Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

1990. október 1., hétfő Pusztaföldvár, Orosháza w * A haspárti Németh bácsi bölcsessége Ebben az orosházi szavazókörben elég nagy volt a délelőtti forgalom Tíz órát harangoztak, ami­kor Pusztaföldvárra érkez­tünk. Az első szavazó, aki­vel találkoztunk, özvegy Miszlai Sándorné, Bözsi né­ni nemcsak finom csíramá- léiáról híres a faluban, ha­nem szókimondásáról is. A szavazóhelyiségben azonban rövidre fogja a beszélgetést: — A bolt előtt olvastam, hogy kire lehet ma szavaz­ni. Földváron öt polgármes­ter- és húsz-egynéhány kép­viselőielölt van. Én most úgy megyek választani, hogy közben a fiatalokra gondo­lok. Legyen nekik könnyebb, tudjanak boldogulni ebben a nehéz életben. Magam már nem várok semmi különö­set. belenyugodtam abba. ami eddig volt. A jövőben sem szeretnék azonban se­gítségre szorulni, remélem, a nyugdíjjal sem lesznek gond­jaim. , * * * Orosházán, a 6-os számú választókerület egyik szava­zókörében igen nagy a for­galom. P. S. feleségével, kis­lányával és a dédimamával jött szavazni. A fiatalok csendesek, nem szívesen vá­laszolnak a kérdésekre, a dédi azonban annál beszé­desebb: — Tisztességesen éltem vi­lág életemben, de ami most folyik ebben az országban, az kriminális. Hiába igyek­szem az unokáimnak segíte­ni, hogy lakáshoz jussanak, haladjanak előre, egyszerű­en lehetetlen a helyzetük. Elegem van a régi vezetők ..kutyaságaiból”, ezért jöt­tem el választani. Németh István bácsi 78 éves. ő is a reményt keltő jövő érdekében tette le a voksát. — Én egyetlen párt­nak voltam csupán a tagja, a haspárté, öreg vagyok már ahhoz, hogy párttag le­gyek, de ha megalakítanák a bürokráciamentes igazság pártját, oda belépnék — mondja lelkesen, majd fel­idézi a hadifogságban hal­lott bölcsességet. „Magyar- országon nem a kolerától, a pestistől és a tífusztól kell félni, hanem a legveszedel­mesebb népbetegségtől, a bürokráciától.” Ujszalonta Pártharcok füzében Tegnap reggel 9 órakor a 151 újszalontai választóból 73-an, egy óra múlva már 90-en leadták szavazatukat. A serénység mozgatórugói között ott feszült az utolsó pillanatban kirobbant párt­viadal is. „Ne szavazzatok a polgármesterjelöltre!” —hir­dette még tegnap is egy SZDSZ-plakát, amelyet fel­tehetően ottfelejtettek a vil­lanyoszlopon az éjszaka pla­kátfalói, s amelyet a lany­ha szél is csak ímmel-ám- mal tépkedett. — A jelöltállítás utolsó pillanatáig úgy tudtuk, hogy Üjszalontán nem lesz pol­gármester — mondta Gabá- nyi Sándor SZDSZ-ügyvivő. — A jelöltállítás lezárásakor — amikor már arról suttog­tak, hogy a kisgazdáknak lesz jelöltjük — a falu már nem tudott lépni. Bizonyos­ságot a Népújságból szerez­tünk. A kötegyáni vb-titkár- asszony a szavazatszámláló bizottsági tagok esküjén még azt mondta, hogy csak a kö­tegyáni jelöltekre szavazha­tunk. Utána már nem tették közzé, hogy megváltozott a helyzet.- A legfeljebb 12 fős helyi kisgazdaszervezet csa­ládi vállalkozás: Baloghnak hívják az elnököt, a titkárt, a 70 éves egykori tsz-elnök polgármesterjelölt feleségét, sőt, a volt elöljárót is. A polgármesteri jelölőcédulá­kat még szét is tépték, mondván, hogy nincs rá szükség. Szeptember 23-án aztán létrehoztuk SZDSZ- szervezetünket. Most már 32-en vagyunk. Idejöttek a fiatalok is: fel vannak há­borodva, hogy azok akarják vezetni a falut, akik a jelen­legi helyzetbe sodorták. Azt sem értjük, hogy a három fős képviselőtestületbe ke­rülésért és a -polgármester­ségért induló kisgazdák mi­ért nem találtak alkalmat legalább egy bemutatkozó gyűlésre. — Tényleg azt mondtuk először, hogy nem lesz pol­gármester-választás — erő­sítette meg a hallottakat Ke­néz Sándorné, a helyi taná­csi mindenes. — A jelölőcé­dulákat eltépték, úgy ra­gasztották össze később a kisgazdák is. Molnár Józsefné, az Üj­szalontán is illetékes köte- gyámi tanács igazgatási elő­adója megerősítette a pol­gármester-állítás kezdeti bi­zonytalanságait. De hozzá­tette, hogy egy kistelepülé­sen azért aligha maradhat napokig-hetekig bármi is ti­tokban. Amúgyis — véleke­dett — az elöljáró dolgaiéit volna a tanácstól megtudot- tak kihirdetése. Arról sem tehetnek, hogy az egyetlen ellenjelöltnek javasolt sze­mély végül is nem állt kö­télnek. Eljöttek a fiatalok is ... Szeghalom Kemény dió a pártlista Szeghalom polgárai 10 egyéni választókerület 70 képviselőjelöltjére, valamint 9 párt és -társadalmi szer­vezet listájára szavazhattak. Talán a nyárias napsütés is hozzájárult a választók nagy aktivitásához. Az ifjúsági házban kialakított szavazó­körben délelőtt 10 óráig a jogosultak 15 százaléka já­rult az urnákhoz. Most, az első négy órában jóval töb­ben jöttek el, mint a tava­szi országgyűlési választások idején. Gazsó Istvánná a fi­ával együtt indult el szava­zatát leadni: — Részletesen nem isme­rem a választás menetét, de már eldöntöttem, hogy ki­re voksolok. A Széchenyi utcai iskolá­ban Papp Bálintné értesítő­vel a kezében igyekezett a szavazóhely iségtoe: — Igaz, egyetlen gyűlésre sem mentem el, de a jelöl­tekről hallottam és a listán A falvak lekörö i induló pártokról is képet al­kothattam, hiszen nap mint nap újabb szórólapok kerül­tek a postaládánkba. A szavazatszámláló bizott­ságok általános véleménye, hogy a pártok két oszlopba írt listáján főleg az időseb­bek nehezen igazodtak el. Körösladáftyban a -közpon­ti óvoda szavazóhelyiségé­ben délre a szavazók 40 szá­zaléka adta le voksát. A kö- rösladányia-k 32 képviselője­löltje közül 13 mellé tehet­ték oda az egymást keresz­tező két vonalkát, illetve a két polgármesterjelölt egyi­két tüntethették ki bizal­mukkal. Mint az egyik sza­vazó, Sánta Károlyné el­mondta, ő sem járt el a pár­tok gyűlésére, de a jelölte­ket ismeri, már eldöntötte, hogy mely nevek mellé teszi oda az ikszeket, vagy a ke­reszteket. Ecsegfalva, Dévaványa, Körösladány Két sörnyire a szavazástól A lapos tetős, barna abla­kos épület előtt kidöntött oszlop, rajta a felirat: Mű­velődési Ház. Feltehetően az idegenek kedvéért még egy nyíl is segíti a tájékozódást, ami azonban az oszlop szo­katlan fekvése -miatt ezúttal a föld felé -mutat. Akár en­nek felállításával is kezd­hetné az új önkormányzat a munkáját — gondolkodom, ám odabent Gaál Jánosné, az ecsegfalvi 1-es számú sza­vazókor , szavazatszedő bi­zottságának elnöke arról győz meg, ennél sokkal ége­tőbb kérdések is megoldásra •várnak községükben. Sze­rencsére — mondta —, a falu népe nem közömbös a saját sorsával szemben. A választást megelőző falugyű­lések is bizonyítják ézt, aho­vá igencsak nágy létszám­ban mentek el a lakosok. A választás napján pedig jó méhányan már a kakasszó­val egyidejűleg öltözködni kezdtek, hogy reggel az el­sők között jelenhessenek meg az urna előtt. Mert hat semmi sem mindegy .— ahogy az egyik választó, Fo- garasi Jánosné mondta. Ez az 1600 lelket számláló kis község 5 polgármesterjelöl­tét és 23 képviselőjelöltet ál­lított. Nem mindegy hát, ki lesz az a 10 ember, aki a falu népéért fog dolgozni. Kertész Károlyné óvónő azonban a realitás talaján maradt: — Sokat nem tudnák ten­ni, ezzel mindenki tisztában van. De legalább egy talp­raesett, józan kis társaság lenne, akik összefogást, meg­nyugvást hoznának a falu életébe... * * * Dévaványán a Varjú-kocs­mánál álltunk meg először. Szitás Dániel gépüzemeltető két nyugdíjas ismerősével Diószegi Istvánnal és Sille Józseffel beszélgetett. Épp most szakadtak el az ur­náktól, alig „két sornyi ideje — mondták. Azt sem titkolták, hogy Pap Tiborra, az eddigi tanácselnökre ad­ták a voksukat a polgár­mesterjelöltek közül. — A másik jelölt egy csa­bai SZDSZ-es. A Dénes Zol­tán. Hát mi őt nem ismer­jük! Idegen a faluban. Ki tudja, megtenne-e annyi mindent értünk, mint amennyit már a Tibor letett az asztalra — bólogattak tel­jesen egyetértve egymással. A vastelepi általános isko­lába vezetett utunk ezután, ahol a dévaványai 4-es sza­vazókor végezte munkáját. Mile Lajos, a szavazatszedő bizottság elnöke igen elcso­dálkozott látogatásunkon, mondván, hogy ide az isten háta mögé nemhogy a Nép­újság, de még a madár se nagyon jár ... Az éppen ak­kor szavazó Tóth Sándor asztalos kisiparos azonban nem lepődött, meg ennyire: — Én megmondom őszin­tén, nem • az SZDSZ-esekre szavaztam! Ismerek egy-ket­tőt közülük, aki vizet pré­dikál és közben bort iszik. Bár a másik oldal talán ke­vésbé támogatja a kisiparo­sokat, a község előremenete- le miatt mégis rájuk voksol­tam ... * * * Dél múlt néhány perccel, s Körösladány legnagyobb szavazókörében, a kosárfonó üzemben a szavazatszedő bi­zottság tagjain kívül senki sem tartózkodott. Prokics Mátyásné, a bizottság elnö­ke az ebédidővel magyaráz­ta a csöndet. Mint mondta, szavazókörükben 954 válasz­tópolgár van, ebből eddig csaknem 300-an éltek szava­zati jogukkal! Éppen a nagy­község két polgármesterje­löltjéről bezsélgettünk, ami­kor az élet ismét pezsegni kezdett a szavazókörben. Zsuzsika néni után, aki nem árulta el a teljes nevét, egy fiatal házaspár lépett az urna elé. Varró Károlyt és feleségét arról kérdeztük, milyen konkrét intézkedése­ket várnak az önkormány­zattól. Gondolkodás nélkül kezdték sorolni: — Jobb orvosi ellátást, a boltok feltöltését, kövesuta- kat... Majd kiegészítésként a kö­vetkezőket tette hozzá mind­ehhez még a feleség: — Tudjuk, a pénz nem lesz több, mint eddig, de a falu népében rengeteg a tar­talék. Az önkormányzat ösz­tönözzön minket összefogás­ra, társadalmi munkára ... A 2-es szavazókört el­hagyva, a Nadány utcában olyan embereket kerestünk, akiknek szándékukban sem volt elmenni szavazni. Nem találtunk ilyet. Mezükovácsháza,Medgyesegyháza Fittyet hánytak a kampány­csöndnek Mezőkovácsházán már a szavazás előtti este fokozó­dott a feszültség. Ismeretlen kezek aláírás nélküli szóró­lapokat hintettek szét az ut­cákban, két független pol­gármesterjelölt személye el­len, komoly vádakkal. A sza­vazás napján a 8. számú vá­lasztókörzetben az általános iskola előtt gépkocsik, bi­ciklik sorakoznak. Láthatóan nagy a forgalom, érdeklődé­sünkre az egyik bizottsági tag mondja: — Ez a reformátuskovács­házi körzet már biztos pont lehet, még 50 százalékra is számíthatunk. De amit ezek­kel a szórólapokkal művel­tek, az kritikán aluli, min­denki fel van háborodva — teszi hozzá. A fülkéből Botás József helyi lakos lép ki, akit megszólítunk: milyen ered­ményre számít? — Remélem, azok az em­berek kerülnek többségbe, akik józanul gondolkodnak. Én eddig 'is MSZP-párti vol­tam, és nem szabad a jó szakembereket lebecsülni. Aki ott dolgozott a tanács- apparátusban és tette a dol­gát, megérdemli, hogy to­vábbra is lehetőséget kap­jon. Én erre adtam a vok- som, és kiállók érte bármi­kor. Nagyselmeczi István, nyug­díjas iskolaigazgató beszél­getés közben kapcsolódik be: — Nem szép dolog vádas­kodni valaki ellen, főleg, ha az védekezni sem tud. Még csúnyább, ha névtelenségbe is burkolózik a vádló. Ezzel a szórólappal nemcsak a tör­vényt szegték meg, de ön­magukat is bukásra ítélték. A tettes mindig kiderül, és kár a becsületért. * * * Medgyesegyházán, bár dél­után van, nagy a jövés-me­nés a 3. számú körzetben. A kultúrház előtt kettes-hár­mas kis kupaktanácsban mérlegelik a lehetőségeket. Egy idős bácsi gyanakodva hárítja el kérdéseimet, majd a közelben álló S. Máriához irányít, aki már sokkal kész­ségesebb : — Tudja, én 35 évet le­dolgoztam már, sok mindent láttam, rengeteg társadalmi munkát vállaltam, de az em­berekben most csalódnom kellett. Első és fontos a tu­dat, és az egymás iránti to­lerancia. Itt Medgyesenmég nem értünk meg a kulturált csatározásokra. Az egyik ember kicsinyes, a másik irigy, pedig most igazán szükség lesz a közös gon­dolkodásra. Üres kasszából nehéz lesz eredményt fel­mutatni. A győztesek hama­rosan komoly megmérette­tésnek nézhetnek élé. Bíz­zunk abban, hogy néhány év múlva nem kell csalódnunk. A választási bizottságtól megtudtuk, hogy egyébként a szavazás jó ütemben ha­lad. feltehetően a 40 száza­lékot túlteljesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom