — Ugyanakkor e tényék­től függetlenül meg kell je­gyezni, hogy Magyarorszá­gon egyetlen komoly politi­kai erő sem támogatja a ha­tárok erőszakos megváltoz­. tatásának gondolatát — álla­pítja meg a cikk. — Nem igazolódtak a re­mények, hogy gyorsan ren­deződik Magyarország és Románia viszonya — folyta­tódik az írás. Megállapítja, hogy az erdélyi magyarok problémája továbbra is bot­ránykő a két ország viszo­nyában a demokráciáról és a gazdasági reformról vallott különbözőségek mellett. — •t Egészében véve a magyar nemzeti kisebbség Magyar- ország segítségével fokozato­san kivívja kulturális és po­litikai jogait — véli Szvja- toszlav Bulah. — Erősödtek a súrlódások Szlovákiával • — tér rá ez­után a következő szomszé­dos országra. — Szlovákia elzárkózik az elől, hogy két­oldalú tárgyalásokon tekint­se át Magyarországgal a kollektív nemzeti kisebbségi jogok megadását a magya­roknak. Lényegesen rugal­masabb e kérdésben a cseh­szlovák szövetségi kormány — írja a hetilap. — Némiképpen romlott a magyarok helyzete Jugoszlá­viában, amelyet Magyaror­szágon mindig úgy emleget­ték, hogy ott egészen liberá­lis a viszony a magyar nem­zeti kisebbséghez — véli a szerző. (A cikkben itt vége szakad a felsorolásnak; Bu- Lah nem vállalkozott arra, hogy a szovjetunióbeli ma­gyar nemzeti kisebbség helyzetét iff tömören össze­foglalja.) Az egész téma kapcsán gyakran felmerülő határ­kérdésekről a szerző a kö­vetkező gondolatokkal zárja cikkét: — Lehet, hogy a tá­voli jövőben olyan helyzet allékul ki, amikor saját te­rületi hovatartozásáról (ha ez a kérdés akkor még egyáltalán időszerű lesz) népszavazáson maga a nép dönt majd. Napjaink euró­pai realitásai azonban olya­nok, hogy a határok népsza­vazás útján történő megvál­toztatására irányuló bármi­lyen törekvés a nacionaliz­mus olyan kirpbbanását eredményezhetné, amely há­borúba torkollna. Ezért ma­rad a kevésbé elvi, de sok­kal reálisabb kompromisszu­mos út: fokozatosan megbé­kíteni a térség népeit, fékről fokra feloldani a jelenlegi határokat a jövő Európájá­nak gazdasági, politikai és kulturális együttműködése keretei között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom