Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 8„ SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 211. SZÁM Válságjegyek túlsúlyban — év végéig 80-100. ezer munkanélküli Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről A meglevő és a látható pozitív tendenciák ellenére a kormány ma még a válság­jegyeket látja túlsúlyban a gazdaságban, amit a terme­lés visszaesése, a belső egyensúly hiánya és a nö­vekvő infláció jelez. Jólle­het a kormány megkezdte a gazdasági rendszerváltást, a válságból való kilábalást megnehezíti, hogy a korábbi problémák hatásai most je­lentkeznek, jelentős társa­dalmi feszültséget keltve — közölte a kormány ülését kö­vető szokásos pénteki sajtó- értekezletén László Balázs kormányszóvivő. A csütörtöki ülésről tájé­koztatva elmondta: a pénz­ügyminiszter az idei gazda­sági folyamatok eddigi ala­kulásáról és a várható ten­denciákról szólt. A statiszti­kák szerint rendkívüli mér­tékben javult a külgazdasági egyensúly. A külkereskedel­mi áruforgalom aktívuma 550 millió dollárra nőtt, mi­közben a rubelelszámolású forgalom 30 százalékkal csökkent. A kitörési pontok tehát adottak, ám új veszély- források is jelentkeztek, hi­szen csökkentek a szovjet olajszállítások, ezt az öböl­beli olajválság is kíséri, s rontja a helyzetet az aszály­kár is. örvendetes viszont, hogv növekedett a kis- és középméretű vállalkozások száma és teljesítménye. A termelői ár 21, a fo­gyasztói árszint 26 százalék­kal emelkedett az első fél­évben. A termelőiár-emelke- dés mértéke az év végére el­érheti a 22, a fogyasztóiár- szint növekedése pedig a 20- 30 százalékot. A lakossági fogyasztás az év végéig 3-4 százalékkal, a reáljövedelem várhatóan 4 százalékkal csökken. Az átlagbérek je­lenleg a tavalyit 27-29 szá­zalékkal haladják meg, a pénzbeni társadalmi jövedel­mek a tervezettnél gyorsab­ban, 32-34 százalékkal növe­kednek. Ugyanakkor kétség­telen az is, hogy a foglalkoz­tatottak száma a tavalyihoz viszonyítva az első félévhez képest 8 százalékkal csök­kent. A szerkezetváltás mi­att az év végére várhatóan 80-100 ezer lesz a munkanél­küliek száma, a segélyezet­tek köre pedig 60 ezerben tetőzhet. A kormány megvitatta a termőföld tulajdonjogáról szóló törvénytervezetet is. Ügy határozott, hogy a ja­vaslatot igyekszik a szövet­kezeti törvény módosításával együtt az Országgyűlés elé terjeszteni. Egyúttal felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást alkotmány­értelmezési kérdésekben: a földtulajdon-viszonyok ren- dezhetők-e anyagi kárpótlás­sal, avagy reprivatizációval, azaz az eredeti tulajdonba való visszahelyezéssel: mi­lyen módon vonható el a szövetkezetektől a földtulaj­don: eltérhet-e a javaslat az öröklés általános szabályai­tól. Hétfőn ismét Országgyűlés Kevesen indulnak a nemzetiségi listán Őszre kongresszust hív össze a magyarországi románság Négy gazdasági jellegű tör­vényjavaslat általános vitá­ja szerepel az Országgyűlés hétfőn kezdődő plenáris ülé­sének napirendjén — hang­zott el pénteken azon a saj­tóértekezleten. amelyen Sza­bad György házelnök és Sol­tész István, az Országgyűlés főtitkára tájékoztatta az új­ságírókat a jövő heti prog­ramról.* Eszerint a képvise­lők — az illetékes szakbi­zottságokban megtárgyalt módosító indítványok isme­retében — megvitatják a tár­sadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról, az állami vállalatokra vonatko­zó egyes jogszabályok mó­dosításáról, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényja­vaslatot. E témákban vár­hatóan határozat is születik. A nagylaposi hordók igazi kérdése még mindig meg­válaszolatlan: Az iszapgödör széli kidobált „pléhtar- tályok” környezetszennyező, vagy iszapjavító anyagokat rejtenek? De ne vágjunk a tegnapi események elébe. A délutáni órákban megtud­tuk. hogy a Körkövizig kör­nyezetvédő laboratóriumá­ban a minták vizsgálata el­kezdődött. A szakemberek­nek legelőször a közvetlen környezetszennyezés lehető­ségét kell kizárniuk, majd ezután jöhet a szállítólevé­len felsorolt komponensek fontos behatárolása. Tegnap Gyulán sorsfordító országos fórumot tartottak a magyarországi románok. Mint ismeretes, nyáron, má­jusban önmagát oszlatta fel a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. E lépését azóta is vitatják, hi­szen a belső erők forradal­mi akarata segítette is, meg gátolta is a román nemze­tiségűek folyamatos képvise­letét. A régi szövetség ideje le­járt, hiszen tevékenysége ko­rábban csak addig terjedhe­tett. ameddig azt az egy- pártrendszer politikai érde­kei megengedték. Ezért a szövetségen belüli reforme­rek elhatározták: felülvizs­gálják a hazai románság képviseletét, új, korszerű irányelveket és hatékony struktúrájú szervezetet hoz­nak létre. Pluhár Erzsébet, a Kör­kövizig hulladékgazdálkodá­si csoportvezetője mondta: — A nagylaposi anyagok szállítójától megtudtuk, hogy a hordók — a nyilvántartás szerint 80 darab! — Szol­nokról, a Kőolajkutató Vál­lalattól származnak. Miha­marabb szeretnénk tisztáz­ni, hogy valóban szükség van-e az állítólagos iszap­javító anyagokra ahhoz, hogy az olajfúrási iszap — mint veszélyes hulladék — a cserebökényi átmeneti tá­rolóba kerülhessen! — Hallottak már olyan iszapjavitási technoiógiáról. A kritikával élők elsősor­ban azt sérelmezik, hogy a szövetség éppen a helyható­sági választások előkészítése időszakában nem tudja koor­dinálni a vidéki szervezetek munkáját. Van ugyan több település, ahol egy-egy je­lölt indul a választásokon, de nemzetiségi listán igen kevesen. A gyulai fórum 76 részt­vevője e gondolatokkal ült le ügyeik tisztázására. Kozma Mihály, a rendez­vény egyik szervezője az összejövetel céljáról elmond­ta. dönteni kell abban, mi­lyen változások és reformok kellenek a magyarországi románság helyzetének jövő­beni formálásához. A hpsz- szan tartó, aktív tanácsko­zás kötetlen formában, de nagy felelősségérzettel páro­sulva vette számba a mint­egy 25 ezernyi román nemze­tiségű gondjait. Célkitűzése­amelyhez ez a szállítmány szükséges? — Tudomásunk szerint a fúrásoknál levő iszapgyűj­tő gödrökben ez idáig fizi­kai előkészítést alkalmaztak és nem kémiait... ! Egyéb­ként, ha kiderülne, hogy nem az előkészítési techno­lógia részei, akkor a szállí­tót felhívjuk a hordók visz- szaállítására a megrendelő­höz. A szükséges hatósági intézkedéseket is természe­tesen meg kellene tenni. — S mi történne, ha ki­derülne, hogy Nagylaposon nem 80 darab, hanem 100, vagy ennél is több hordó ik között megfogalmazódott, hogy őszre kongresszust hív­nak össze, s az addigi mun­kák irányítására ideiglenes bizottságot hoznak létre. Szükség van olyan vezetésre, amely a románság nevében fellép. A vitában erősen jelentke­zett a vidéki, falusi román lakosság érdekeinek védel­me. Mint a jelenlevők el­mondták, elsősorban a fal­vak népét kell kiindulási pontnak venni, nem a fővá­rost. Elhangzott az is, hogy az oktatás, a művelődés fon­tos témakörei mellett a le­endő érdekképviseleti szer­vezetnek több gondot kell fordítania a politikára. Fel­vetődött, hogy a román nemzetiségűeknek legyen országgyűlési képviselője is. A rendezvény végén 15 ta­gú ideiglenes bizottság lét­rehozásában állapodtak meg. Papp János hever a gödör szélén? Tud­niillik csütörtökön, ottjár- tunkkor valaki arról beszélt, hogy száznál többet számolt meg... És ha feltételezzük, hogy néhány tucat hordó nem a szállítólevélen fel­tüntetett feladótól ered, ma­gyarán szólva az iszapjaví­tás során akarták eltüntet­ni a máshol el nem helyez­hető hulladékot ... — A pontos számbavétel­hez a leborított hordók el­mozdítása,’ elrendezése kel­lene! Ha a feltételezés bebi­zonyosodna, akkpr az újabb hatósági intézkedéseket kö­vetelne meg. Ráadásul a ve­szélyes hulladékok „hígítá­sa”, azaz más anyagokkal való keverése jogszabályba ütközik. Lapzártáig . ennyit tud­tunk meg, a nagy kérdés változatlanul nyitottnak te­kinthető. (Lovász) Mi van a hordóban? n kérdésre még nincs válasz Pénteken felavatták, hétfőn várják a gyerekeket Fotó: Kovács Erzsébet Ütvén kisgyerek második otthona Óvodát avattak Sarkadon Ez egy álom! — jelentette ki Juhász Károlyné, óvoda­vezető az avatási ünnepségre összesereglett vendégek előtt tegnap délután. Sarkadon, az 5. számú napközi otthonos óvoda, a Szalontai út 43. sz. alatt valóban szép. Bár kí­vülről nézve nem látszik, hogy a hámló vakolatú épü­letben gyermekparadicsom húzódik meg. Belülről azon­ban igazi óvoda, tágas ab­lakokkal, a falakat borító meseillusztrációkkal, apró asztalokkal, székekkel, és vadonatúj játékokkal. Nem csoda hát az óvónői lelkesedés, a vendégek ámu­lata, az ünnepségre eljött gyerekek büszkesége. Az építők, a berendezők jól dolgoztak. Jakó István ta­nácselnök ünnepi beszédé­ben elmondta, az intézmény társadalmi összefogással jött létre: alig volt Sarkadon olyan üzem, amely ne vál­lalt volna részt a felújítás­ból. Két és fél évig tartotta munka, szinte pénz nélkül fogott hozzá a tanács, ap­ránként gyűjtögette a ráva- lót. Nagy szükség volt erre az óvodára. Korábban tag- intézményként a Kijáró ut­cában működött, osztozva helyiségein a cigányklubbal. Nappal a gyerekek tartóz­kodtak benne, este a felnőt­tek. A kényszerű házasság­nak most vége. Sok meleg szó hangzottéi az ünnepségen, amelyek egyaránt megillették az épí­tőket, a környezetet rendező Santos Szabadidő-Sport Egyesületet, az óvoda dol­gozóit, a szülőket, a szerve­zőmunkáért és az anyagi tá­mogatásért a helyi és megyei tanácsot. A körzet lakossága nevében — Sarkadon mint­egy 7 százaléknyi cigányság él — Kiss István tanácstag mondott köszönetét. Hétfőn reggel 50 kisgye­rek foglalja el a barátságos termeket, szokja meg az új rendet, ahol felkészítik őket az iskolai évekre. Hozzáér­téssel. hisz azok között, akik óvodába jártak, egyre több az iskolában jól tanuló, és egyre kevesebb az osztályt ismétlő. Egyetérthetünk He­vesi József nemzetiségi tit­kárral: — Nem akármilyen intézmény, remélhetőleg minél több szülőt arra ösz­tönöz, hogy gyerekeikkel át­lépjék a kaput. sz. m. Egy szelet finn közlekedésrendészet Országúti üzenetek autósoknak Amióta megnyíltak a so­rompók Nyugat felé, nem­csak a boltok roskadozó pultjainak kínálatába kós­tolhatott a magyar; ha autó­val poroszkált az ígéret földjére, akaratlanul is bele­csöppent egy magasabb ren­dű közlekedési kultúra vi­lágába. A hátteret, a részleteket persze nem fedheti fel egy turistaút. Megismerni, átte­kinteni viszont több, mint feladat. Ezt felismerve, az OKBT és a finn Liikenne- turva együttműködésének keretében, ha nem is a nagyközönség számára, de a legilletékesebbéknek — Bé­kés, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedési rendőrei­nek, közlekedésbiztonsági munkatársainak, KßT-akti- vistáinak, illetve Arad me­gyei rendőröknek — tartott előadást csütörtökön Békés­csabán Sven-Olof Hassel, a finnországi Turku város köz­lekedésrendészetének veze­tője. Az első, alapvető eltérés a finn és a magyar közleke­désrendészet felépítésében van — állapíthatták meg az előadás résztvevői —, hi­szen északi rokonainknál 800 rendőr csak ezzel a feladat­tal foglalkozik. Az utakon 4—500-an ellenőrzik a for­galmat; Turku és Pori tar­tományban — Sven-Qlof Hassel vezetésével — 75 köz­lekedési rendőr végzi mun­káját, természetesen a helyi rendőrségekkel együttmű­ködve. „A rendőr nagyon fontos az úton, de nem azért, hogy büntessen. Szigorúnak lenni a legegyszerűbb dolog. Na­gyobb hangsúlyt kell fektet­ni a tanácsadásra, a gyere­kek nevelésére. Sokat segít ebben az úkolai közlekedés­rendészet” — mondta a ven­dég. A finn rendőrök felismer­ték a közlekedőkkel való kapcsolattartás jelentőségét. Minél közvetlenebb ez a (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom