Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-06 / 209. szám

IgmUkftM

1990. szeptember 6., csütörtök

így is lehet?

Felbiztattak a minap, ugyan menjek már ki a Gyomaend- rődi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe; a nemrégiben megtartott, maratoni közgyűlésen a tsz tagjai új elnököt választottak maguknak, s néhányan ugyancsak beolvastak közvetlen főnökeiknek. Szenzációt szimatolva kaptattam fel hát a tsz központi irodájának lépcsőin.

Ám ahogy leültem az érdes tenyerű növénytermesztő üzemmérnök, a tsz augusztus 24-e óta hivatalban lévő 47 éves elnökének, Iványi Miklósnak a szobájában, éreztem, haloványra sikeredett indításnak szánt első kérdésem: „Hol van a közgyűlés jegyzőkönyve?”

Az elnök csak mosolygott, s bár minden elő volt készítve, jóformán semmivel sem tudtam meg .többet ama nevezetes eseményről, mint amit addig is hallhattam. (Röviden tehát: Gellai Imre, a régi elnök — 15 évig volt a tsz első embere — lemondott tisztségéről, ezért mindenképpen új embert kellett választani a 6800 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet élére.) Mindössze annyi derült ki, hogy az első fordulóban 3 szavazat hiányzott p tsz-ben 1961. március 17-e óta dolgozó Iványi Miklós megválasztásához, ezért szükség volt második fordulóra is.

— Nem voltak hozzászólások? — kérdeztem az elnököt.

— Dehogynem ,— válaszolta sokatsejteitően.

— Hát akkor miért nem olvashatom el azokat is? — kellemetlenkedtem tovább.

Azaz hogy csak kellemetlenkedtem volna, mert magam is éreztem erőlködésem hiábavalóságát. Nem bántóan, s ugyanakkor érthetően elmagyaráztatott, miért nem lenne szerencsés egymásnak ugrasztani a tagságot, s miiért lenne nagy hiba, ha a vétkesek nem kapnák meg a javítás-megjavulás lehetőségét. Már csak azért is szükség van most a megértésre és a türelemre, mert a „Győzelem” földjein is kiütéssel győzött az aszály. Oda a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a szárazság miatt igen nehéz elvégezni a talajmunkákat, a gépek összetörnek, öntözni ,— a háztáji legelőt kivéve — nem tudnak. A tavalyi 11 millió forintos nyereséggel szemben1 az idén minden valószínűség szerint nullszaldós lesz a tsz mérlege.

Látva mólóban lévő tamáskodásomat, az elnök azért még megjegyezte: „Higgye el, nem újságba valók azok a megjegyzések. Senkinek sem tenne az jót, ha a régi vezetést. ócsárolni kezdenénk, meg nem is érzem magam feljogosítva arra, hogy •közszemlére tegyük az előző időszak termelési adatait. Ellenben, meghívorp a februárban tartandó zárszámadási közgyűlésünkre, amelyet én vezetek. Ott már készséggel állunk a sajtó rendefkezésére.” Még arról is beszélt, hogy néki az az elve: ha az ember becsületesen dolgozik, nincs mit takargatnia, meg aztán az élet majd úgyis bizonyítja, ki tud megfelelni a magasabb követelményeknek. Egyáltalán nem biztos, tette hozzá, hogy minden vezető alkalmatlannak bizonyult a legutóbbi 40 évben.

Csak néztem a 'manapság oly keveset hallott szavak hallatán, s a fentiek fényében Halán meg sem kell, hogy vall- jam: már az a bizonyos kézfogás elbizonytalanított. Az elnök rendkívül szimpatikus szemléletmódja meg egyenesen a hívévé tett a „gyomaendrődi kísérletnek”. Nem hittem volna, hogy így is lehet, hogy van még esély a békés átmenetre.

Februárban innen folytatjuk? pányi László

Hadüzenet a bűnözőknek

A körösladányiak majd minden reggel újabb és újabb betörés hírére ébredtek. A két körzeti megbízott a falu megelégedésére, erején felül dolgozik, de a község nyugalmáért mégis u lakosok tehetnek a legtöbbet. A napokban a 'helybéli tanácsi vezetők, a vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek képviselői és más érdeklődők meghívót kaptak, amelyben a szervezők a Körösladányi önmegelőző és Vagyonvédő Egyesület megalakítására szólítják fel az érdekelteket.

A megjelölt időpontban zsúfolásig megtelt a közösségi ház nagyterme. Köszöntője után Naszluhácz Géza, az MDF helyi szervezetének elnöke — hangsúlyozva, hogy itt nem a pártját, hanem a szervezőket képviseli —, kifejtette, hogy a község érdekében és szigorúan pártoktól függetlenül kívánnak tevékenykedni-, nem a rendőrség helyett, nem is annak kötelékében, hanem mellettük.

A meghívott vendég Kitti Péter, a megyei rendőr- kapitányság bűnmegelőzési alosztályának főelőadója ismertetését követően valamennyi felszólaló — közöttük dr. Pelcsinszki Bolesz- láv országgyűlési képviselő — fontosnak vélte az egyesület megalakítását.

A rövidített alapszabálytervezet felolvasása után a jelenlévők egyhangúlag kinyilvánították, hogy az egyesületre szükség van. Ezt követően öttagú, ideiglenes szervezőbizottságot választottak, amely két héten belül részleteiben kidolgozza az alapszabályt, majd azt ismét a nagyszámú érdeklődők elé terjesztik.

* * *

A közrend és a kozbizton- ság romlásával mára eljutottunk odáig, hogy mind több településen igyekszenek összefogni az emberek a bűnözőkkel, a nyugalmat háborgatókkal szemben. Eleken a körösladányihoz hasonló kezdeményezés született: rövidesen megalakítják a helyi bűnmegelőző, vagyonvédelmi és önvédelmi

egyesületet- A rendőrség helybéli körzeti megbízottja segítségével azonnal helyiséget is kaptak, s remélik, bogy a tűzoltókkal és a mentősökkel hatékony, jól szervezett hálózatot építenek ki. Erkölcsi és anyagi támogatást egyébként elsősorban a rendőrségtől és a pártoktól várnak, de szívesen fogadják magánszemélyek segítségét is. Működési területük — terveik szerint — Eleken kívül Gyulára és Békéscsabára is kiterjed majd.

Megalakulásuk után éjje- ii-nappali járőrözéseket szerveznek — kutyával, autóval, gyalogosan, kerékpárral — hogy a betörések, rablások megelőzésében, a tettesek kézrekerítésében segítsenek.

Védelmet kívánnak biztosítani azoknak, akiket megfenyegetnek, kialakítanak egy pénz. és vagyonvédelmi hálózatot (kutyás járőrökkel gyárak, üzemek, kempingek őrzésére vállalkoznak). Állami, párt- és magánrendezvények, koncertek rendjére vigyáznak, részt vesznék eltűnt emberek felkutatásában, veszélyes bűnözők elfogásában és megfigyelésében. Létrehozzák gyámügyi hálózatukat, melynek keretében fiatalokat ellenőriznek a szórakozóhelyeken, sőt, ha szükséges, haza is szállítják őket.

Az elekiek kezdeményezése — Kneifel Antal vezetésével — hamarosan beindul; alakuló egyesületük eddig 15 tagú, ezt szeretnék a duplájára bővíteni.

L- E. — M. L.

fl világ első konferenciája a pontyokról

Neves külföldi kutatók Szarvason

Az új oktatási épület először iaz első nemzetközi ponty-konferenciának adott helyet

Fotó: Veress Erzsi

A haltenyésztés magyarországi fellegvárában, a Szarvasi Hajtenyésztési Kutatóintézetben rendezték meg az első nemzetközi pontygenetikai szimpóziumot. Tíz ország neves szakemberei találkoztak, hogy a négy napon át tartó rendezvényen kicserélhessék egymás között kutatási eredményeiket, tapasztalataikat. A kelet- és nyugat-európai kutatók mellett Izraelből, Kínából és az Egyesült Államokból is érkeztek vendégek.

A szimpózium rendezése a Haki ötlete volt, melyhez szponzorként csatlakozott a Földművelésügyi Minisztérium, a Terimpex, az Agro- invest, a Halért és a Mag- nor Aquakultúra Fejlesztő Társaság. S hogy mennyire színvonalas nemzetközi rendezvényt sikerült a Szarvasi Halítenyésztési Kutatóintézetnek összehozni az Alföld délkeleti csücskében, azt többek között fémjelzi néhány nemzetközi szaktekintély személyes részvétele is. Például D. Chourrout Franciaországból, V. S. Kirpich- nikov a Szovjetunióból, W.

L. Shelton az USA-ból, G. Wohlfarth Izraelből.

A speciális témában rendezett első nemzetközi konferencia résztvevői már abban az új oktatási épületben hallgathatják az előadásokat, amely a napokban készült el. A kutatóintézet építésze, Tóth Imre tervei alapján felépített impozáns létesítményre bármelyik fejlett ország büszke lehetne. Az emeleten .kap helyet például a könyvtár, ahol a hal- tenyésztéssel foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom legjelentősebb kiadványai is megtalálhatóak.

— A tudományos eszmecserén túl ez a konferencia lehetőséget ad arra is, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, ha áttételesen is, de erősödjenek az egyes országok között. A kézzelfogható jelentősége pedig az lehet ennek a találkozónak, hogy a pontyn’emesítésben élenjáró országok a saját génállományukat kölcsönösen felfrissíthetik olyan külföldi vonalakkal, amelyek hibridgénbankjaikat erősítik, növelik az országok ne- mesítési lehetőségeit a pontytermelésben — mondja dr. Müller Ferenc, a Hald igazgatója, majd hozzáteszi azt is, hogy véleménye szerint a termelést leggyorsabban és leghatékonyabban a haltermelésben is akkor lehet növelni, ha a nemesítésben történik előrelépés. Ez jelenti a legkevesebb ráfordítást, s a legkisebb kockázatot.

Bakos János témavezetőkutató elmondta, hogy Magyarország ugyan volumenében nem termel nagy tömegű pontyot, ám a nemesítést illetően ma is az élvonalban vtan Izraellel és a Szovjetunióval együtt A szarvasi kutatóintézet pontyhibrid- fajtái, a szarvasi 215-ös tükrösponty és a szarvasi P— 31-es pikkelyes hibrid az idei OMÉK tenyésztői nagydíját kapta meg. A hazai pontynemesítés eredményei többek között annak is köszönhetőek, hogy a világ valamennyi pontyfajtáját, s a hazai ‘tájfajtákat összegyűjtötték. őrzik a génbankot a jövő nemzedéke számára is, hiszen annál nagyobb az esély egy-egy kimagasló teljesítőképességű halfajta nemesítésére, minél gazdagabb az illető kutatóintézet génbankja. S e tekintetben a Haki szintén az élvonalban van.

A program szerint a résztvevők délelőtt elméleti előadásokon konzultálnak, délután pedig konkrét gyakorlati bemutatókon vesznek részt Csütörtökön a Szegedi Állami Gazdaságba látogatnak, ahol megtekintik a halászati ágazatot, s befejező programként megismerkednek az Alföld patinás városával.

— rákóczi —

Várfürdőfejlesztés kétszázmillióért

I

Minden rekordot megdönt az idei nyár

i

A békéscsabai Marik Tibor és , családja a múlt hét csütörtökön úgy döntött — főleg ,a gyerekek kedvéért —, hogy a nagy hőség elől Szanazugba menekülnek egy kis , lubickolásra. Ám a Köröst duzzasztják, hogy minél töjíb víz maradjon öntözésre ezen a tájon, s így a fürdés elmaradt. Anélkül, hogy megmártózzanak, mégsem akartak hazamenni a gyerekekkel, ezért beugrottak Gyulára, a Várfürdőbe. Szerencséjükre. Ugyanis nem kis meglepetésükre a bejáratnál ott várakozott a vízművek vezérkara: őri László igazgató. Máté Sándor főkönyvelő és a fürdő vezetője, Gombkötő Ferenc. Mint kiderült, az idei 1 milliomodik vendégét várták.

— Ha emlékezetem nem csal, 'tavaly mintha később lett volna az 1 milliomodik fürdővendég.

— Igen; pontosabban szeptember 27-én. Pedig az idei előrejelzések nem voltak túl biztatók — teszi hozzá az igazgató —, de hát ez a kellemesebb meglepetés- Szerencsénkre rengeteg külföldi érkezett a fürdőbe, közöttük is főleg a jugoszlávok. No és az Időjárás is kedvezően alakult, legalábbis számunkra. Jó esélyünk van arra, hogy aiz idén új rekordot érjünk el, már ami a forgalmat illeti. Eddig 1988-ban volt a csúcs. 1 millió 237 ezer vendéggel. Számításaink szerint az idén talán meg is haladjuk az egy és negyed milliót.

Jellemző az egyre növekvő forgalomra, hogy míg 1967-ben 471 ezer vendég fordult itt meg most csak augusztusban elérjük a 270 ezret. De nehogy azt higgye, hogy ez a növekedés csak úgy magától jött. Éppen egy évtizeddel ezelőtt kidolgoztunk egy fejlesztési programot, ami nemrégiben fejeződött be, s ezzel sikerült megoldani vendégeink megnyugtató elhelyezését, ellátását a vendéglátásban, kereskedelemben. Korszerűsítettük a kiszolgálóhelyiségeket, rendbe tettük az úgynevezett csúszdás medencét, a vízforgató berendezéssel átlátszóan tiszta kék vizet tudunk a medencékben biztosítani. Elkészült^ a kupolásfürdő. és folyamatosan építjük a parkot- A közel egy évtized alatt 200 millió forintba került az, hogy a Várfürdő zavartalanul tudja fogadni és kiszolgálni az egyre nagyobb vendégforgalmat. Mégpedig úgy — és ezt jólesik elmondani —, hogy ennek ellenére komolyabb fertőzés nem fordult elő.

— Ezek szerint most már vége a Várfürdő fejlesztésének, vagy csak egy szakasz zárult le?

— Talán sohasem lesz teljesen vége, hiszen amint mondtam, például a parképítés folyamatos, szeretnénk arborétumjellegűvé alakítani a korábbi ősparkot.-De csinosítani is mindig kell, és az elért szint tartása sem egyszerű feladat. Az igaz, hogy a jövőben inkább a gyógyászat bővítése, fejlesztése lesz hangsúlyosabb. Ennek érdekében dolgoztunk ki együttműködést az Erkel Gyógyüdülővel és a megyei kórházzal. Gondolkozunk azon is. hogy a fizikoterápiás gyógyítást bevisszük a kórházba, itt pedig inkább a vízgyógyászatot bővítjük, korszerűsítjük.

— Ha mára víz szóba került, az idén a rettenetes hőség ellenére sem kellett vízkorlátozást elrendelni. Ilyen biztonságos lenne a város ivóvízellátása?

— Ügy tűnik, igen. Az idén augusztus 3-án fogyott a legtöbb víz, 16 ezer 836 köbméter. Előtté való nap is mindössze 30 köbméterrel volt ennél kevesebb. De 7- én is a szolgálhatott víz mennyisége meghaladta a 18 és fél ezer köbmétert. A jelenlegi kapacitás míg az ilyen rendkívüli időjárás esetén is elegendő a zavartalan ivóvízellátáshoz.

— És a minőség?

— Köztudott, hogy négy évvel ezelőtt kezdődött meg a Délkelet-Békés megyei ivóvízminőségjavító program, és ebben a gyulai szakasz építése. A 90 milliós beruházás utolsó fázisában vagyunk. Bízunk abban, és erre minden okunk megvan, hogy év végére ráköthetjük az új hálózatot a városi vezetékre. és az újévtől már egészségesebb vizet fogyaszthatunk.

Béla Ottó

A békéscsabai Marik család az 1 milliomodik