Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-13 / 241. szám
1990. október 13„ szombat Antall József Hollandiában Az amerikai vállalkozók csak arra várnak, hogy a magyarok hazamenjenek „Egészségcsalók' Tengizben? ,99 Megmérettetés a ringben Régi igazgatók az új székben Péntek délelőtt Hollandiába érkezett Antall József miniszterelnök. A magyar kormányfőt, aki a brit konzervatív párt konferenciájáról különgépen repült Rotterdamba, katonai tisztelet- adással köszöntötték. A miniszterelnököt a repülőtéren Hans van den Broek külügyminiszter, Hendrik jan van Oordt Hollandia budapesti nagykövete és Csejtei István Magyarország hágai nagykövete üdvözölte. Antall József kíséretében tárgyal partnereivel Hágában Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi, illetve Surján László népjóléti miniszter. A magyar kormányfő és kísérete Rotterdamból a 26 kilométerre fekvő Hágába, az ország adminisztratív fővárosába hajtatott. Itt a Catshuis miniszterelnöki palota szolgál szállásul és a tárgyalások színhelyéül. 11.45-!kor Beatrix holland Péntek reggel Kairóban lelőtték Rifiaal Mahgubot, a feloszlatott egyiptomi parlament elnökét. A MENA hivatalos egyiptomi hírügynökség szemtanúkra hivatkozó jelentésében erősítette meg a délelőtt folyamán Kairóban elterjedt hírt. A 64 éves politikust, továbbá testőrét és sofőrét egy magányos támadó lőtte Független parlamenti vizsgálatot követelt pénteken a Komszamolszlkaja Pravda hasábjain a szovjet légierő egyik pilótája, aki szintén részese volt a szeptemberi, Moszkva környéki hadmozdulatoknak. A lap címoldalán közölt levél egyértelműen megkérdőjelezi a védelmi miniszter által a katonai mozgásokra adott hivatalos parlamenti magyarázatot. A levélíró pilóta egy katonai szállító alakulatnál szolgál, és arról számolt be, hogy szeptember kilencedikén riadóztatták egységüket, majd deszantos alakulatokat vettek a gépekre — teljes fegyverzetben. Felszállás előtt két órával az eredetileg kijelölt úticélt megváltoztatták. és Rjazany helyett egy Moszkva melletti katonai repülőtérre indultak. A pilóta utalt arra is, hogy a szokásos gyakorlattal szemben a deszantosokat ezúttal éles töltényekkel látták el királynő audencián fogadta Antall Józsefet a királyi palotában. A jelen és jövő témáit érintő tárgyalások délben Andriessen gazdasági miniszternek Antall József és kísérete tiszteletére rendezett munkaebédjével kezdőd" tek. Délután Antall József előbb a parlamentbe látogatott, majd Ruud Lubbers miniszterelnökkel tárgyalt, azután nemzetközi sajtóértekezletet tartott és találkozott a Hollandiában élő magyarság képviselőivel a nagyköveti rezidencián. Ezt követően Lubbers miniszterelnök — tiszteletére rendezett — díszvacsoráján vett részt. Ma, a hollandiai látogatás második napján Antall József és kísérete Lubbers miniszterelnök pártjának nemzetközi szimpóziumán vesz részt, amelynek témája a kereszténydemokrácia jövője Európában. le a kairói Nílus-parton álló Semiram.is Szálloda előtt. A merénylő elmenekült. Egyiptomiban csütörtökön népszavazást tartottak a törvényhozás feloszlatásáról, és a péntek reggeli sajtójelentések tanúsága szerint a szavazóik elsöprő többsége igent mondott egy új parlament felállítására.indulás előtt. A pilóta őrnagy szerint az átdobásban részt vevő egységek közvetlen parancsnoksága sem tudott az akció céljairól. A katonák egy héttel később, a tévé és a sajtó, híradásaiból értesültek arról, hogy vallójában milyen akcióban vettek részt. A sajtóban közölt hivatalos magyarázatokat érintve a pilóta kifejtette: — Meglehetősen furcsia volna, ha egy olyan tapasztalt egységgel, amely megjárta Afganisztánt, Karabahot, Jerevánt és Ost. olyan egyszerű feladatokat gyakoroltatnának, mint a ki- és berakodás, az álcázott repülés, a repülőgépben való éjszakázás. Határozottan közölte, hogy a manőverben részt vevő katonák közül senki nem vett részt a Moszkva környéki betakarítási munkákban, így ez a magyarázat sem állja meg a helyét. A kazahsztáni Tengizben dolgozó magyarok „expedí- ciós” helyzetben vannak. A zárt közösségi életet, a napi 12 órai munkát vállaló dolgozók anyagi helyzetük javítása reményében utaztak a távoli építkezésre, ám céljaik — a hazai infláció miatt — egyre elérhetetlenebbeknek tűnnek. Ez a feszült lelkiállapot betegségek formájában is megjelenhet. Minderről pénteken beszélt a népjóléti miniszter által a ten- gizi egészségügyi helyzet vizsgálatával megbízott munkacsoport pszichológus tagja. A bizottság befejezte a helyszínen gyűjtött adatok elemzését, s jelentését, javaslatait átadta a miniszternek — hangzott el a sajtótájékoztatón. A bizottság felállítására az építkezés dolgozói között tapasztalt hasmengses járvány adott okot, ám a járványügyi. pszichológus, munkaegészségügyi és „fertőző” specialistákból álló csapat a tengizi egészség- ügyi helyzetet sok szempontból górcső alá vette. A hazai sajtóban megjelent írások, a bennük megfogalmazott aggodalmak is tisztázást igényeltek. — Nekünk csak újságcikkek alapján volt elképzelésünk a kinti állapotokról, ám a lakóhelyről, a munka- körülményekről szerzett benyomásaink ennél a várakozásnál kedvezőbbek voltak — szögezte le dr. Jákics József miniszteri biztos. Dr. (Folytatás az 1. oldalról) utazás feltételeinek hiánya miatt — a két útlevélkezelő magyar határőr megtagadta. Ezt követően — a jogszerűen eljáró, szolgálatukat szabályosan teljesítő — határőröket a libanoniak közrefogták, az egyik fülkébe kísérték, és nem engedték le- szállni a vonatról. Molnár Béla és Szucsigán József határőr lélekjelenlétét megőrizve, az ablakon át kiadta járőrfelszerelését az átkelőhely ügyeletes tisztjének. A magyar és a román határőrizeti szervek jelenlévő 'képviselői közös fellépésének eredményeként két óra eltelte után, a két határőrt Perlaky Árpád pszichológus ezt azoknak a kérdőíveknek az eredményével is alátámasztotta, amelyet a kint dolgozók egy része — névtelenül — kitöltött. A számok azt mutatják: a munkások 86 százaléka az előzetes tájékoztatásnak megfelelő, vagy annál jobb körülményeket talált Kazahsztánban. Betegségek, balesetek persze előfordulnak, bizonyos eseték gyakoribbak is a hazai átlagnál. Ezeket alaposan ki kell vizsgálni, s meg kell állapítani: mi írható a rendkívüli körülmények között végzett munka, a veszélyes anyagok vagy más speciális tényezők rovására. A kinti járványügyi helyzet összességében nem rossz — állapította meg dr. Straub. Ilona. A pontos kép kialakítását azonban nehezíti, hogy míg idehaza „táppénzcsalókkal” kell számolni, Tengizben „egészségcsalók” akadnak. Ök az anyagi veszteség miatt olyan esetekben sem mennek betegállományba, amikor ez már szükséges lenne. A bizottság számos javaslatot tesz, s ezek megvalósítását is figyelemmel kívánja kísérni. Jákics doktor szerint károsak a Tengizről terjedő hamis hírek. Annál is inkább — s ezt már az egyik újságíró jegyezte meg —, mert a már jelenlevő amerikai vállalkozók csak arra várnak, hogy a magyarok hazamenjenek. elengedték, majd a libanoniak leszálltak a vonatról. Az esemény során senkinek nem esett bántódása. Tegnap este az. orosházi határőrség ügyeletes tisztje a fentieket azzal egészítette ki, hogy a libanoni csoport — amely vegyesen férfiakból, nőkből és gyermekekből állt — Romániába legális útlevéllel lépett be. Hogy pontosan mi lett volna a végső úticéljuk, erről az ügyeletes tisztnek nincs tudomása. A sikertelen határátlépés után a libanoniak Románia belsejébe vették az irányt. A határőrök nem tapasztalták, hogy a zöldhatáron kísérelték volna meg az átkelést. (Folytatás az 1. oldalról) napját szeptember 24-re tűzték ki. A megalapozott döntéshez a szakszervezet széleskörű felmérést végzett. A bizalmi testület ülésén pedig — összesítve a véleményeket — olyan állásfoglalás született, hogy az érdekképviselet támogatja az igazgató megerősítését. Nem különben a vállalati tanács tagjai is. Így a soros ülésen a vt új elnökének előterjesztésére titkos szavazással, 18 igen mellett, 3 elleneben megerősítették a korábbi igazgatót tisztségében. A minősített többség eléréséhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy. a vállalatvezető a dolgozók feltett kérdéseire igencsak jól válaszolt. Ugyanis az újjáválasztás sarkalatos pontja nemcsak a múlt gazdasági értékelése, hanem a jövő elképzeléseinek ismertetése volt. Nos, a mérleg serpenyőjét az billentette a javára, hogy az igazgató az átszervezést és a külföldi tőke bevonásával történő privatizációt a vállalati kollektíva érdekeinek megfelelően kívánja megol- dáni. Persze dr. Botyánszki Mihály rászolgált a dolgozók bizalmára. A többdiplomás, nyugati nyelveket beszélő vezető 21 éve a vállalat dolgozója. A mintegy 1500 fős kollektívánál ezzel a szakismerettel és gyakorlattal nem sokan versenyezhetnek. továbbá az első számú vezető már a korábbiaknak is bizonyított. * * * Nem is olyan régen öles, nagy visszhangot ' kiváltó cikk jelent meg lapunkban az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatról. Azóta az igazgatótanács kinevezte az új — régi — igazgatóját Papp József személyeben. Amikor ebből az alkalomból kerestük meg, mindössze ennyit mondott: — Nem kívánom kommentálni az anyagot, de tény, hogy az itt dolgozók körében szinte „totális nemtetszést aratott”. Sokan először azt hitétk, hogy nem is rólunk van szó. Egyébként, a „vihar” ellenére a vállalati tanács 100 százalékos szavazati aránnyal választott meg vezérigazgatónak. — Tudomásom, szerint ed~ dig ön „csak” igazgató volt. — A nemzetközi kereskedelemben szokásos normák miatt tartotta szükségesnek a vállalati tanács a vezérigazgatói cím megszavazását. Tehát korántsem rangkórságról van szó. A külföldi partnereinknek így teljesen egyértelmű, hogy vállalatunk milyen képviseleti szintjével tárgyalnak egy-egy üzletkötés során. — Címek és rangok ide, vagy oda, manapság minden termelőegység válaszút előtt áll. Pontosabban nincs olyan nagy választási lehetőség, mert privatizálni kell. A kérdés az: hogyan? — Az Orosházi Barnevál- nál a privatizáció során olyan külföldi partnereket várunk, amelyeknek kiterjedt kereskedelmi kapcsolatuk van, számunkra üzletet hozhatnak, egyszóval biztosíthatják a Barnevál fejlődését. Az új üzleti lehetőségek pedig a piac bővülését hozhatnák magukkal. Ugyanakkor sajátos helyzetünknél fogva mindenképpen szeretnénk megőrizni a több száz kistermelővel való együttműködésünket, akik a saját befektetéseik mellett hiteleket vettek föl ahhoz, hogy baromfit neveljenek. Ehhez már idén megtesszük a szükséges lépéseket az elfogadható felvásárlási árak segítségével. — Gondolom, az Orosházi Barnevál dolgozói személy szerint sem kívánnak kimaradni a privatizálásból. Van-e már valamilyen elképzelése a vezérigazgatónak a lehetséges módozatokról? — Az átalakulási törvény körvonalazza mindazokat a lehetőségeket, amelyek megteremtik a dolgozók érdekeltségét a termelésben. Célunk teljesen egyértelmű: arra törekszünk, hogy minél nagyobb mértékben részesedjenek az emberek a vállalati tulajdonból! * * * Bár a közhangulatban egyfajta vezetőellenesség tapasztalható, azonban azoknak a vezetőknek, akik pártérdekektől függetlenül a dolgozók megelégedésére eredményesen dolgoztak, nincs mitől félniük. A gazdasági fellendüléshez ■ nem szükséges okvetlenül a fejcsere. Azt. hogy a kollektívák döntése helyes volt-e az igazgatók állásukban történő megerősítésében, illetve az új igazgatók választásában, azt a következő erőpróbák fogják igazolni. Ha figyelembe vesszük, hogy az első számú vezetők megválasztásába — minden ellenkező híresztelés ellenére — a kormány nem szólt bele, még elégedettek is lehetünk. A vállalati önkormányzatoknak biztosították a demokrácia, a szabad választás jogát. Gera Mária— Lovász Sándor Megölték az egyiptomi parlament elnökét Puccskísérlet volt? — Vizsgálatot követelünk! Incidens a román határon liir jhsssctm-ban olvastuk Magyar nemzeti kisebbség A Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség problémáiról szól Szvjatosz- lav Bulah budapesti keltezésű cikke, amelyet e heti számában közölt a Moszkovsz- kije Novosztyi című lap. A kialakult helyzet történelmi előzményeinek felidézését a szerző a trianoni békével kezdi. Trianon nemzeti tragédia volt a magyarok számára — állapítja meg SzvjatDszlav Bulah. — Az 1947-es párizsi békekötés után a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyarokat még azoktól a jogi garanciáktól is megfosztották, amelyeket a liberálisnak aligha nevezhető trianoni békeszerződés megadott. — A szomszédos országok területén viszonylag zárt egységben élő magyarok jelenléte mindig magában hordozta a veszélyt, hogy Magyarország részéről elképzelhetők területi követelések. E félelmek sürgették annak idején a kisebbségi problémák kemény és radikális megoldásának keresését, akár kitelepítés, akár (mint Magyarország és Csehszlovákia között 1946-ban). lakosságcsere révén, akár pedig az erőszakos asszimiláció eszközével, amint az a Ceausescu-rezsim idején történt Romániában — írja a MosZkovszkije Novosztyi szerzője. — Magyarország új kormánya külpolitikai koncepciójának egyik alapeleme a nemzeti kisebbségek, a szomszédos országokban élő magyarok érdekeinek védelme. Ez vegyes reagálásokat váltott ki a szomszédokból — írjia. A szerző céloz rá, hogy. kétértelmű fogadtatásra találtak Antall József szavai is arról: Magyarország nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására. — A budapesti kormány nem azonnal és nem egyértelműen határolta el magát a Szent Korona Társaságnak a trianoni emlékművet helyreállítani akaró szándékától sem — jegyzi meg a cikkíró. Megemlíti azt is, hogy a szomszédos országokban gyanakodva fogadták a .körkörös védelem” katonai doktrínáját is. — Ugyanakkor e tényéktől függetlenül meg kell jegyezni, hogy Magyarországon egyetlen komoly politikai erő sem támogatja a határok erőszakos megváltoz. tatásának gondolatát — állapítja meg a cikk. — Nem igazolódtak a remények, hogy gyorsan rendeződik Magyarország és Románia viszonya — folytatódik az írás. Megállapítja, hogy az erdélyi magyarok problémája továbbra is botránykő a két ország viszonyában a demokráciáról és a gazdasági reformról vallott különbözőségek mellett. — •t Egészében véve a magyar nemzeti kisebbség Magyar- ország segítségével fokozatosan kivívja kulturális és politikai jogait — véli Szvja- toszlav Bulah. — Erősödtek a súrlódások Szlovákiával • — tér rá ezután a következő szomszédos országra. — Szlovákia elzárkózik az elől, hogy kétoldalú tárgyalásokon tekintse át Magyarországgal a kollektív nemzeti kisebbségi jogok megadását a magyaroknak. Lényegesen rugalmasabb e kérdésben a csehszlovák szövetségi kormány — írja a hetilap. — Némiképpen romlott a magyarok helyzete Jugoszláviában, amelyet Magyarországon mindig úgy emlegették, hogy ott egészen liberális a viszony a magyar nemzeti kisebbséghez — véli a szerző. (A cikkben itt vége szakad a felsorolásnak; Bu- Lah nem vállalkozott arra, hogy a szovjetunióbeli magyar nemzeti kisebbség helyzetét iff tömören összefoglalja.) Az egész téma kapcsán gyakran felmerülő határkérdésekről a szerző a következő gondolatokkal zárja cikkét: — Lehet, hogy a távoli jövőben olyan helyzet allékul ki, amikor saját területi hovatartozásáról (ha ez a kérdés akkor még egyáltalán időszerű lesz) népszavazáson maga a nép dönt majd. Napjaink európai realitásai azonban olyanok, hogy a határok népszavazás útján történő megváltoztatására irányuló bármilyen törekvés a nacionalizmus olyan kirpbbanását eredményezhetné, amely háborúba torkollna. Ezért marad a kevésbé elvi, de sokkal reálisabb kompromisszumos út: fokozatosan megbékíteni a térség népeit, fékről fokra feloldani a jelenlegi határokat a jövő Európájának gazdasági, politikai és kulturális együttműködése keretei között.
