Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-08 / 211. szám
I '■'vte*1*'“ 1990. szeptember 8., szombat NÉPÚJSÁG Hazánkban tárgyal a Világbank elnöke 0 hét kérdése: újra vasfüggönyt építünk? Hazánkban tárgyal Barber B. Conable, a Világbank elnöke és Willi A. Wapen- hans, a Világbank területileg illetékes elnökhelyettese. A Világbank elnökét fogadja Antall József miniszter- elnök, találkozik a kormány gazdasági tárcákat vezető minisztereivel és a Magyar Bank vezetőivel is. Barber B. Conable tárgyalásainak eredményeiről a délutáni órákban sajtótájékoztatón számol be. * * * A Világbank tagjai közé Magyarországot 1982-ben vették fel. A szervezet Magyarország részére 1983-tól 1989 nyaráig a következő főbb célokra folyósított hiteleket: különböző mező- gazdasági és élelmiszeripari programokra, emellett energiagazdálkodási és energiatakarékossági programra, az ipari szerkezet átalakítására, az export és az infrastruktúra fejlesztésére. A múlt év közepéig Magyarország a Világbankkal 20 kölKörülbelül 30 ezer bányász és alkalmazott sztrájkolt pénteken az NDK-ban, az Érchegységben. A sztrájk a néhány hónapig még szovjet—német kezelésben lévő uránbányából indult ki, ahol a bányászok az éjszakai műszak után nem voltak hajlandók elhagyni a kitermelés területét. A sztrájk oka, hogy a Szovjetunió nem tart többé igényt a keletnémet uránra, csönmegállapodásról írt alá szerződést. Az első hét világbanki tiitelmegállapodáshoz nemzetközi bankkonzorciumok, magánbankok kölcsönnel is kapcsolódtak, összesen mintegy 1,2 milliárd dollár ösz- szegben, a Világbank a társfinanszírozás keretében 137 millió dollárt nyújtott hazánknak. Az 1989. július 1-jéíől 1990. június 30.-ig tartó pénzügyi évében három köl- csönmegállapodást kötöttek hazánkkal, amelyeknek értelmében a Világbank 200 millió dolláros kölcsönt nyújt a magyar gazdaság átfogó szerkezetkiigazítására, emellett a magyar pénzügyi rendszer a magyar bankok technikai felszerelésének korszerűsítésére 06 millió dollárt, az integrált mező- gazdasági exportprogram megvalósítására további 100 millió dollárt ad a nemzetközi pénzintézet. A belépés óta összesen mintegy 2,2 milliárd dollár nagyságú hitelmegállapodást kötöttünk a Világbankkal. az év végével ki akar lépni a közös részvénytársaságból, a bánya jövője bizonytalan. A sztrájkolók azt követelik, a berlini kormánytól, hogy dolgozzon ki megnyugtató koncepciót a jövőre nézve. Nyugtalanítja őket továbbá az az eddig kellőképpen ki nem vizsgált körülmény, hogy az uránbánya területe esetleg sugáranyagból származó hulladékkal szennyezett. Tisztogatás a határzónában Csencselök fekete csütörtökié Példátlan rajtaütést hajtottak végre Szczecin közelében a lengyel határőrizeti és vámszervek üzletelő lengyel turistákon. A csütörtöki akció eredménye 100 letartóztatott csempész és 100 millió zloty értékű lefoglalt áru. A Szczecinből Németországba tartó vonaton az utóbbi hetekben bevett gyakorlattá vált, hogy a csempészek cinkosai a szczecini vámvizsgálat helyszíne és a német határ közötti 11 kilométeres szakaszon felsorakoznak a vasútvonal mentén és feldobálják a mozgó vonatra a csempészáruval rakott zsákokat. Dolgukat megkönnyítendő, kövekből gúlákat raknak a sínek közé, hogy lassításra, sőt, olykor megállásra kényszerítsék a vonatot. A határ túloldalán hasonló módon szedik le a vonatról a „szajrét”. A csempészek fekete csütörtökjén, mint a PAP lengyel távirati iroda jelentette, civilbe öltözött határőrök és vámosok ezúttal a szürke zónában is ellenőrzést hajtottak végre, aminek eredményeként több mint 100 csempészt őrizetbe vettek, rengeteg árut pedig, köztük ezrével cigarettakartonokat, elkoboztak. A hatóságok akciója iránti szimpátiájuknak a normál utasok tapssal adtak kifejezést. Az illetékes szervek azt ígérik, hogy a beválni látszó módszert a jövőben is alkalmazzák. „Szégyellem mágam, mert hazám megint valamilyen vasfüggönyt épít ki keleti határai mentén” — fakadt ki Johannes Weber grazi püspök. Az osztrák főpapot az a hír izgatta fel, hogy a hadsereg másfél ezer katonát küldött a határra a román menekültek áradatának megfékezésére, ráadásul Ausztria visszaállította a vízumkényszert a lengyelekkel szemben. Tehát megint korlátozzuk az emberek szabad áramlását és drótakadályokat emelünk a helsinki eszmék megvalósítása elé ? Esetleg Kelet-Európa nem tud kikászálódni a demokrácia gyermekbetegségeiből? A tények mégis makacs dolgok: ezúttal nem a Kelet, hanem a Nyugat épít ki határzárt minap még farkasszemet néző két rendszer határán. Lehet ezt körülírni és megmagyarázni azzal, hogy gazdasági, rendészeti okai vannak az intézkedésnek — de a függöny mégiscsak függöny. Nem lenné igazságos, ha az osztrák hatóságokat érne minden bírálat. Vajon miért fordulhat elő, • hogy Ausztriában és Németországban ma „az első számú közellenség” a román menekült? Bukarestben a tavaly deA román kormány korlátozott mértékben akarja magánkézbe adni azokat a mezőgazdasági területeket, amelyeket az elmúlt negyven évben az állam kollek- tivizált — jelentette ki George Mischine, a román mezőgazdasági minisztérium egyik vezető tisztségviselőcemberi forradalom után eljött a demokrácia korszaka. Petre Roman kormánya egyenlőséget ígér, magyaroknak, cigányaknak hazát és megkülönböztetés nélküli életet. Hogy az ígéret mit ér, arra mégis a menekülési statisztikák a mértékadó jelzők. Érdekes módon nem a magyarok menekülnek Romániából, hanem a románok és a romániai cigányok. Az is említést érdemel, hogy a fiatalok mennek. Ráadásul senki nem tudja cáfolni azt a híresztelést, amely szerint a román kormányzat — és mögötte a Vatra Roma- neasca — szinte örül a cigányok menekülésének, hiszen így „tisztulhat” a dákromán nemzet. Naponta 100—200 román megy át a zöld határon Ausztriába. Ezek az emberek nem azért menekülnek, mert pillanatnyilag jegyre adják a cukrot, vagy mert éppen nem lehet kapni valamit a boltokban. Sokkal inkább azért választják a bizonytalan jövőt, mert semmiféle garanciát nem látnak arra, hogy a „botos bányászok” esete nem ismétlődik meg; a foglalkozás talán változhat, de a bot egyelőre elintézési mód marad. Más a helyzet a lengyeje. Az elképzelés szerint kezdetben 100 hektárra korlátoznák azt a földterületet, amelyet egyetlen személy birtokolhat. A földet öt évig tulajdonosa nem adhatná el. Az állami gazdaságok birtokait egyelőre nem vonnák be a privatizálásba. A javaslatokat a román köriekkel. A lengyelek nem a volt kommunista mentalitás, a hatóságok mind a mai napig érezhető beidegződései elől menekülnek, hanem sokkal inkább azokat az előnyöket akarják kihasználni, amelyek a két rendszer még ma is érezhető különbségeiből adódnak. Az eltérés végül is tanulságos. Románia politikai, Lengyelország gazdasági okok miatt árasztja el honpolgáraival a virágzó Nyugat- Európát. A vasfüggönyt így nem a Nyugat építi, hanem az megint kelet-európai anyagból építkezik. Osztrák katonák felvonulása a határon nem éppen derűs esemény — mégis érthető. Annak beszédes bizonyítéka, hogy Európában még mindig áll valamiféle politikai és gazdasági vasfüggöny a két rendszer határán. Ezen nem keseregni kellene, hanem elkövetni mindent Kelet-Európábán, hogy azt emberek, eszmék, infora mációk — és a pénz — szabadon áramolhassák a kontinensen, mindenki hasznára és épülésére. Annyi bizonyos, hogy vasfüggönyöket mindig a gyengébb emeli, ez esetben sem Nyugait-Európa. mány a parlament elé terjeszti, s azokat a testület várhatóan még az idén törvénnyé _emeli — mondotta Mischie, hozzátéve, hogy az intézkedésektől remélhetően élénkülni fog az agrártermelés Romániában, s javulni a lakosság ellátása éleiNDK Sztrájk az uránbányában Földek korlátozott privatizálása ISMÉT JELENTKEZIK ZSEBI! Kicsi a kocsiban Veszélyes üzem az autó! — hallani úton-útfélen. De vajon mit teszünk annak érdekében, hogy a „veszélyes üzemben” utazók életére, testi épségére jobban vigyázzunk? Ezúttal nem általánosságban vártunk választ kérdésünkre, és szerencsére konkrét feleletet a témában nem először jelentkező intézménytől kaptunk. Elöljáróban tudni kell, hogy a Hungária Biztosító Részvénytársaság kerek egy évvel ezelőtt „hozta világra” — a gyerekek nagy örömére — a zsebigazolványos kenguruját. A cél: általában felkelteni a figyelmet a gyermekek biztonsága iránt, és a legérdekeltebbek, a kicsik azonosítása érdekében olyan dokumentumot adni a kezükbe, ami legfontosabb adataikat tartalmazza. A Hungária Biztosító akciójának népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint bogy közel másfél millió zsebigazolványért jelentkeztek a gyerekek a biztosító egységeiben. A siker második lépcsőfoka a Hungária által kiírt névpályázat volt, amelyre több mint százezer javaslat érkezett be. A győztes névadók— akik ajándékot kaptak — által Zsebi-re keresztelt figura most újra életre kel, méghozzá konkrét segítséget nyújtva a kiskorú utazóknak, akik — még a legkörültekintőbb utaztatás mellett is — leginkább veszélyeztetettek. Éppen a fenti tapasztalatból kiindulva döntöttek Zsebi újabb — matricán való — jelentkezési formája mellett. A kengurus „Vigyázz rám!” feliratú matricának az autó hátsó ablakára történő kiragasztásával — remélhetően — nemcsak a gyermekkel utazó vezető, hanem az autóját követő is óvatosabb lesz. A több százezer példányban készült „életmentő” matricából minden gyerek, illetve autótulajdonos szülő kaphat, ha bemegy a Hungária Biztosító Rt. valamelyik fiókjába. — Eszerint semmilyen üzleti feltételhez nem kötik az akcióban való részvételt? — kérdeztük Nógrádi Pálnét, a HBRt. propagandaosztályának vezetőjét. — A zsebigazolvány-akciót annak idején teljesen önzetlenül indítottuk el, és nemcsak azok a gyerekek kaphatták meg a kedvelt igazolványt, akiknek családja a Hungáriánál van biztosítva. Nem tagadjuk, hogy ezzel az újabb matricás akciónkkal is kapcsolatot kívánunk teremteni a legifjabb generációval, miközben igazi célunk, hogy segítsünk a szülőknek és védjük a kicsiket. Ennek megfelelően Zsebi most is minden emberpalánta iránti önzetlen gondoskodás jegyében jelenik meg — nem véletlenül éppen az iskolakezdés idején. A első napilap — vakoknak Hétezer szóban 15 riport és tudósítás olvasható a világ első vakoknak szánt napilapjában, amelyet hétfőn adtak ki Hongkongban. A South China Morning Post és a Sunday Morning Post írásaiból összeállított újság tartalmát olyan mágneslemezre rögzítik, amelyet aztán braille írássá alakít a világtalan olvasók személyi számítógépe. A „lapppéldányt” ingyenesen, közszolgáltatásként kapják az érdeklődők. A hongkongi vakok szövetsége azt tervezi, hogy könyvtárait felszereli „újságolvasó” számítógépekkel. A Vakok Hongkongi Központjának két alkalmazottja ujjaival olvassa a világ első, vakoknak szánt napilapját itfurtcr^llgenm.: —Mtemüö A HEROIN VISSZATÉRT az Egyesült Államokba — írta a New York Times, azokra a kutatókra hivatkozva, akik a kábítószerfogyasztás alakulását figyelik New Yorkban, ahol csaknem félmillió amerikai narkós él. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy főleg a hatvanas és hetvenes években elterjedt kábítószerfajta ismét hódít az amerikai nagyvárosokban, főleg Washingtonban. Baltimore- ban, Detroitban, Chichagó- ban és Houstonban. New Yorkban a kábítószer-fogyasztók 31 százaléka részesíti ma előnyben a heroint, a tavalyi 15 százalékhoz viszonyítva. Félix Jimenez, a szövetségi hivatal osztályvezetője a ’90-es évek kábítószerének nevezte a heroint. TÖBB MILLIÓ ÉRTÉKŰ SMARAGD Egy szakmai bizottság a világ legszebb drágakövei közé sorolta azt a 6550 grammos smaragdot, amelyet egy bányász talált az egyik uráli ércbányában. Méretét és súlyát tekintve nagyobb, mint a szovjet kincstár smaragdgyűjteményének bármelyik darabja. A szakértők véleménye szerint a több mint 6,5 kilogramm smaragd több millió dollárt ér.
