Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-03 / 206. szám

1990. szeptember 3., hétfő Új korszak kapójában a Békéscsabai Tanftéképzé Főiskola Pályát nem leltet az utcán kezdeni Nyílt levél a Magyar Köztársaság kormányához az ifjúsági munkanélküliségről Pályát nem lehet az utcán kezdeni! — A Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövet­ség Szövetségi Tanácsa a* if­júsági munkanélküliség te­rén kialakult helyzetben szükségesnek tartja, hogy nyílt levélben forduljon Önökhöz, őszintén reméltük, hogy e lépésre^iem kénysze­rülünk, de eddig semmilyen olyan konkrét elképzelés, program nem látott napvilá­got, mely az elhallgatás he­lyett e súlyos társadalmi probléma megoldását szol­gálná. Ezekben a hetekben az is­kolapadból kikerült fiatalok tízezrei vándorolnak egyre fogyó reménnyel munka­helyről munkahelyre, elhe­lyezkedési lehetőséget keres­ve. Nincs lehetetlenebb, lé- lekbe tipró állapot annál, hogy tízegynéhány áttanult év után a társadalom a pá­lyakezdő tudását, s így őt magát Is feleslegesnek ítél­je meg, ne adjon lehetőséget még a bizonyításra sem. Ma Magyarországén egy ilyen helyzetbe kerülő fiatal ingyenéiként családja nya­kán marad, az elemi támo­gatás (a családi pótlék to­vábbi folyósítása vagy a munkanélküli-segély) is hi­ányzik. Ez az állapot tartha­tatlan! Tudjuk: sajnos rövid tá­von a munkanélküliség min­denképpen sokakat érintően jelen lesz hazánkban. Ver­senyben dől el, ki marad tal­pon a munkaerőpiacon, ki tud hatékonyabban, felké­szültebben dolgozni, több hasznot nyújtani a munka­adóknak. A versenyben az tud bizonyítani, akinek leg­alább a pályára lépés meg­adatik. Megengedhetetlen, hogy az ifjú munkavállalók­nak egy társadalom még ezt sem adja meg. Egy szociális piacgazdaságban az első munkahelyhez jutás állam- pblgári jog kell legyen, mely­nek érvényesítését: . — a gyakornoki rendszer széles körű hasznosításával (az állam állja a munkaadó helyett a fizetés egy részét meghatározott ideig), — a pályakezdőket foglal­koztatóknak adott adóked­vezménnyel, . — mindenki által pályáz­ható jelentős átképzési ala­pok létesítésével, — részmunkaidős foglal­koztatással lehet elérni. (Folytatás az 1. oldalról) hiszen a térség szellemi Jel­emelkedésében meghatározó szerepet kell betöltenie. Az új korszak egyben az oktatás profiljának változá­sát is jelenti, folytatta Kö­teles Lajos, ily módon mos­tantól számítástechnikai ok­tatást, német, angol nyelv tanítását is megkezdik. A Bibliából Pál apostolnak a szeretetről szóló gondolatait idézte, hangsúlyozva, hogy a világon mindennek erre kell épülnie. Ugyancsak változás az is­kola életében, hogy első íz­ben köszönthettek román és kárpátaljai hallgatókat. Dr. Földest Béla, az intéz­mény megbízott főigazgatója szavai után mondtak esküt az első évfolyam hallgatói, majd sorra nyújtották kezü­ket az iskola vezetőjének. Ez a kézfogás — mint Föl­des! Béla mondta — jelkép is egyben, amelyre legköze­lebb három esztendő múlva, a diplomaosztáson kerülhet sor. Az ünnepség idős pedagó­gusok köszöntésével zárult; tizennégyen aranydiplomát, nyolcán gyémántdiplomát, négyen pedig — 65 évi szol­gálat után — vasdiplomát vehettek át dr. Földesi Bé­lától, aki szintén az ünne­peltek között volt, hiszen nyugdíjba vonulásának al­kalmával a> művelődési és közoktatási miniszter elis­merésében részesült. L. E. Eddig százötvenen helyezték letétbe Fotó: veress Erzsi Hárman megtagadták Fegyverletét miniszteri utasításra A közvéleményt napok őta élénken foglalkoztatja a bel­ügyminiszter legújabb utasítása, melynek értelmében au­gusztus 28-től az állampolgárok tulajdonát képező önvédel­mi fegyvereket be kell vonni és a rendőrségeknél letétbe helyezni. Az Intézkedést dr. Horváth Balázs azért tartja szükségesnek, mert — mint mondta — eljött az ideje, hogy a lőfegyvertartást törvényi szinten szabályozzák, s korlá­tozni kell az önvédelmi fegyverek használatát Is. (Az In­tézkedéstől egyébként a megromlott közrend és közbizton­ság fokozottabb javítását várja.) Am, amíg ez meg nem történik, az önvédelmi fegyvereket biztonság! letétbe kell helyezni, azok tulajdonjogának érintése nélkül. Ezzel együtt a tulajdonos dönthet úgy, hogy a fegyvert értékesít­sék vagy hatástalanítsák. Egy dolog tilos: a lőfegyvert használatra visszaadni. A letétbe helyezett fegyverek vég­leges sorsáról egyébként majd az új törvény rendelkezik. Dr. Gál László ezredestől, Békés megye rendőrfőkapi­tányától megkérdeztük: me­gyénkben hány önvédelmi lőfegyver volt az állampol­gárok tulajdonában, s hol tartanak a letétbe helyezé­sekkel ? — Az önvédelmi lőfegy­verek tulajdonosairól pon­tos nyilvántartást vezetünk — kezdte a főkapitány. — A megyében 282 ilyen fegy­ver volt az állampolgárok birtokában. Egyébként ko rábban — még az utasítás megielenése előtt — is so­kan önként behozták az ön­védelmi lőfegyverüket, mondván, nincs szükségük rá. — Voltak-e olyanok, akik megtagadták fegyverük le­tétbe helyezését? — Igen. Hárman. Közülük volt, aki azzal indokolta döntését: annak idején ka­tonatisztként szolgált, s mi­vel a honvédségtől kapta fegyverét, ennek a 'szerve­zetnek is kívánja visszaad­ni. Egyébként eddig száz­ötvenen helyezték letétbe lőfegyverüket, tizenhét tu­lajdonost nem tudtunk el­érni — ők szabadságon, il­letve külföldön tartózkod­nak. Egy állampolgár arra hivatkozott, korábban már leadta a fegyverét, egy pe­dig arra, hogy elhagyta. A belügyminiszteri utasítás ér­telmében megyénkben 110 önvédelmi lőfegyver marad­hat tulajdonosainál, ők va­lamennyien hivatásos rend­őrök és katonatisztek. — Mi a helyzet a jogi személyek esetében? — őket nem érinti a bel­ügyminiszter rendelkezése, tehát olyan intézmények — mint például a posta, a bankok, a nagyvállalatok—, amelyek birtokában koráb­ban is voltak önvédelmi lő­fegyverek, változatlanul megtarthatják. — Arról van-e informá­ciójuk, hogy Békés megyé­ben milyen mértékű az il­legális fegyverhasználat? — Pontos adataink nin­csenek, néhányat azonban — más bűncselekmények vizsgálata kapcsán — már megtaláltunk, lefoglaltunk. Nem valószínű, hogy túl­zottan megszaporodtak volna az ilyen fegyverek, minden­esetre valamennyi rendőri szervünk fokozott figyelmet fordít ezek felderítésére. L. E. Torgyán József Mezőberényben A „nyugodt erő” túl lassúnak tűnik „Feladatunk, hogy vérte- len forradalmunkat tovább­vigyük: megtörténjen a va­lóságos rendszerváltás” — mondotta tegnap este beszé­de elején dr. Torgyán Jó­zsef, a kisgazdapárt mező- berényi gyűlésén. Szereplé­se végére azonban — szug- gesztív előadásmódjával — sikerült olyan hangulatba hpzni a döntően kisgazda- érzelmű hallgatóságot, hogy egyik-másik jelenlevőt a rendezőknek kellett vissza­tartaniuk attól, hogy olyat (egyenek, amit az Európa Ház felé néző ablakunkba ■ nem szívesen tennénk ki... A kisgazdapárt főügyésze gyakorlatilag megismételte mindazt, amit nemrégen 'hí­res-hírhedtté vált soproni beszédében már a közvéle­mény elé tárt. Sőt, mintha az azzal kapcsolatos koalí­ciós és ellenzéki reakciókra is válaszolói akart volna: — Kapom a telefont, táv­iratot, levelet: feljön a vi­déki lakosság Budapestre, több százezer ember, ha megakadályozzák a földtör­vény elfogadását. Nem én fenyegetőzöm — mondotta, majd hozzátette: — Ha An­tall József nem terjeszti be a törvénytervezetet a vá­lasztási kampány _ befejezé­séig, akkor a választás előtt három nappal én terjesztem be. Pető Ivánnak és Deutsch Tamásnak a sajtón keresz­tül kívánta eljuttatni véle­ményét: :— Olyan ez, mint amikor 6-8 éves gyerekek pontos „j”-vel írják a kerítésre: „Hűje vagy Józsi”. Ilyen pon­tos „j”-s hülye szürkeállo­mány van náluk! Egy-két cégéres fasiszta elődjük már élt ezzel a diliflepnizéssel — mondotta Hitler és Sztálin alakját megidézve. Torgyán József ezután a kormány száznapos műkö­dését elemző Fidesz-kiad- ványt illette kritikájával, sőt kifogásolta, hogy a Fidesz és az SZDSZ képviselői tajvani útjára nem kísérték el. Rész­letesem kifejtette, hogy Taj­vanból és Hongkongból 100 ezer letelepülő jönne a Cse­pel, vagy az óbudai hajó­gyári szigetre, s az ezért kapott pénzből az ország rendezhetné adósságát. Magyarázatot adott arra a korábbi kijelentésére is, * mely szerint a kisgazdapárt h koalíció legerősebb pártja fezeretne lenni. — Antall József egy frak­cióülésünkön azt mondta: nem csodálkozik azon, hogy a kisgazdák akarnak lenni a legerősebbek, mert az MDF is az akar lenni. A „nyugodt erő” nekünk túl lassúnak tűnik. Természetesen az újságok, a rádió és a televízió is ’megkapta a magáét: — A sajtóval szemben is fel kell lépnünk. Hozunk olyan jogszabályt, hogy a rágalmazó a börtönben tölt­se el idejét, mert ott a he­lye. A kókler firkászoktól meg kell vonni az írás lehe­tőségét — jelentette ki. A gazdasági kérdésekről ádott tájékoztatóval véget ért és óriási tapsot arató be­széd után fórumszerű be­szélgetésre hívták fel a hall­gatóságot, Torgyán Józsefet, a vele együtt az elnökségi asztalnál helyet foglaló dr. Pásztor Gyula országgyűlési képviselőt és Rácz Sándort, az országos munkástanács elnökét. Az alighanem far­sangról ottmaradt teremdí­szek alatt bálákban nemigen használatos kifejezések töm­kelegé röpködött a levegő­ben, amikor néhány Fidesz- fcag az erre felkínált lehe­tőséggel élve kérdéseket in­tézett Torgyán Józsefhez. S hol vagyunk még a kampány finisétől... K. A. J. Parasztpárti találkozó Biharográa II panaszkodás ideje lejár! A Magyar Néppárt— Nemzeti Parasztpárt tegnap Biharugrán, Szabó Pál falu­jában és emlékházában pa-» rasztpártl találkozóra hívta a párt tagjait és szimpati­zánsait. A házigazda Mikita István és felesége, Szabó Er­zsébet vendégszeretetét él­vezve idézték fel a népi író szellemiségét és örökségét, majd Balogh Ferencz emlé­kezett meg kegyelettel Sza­bó Pálról és hitveséről, Kiss Etelkáról a biharugrai teme­tőben. Itt hallhattuk először az író Magyar Miatyánk cí­mű írását, melyet 1939. ja­nuár 26-án adott ajándékba Vörös Vincének. Hasonló­képpen meleg szavakkal szólt megyénk jeles alakjá­ról Fekete Gyula író, a párt elnöke Is. Az emlékezés után a je­len politikai történéseiről beszélt Fekete Gyula. A helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a legfontosabb feladat a hi­teles személyek megtalálá­sa. Imjentől a panaszkodás ideje lejárt, mert olyan em­bert választanak a települé­sek élére a polgárok, amilyet akarnak. Beszédének továb­bi részében kiemelte a gaz­daság nyomorúságos helvze- tét és az ország politikai, gazdasági kiárusítását, majd így folytatta: — Az elmúlt kilenc év alatt 230 Biharúéra nagysá­gú település pusztult el az országban, s Debrecen vá- rosnvi lakosság halt meg ez idő alatt. A néppárton kívül egyetlen párt sem harcol a3 ilyenfajta népirtás ellen. Az érvényben levő adók nyo- morítiák a többgyermekes családok helyzetét. A parlamentről elmondta, hogy azok a pártok jutottak be az ország házába, akiket külföldről pénzeltek. A la­kosság a mai napig senrrtud- ja. hogy kik állnak egves politikai szervezetek mögött, kiknek a pénzén folyt a propaganda. Félreveze tték a népet áprilisban, mert nem a nemzet érdekeit, hanem a pártérdekeket helyezik elő­térbe. — A hatalom megszerzésé­ért folyik a harc — jelentette ki Fekete Gyula —, nem a nép érdekeiért. Az anyagi­lag szegény pártok számára kevés a lehetőség arra, hogy nézeteiket az emberek töme­geihez eljuttassák. Nekünk nincs pénzünk falragaszok­ra, plakátokra, mi csak a jó­zan észre, az értelemre hi­vatkozhatunk. A tömegkom­munikáció, a televízió, a rá­dió ma még mindig az Aczél György által kinevezettek kezében van. Talán a jövő­ben közelebb juthatunk a lakossághoz, ugyanis megje­lent a Parlamentben nem képviselt pártok és szerve­zetek közös lapja, a Szélró­zsa. Ilyen kiadvány Magyar- országon eddig még nem volt. A Szélrózsában többek között „Jóvátétel” címmel megjelent a Magyar Néppárt állásfoglalása a termőföl­dek tulajdonával kapcsola­tos koalíciós törvényterve­zetről. P. J. Csabai „Kékszakállú” Edinburghiban A rangos edinburgh-1 fesz­tiválra, amelyet minden év augusztusában rendeznek meg, ahol a nemzetközi szín­házi és zenei élet kiválósá­gai, valamint táncosok, kép­zőművészek szerepelnek, meghívást kapott a Jókai Színiház főrendezője és négy művésze. A magyar vendé­gek premierje augusztus 27- én volt, akkor mutatták he A kékszakállú herceg várát, Balázs Béla misztérium játé­kát; Bartók Béla zenéiének felhasználásával. Az előadást Tasnádi Márton rendezte a fesztivál helyszínén, a cím­szerepben Kárpáti Leventét és partnereként Tihanyi Szil­viát láthatta a közönség. A koreográfus Molnár László, a díszlet- és jelmeztervező Csík György. A premiert követően egy hétig ment a magyar—skót kooprodukelőban készült előadás, s ahogyan a The Scotsman szerdal számából kitűnik, szép sikerrel. David Griffiths kritikájában mél­tatja a magyar művészek vállalkozó kedvét, ötletessé­gét. majd így ír: „Az előadás különös hangsúlyt helyez a szövegre, ugyaniakkor Bar­tók egyedülálló zenéjét arra használja fel. hogy bevonja közönségét a horror mindent átható atmoszférájába. Fan­tasztikus, ahogyan a színpa­di feszültség felfelé ível. , A darab szimbolikája a középkor jellegzetes fény-ár­nyék ellentétére nyúlik visz- sza. Kékszakállú figurája az éjszaka sötétjét jelképezi. Oj szerelme, Judit mindent elkövet, hogy rávegye, nyis­sa ki vára összes ajtaját, áradjon be a nappali fény. Judit azért harcol, hogy ki­nyíljon minden ajtó, eköz­ben kihívja a sorsot maga ellen.” « Depód Griffiths szerint .bármelyik oldalon álljon Is a néző, a hátborzongató elő­adás magával ragadja, meg­hökkenti, a haja égnek áll attól, amit lát”- A részlete­sebb elemzések egyébként csak ezután várhatók, szom­baton tartották az edln- burgh-i fesztivál záró sajtó­értekezletét. A Jókai Szín­ház művészei ma érkeznek haza Magyarországra, hol­nap pedig már Békéscsabán próbálnak. (f. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom