Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-06 / 209. szám

1990. szeptember 6ir csütörtök JgUiUMTd „Felesleges munkanélkülieket képezni” Az élethez igazodva Néhány nappal ezelőtt a munkaügyi miniszter, dr. Győrivá- nyi Sándor a szakképzés jövőbeli változásairól és az iskola terveiről beszélgetett a gyulai szakmunkásképző és szakkö­zépiskola pedagógusaival — Manapság kétszer is meg kell gondolni, minek is adja az ember a gyerekét! -i- mondta bölcsen a minap egy ismerősöm, aki melles­leg hat gyermek édesapja. — Az idősebb fiaim csak el­vannak. Akkor még az volt a lényeg, hogy egy akármi­lyen szakmát adjunk a gye­rek kezébe. Ez ma már ke­vés. Hiába van a zsebében mondjuk egy gázvezeték­szerelő bizonyítvány, ha ál­lás meg sehol... * * * A gyulai 613-as Számú Szakmunkásképző és Szak- középiskola már a ’80-as évek második fele óta fog­lalkozik azzal, hogy az isko­lában oktatott szakokat az élet „elvárásaihoz” igazít­sák. Épp emiatt jó néhány szakma — mint például az épületasztalos, a szerszám- készítő, illetve a bevezető gondolatokban is említett gázvezeték-szerelő szakmák '— leépítését már megkezd­ték. — Felesleges munkanélkü­lieket képeznünk — véleke­dett Kellő István, az iskola igazgatója. — Helyettük olyan új szakokat szeretnénk meghonosítani, amelyekre szükség van, amelyekre a megyei vállalatok, üzemek igényt tartanak. Konkrét terveik a hús- és tartósítóiparon belül az üzemfenntartó gépész szak­ma meghonosításával kap­csolatosak. Néhány évvel ez­előtt az új szak bevezetését azzal utasították el az ille­tékesek, hogy ehhez a szak­mához nincs meg Békés me­gyében a megfelelő ipari háttér. Az iskola vezetése azonban, nem mondott le igazáról. Levélben vagy sze­mélyesen keresték fel az érintett megyei üzemeket, hogy lenne-e igényük erre a képzésre. A visszajelzések egyértelműen azt igazolták, hogy üzemenként és évente átlagosan 3-4 üzemfenntartó gépészt is alkalmaznának a vállalatok. Persze, ha lenne ilyen szakember ... Az au­tomata gépsorok, szalagok, darálók karbantartását, üze­meltetését pillanatnyilag la­katosok, villanyszerelők vég­zik attól függően, melyik üzemnél éppen ki ért vala­melyest hozzájuk. Ha azon­ban végképp meghibásodnak ezek, az általában német nyelvterületről ide került gé­pek, akkor külön gond, hogy ki tárgyaljon a németekkel az esetleges javításról, al­katrészpótlásról. Kelló Ist- vánék azt tervezik, hogy amennyiben beindulhatna az üzemfenntartó gépész szak, az itt végzők német, illetve olasz nyelvet tanulnának. (Az olasz élelmiszeriparral is jelentősek a kapcsolataik.) Az iskolavezetés tájékozó­dásakor az is kiderült, hogy az új szak indítását nemcsak a megyei, de jó néhány megyén kívüli vállalat, üzem is támogatná, hiszen a Ti­szántúlon nemigen folyik ilyen képzés, holott szakem­berre mindenütt szükség len^ ne... Az üzemfenntartó gépész­nek jelentkezők négyévi ta­nulás után érettségit kapná­nak. Ez azt jelenti, hogy a legjobbak, illetve a legvál- lalkozóbb szelleműek előtt nyitott az út a továbbtanu­láshoz is. Dr. Balogh Sándor, a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem; Szegedi Élel­miszer-ipari Főiskolai Ka­rának főigazgatója a követ­kezőféleképpen vélekedik a gyulai tervekről: „Az üzem­fenntartó gépész szak indítás sával egyetértünk és támo­gatjuk. Műszaki intézetünk kész Önökkel aktív együtt­működést is lebonyolítani a tantárgyi programok kidol­gozására, és ezt az együtt­működést egy megállapodás keretében kötelességként is kész felvállalni.” Az új képzés egyosztály- nyi létszámmal 1991 szep­temberétől indulna... — Azért a feltételes mód — magyarázta az igazgató —, mert bár minden szak­mai és tárgyi feltételünk ösz- szeállt az induláshoz, az en­gedélyezés ügye még folya­matban van. Reméljük, eg sem húzódik már sokáig, hi­szen eddig szóban vala­mennyi érintett miniszter egyetértett a kérésünkkel... M. M. tisztelt vásárlóinkat, hogy 1990. szeptember 10-től szeptember 20-ig LELTÁROZUNK! A fcisizoligálás szünetel. AGROKOMBI RAKTÁRÁRUHÁZ, Békéscsaba, Szarvasi út Azonnali belépéssel FELVESZÜNK szakképzett GÁZKÉSZÜLÉK- ÉS GÁZVEZETÉK- SZERELŐKET. Kiemelt bérezés közvetlen teljesítmény- elszámolásban. Jelentkezni lehet: GELKA, Békéscsaba, Gyóni Géza u. 9. Tel.: 21-609. VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! Termeljen étkezési BIOTOJÁST. Átvételi ár: 10,50'db. Jelentkezés: az Inter-bio Kft. Békés megyei kirendeltségén, Kétegyháza, Kölcsey út 12'A (a víztorony mellett), csütörtökön és szombaton 9—18 h-ig. Telefon: (66) 80-321. Az Orosházi Állami Gazdaság FELVÉTELT HIRDET megnyíló GYOPÁROSI PANZIÓJA VEZETŐI munkakörére. Alkalmazás feltétele: szakirányú felsőfokú végzettség angol vagy német nyelvtudás. Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: a gazdaság személyzeti osztályán. Telefon: (68) 12-611. Ahány ház, annyi szokás Hitoktatás Bálmegyertöl Kétsopronyig Igazán nehéz dologra vál­lalkozna az, aki azt venné a fejébe, hogy rendszerezi az általános iskolákat, abból a szempontból, hogyan oldják meg a hitoktatás kérdését. Mert ez — akárcsak egy ma­tematikadolgozat — nem könnyű feladat. Ahány in­tézmény, annyiféle megoldás,. elképzelés, annyiféle együtt­működési lehetőség, termé­szetesen azért néhány mind­egyikre jellemző általános vonással. Az egyiket Kovácsik Gá- borné, a Szarvasi 1. Sz. Ál­talános Iskola igazgatóhe­lyettese fogalmazta meg. Mint mondotta, az iskolákat, pedagógusokat leginkább a kérdés körül kialakuló tisz­tázatlanság zavarta. Az, hogy valójában az utolsó pillanatig nem lehetett tud­ni, mit kívánnak tőlük pon­tosan. A tanév — nem várva meg békésebb idők eljövete­lét, a kérdések tisztázását — elkezdődött. Az iskolák, a pedagógusok sok új és ne­héz teherrel vágtak neki. Ezek között talán csak egy a fakultatív hitoktatás be­vezetése. Hat Békés megyei általá­nos iskolát hívtunk fel — találomra kiválasztva őket a telefonkönyvből — és kér­deztünk meg, hogyan zajlik a hitoktatás? Bár a jelent­kezési határidőt meghosz- szabbították szeptember 15- ig, legtöbb helyen már vi­szonylag pontosan meg tud­ták mondani, hány gyerek él ezzel a lehetőséggel. (Azért viszonylag, mert a beíratás sokszor két helyen folyt: az egyháznál és az iskolában, s emiatt az első napokban még nem minde­nütt állt össze a pontos sta­tisztika.) A paletta egyik árnyalatát Bélmegyer és Végegyháza képviseli. Megtudtuk, náluk nem indul iskolai hitokta­tás. (Eddig sem volt.) — Nem különösebben val­lásos falu ez — jellemezte magukat Hirják János Ba­lázs, a bélmegyeri általános művelődési központ igazga­tója. A végegyházi hasonló intézmény vezetője, Baráth Mihály *is azt mondta, hogy a községben nem merült fél igény iskolai hittanra sem a szülők, sem a helyi katolikus egyház részéről. Ellenkező végletként hoz­hatnánk a kétsopronyi ál­talános iskola példáját. Itt — ahogy Nagy Mártonná igazgatóhelyettestől megtud­tuk — a tanulók 60 százalé­ka vesz részt katolikus hit­oktatáson. Ez az arány nem változott 18-20 éve, amióta fennáll az iskola. A helyzet speciális, hiszen a tisztelen­dő cserkészcsapatot és szá­mítástechnikai szakkört is vezet az intézményben. Dobozon, mivel az ötszáz fős intézményből eddig csak néhányan iratkoztak fel, pót- beíratást tartanak. Az osz­tályfőnökök jelentkezési la­pot küldenek haza a gyere­kekkel, amit igenlő válasz esetén kitöltve kémek visz- sza. — A pillanatnyi létszám nálunk semmit nem mond — közölte Váradi Mihályné igazgató. — A végleges sta­tisztika ezután alakul ki. (Iskolájukról megemlítette, hogy a hittanóra tankönyve­it tavaly óta ők vásárolják meg.) A csabacsüdi iskolának százhetvenhét tanulója van, s eddig még csak néhányan jelentkeztek katolikus, illet­ve evangélikus felekezetű hitoktatásra. Hozzá hason­lóan két egyháznak ad he­lyet egyetlen városi példánk, a hatszázötven fős Szarvasi 1. Sz. Általános Iskola. Ko­vácsik Gáborné igazgatóhe­lyettes adatai szerint 34 ka­tolikus hittanos tanulójuk lesz, s számításaik szerint ennél több az evangélikus, hiszen ők vannak többség­ben a városban. Ezekben a napokban is-: merkednek meg egymással az első órákon, a hitoktatók és a diákok. Hogy mikor? Szinte kivétel nélkül min­denütt, csatlakozóórában tartják a foglalkozást, hi­szen így a legcélszerűbb megoldani. (A csatlakozóóra, ha négy órájuk van a gye­rekeknek, akkor az ötödik, ha öt, akkor a hatodik.) Bi­zonyára ez az a pont, ahol leginkább toleránsnak kel­lett mutatkozni egymás iránt. Nem könnyű össze­hangolni ugyanis az igénye­ket és a lehetőségeket. A megkérdezett iskolaigazga­tók mindegyike jó együttmű­ködésről nyilatkozott. Nagy kérdés: mi lesz azok­kal a gyerekekkel, akik nem járnak hittanra? Hogyan kapnak vallási, erkölcsi is­mereteket? Példáink között — Kétsoprony kivételével — ők alkotják az iskolákban a többséget. Dobozon, ha igény mutat­kozik rá, a jövőben majd indítanak vallástörténetet. A szarvasi iskolában történe­lem- és osztályfőnöki órán térnek ki ezekre a kérdés isekre, addig, amíg dd nem dolgozzák egy vallástörténet, erkölcstan tárgy tematiká­ját, amit harmadik osztály­tól kívánnak bevezetni.' A fakultatív órák között ez­után vallástörténetet is vá­laszthatnak a hetedik, nyol­cadik osztályosok Csabacsü- dön — mondta Brácsok Má­rta történelem—földrajz— pedagógia szakos igazgató- helyettes, aki ezeket az órá­kat tartja. Részt vett — és jelenleg is részt vesz — a Békés Megyei Pedagógiai In­tézet és a Békéscsabai Ta­nítóképző Főiskola intenzív vallástörténet-tanfolyamán. Kolléganője, a kétsopronyi Nagy Mártonné — szintén e tanfolyam tapasztalatai alap­ján — a második félévben indít hasonló fakultációt is­kolájukban. ök ezekben a napokban írják a tanmene­tet, szedik össze a szemlél­tetőeszközöket, a segédanya­gokat, hiszen ebből a tárgy­ból nem áll rendelkezésükre csak az, amit az előadásokon hallottak^ javasoltak nekik. Kiss Katalin Nyit a Tégla Galéria Szeptember 7-én újra megnyílik Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban a Tégla Galéria. A kiállító- hely az elmúlt évben arról vált nevezetessé, hogy rend­szeresen helyet adott az új­szerű képzőművészeti tö­rekvéseknek. A békési Vi­har Galéria avantgarde al­kotásokat bemutató _műhe- lyének folytatásaként jött létre, 1989 őszén. A Tégla Galéria pénteken kezdi meg második évadját. Terveik­ről Baji Miklós Zoltán fes­tőművészt, a galéria veze­tőjét kérdeztük. — Az újszerű alkotások bemutatása változatlanul a legfontosabb célunk — mondta. — Függetlenül at­tól, hogy vendégünk rend­szeres kiállító-e, vagy ép­pen galériánk adja meg az első lehetőséget a közönség­gel való találkozásra. Sőt, ebben az évadban az utóbbi vonást szeretnénk erősíteni. Eddig is próbálkoztunk az­zal, hogy fiatal művészeket elindítsunk pályájukon, most tudatosan vállalkozunk a tehetségfelfedező, -gondozó szerepkörre. A januártól nyárig terjedő kiállítási idő­szakot kifejezetten a békés­csabai alkotóknak szánjuk. Azokat várjuk, azoknak ajánljuk a lehetőséget, akik — érzésem szerint nem ke­vesen lehetnek — valami­lyen ok folytán eddig nem léptek a nyilvánosság elé. — Van-e valamilyen meg­kötés a Tégla Galériában? — A „papír” — azazhogy amatőr, vagy hivatásos-e valaki — nem számít. Ter­mészetesen nem teszünk ki mindent válogatás nélkül a falra. A kereskedelmi cél­zatú giccsekkel kerüljenek el bennünket, de minden mást, ' stílusirányzatoktól függetlenül szívesen látunk. Azt, ami művészet. A hely adta lehetőségek miatt azonban főként grafikákat, esetleg festményeket vá­runk, 50X70 centiméteres méretig. A, Tégla Galériában, mint eddig, havonta nyílik új kiállítás. Szeptember 7-én, a 16 órai megnyitón Kletz László festőművész, Tőkey Péter grafikusművész és Kalapos László fotóművész lép a békéscsabai közönség elé. Kletz László konst­ruktív festményeivel, „me­lyek nagy magabiztosságról és mély emberi érzelmekről tesznek tanúbizonyságot”, Tőkey Péter sokszorosított grafikáiban , a „részletező természeti tanulmányoktól az elvont kompozíciókig” széles körű alkotói érdeklő­déssel találkozhatunk, míg Kalapos László, aki a Jókai Színház művésze, „örökölt fotószenvedélyével” először mutaktozik be a nagyközön­ség előtt. Sz. M. Cinkos, aki néma Pár hónap alatt több gyermeket i— kisebbeket és ka- maszkorúakat gázoltak halálra az utakon, volt úgy, nem egy esetben, hogy kettőt egyszerre, mint a gádoros! testvéreket. Az a csoda, hogy a szülők meg nem őrültek. Ám, hogy egy életre megsebzettek maradtak, az biztos. Felnevelik, féltik, óvják a legdrágábbat és akkor (jön egy aljas részeg, vagy „csak a gépkocsi-vezetői gondatlan­ság” és szörnyű módon széttiporja őket. Ha csak az el­pusztított gyermekek utolsó perceire gondolunk, arra, hogy életük legvégén (min mehettek át, minden érző em­bert meglendít. Még azt is, akinek sosem volt gyermeke, nem virrasztott hosszú éjszakákon át mellette, nem resz­ketett az egészségéért, s nem lelte örömét okos, szép gyer­meke fejlődése láttán. {Hogyne érezné át az áldozatul esett gyermekek szüleinek az égrekiáltó bánatát az, aki­nek gyermekei, unokái vannak! Félelem és rettegés járja át szívüket, hiszen az övéi biztonsága is veszélyben van. Ki tudja, mikor kerülnek hasonló körülmények közé a részegségig ittas, vagy az elemi szabályokkal lsem törődő vezetők kocsijának kere­ke alá. S van-e, aki megvédi őket ettől? Védelem lehet-e, hogy nem engedjük őket az utcára, az 'útra, vagy kerék­párra ülni? Nyilván, hogy nem, hiszen az élettől nem szabad elzárni egyiket sem, mert akkor gyámoltalan, teddide-teddoda emberek lesznek. (Holott az életre fel kell készülniük, s ehhez közlekedés terén a szülő óvó-féltő kötelessége, hogy megtanítsa őket a szabályokra, s azok betartására. IS hogy ezt meg is tették, azt bizonyítja, hogy a tragédiák okozói egyetlen esetben sem a gyermekek -voltak, ők vétlenül pusztultak el szépreményre jogosító életük elején. Akárcsak a Békéscsabán nemrég eltemetett 24 éves gépkocsivezető, akinek a gyászjelentése is feltün­tette, hogy vétlen volt a halálos balesetben. Ki védi hát meg őket? A törvény? Az nem. Hisz oly „humánus”, hogy nem tekinti gyilkosságnak a gyilkossá­got, ami jogilag igaz is, imégha a rideg tény ellent is mond ennek. Mert emberi felfogás szerint a gondatlan­ságból, vagy bármi másból okozott halál akárhogy vesz- szük is: gyilkosság. A tettes pedig, ha legszigorúbb bün­tetést kapj& is, az imaximum 5 év. S még azt sem lehet hallani, hogy egy ;esetben is örökre' elvették volna a bű­nös jogosítványát. Kijön a börtönből lés újból előtte az országút, ha tökrészegen tántorog |ki a kocsmából, akkor is. S mint volt rá példa annak idején Gyulán, az illető másodszor is halálosan gázolt. Ki védi meg hát gyermekeinket, unokáinkat és a felnőt­teket? Hol van az a törvény, amelynek szigorúsága leg­alább (megkísérli ezt, s hol vannak azok, akik a meg nem születettek életjogáért küzdenek, de az élők életéért sza­vukat sem hallatják? S hol vannak az egyházak, a gyer­mekek, felnőttek leikéért harcolók? Bizony mozgalmat kellene hirdetniük, sokakkal összefogva az országúti rémség ellen, amelynek hazánkban évente egy-egy kétez­res lélekszámú községnyi felnőtt és gyermek esik áldoza­tul. S így fogy szüntelen ostoba és bűnös módon aZ or­szág lakossága, ami 'fölött nem lehet szemet hunyni. Vagy ha igen: cinkos, aki néma! Vass Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom