Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-20 / 221. szám
1990. szeptember 20., csütörtök Megváltozott Magyarországra érkeztem Margaret Thatcher programja IRO-merényletsorozat Nagy-Britannia fenntartás nélkül, teljes szívvel támogatja Magyarországnak azt a törekvését, hogy 1992. január 1-jéig kétoldalú társulási szerződést kössön az Európai Közösségekkel — szögezte le Margaret Thatcher brit miniszterelnök vendéglátójával, Antall József kormányfővel folytatott tárgyalásain. A magyar—brit miniszter- elnöki eszmecsere — a keddi rövid ismerkedő megbeszélés után — szerda délelőtt az Országházban folytatódott. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-lr- ország Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke először négyszemközti megbeszélésre ült le vendéglátójával, majd a magyar, illetve a brit tárgyalócsoport tagjainak részvételével plenáris tárgyalásokat tartottak. A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a privatizációs folyamatnak, ami Magyarország európai állammá válásának kulcskérdése. Az Európa közösségébe „újrafelvételre” jelentkező Magyarország számára ezzel kapcsolatban a brit példát idézte Margaret Thatcher. Emlékeztetett arra, hogy maga is nagy gondot fordított a szigetország iparának erőteljes privatizálására, miáltal a rosszul menedzselt, pazarló cégek piaci viszonyok közé kerültek, s versenyre kényszerültek. Az eredmények nyomán Nagy- Britanniában most az energiaszektor privatizációja került napirendre. Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a külföldi tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati szektort nem zárják el a külhoni befektetők elől. A kormányfői eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta Margaret Thatchert a Parlamentben. . A találkozón a brit kormányfő arról a szerepről beszélt, amelyet a közép-kelet- európai kis államok játszanak a térség demokratizálódási folyamataiban. Úgy vélekedett, hogy példájuk — amennyiben sikerre vezetnek gazdasági próbálkozásaik, s érezhetően javulnak a nép életkörülményei — mások számára is vonzóvá teheti az átalakulást. Göncz Árpád a megbeszélés kínálta lehetőséget felhasználva megerősítette II. Erzsébet királynő magyarországi meghívását. Margaret Thatcher délután a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőivel találkozott a Parlamentben. A beszélgetés során , egyetértettek abban, hogy az angolszász országoknak, így az Egyesült Királyságnak is jelentős szerepet kell betöltenie Magyarországon, bővítve a magyar—angol gazdasági és kulturális kapcsolatokat, hozzájárulva Magyarország külkapcsolatainak alakításához. A magyar politikai élet vezetőivel megtartott beható eszmecseréket a nap folyamán számos kiegészítő program tette teljessé. A brit miniszterelnök-asszony a reggeli órákban két kegyeletes megemlékezésen vett részt. Elsőként Raoul Wallenberg szobránál helyezte el a megemlékezés virágait, majd katonai tiszteletadás mellett a Magyar Hősök Emlékművét koszorúzta meg a Hősök terén. Margaret Thatcher időt szakított arra is, hogy rövid belvárosi séta keretében meglátogassa a magyar üz- .leti élet egyik ígéretes új, hajtását, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban működő értéktőzsdét. Margaret Thatcher és vendéglátója, Antall József délután közös nemzetközi sajtókonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire a Hilton Szállóban. A brit miniszterelnökkel folytatott eszmecseréket ösz- szegezve Antall József hangoztatta : a közelmúltban Helsinkiben megtartott találkozójuk után, most Budapesten ismét hasznos, tartal.- mas tárgyalásokra nyílott alkalma Margaret Thatcherrel. A tárgyalásokon igen széles tematikát tekintettek át, a kétoldalú kapcsolatoktól a nemzetközi politikai fejleményeken át a pártközd kontaktusokig. Margaret Thatcher ehhez hozzáfűzte, hogy 1984-es látogatása után most egy teljesen megváltozott Magyarországra érkezett. A mai Magyarország vezetőivel folytatott baráti hangvételű párbeszéd alapját az teremti meg, hogy az otszágot kormányzó közép-jobb tömörülés felfogása, „filozófiája” közel áll a brit konzervatívokéhoz. Az újságírók tudakolták Margaret Thatcher véleményét egy, Kelet-Európának nyújtandó, a Marshall-se- gélyhez hasonló támogatási programról. A miniszterelnök-asszony úgy válaszolt: „Nem hiszem, hogy ez a megfelelő mód” a támogatásra. Ezzel az elképzeléssel szemben előnyben részesítette a képzéshez, a manage- ment-hez nyújtott nyugati segítséget. A brit biztonsági szervek arra a következtetésre jutottak, hogy a volt gibraltári brit kormányzó, Sir Peter Terry repülő-altábornagy elleni géppisztolyos merényletet ugyanaz az IRA-halálbri- gád követte el kedden este, amely. hétfőn Margaret Thatcher asszony választókerületében, Finchleyben, golyózáport zúdított a katonai toborzóiroda előtt autójában várakozó Bernie Cox őrmesterre. A kormányfő, akit Budapesten tájékoztattak az újabb merényletről, mély felháborodását fejezte ki. Sir Peter Terryt számos lövés érte. Több műtéten esett át, és jelenleg intenzív osztályon küzd az életéért. A Scotland Yard az IRA bosz- szújának tekinti a merényletet. A tavaly nyugalomba vonult volt kormányzó ugvanis még hivatalban volt 1988-ban, a brit légierő különleges szolgálata, a SAS gibraltári akciója idején. Az észak-írországi brit fennhatóság ellen terrorista módszerekkel küzdő IRA azóta Az öbölválság katonai megoldása sokkal valószínűbb. mint a politikai — véli Nadar Szimonyija neves szovjet politológus. A Világ- gazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese mindössze 20 százalék esélyt ad a politikai-diplomáciai rendezésnek. annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt a békés megoldás hívének vallja magát. Szimonyija a szovjet is hangoztatta, hogy a SAS alakulata, legfelsőbb londoni jóváhagyással, kivégzést hajtott végre Gibraltárban. A helyszínen utóbb nem találták meg a vélt robbanószerkezetet a gyanús gépkocsiban, és a három IRA-akti- vista fegyvertelen volt. Amint a brit újságok szerdán reggel megállapították, az IRA Dublinban közzétett, rendkívül agresszív hangvételű keddi nyilatkozata megerősíti. amit Londonban eddig is gyanítottak: az IRA jól szervezett, összehangolt támadássorozatot indított a brit politikai intézmény- rendszer és katonai kormányzat ellen. Ennek bizonyítékát látják abban is, hogy a legutóbbi halálos, illetve sikertelen merényletek célpontjai olyan személyiségek voltak, mint Thatcher asszony közeli munkatársa és személyes barátja, lan Gow konzervatív parlamenti képviselő,^ Sir Anthony Farrar- Hockey volt NATO-parancs- nok és Lord Armstrong, a kabinetiroda volt főnöke. TASZSZ hírügynökség munkatársának nyilatkozva kifejtette: békés megoldás csak akkor volna lehetséges, ha Szaddám Húszéin nagy engedményekre szánná el magát. Nem lenne elég, ha kivonná csapatait Kuvaitból, egyéb kötelezettségeket is vállalnia kellene. Jelentősen csökkentenie kellene például Irak haderejét. Minderre nyilván nagyon nehezen állna rá. hiszen az engedmények aláásnák tekintélyét azok előtt is. akik most mellette állnak. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szeptember 19- én a Parlamentben fogadta Margaret Thatcher brit miniszterelnököt, aki a magyar kormányfő meghívására érkezett hazánkba MTÍ-fotó Katonai megoldás valószínűbb A DER SPIEGEL-ben olvastuk: Követtünk el hibákat — mondja Petre Roman miniszterelnök a forradalom utáni válságról SPIEGEL: Minisztelnök úr, az ön kormánya ellen minden tilalom ellenére naponta tüntetnek az antikommu- nisták. A rendőrség veri és letartóztatja az embereket. Nem győzött volna még a román forradalom? ROMAN: Ön antikommu- nistákról beszél, nekem meg kétségeim vannak efelől. Azok tüntetnek, akik a májusi választások eredményeit nem akarják tudomásul venni. Meggyőződésem: tavaly december 22-én országszerte számos kommunista szerkezet megsemmisült. Nincs értelme ma antikpm- munista harcot folytatni a kormány ellen. SPIEGEL: A tüntetők másképp látják, és ez a demokráciában természetes. Miért nem reagál a kormány könnyedébben ezekre a tiltakozásokra ? ROMAN: Könnyedén reagálunk, egészen addig a pontig. amíg a közbiztonság és a rend nem kerül veszélybe. SPIEGEL: Néhány bukaresti utcán felhangzó lármától? ROMAN: A lárma általában nem marad ártalmatlan. Negyven év sztálinista diktatúra után a lakosság nagyobb része ugyanis nem tud mit kezdeni a kormány kritikájának jelenségével. A közvélemény reagálása is burkolt. Ha a lakosságnak csupán három százaléka tüntet. az nem az állam válsága. SPIEGEL: A tüntetés csak akkor vált a kormány válságává, amikor Iliescu elnök a tüntetőket a fasisztákhoz hasonlította, és június 14-én „Nem vagyok marxista” a bányászokból ütlegelő osztagokat uszított ellenük. Ez mellébeszélés ROMAN: Az összehasonlítással egyáltalán nem volt az elnök annyira igazságtalan. A tüntetők vandalizmusa és gyűlölete sok idősebb polgárt emlékeztetett a fasiszta légió 1941 januári pucs- csára. ami Románia számára a vég kezdete volt. SPIEGEL: Ez viszont mellébeszélés. önnek, mint egykori főiskolai tanárnak, ismernie kellene a hallgatók kritikus hozzáállását. ROMAN: Korábban az egyetemen mint professzort nagyon kedveltek engem, ezért rázott meg különösen a hallgatók ellenségessége. Bizonyára követtünk el hibákat. Az egyik hiba éppen az volt. hogy nem beszél-» tünk időben a diákokkal. SPIEGEL: Még nagyobb hiba volt, hogy bányászokat vetettek „be ellenük. ROMAN: A fickók beve- tése illegális volt. De a bányászok voltak az egyetlenek. akik sztrájkjaikkal már korábban is egyhangúan felléptek Ceausescu ellen. SPIEGEL: Vagyis anti- kommunisták vertek anti- kommunistákat? ROMAN: Nagy hiba volt a kormánytól, hogy nem tartotta ellenőrzése álatt a bányászokat. Azonnal vissza kellett volna küldeni őket. SPIEGEL: Hiszen Iliescu elnök köszönetét mondott a verekedőknek hazafias fellépésükért. ROMAN: Ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy Bukarestből elmenjenek. SPIEGEL: önök Ceausescu hírhedt titkosrendőrségét, a szekuritátét is megvádolták azzal, hogy szítja a megmozdulásokat az országban. ROMAN: A szekuritáte tisztjeinek egy része továbbra is a titkosszolgálatban dolgozik, mert hiányoznak a bizonyítékok a diktatúra alatt elkövetett bűntetteikre. A forradalom utáni tisztogatás során azonban 4000 szekuritáte tagot elbocsátottunk. akik nem találnak maguknak új munkahelyet. Elképzelhető, hogy ezek közül néhányan részt vettek a júniusi megmozdulásokban, abban a reményben, hogy káoszt keltenek, és visszaállítják a régi viszonyokat. SPIEGEL: Marian Mun- teanu diákvezető letartóztatása mégis az önök rendőrségének a számlájára írandó? ROMAN: így menekült meg. Előzőleg verték félholtra, nem a letartóztatásban. Munteanu néhány nappal a forradalom előtt még védte Ceausescut az egyetemen. SPIEGEL: Ez semmit sem bizonyít. Elnökük, Iliescu KB-titkár volt Ceausescu alatt. 1 ROMAN: De csak 1971-ig. Akkoriban az országban Iliescun kívül senkinek sem volt bátorsága, hogy Ceausescut bírálja. A Nyugat meg szovjetellenes allűrjeiért még díjazta is azt az őrültet. Akkor ki hazudik? SPIEGEL: Az ex-védelmi miniszter, Nicolae Militaru és a párt egykori ideológusa, Silviu Brucan indirekt módon megerősítették azokat az állításokat, amelyek szerint Ceausescu megbuktatása egyáltalán nem népi forradalom volt. hanem a párt funkcionáriusainak jól előkészített puccsa. Ön ugyanezt tagadja. Akkor ki hazudik? ROMAN: Forradalom volt, nem összeesküvés. Robbanás volt az egész ]alkosságban, amit a negyvenéves elnyomásból következő felszabadult gyűlölet váltott ki. SPIEGEL: A hadsereg látszólag az új kormánnyal sem tud megbarátkozni. A védelmi miniszter, Stancu- lescu az ellenzék körében „erős emberként” ünnepelteti magát. Számolniuk kell egy katonai puccs lehetőségével ? , ROMAN: Nem, ezek csak spekulációk., SPIEGEL: Hogyan határozná meg kormánypártja, a Nemzeti Megmentést Front jellegét? Nyilvánvalóan nagyon eltérő vélemények vannak e tekintetben. ROMAN: Eredetileg minden politikai ellenzéki erő képviseltette magát a frontban. Azután létrejöttek politikai pártok a fronton kívül, és mi is párttá alakítottuk át a mozgalmat. SPIEGEL: Ezt zokon vette sok román. ROMAN: Jobb lett volna meghagyni a frontot valamennyi demokratikus erő tetőszervezetének, ám a sors másképp akarta. Ha politikai ideológiánkat kell meghatározni. annak lényege a teljes szakítás a kommunizmussal. Egy közép-balos utat járunk a szociáldemokrácia elveinek alapján. SPIEGEL: A Szocialista Intemacionálé akikor miért nem akarja tagjai közé felvenni a frontot? ROMAN: Kezdetben volt némi bizonytalanság a Nyugatban. De hamarosan megfigyelők lehetünk. SPIEGEL: ön marxista? ROMAN: Januárban még azt mondtam, nem tudom. Most azt hiszem, nem vagyok az. Ma olyan emberek szellemiségével érzek rokonságot, mint Francois Mitterrand, Felipe Gonzales, Franz Vranitzky és Oscar Lafontaine. SPIEGEL: A múlt hónapban átfogó reformprogramot hirdettek meg, de a gyakorlatban, különösen a gazdaságban kevés a változás. Miért olyan lassú a fordulat Romániában? ROMAN: Én a radikális lépések híve vagyok, és Iliescu is nyilván. De az állam- apparátusban, talán még a Parlamentben is, olyan emberek ülnek, akiknek a kis lépések felelnek meg. SPIEGEL: Azt mondja, hogy a saját pártján belül van a fék? ROMAN: Ezeknek az embereknek nincs politikai tapasztalatuk; a kommunizmus leszoktatta őket a felelős gondolkodásról. Nem értik a mi céljainkat és indítékainkat. Mégis , optimista maradok. SPIEGEL: Bukarestben nincs cukor, vidéken még ä kenyér is hiánycikk. Miért voltak a boltok már nyáron is annyira üresek? ROMAN: Az árukínálat a választások előtt jobb volt. Komoly gondok azonban csak az ipari központokban vannak, ahol a lakosságnak nincs kapcsolata a mezőgazdasággal. Nem szabad megfeledkezniük arról: Ceausescu alatt az ellátási gondokat csak mezőgazdasági kényszermunka által lehetett enyhíteni. SPIEGEL: Brucan profesz- szor, aki korábban az ön pártjának egyik vezető tagja volt, határozottan elutasítja a nyugati gazdasági modell átvételét. Azt állítja, hogy a piaci erők kizárólag a gazdagok javára hatnak. Ez az ön véleménye is? ROMAN: Nem. Brucan nézetei nem egyeznek meg a frontéval. Eriinek ellenére nincs szándékomban a nyugati piacgazdaság egyszerű lemásolása. SPIEGEL: Melyik ország szolgálhatna példaként Romániának? ROMAN: Ausztria. Az az ország az ötvenes években hozzánk hasonló fejlődésen ment keresztül és erős szociális jegyeket tartalmazó piacgazdaságot vezetett be. Csak nekünk sokkal kevesebb időnk van. Van még elég ideje? SPIEGEL: Az Európai Gazdasági Közösség és az USA egyelőre nem akarja a román reformokat pénzzel támogatni. Ehhez járulnak még az öböl-válság kihatásai. Mennyire sújtja mindez a románokat? ROMAN: Az Irak elleni embargó jelentette számunkra a legnagyobb problémát. Tartozik nekünk több mint 1,7 milliárd dollárral, és már éppen kezdte tartozását olajban törleszteni. Ez most elmarad. SPIEGEL: Az új utazási lehetőség oda vezetett, hogy tízezrek, főleg cigányok, próbálnak Nyugaton menedékjogot kérni. Mit tehet ez ellen Románia? ROMAN: A legjobb válasz a jobb gazdasági helyzet lenne. Ám attól tartok, hogy a leggyümölcsözőbb gazdaság sem lenne képes a cigányok hagyományos gondjának megoldására. Közülük csak kevesen hajlandók arra, hogy rendes polgárként éljenek. Ha több pénzünk és több időnk lenne, nevelési programot kellene létrehoznunk a kisebbség számára. Ha nekem még hagy időt a történelem, ilyesmire legalább kísérletet teszek, akkor is, ha különösebb sikerben aligha reménykedhetem. SPIEGEL: Miniszterelnök úr, a parlamenti ellenzék máris egy második forradalom szükségességéről beszél. Van még önnek egyáltalán ideje arra. hogy a programját megvalósítsa? ROMÁN: Aki így nyilatkozik, nem veszi figyelembe a választás eredményét. Ezek az urak szembetűnően nem tudnak még bánni a demokráciával. A legújabb felmérések szerint a kormánya lakosság hetvenöt százalékának bizalmát élvezi, ami még a nyugati becslések szerint is igen magas érték. SPIEGEL: Gyanúsan magas. ROMAN: Ami pedig a reformjaim időtartamát illeti: 18-24 hónapot számítok a piacgazdaság bevezetésére, és körülbelül négy évet a teljesen lepusztult nemzetgazdaság modernizálására. Fordította: Niedzielsky Katalin
