Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ÉLŰIT NÉPÚJSÁG 1990. SZEPTEMBER 29.. SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ára: 5.30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM Bezárják a bölcsődéket? Jé ötlet a gyermekhotel A kora őszi napsütésben még az udvaron pihenhetnek, játszhatnak a kicsik Fotó: Kovács Erzsébet Megkondították a vészha­rangot a bölcsődék felett? Létbizonytalanság, a mun­kanélküliség réme fenyegeti a kisdedóvó intézmények munkatársait? E témákról beszélgettünk Belanka Mar­gittal, a Békéscsabai Böl­csődei Igazgatóság vezetőjé­vel, Fülöp lmréné Katikával, a megyei módszertani böl­csőde vezetőjével és Zágo- nyiné Hankó Éva gazdasági vezetővel. Átmeneti a létszám csökkenése — A városban hét bölcső­dénk van, 335 gyereket tu­dunk fogadni, rendszeresen 80 százalékuk jár — tájé­koztat Belanka Margit. — Júliustól meg kellett szün­tetni 75 helyet és elküldeni 15 dolgozót. A belvárosi, a Mokri és a Fövenyes úti bölcsődét érintette ez az in­tézkedés. Véleményem sze­rint nem szabad megszün­tetni a bölcsődéket, a gyer- meklétszám-csökikenés átme­neti. Ezekben az években lesznek édesanyák a gyes bevezetésekor (1970 .körül és azután) született kislányok, akik szép számmal vannak. Legfeljebb a bölcsődébe fel­vettek életkora magasabb lesz, kevesebb a csecsemő és több a másfél, kétéves. Ha megszüntetnek egy böl­csődét, nagyon nehéz lesz újra megnyitni, amikor is­mét szrükség van rá. Átme­netileg hasznosítható lehet más. célokra, de bezárni vé­tek. — A Lencsésin jó ötlet­nek bizonyult a gyermekho­tel — mondja Hankó Éva. — Itt tudnak gondoskodni 8-10 gyerekről is, ha a szü­lők elfoglaltak, elutaztak vagy betegek. Az egyik böl­csődei csoportszobából ala­kítottuk ki a hotelt, a mi munkatársaink vállalják a nonstop ügyeletet. Óránként 10 forintba kerül és 45 fo­rint az étkezési díj, a gye­rekek ott is alhatnak. Nem nyereséges ez a válalkozás, állami támogatásra szükség van. Jó a kapcsolatunk a Családsegítő Szolgálattal, a rászorulókat ők irányítják ide és a költségekhez is hoz­zájárulnak. Csak „kacsa” lehet... —. Érzékeljük az emberek aggodalmát, senki nem tud semmit, csak suttognak. A gondozónők és a szülők egy­aránt kérdezik: valóban be­zárják a bölcsődéket? Ez biztosan kacsa — reményke­dik Zágonyiné. — Egy ekko­ra városban, mint Békéscsa­ba. ahol a legtöbb fiatal nő dolgozik, kell a bölcsőde. Nagyok a gazdasági gond­jaink, sosem voltunk, nem is leszünk nyereséges üzem. Az állandóan emelkedő energia-, étel-, textília-, já­tékárak mellett a szinten tartás is lehetetlen. Egy-egy bölcsiben évente 5-6 ezer fo­rint jut munkaruhára, játék­ra, s egy tartósabb kisbicik­11 például 5 ezer forintba ke­rül. Takarékoskodunk, ahol csak tudunk. A mosószer (Folytatás a 2. oldalon) Aratás 1990 nyarán a Békéscsabai Állami Gazdaságban Fotó: Veress Erzsi „3+1” Békés megyéből Nagyüzemeink a hazai toplistán Az agrár toplistát évről évre összeállítja a szakmi­nisztérium, mégpedig igen szigorú megmérettetés alap­ján. A Földművelésügyi Mi­nisztérium Statisztikai és Gazdaságelemző Központja által összeállított eredmé­nyességi sorrend alapja eb­ben az évben — miként azt a Figyelő című gazdaságpo­litikai hetilap közzétette — a vállalati saját vagyonér­ték, és a bérköltség együttes összegére jutó pénzjövede­lem mutató. Az állami gazdasági „tízek klubjába” múlt évi eredmé­nyei alapján megyénkből egy nagyüzemnek, a Békés­csabai Állami Gazdaságnak sikerült bekerülnie. A csa­bai gazdaság egyébként 1977- ben az első, ’88-ban a har­madig helyen állt a mező- gazdasági toplistán, most pe­dig a hetedik. A „százak klubjában”, te­hát a száz legjobb mező- gazdasági téesz között a 47. helyen szerepel a dévavá- nyai Lenin, 57. a dévavá- nyai Aranykalász és 83. a Bucsai Üj Barázda Téesz, vagyis megyénkből ők hár­man kerültek fel a rangos listára. A toplista apropóján a hé­ten ugyanazt a kérdést tet­tük fel mind a négy mező- gazdasági nagyüzemnek: ők minek tulajdonítják a si­kert, mi rejlik a számok mögött? A Békéscsabai Állami Gazdaság közgazdasági ve­zérigazgató-helyettese, dr. Megyeri Zsolt a következő­ket mondta el: (Folytatás a 3. oldalon) Német - magyar együttműködéssel Egzisztenciaalap és új hitelkonstrukció A parabolaantennáé a jövő Munkában a Cyclo szerviz A vállalkozók tulajdonhoz jutását segítő új hitelkonst­rukciót, az egzisztenciaala­pot a német kormánnyal kö­zösen hozza létre a magyar kormány. Az induláskor 100 millió német márka érték­ben kapunk hitelt, ezt ugyancsak az induláskor, 4 milliárd forinttal egészíti ki a Magyar Nemzeti Bank a refinanszírozási hitelkeret­ből. Az alapból nyújtott hi­tel segítségével a vállalko­zók nyilvános pályázaton vá­sárolhatják meg az állami vagyontárgyakat. A privati­zációból származó bevétel az 1300 milliárd forintos állam- adósság csökkentésére szol­gál — jelentette ki a kor­mány heti ülését követő szo- káso; pénteki szóvivői tájé­koztató meghívott vendége Matolcsy György, a minisz­terelnökség politikai állam­titkára. Szólt arról is, hogy a hi­telkeret felső határát a kor­mány 5 millióról 50 millió forintra emelte, felvételéhez 5 . millió forintig 2 százaié~ kos, 5 és 10 millió forint kö­zött 15 százalékos, 10 és 50 millió forint között 25 szá­zalékos „saját erőre’’ van szükség. A hároméves kor­mányprogram keretében a privatizációhoz kapcsolódik az MNB privatizációs hitel- konstrukciója is. Ez a for­ma korlátlan összegben ve­hető igénybe új és már mű­ködő vállalkozásokhoz, min­den esetben 25 százalékos saját erő szükséges hozzá. A hitelkonstrukciókat részletei­ben egy kormányrendelet ismerteti majd, amelyet 10 napon belül ad ki a kor­mány. A szóvivői tájékoztató másik vendége Ferencz Csa­ba, a miniszterelnöki ta­nácsadó testület tagja, a há­roméves kormányprogram mellett érvelve annak a vé­leményének adott hangot, hogy a kormány az ország, a lakosság számára a lehető legkisebb megrázkódtatással végrehajtható programot dolgozott ki. László Balázs szóvivő a kormányülésen szereplő' té­mákat részletezve- elmondta: változik az illetékek szabá­lyozása. Az öröklés és az ajándékozás után a jelenle­gihez képest mintegy 30-40 százalékkal csökken az örö­kösök. illetve a megajándé­kozottak illetékterhe. A gép­jármű után a jövőben az átruházásnál, eladásnál nem (Folytatás a 3. oldalon) Válságstáb A hazai szociális krízis- helyzet kezelésére szociális válságkezelő programok iro­dája alakult, élén miniszte­ri biztossal. A válságprog­ram irodáját — amint azt Lakner Zoltán miniszteri biztos elöljáróban leszögez­te — nem egyedi szociális esetek kezelésére hívták életre, hanem azért, hogy lépéseket tegyen az ország­ban jelentkező feszültségek megoldásáért. Az iroda azon­nali programja a hajlékta­lanok és a népkonyhák ügyének felkarolása. Celladam-téma kapcsán Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet fő­igazgatója bejelentette, hogy a Biopharm által benyújtott, tájékozódó jellegű klinikai vizsgálatok biztató doku­mentumai alapján — ha az éves kísérleti eredmények is megerősítik ezt — kezdemé­nyezni fogja a szabályos, kontrollált körülmények kö­zötti vizsgálatsorozatot. A dokumentumok arról vallanak — mondotta Szabó Sándor a Biopharm ügyveze­tő igazgatója —, hogy a ké­szítmény lassítja a kóros sejtburjánzást, így növeli a beteg és a kezelés esélyeit. További tapasztalatuk, hogy a készítmény ellensúlyozza, vagy legalábbis csökkenti a citosztatikumok súlyos mel­lékhatásait (hajhullás, hány­inger. vérképi zavarok, súly­veszteség, rosßz közérzet), egyben csökkenti a betegek fizikai fájdalmát is. Jamináról manapság már nyugodtan elmondhatjuk, hogy Békéscsaba kertváro­sává fejlődött. Az ott élők összefogásának, vágyának eredménye, büszkesége, a hatalmas méretű nagyközös­ségi parabolaantenna-rend­szer hamarosan elkészül. Munkában a Cyclo Antenna Szerviz szakemberei, hogy remélhetően bő egy hónap múltán a környék első há­zaiban (később a többiben is) nézhessék a műholdas adások egy részét, valamint (Folytatás a 3. oldalon) A parabolaantenna beállításán dolgoznak a szerviz szak* emberei

Next

/
Oldalképek
Tartalom