Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT 1990. OKTOBER 1., HÉTFŐ Ara: 4,30 íorint XLV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Sok helyen kevés a voks Hej, ha mindenki elment volna! . ­Második szakaszához érkezett a rendszerváltás tegnap- Magyarországon; a tanácsok, mint közigazgatási egységek megszűntek, s felváltják őket a helyhatóságok. Megyénkben 65 településen közvetlenül választottak polgármestert; több mint kétszázan versengtek e méltóságért. A képviselőtestü­letek tagjait a kistelepüléseken kislistákról választották; a 613 helyre több mint másfél ezren pályáztak. A kilenc nagyvárosban — a megyei választási bizottság előzetes eredményei alapján — sehol sem érték el a szava­zás érvényességéhez szükséges 40 százalékos részvételi arányt. Ily módon ezeken a településeken két hét múlva újra szavaznak az állampolgárok. Az említett városokban egyébként 104 egyén] választókerületben járulhattak urnák­hoz a polgárok, átlagosan hat egyéni jelölt közül választ­hattak. A pártok és más szervezetek összesen 85 listát ál­lítottak — városonként átlagosan tízet. sík fele listáról kap mandá­tumot.) A megyeszékhelyen 51 ezer 388 állampolgár jogo­sult a szavazásra, az érvé­nyes választáshoz a polgárok 40 százalékának kell szavaz­nia, ez 20 ezer 555 ember. A délután 5 órai részered­mények nem túl biz­tatóak, a szavazóik 28,2 szá­zaléka, 14 ezer 491 állampol­gár járult az urnák elé. Felidézünk néhány apró jelenetet, hogy a választás hangulatát megelevenítsük. Jaminában a Tégla Közössé­gi Házban szavazott Hankó Gyuri bácsi. Miközben a kerékpárja láncát bogozza, határozottan magyarázza: „Kell ez most, hogy a nép végre válasszon, de látja, nem értik az emberek, ke­vesen jönnek. Azt várjuk pedig, hogy legalább azt in­tézzék el, elég legyen a nyugdíjunk a megélhetés­hez.” Az egyik itteni szavazó­kor vezetője, Papp Jánosné is bizonyítja, délutánig nem sokan jöttek el: „Gyakori a "választás mostanában. Az emberek kedvét az újabb ár­emelések bejelentése is el­vette. A pártok sokat veszí­tettek a népszerűségükből,, hiányzik a bizalom.” ■ — Én a fiatalokban hiszek — állítja egy néni, aki ép­pen a szavazócéduláját veszi át: — öreg vagyok, de a Fi- deszre szavazok. Nem a kör­nyékbeli egy-két fiatalról ítélem meg a többit, az Or­bán Viktorékat, Deutsch Ta- másékat tartom okosnak, lé­nyegre törőnek. Két mankóval is eljött egy „mama”, mert kötelességé­nek érezte, hogy szavazzon. „A szomszédom az egyik je­lölt, őt ismerem, rá szava­zok.” Mosolyog a kisgazda­Békéscsaba Második forduló: október 14-én Békéscsabán a kora reg­geli órákban a legfrissebbek az idős emberek voltak. A város 16 választókerületé­nek 62 szavazókörében ők lépték át elsőnek a fülkék küszöbét. Az már korántsem biztos, hogy az egyéni vá­lasztókerületi és listás sza­vazólapokon szereplőket is­merték, tudták, kire, miért szavaznak. Százhuszonnégy jelölt kapta meg a választó- kerületében a szavazásra jo­gosultak 1 százalékának ajánlását ahhoz, hogy a vá­lasztásokon indulhasson. A listás szavazólapokon 14 párt kapott a városban mandá- tumszerzési lehetőséget. (A lényeg, hogy a jövendő ön- kormányzat képviselőinek felét az egyéni választóke­rületben választják, a má­Plakátháború vödörcsörgéssel A választási bizottság számára munkát adott Békéscsabán né­hány alaptalan, de egy-két valósnak bizonyuló bejelentés is. Elsősorban a kampánycsend megszegése váltott ki több eset­ben hosszan tartó vitát és gerjesztett érvelést a pártok által delegált bizottsági tagok között. Többek között igaznak bizo­nyult, hogy szombaton a Kulich-lakótelepen saját magát nép­szerűsítő szórólapot osztogatott az egyik MSZMP által támoga­tott párton kívüli jelölt. Az illetőt azonosították, és az MSZMP képviselője is elítélte a ténykedését. A bizottság töívénysértő- nek minősítette a propagandát. Péntekről szombatra virradóra, éjfél előtt fél 'órával harci csatazaj tartotta ébren a sétálóutca színház előtti szakaszán la­kókat. A Fidesz és a kisgazdapárt plakátragasztói „randevúz­tak” a békéscsabai főutcán. Valaki felrúgott egy vödröt, a ra­gasztó kifolyt, valaki kivert egy ecsetet valaki kezéből, valaki letépett néhány plakátot. Némi „természetes” hangos szóváltás, egy kis lökdösődés, majd példamutató egyezkedés következett. A választási bizottság előtt megjelent felek keresték az igazu­kat: a Fideszesek a plakátjaikat, a kisgazdák a plakáttépkedő- ket. Az éjszakai őrjárat, majd a bizottság előtti szópárbaj végeredménye: egyik párt képviselője sem látta, hogy a másik párt valamelyik tagja éjfél után — a kampánytilalmat meg­szegve — ragasztott volna. Kotroczó Ferenc a gazdája azoknak az okos számítógépeknek, amelyekkel nyilvántartották a választópolgárokat a városban, összeállították a névjegyzéket és az este 6 óra után be­érkezett jegyzőkönyvek alapján összesítették az eredményeket Fotó: Kovács Erzsébet párti Zsibrita Mihály és az SZDSZ-es Rácz István, akik mindketten a higgadt viták és a békés egymás mellett élés hívei. A városi tanács választási irodájában az „agytröszt”. Bejelentéseket fogadnak, irá­nyítanak, felügyelnek a vá­lasztás tisztaságára. A szá­mítógépes központban öt gép várja a jegyzőkönyveket. Ál­landóan nyomon követik az eseményeket, _ percenként részeredményeket képesek közölni. Ezt a választást itt, Békéscsabán is a gyakorlott tanácsi dolgozók szervezik. A jövőjüktől való félelem nem hagyott nyomot a mun­kájukon: — Szakemberre az új ön- kormányzatokban is szükség lesz — mondja dr. Jelinek Lajos, a szervezési és jogi osztály vezetője. — Ügy tű­nik, második fordulóra is sor kerül október 14-én. No­vember elején üléseznie kel­lene már az önkormányzat­nak, és polgármestert kell választaniuk. De. nehéz a szavazóláda... Fotó: Kovács Erzsébet Szavaztunk is, meg nem is... Amint az várható volt, lassan érkeztek az adatok a településekről a megyei vá­lasztási bizottsághoz. Teg­nap éjjel, lapzárta előtt any- nyit sikerült megtudnunk, hogy délután 5 órakor a megye 314 ezer 652 szavazó- polgára közül 122 ezer 4 já­rult az urnákhoz (69 016-an a 10 ezer lakosnál nagyobb városokban, 52 988-an pedig a 10 ezernél kevesebb lélek­számú településeken). Ez 38,7 százalékos részvételi arányt jelent. Abban a 9 városban, ahol a kétszavazatos választási rendszer szabályai szerint szavaztak, nem érték el a 40 százalékos minimális rész­vételi arányt, ezért két hét múlva újabb választások lesznek ezeken a települése­ken. Mezőhegyes ugyan nem tartozik e városok közé, de * a részvétel ott sem érte el a minimumot, így október 14-én ők is újra szavaznak. A 65 kistelepülésből 22-ben sikeresen választottak pol­gármestert. A megyei vá­lasztási bizottsághoz 23 órá­ig* a következő nevek érkez­tek be: Mezőkovácsháza — dr. Szarvas Attila; Csorvás — Szilágyi Menyhért; Gá­doros — Fábri István; Tót­komlós — Juhász Pál; Ge­rendás — Gajdács János; Kardos — dr. Sutyinszki Ist­ván; Kondoros — dr. Ko­vács Sándor; örménykút — Gábor Mihály; Csabacsüd — Frankó János; Végegyháza — Baráth Mihály; Telekge­rendás — Gyebnár János; Nagykamarás — Köböl And­rás. A helyhatósági választá­sok részletes adatait holna­pi lapszámunkban közöljük. * A megyei választási bi­zottság szeptember 28-án döntött a beérkezett kifogá­sokról» Így többek között el­fogadták a sarkadi választá­si bizottság indokolását, s megállapították, hogy a he­lyi áfész nem sérti a válasz­tási törvényben foglaltakat. A felmerülő etikai kérdés­ben — jogszabályi rendelke­zés hiányában — nem fog­laltak állást. Egy nagyka­* Országos összesítésben a választópolgárok 36,9 száza­léka vett részt a helyható­sági választások első fordu­lóján — jelentették be a 17 órás adatok alapján készült összesített eredményt az Or­szágos Választási Bizottság tájékoztatóján. A tájékozta­tó adatok tanúsága szerint a tízezer lakosnál kisebb tele­püléseken a részvételi arány valamennyi megyében meg­haladta a 40 százalékot, pél­dául Baranya megyében el­érte az 51,3, Győr-Sopron- ban az 53,4, Heves megyé­ben az 51,7, Tolna megyében az 55.8. Vas megyében az 54,8 és Zala megyében az 51.1 százalékot. Elmondható tehát, hogy a magyar települések több mint 90 százalékában felte­hetően érvényes volt a sza­vazás — hangsúlyozta Kara Pál, az OVB titkára. El­mondta azt is, hogy a tízezer marási kifogással kapcsolat­ban a megyei választási bi­zottság megállapította: a törvény nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy az adott párt tagja füg­getlen jelöltként indulhat-e, vagy sem. A bizottság véle­ménye szerint pártállásáról senki sem köteles számot ad­ni, ez lelkiismereti, világné­zeti és nem jogi kérdés. * lakosnál nagyobb települések egyikében sem érte el a rész­vételi arány az átlagosan szükséges 40 százalékot. Kü­lönösen alacsany volt a rész­vételi arány Bács-Kiskun megyében (26,5) százalék, Fe­jér megyében (26,8), Hajdú- Bihar megyében (26,9), Ko­márom megyében (25), Sza­bolcsban (25,7) és Zala me­gyében (22,5). A 17 órás tá­jékoztató adatok szerint Bu­dapesten várhatóan érvény­telen lesz a szavazás a fő­városi listára, mert a jelzett időpontig a részvételi arány mindössze 34,5 százalékos • volt. Az Országos Választási Bi­zottság — lapzártáig még nem döntött a második for­duló időpontjáról, ám való­színű, hogy ezúttal is — akárcsak a tavaszi ország­gyűlési választásokon — két hét múltán tartják azt meg. A közúti biztonság életet jelent I Közlekedésbiztonsági hét 1990.10.1-7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom