Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-11 / 213. szám

1990. szeptember 11., kedd A vállalkozók tanácskozási jogot kérnek állásfoglalás az új helyhatóságokról Czibola Zoltán, a Kisosz megyei titkára, Kneifel István, a Békéscsabai Ipartestület ügyvivője és Szalontai János, a Vállalkozók Pártjának Békés megyei vezetője közös ál­lásfoglalást hozott a napokban a választá­sokról. illetve az új helyhatóságokkal ki­építendő együttműködésről, kapcsolatokról. Többek között megegyeztek abban, hogy a vállalkozók, kisiparosok és kiskereskedők érdekvédelmi szervei— mint szervezetek — önálló jelöltet nem állítanak — a Vállalko­zók Pártja természetesen igen —, de az egyéni választókerületekben startoló vállal­kozókat támogatják. Ugyancsak mögé áll­nak mindazoknak, akik programjukban legmarkánsabban juttatják kifejezésre a vállalkozók érdekeinek képviseletét. Kneifel István az eddigieket a követke­zőkkel egészíti ki: — Teljes az összhang közöttünk abban is, hogy az önkormányzótoknak erős helyi, hatalommá kell válniuk. A személyi fele­lősség elmosódása egyszerűen megenged­hetetlen lesz. Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy az új helyhatóság a vállalko­zókat érintő kérdésekben adjon tanácskozá­si jogot az érdekképviseleti szerveknek. Már csak azért is. mert véget kell vetni az áldatlan állapotnak, amikor a vállalkozók csak szóbeli támogatást „élveznek". Holott a gyakorlatban a jogszabályok, pénzügyi rendeletek, a hitelpolitika egyenesen visz­szafolyó hatású a kezdeményező állampol­gárokra! A helyhatóságok jogköre jelentő­sen kibővül, például kiterjed a helyi adóz­tatás meghatározására. A tárgyalások során mindhárman úgy éreztük, hogy célszerű lesz azzal a réteggel kialakítani a kölcsönö­sen elfogadható, kompromisszumos megol­dást, gyakorlatot, amelyik a lakos.ság ellá­tásában mindinkább meghatározóvá válik. Ezidáig rendre úgy születtek rólunk törvé­nyek, hogy lényegében senki sem kérde­zett meg bennünket. Egyébként nemcsak Békésben fontos, hogy a vállalkozók saját érdekeiknek megfelelő jelölteket támogas­sanak, akik várhatóan vállalkozásbarát po­litikát támogatnak megválasztásuk esetén. Czibola Zoltán fontosnak tartotta megje­gyezni : , — Békés megyében 11 településen két­tucatnyi független jelöltet támogat a Kisosz, akik valamennyien szervezetünk tagjai. Patronáljuk őket, és egyes jelöltek ezen­kívül élvezik több párt helyi bizalmát. Van, ahol a kisgazdákkal, máshol az SZDSZ- szel, harmadik helyen pedig az MDF-fel egyetértésben lépünk fel a jelöltek mellett. A vállalkozók pártjának jelöltjeit szintén támogatjuk. Persze igyekszünk nem „ke­resztbe verni” egymást, s ha kell, inkább közös jelölt állítását szorgalmazzuk a kör­zetben. Az idő rövid, így több településen az egyeztetések folynak. (Lovász) Elbocsátott verekedő rendőrök A belügyminiszter szeptember 15-i hatállyal elbocsátotta a tes­tületből azt a két pécsi rendőrt, akik egy önkéntes rendőrrel együtt ittasan belekötöttek egy algériai üzletemberbe, és súlyo­san bántalmazták. A Pécsi Vá­rosi Rendőrkapitányság vezető­je az önkéntes rendőrt kizárta a társadalmi segitők sorából. Négyes Zsolt 31 éves rendőr zászlós és Orsolics Zsolt 25 éves rendőr törzsőrmester Szabó Ist­ván önkéntes rendőr társaságá­ban, szolgálati időn kívül a pé­csi Júlia eszpresszóban italoz­tak augusztus 31-re virradó éj­szaka. Provokálták az arab üz­letembert, kivonszolták őt a szórakozóhelyről, bántalmazták, majd egy körzeti megbízotti irodába, később a város szélére vitték, ahol ismét megverték és magára hagyták, az idegennél lévő tízezer forint 'és nyolcszáz francia frank eltűnt. A súlyosan sérült emberre másnap hajnal­ban talált rá egy járókelő, aki a mentőket is értesítette. 28 323 myy Beszél az üzenetrögzítő TeLefonügyeletünkre az el­múlt héten szép számmal futottak be mind egyéni, mind kisebb-nagyobb közös­ségi kérdésekkel kapcsolatos hívások, amelyek egy részét most közreadjuk. Külön örömmel fogadtuk annak a gyulai telefonálónak a sza­vait, aki védelmébe vette a támadásoknak manapság (is) gyakran kitett sajtót, benne lapunk munkatársait. Az il­lető férfi fogas kérdést tett fel ezzel kapcsolatban: va­jon meddig tűrjük még az alaptalan, rosszindulatú vá­dakat? Nos, valóban akad­nak ilyenek, de az esetleg parttalan viták helyett mi továbbra is elsősorban az ol­vasók fő igényének kielégí­tésével igyekszünk törődni, ez pedig a gyors, pontos, hi­teles tájékoztatás. Szabadkígyósról érkezett a következő kérdés: „Bár a munkásőrség megszűnt, a te­lepülésen időnként mégis fel­vonják az éleslövészeti gya­korlatot jelző piros zászlót. Hát akkor hogy is van ez?!” Nos, mint a helyi tanácsnál megtudtuk, honvédségi lő- gyakorlatok továbbra is van­nak a település határában Kígyósi lögyakorlatok — Lenin (?) úti karambolok — Német helyett orosz — A hiba a vonalban van lévő lőtéren, tehát ezután is indokolt az esetleges balese­tek megelőzése érdekében felvont zászló, amely óva­tosságra inti a lőtér közelé­ben a polgári lakosságot. Vagyis a lényeg: munkás- őrök már nem gyakorlatoz­nak. Apropó, balesetek! Egy másik telefonálónk szerint a békéscsabai Lenin út és Se­bes György utca keresztező­désében nagyon sok karam­bol történik. Az információt hallva beszéltünk a városi rendőrkapitányság illetékes főtisztjével, aki elmondta, hogy tapasztalataik szerint Békéscsabának ezen a ré­szén, különösen a Lenin út és a Horváth utca közötti zebrán való áthaladás veszé­lyes. Fokozottabb figyelemre lenne itt szükség, akárcsak a városon átvezető főútvonala­kon, például a Bartók és a Gyulai úton, valamint a vá­ros külterületén, Kondoros felé menet, a 96-os és a 105- ös kilométerkő között, ahol szintén sok baleset történik. Veszélyes még a csanádapá- cai út, elsősorban a Dugo- vics laktanyától a kígyós! el­ágazásig, ahol az idén is több személy halt meg. Személyesen kereste fel ügyeletünket egy békéscsa­bai hölgy, aki nem tartja he­lyesnek, hogy a Fidesz 12-14 éves gyerekeket is megbí­zott az ajánlási szelvények gyűjtésével. Ilyen fiatalok jártak a múlt hét szerdáján a Wágner utcában is, ahol ő lakik. Felhívtuk a Fidesz bé­késcsabai irodáját, s ott el­mondták : ezek a gyerekek teljesen megbízhatóak, mert erről már korábban is tanú- bizonyságot tettek. Békésről is kaptunk tele­fonhívást. Egy anyuka el­mondása szerint kislánya most első osztályos a helyi Szegedi Kis István Gimná­ziumban. Ott megkérdezték a kislánytól, hogy milyen idegen nyelvet akar tanulni, s ő az angolt és a németet választotta. Nagyon elkese­redett, amikor két nap eltel­tével közölték vele: a német helyett az oroszt kell tanul­nia. Mi ennek az oka? — kérdezte. A nyelvtanulási ügyben az iskola igazgatójá­tól kértünk tájékoztatást, s ő megerősítette: öt diákjuk valóban ilyen kellemetlen helyzetbe került. Sajnos, a gimnáziumban mindössze egy főállású némettanár van, s rajta kívül két óra­adó, és ez kevés. A németül tanuló csoportok létszámát pedig nem lehet egy bizo­nyos határ fölé növelni. A gimnázium keres német sza­kos tanárt, de addig is azt javasolják telefonálónk kis­lányának, hogy ha bárhol máshol tanul németül, s eb­ből vizsgát is tesz, akkor mentesül az orosz nyelv ok­tatása alól. Persze mindez pluszköltséget jelent, de egyelőre nincs jobb megol­dás. A békéscsabai Csaba utcai szociális otthonból azért hív­ták szerkesztőségünket, mert a három televíziójuk közül egyik se működött, tehát „valószínűleg az antennával van a baj”. Igen ám, de a Gelka már nem foglalkozik ennek a javításával, a lakás- szövetkezethez küldték őket, ahol viszont délután fél hat­kor nem vették fel a tele­font a 24-022-es számon. Szintén tévéügyben keresett minket a békéscsabai Irányi utca 4-6. sz. ház egyik lakó­ja: műszaki okokból élvez­hetetlen náluk az adás, s nem tudják, kihez fordulhat­nak segítségért. Tévéügyben a békéscsabai Lencsési Lakásszövetkezet­nél a következőket mondták: hétköznap reggel 7-től dél­után 4-ig, hét végén reggel 7-től este 8-ig hívhatók a 21- 140-es telefonszámon, de hét közben — munkaidőben — a 24-022-n is be lehet jelente­ni a hibát. A Csaba utcai vé­tel egyébként már megja­vult, az Irányi utcai pa­naszt pedig — tegnap dél­előtti információnk szerint — még hétfőn orvosolták. V. Z. Szemeteli! kedvünk Porszemet nagyítóval sem találni a bácsin. Kopottas ruháját gondosan lekefélte, cipőjét kifényesítette. Mindig így lép ki az utcára, hát még ha hivatalba megy. Elvég­re meg kell adni a tiszteletet az embereknek! A tanácsi ügyintéző a fejét csóválja, amint olvassa ^ a reszketeg betűket. Rögtön látja, hogy ő itt aligha segít­het. Azon sopánkodik az \öreg a sűrűn teleírt papírlapon: miért szemetes és egyre szemetesebb kedves városa? Mi- érl dobálják úgy tele nap mint nap a háza előtti busz­megállót csikkekkel, dobozokkal, összegyúrt buszjegyek­kel, hogy nyolcvan évével kénytelen seprűt, lapátot fog­ni? A szomszédos lakótelepen — panaszolja — rendszerint a kuka mellé szórják a szemetet. Igaz, a köztisztasági vállalat emberei is megérik a pénzüket. Megvárják, mig dugig tele az edény, s úgy dobálják fel a kocsira. No per­sze, “repül a piszok szanaszét, s csak a forgószél hordja el onnan. A múltkor meg látta, hogyan „takarítják” a ku­kát: vizet bele, aztán ki az egészet az útra. Épp arra ment a szomszédasszony, majdnem a lábát törte a csú­szós, bűzös folyadékon. *** — Bennünket, jóérzésű embereket bánt, ami itt.van az utcánkban — panaszolja jobb hiján az üzenetrögzítőnek az asszony. — Ha látnák, miket el nem dobálnak! Akad Itt még döglött csirke is. Néhány mezőgazdasági, vagy mit tudom én milyen gép, évek óta rozsdásodik az árok­parton. Senkinek eszébe nem jut elvinni. Néhány üres telken égig ér a gaz, ráadásul odadobálnak mindenféle hulladékot. Mindezt Békéscsaba kertvárosában, lahol a saját portá­ja tisztaságára mindenki gondosan ügyel. Am nem ritka, hogy a ház körül összegyűlt szemetet az éj leple alatt elviszik a szomszéd utcába... * * * Szemetelünk. Hogy miért? Ember legyen a talpán, aki erre elfogadható magyarázatot ad. „A múltkor egy óráig hurcolásztattam a kisfiámmal a csokipapírt, mert egyet­len szeméttárolót sem találtam a környéken” — mondja a fiatalasszony, és ez is igaz. „Hihetetlen, milyen igény­telen némelyik ember. Ott dobja el a papírt, a csikket, az üres üveget, ahol éppen áll” — panaszolja a köztisztasá­gi vállalat illetékese, és neki is igazat kell adni. Egyszó­val, jó magyar szokás szerint, egymásra mutogatunk. Nem értem, nálunk miért nem liehet megoldani ezt a nem túl nagy horderejű, ám napi közérzetünket lényege­sen befolyásoló kérdést? Ugyanakkor miért lehet tisztáin tartani a fél Európát átszelő, forgalmas autópálya mos­dós, vécés pihenőhelyeit? Miért lehet más országokban nyom nélkül elszállítani a háztartási szemetet? Biztos vagyok abban, hogy a mi szemetelő kedvünk is alaposan megcsappanna, ha a zsebünk bánná. Jó lenne már vala­hogy lemosni azt a bélyeget, ami/t a nyugaton járó ma­gyar turistáikra sütöttek, nyilván nem alaptalanul: tudni- illák, hogy ez egy szemetelő népség. Először a bécsiek ré­müldöztek invázióink jól látható nyomaitól, mostanság a velenceiek esnek kétségbe a keveset költő, ám annál többet szemetelő keleti turistáktól. A múltkor a Bécsi—München autópálya egyik pihenő­jének mosdójában a német, angol, francia nyelvű felirat mellett — meglepetésemre — magyarul is olvashattam: „A szemetet a szemétgyűjtőbe kérjük helyezni!” Akad, aki ezt külön felszólítás nélküli is, megteszi. Mások vajon miért nem? . ' — gubuez — Néhány nap a Bundestagban A közelmúltban a kormánykoalíció négy tagja Bonn­ban ismerkedett a Bundestag munkájával, működési rendjével. A parlamenti delegációban Békés megyei or­szággyűlési képviselő is volt, dr. Remport Katalin (MDF) személyében. Tőle érdeklődtünk a tapasztaltakról. — Mi a kormánypártok működését tanulmányoztuk. Német meghívás útján jutottunk ki az NSZK-ba, s a költségeket is vendéglátóink állták. A szövetségi köztár­saságban is három párt alkotja a kormánykoalíciót. Min­den egyes kérdésben előre, a parlamenti ülés előtt meg- áLLappdnak, és azt vállvetve képviselik. A jelentős dolgok frakcióüléseken dőlnek el, amit többnyire közösen tarta­nak. Itt jegyzem meg, hogy bár nem kötelező ezeken részt venni, ám mégis mindenki erkölcsi kötelességének érzi a megjelenést. Nagyon ritkán maradnak távol a képviselők a frakcióülésekről. Érdekes a kormánypártok és az ellenzék viszonya is; ha durván fogalmazok, azt mondom, szinte nem is tarta­nak fenn kapcsolatot. A Bundestagban szigorúak a ház­szabályok. Egy-egy napirendre meghatározott idő jut. Nincs időzavar, elcsúszás, a munka precíz, forgatókönyv­szerűén szervezett. Például a nemzetközileg is kiemel­kedő jelentőségű német egyesítésre mindössze egy órát szántak. (EbbőI 35 perc jutott a kormánynak és 25 az el­lenzéknek. Egyébként a törvényeket 50 százalék plusz egy fő többséggel alkotják. Kicsit irigykedve figyeltük a parlamenti képviselők technikai felszereltségét. Mindegyiknek saját irodája, titkárnője, telefonja, telefaxa, telexe és számítógépe van. A frakcióknak adatbank és célirányosain szerkesztett lap­szemle áll a rendelkezésükre. (Szinte pillanatok alatt kér­hetnek bármilyen napirenddel kapcsolatos adatot. Azt, hogy itthon mit lehet ebből megvalósítani, azt a közeljövőben próbáljuk meghatározni. Én egyet emelnék ki. A házszabály mielőbbi módosítását. ,Meg kell akadá­lyozni, hogy szétfolyjon a parlamenti munka — mondatta dr. Remport Katalin. P. J. Iz MDF eltagadta a döntést Dobozon nem volt visszaélés A Békés Megyei Népújság 1990. szeptember 6-án megjelent számában rövid híradás jelent meg, miszerint Dobozon válasz­tási visszaélések történtek. A hír a községben suttogás, illetve pletyka forrása lett. Az MDF dobozi szervezete kö­telességének tartja, hogy a la­kosságot erről őszintén és rész­letesen tájékoztassa. A szerve­zet levelet juttatott el a nagy­községi tanács választási bizott­ságához, melyben kifogást emelt az ajánlócédulák kézbesítésé­vel, Illetve begyűjtésével kap­csolatban. A választási bizottság beadványunkat szeptember 7-én tárgyalta. A bizottság összetéte­lével szemben kifogásunk nem merült fel, sőt, a döntés ellen sem, pedig a beadványunkat el­utasította. Megállapítható az is, hogy a választást bonyolító szakigazgatás is jól működik. Az elutasítást jogosnak tartjuk, hiszen konkrét nevekkel nem szolgáltunk .Az MDF dobozi szervezete úgy határozott, hogy az ügyben érintett állampolgá­rok nevét nem adja ki. A vá­lasztópolgár titkos szavazati Jo­gát 'tiszteletben tartva a szer­vezet nem bocsátkozik az ügy továbbvitelébe. Csak a tiszta és tisztességes választás támogatói vagyunk. Az ügy folyamatában egy saj­nálatos eset is megtörténi. A Magyar Rádió tudósítója, Cseh Eva a választási bizottság ülése idején Dobozon járt. Bizonyára időszűke miatt nem várta meg az ülés végét, hogy tájékozta­tást tudjon adni. így a rádióban nem tőlünk származó informá­ciók hangzottak el. Az MDF dobozi szervezete az ügy kapcsán az alábbiak sze­rint foglal állást: az országgyű­lési képviselőválasztás eredmé­nye (mely nagyarányú MDF- győzelmet hozott) a szervezetre felelősséget hárít; a fenti ügy­ben hozott döntését kizárólag a választópolgárok érdekében hoz­ta; a választások lefolyása tisz­ta és tisztességes lehet, és ezt elvárjuk minden párttól és ál­lampolgártól. Az MDF dobozi szervezete Kicsik, nagyok, járművek Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom