Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-20 / 221. szám
NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 20., csütörtök II világtörténelemben először Szavazni kék személyi igazolvánnyal Tizenhat helyre százhuszonnégyen pályáznak „Véghajrában” a végrehajtó bizottság Az Erdély-körök Érdek- képviseleti Tanácsa nemrég felhívással fordult a Magyarországon letelepedett erdélyiekhez. Erről beszélgettünk a békéscsabai Erdélyi Kör elnökével, Székely Csabával. — A világtörténelemben először fordul elő, hogy egy ország lehetővé teszi idegen állampolgárok szavazását. A megyében tudomásom szerint, mintegy 4 ezer erdélyi telepedett le, s nem lenne szép, ha nem élnének e lehetőséggel. * — Gondolja, sokan lesznek ilyenek? — Sajnos meg kell mohd- jam, hogy az erdélyi körben is kevés áttelepült van. Korábban esetleg munkált bennük a félelem — mi lesz velük és az otthon maradottakkal, ha részt vesznek a kör munkájában —, de manapság nem találok magyarázatot közömbösségükre. — Lehet, hogy nem is igénylik a társaságot? — Ezt nem mondanám, hiszen négyszemközti beszélgetéseken kiderül, mennyire szenvednék az elszigeteltségtől, a magánytól. Ha mindenük megvan — lakásuk, munkájuk —, a munkaidő végeztével hazamennek, magukra csukják az ajtót és azon siránkoznak, milyen honvágyuk van. Pedig nem erről van szó. Egyszerűen a munkatársakon kívül nem találkoznak, nem beszélgetnek senkivel, így önmaguk tesznek burát maguk köré. — Nincs, aki megfogja a kezüket?... — Itt ez a kör. Rendszeresen tartunk előadásokat Erdélyről, ugyanakkor érdekvédelmi feladatot is ellátunk. És most elérkeztünk a dolgok lényegéhez, amiért ez a felhívás megszületett. Hogyan is állhatnánk ki a jövőben az erdélyiek érdekeinek védelmében, ha megkaphatjuk: „Igen? Mostkértek? Amikor mega választásokról volt szó, nem láttunk embert, aki kék személyi igazolvánnyal jött volna szavazni.” De túl mindezen, úgy érzem, erkölcsi kötelességünk részt venni a jelölőgyűléseken, majd a választáson, hiszen csak így hálálhatjuk meg a magyar állam által felajánlott segítséget. Befogadtak minket, s hogy a jövőben is segítőkre találjunk, szavaznunk kell mindazokra, akik sorsunkat, az itt élő erdélyiek .sorsát is egyengetik. — Az imént így fogalmazott: „Kötelességünk részt venni...” ön is áttelepült? — Az elmúlt év februárjában jöttem Magyarországra és hamarosan bekapcsolódtam az Erdélyi Kör munkájába. Megismertem célkitűzéseit és mivel azonosulni tudtam azokkal, .munkálkodni kezdtem a körben. Hamarosan elnöknek választottak, így már nemcsak a saját sorsomról, hanem honfitársaim sorsáról is gondoskodhatok. Ám ebben a munkában segítségre van szükségünk. Legalábbis arra, amelyről ez a felhívás szól. Remélem, a lap hasábjain is minél többen elolvassák! N. Á. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnap feszített ütémben tárgyalta a még hátralévő, vagy folyamatban lévő ügyeket, hogy a hatalom átadásakor az új önkormányzat munkáját megkönnyítse. A lejárt határidejű vb-határo- zatok megvitatása után dr. Simon Mihály vb-titkár adott tájékoztatást a helyi önkormányzati képviselők választásáról. — A kezdeti előkészület után, amikor a hetven tanácsi körzetből tizenhat egyéni választókörzetet alakítottunk ki, megkezdődhetett az értesítő és ajánló szelvények kipostázása. Békéscsabán 51 ezer 600 állampolgárnak juttattuk el a választásra jogosító kiértesítőt. Megnyugtató számunkra, hogy az egy százalékot sem érte el a reklamációk száma. Ügy gondoljuk, korrekt módon jártunk el. A váI távolság nem számít a szaktudásra (folytatás az 1. oldalról) Egyébként azok a hallgatók, akik túlvannak egy sikeres vizsgán, a jogszabályok szerint törvényes külkereskedelmi munkát végezhetnek a jövőben. A lelkes szervezők azt sem rejtik véka alá, hogy szeretnének olyan hazai külkereskedőket képezni, akik számára természetes a szakmai nyelvtudás. — Sajnos az elmúlt években odáig jutottunk — fejti lasztási bizottság megválasztása után letette az esküt, s nagy felelősséggel kísérte figyelemmel a jelölt- ajánlást. Városunkban 127- en jelentkeztek önkormányzati képviselőnek, és 124-en szerezték meg a jelöltséghez szükséges 1 százalékos lakossági támogatást. Az önkormányzati hivatal 16 helyére így 124-en pályáznak, majdnem valószínű, hogy a választás kétfordulós lesz. A jelöltek legtöbbjét valamelyik párt támogatja, 30-an függetlenek. A 14 lista közül tízet a pártok, hármat a nemzetiségiek (szlovák, román, cigány), egyet pedig egyesület (a Nagycsaládosok Egyesülete) állított. A 124 jelölt között 25 nő és 12 jelenlegi tanácstestületi tag található. , Mintegy nyolc hónapos előkészítő munka után az NSZK-beli Asco cég látványtervet mutatott be a Gyulai- Vevő legyen ki gondolatát dr. Nyári Erzsébet —, hogy önmagunkat vezettük félre. Tudniillik, elismertük, hogy az is külkereskedő, aki csak magyarul tud. Sőt, kereskedőink jelentős része sajnos csak olyan üzletemberekkel tárgyal szívesen, akik magyarul is beszélnek. Ám ezt a szemléletet a jövőben célszerű lesz feladni, hiszen a külön tolmács ára a mi pénztárcánkat soványítja. Nem beszélve arról, ha a szakmai és a nyelvi tudás úti bevásárlóközpont kivitelezésére. Tervek szerint a 13 hektáros területen 50 millió márka értékben korszerű, a lakosság szinte minden igényét kielégítő áruház épül majd. A nagyáruházban 9 ezer 200 négyzetméteren elektromos szaküzlet, hobbibolt, 3 ezer négyzetméteren textil-, 3 ezer 4Ö0 négyzetméteren egyéb kisüzletek, 8 ezer négyzetméteren bútor, 4 ezer négyzetméteren raktár, 2 ezer férőhelyes parkoló, benzinkút, szerviz- hálózat, autómosó áll majd a vásárlók rendelkezésére. NSZK-beli szakemberek szerint az engedélyeztető eljárások után körülbelül másfél év alatt tudnák a bevásárló- központot teljesen kiépítve átadni. A két fő napirenden túl kis iróniával mondhatjuk, hogy véghajrában több mint 30 egyéb bejelentést tárgyalt a testület. p j. nincs együtt, akkor csaknem kizárt, hogy a legelőnyösebb üzlet köttetik részünkről. A békéscsabai tanfolyam- naík 80 hallgatója van, s a párhuzamosan szervezett sza’knyelvtanfolyamon 120 hallgató vesz részt. Körülbelül a résztvevők 70 százaléka különböző vállalatoktól, vagy újonnan alakult gazdasági társaságoktól jött. Mintegy 30 százalék viszont saját zsebből finanszírozza önmaga képzését, nyilván abban a reményben, hogy az elkövetkezendő években tudása majd bőségesen kamatozik. Hiszen a piac arra kényszeríti a termelőket és eladókat, hogy a színvonalas ismereteket megfizessék. — rákóczi — Felhívás a Békéscsabán és Békés megyében letelepedett erdélyiekhez Az Erdély-körök Érdekképviseleti Tanácsa megelégedéssel üdvözli a helyi, önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény azon rendelkezését, mely szerint a választás joga megilleti a Magyarországon tartósan letelepedett külföldi állampolgárokat is. Élve a törvény által biztosított joggal, felhívjuk valamennyi kék személyi igazolvánnyal rendelkező erdélyi honfitársunk figyelmét, hogy az 1990. szeptember 30-i választáson és az azt megelőző választási gyűléseken vegyen részt. Szavazatával azt a jelöltet és azt a társadalmi szervezetet (pártot) támogassa, amelyik felvállalja az adott .településen élő erdélyiek sorsformáló gondjait-problémáit. Az érdekképviseleti tanács úgy véli, hogy a választáson való részvétel erkölcsi kötelessége mindazoknak, akik Magyarországot választatták új hazájuknak. Erdély-körök Érdekképviseleti Tanácsa Külkereskedni tudni kell! Biztató kampánykezdés... Répában a cukor, gyárban a répa (Folytatás az 1. oldalról) — Igen nagy a cukor utáni kereslet, különösen az egy kilogrammos csomagolású fogy. Pontosabban fogyna, hiszen gépeink naponta 120 tonnát győznek tasakólni, bár jelenleg sokkal többet is el tudnánk adni. — Drágább lesz-e a cukor? — Mi változatlan termelői áron adjuk a cukrot, és nem is várható részünkről áremelés. Még egyszer hangsúlyozom, én a termelői árról b észélek. — Mennyi most a kristály- cukor termelői ára? — A cukor termelői ára a kiszereléstől függően kilónként 80-32 forint. ■ 101. szezon Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Cukorgyárban a 101. kampány kezdődött az elmúlt hét végén. A felkészülésről és a várható eredményekről Majtény Miklós műszaki osztályvezetővel és Molnár Gyulával, a termelési osztály vezetőjével beszélgettünk. ' — Az elmúlt évi, centenáriumi időszakunk a nyersanyag minőségi romlása miatt nem igazán hozta az elvárásokat. Ebben az évben megpróbáltunk olyan technológiai átalakítást végrehajtani, amellyel a rosszabb alapú nyersanyagot is kellő színvonalon tudjuk feldolgozni. Mindez természetesen nem máról holnapra történt, két évig dolgoztunk a terveken és a gépek beállításán. A gépek folyamatos termelésre készültek, és ez évben mutatják meg, mit tudnak. Reméljük, hogy a kampány első időszakától elérjük a napi háromezer tonna répa feldolgozási szintjét, titokban abban is bízunk, hogy túl is teljesítjük ■— mondja Molnár Gyula. — A cukor minőségét nagymértékben befolyásolja a répa minősége. Az előzetes mintázások megtörténtek, augusztusban volt egy érési kísérlet, és jelenleg is történt vizsgálat — veszi át a szót a műszaki osztályvezető. — Megállapítható, hogy az átlag digéssziónk 15,52 körül alakul. Ez a feldolgozás szempontjából közepes értéknek tekinthető. November I5-e után állunk rá a tartós tárolásra. A termésadó terület ez évben az utóbbi évekhez képest a legkevesebb, mintegy 8200 hektár körüli. A tsz-ek 41,7 ton- tás átlagtermésre számítanak. A meglevő, 340 ezer tonna répából 80 ezer tonnát Jugoszláviába szállítanak, és a maradék 250-270 ezer tonna lesz a 100 napos kampányidőszak feldolgozandó mennyisége. A 101 állítólag szerencsés szám, reméljük, ez ránk is érvényes lesz. Kukoricásból az atomerőmű tervei? Van új a nap alatt A Paksi Atomerőmű magyar és orosz nyelvű tervrajzaira bukkantak egy Haj- dú-Bihar megyei kukoricásban. A mintegy két kilónyi iratköteget Zagyva Sándor, sárrétudvari parasztember silókukoricája betakarítása közben találta a határban. A különleges körülmények között megtalált dokumentumokat .megőrzésre átadták a Debreceni Városi Rendőrkapitányságnak. Gyarmati László, a paksi erőmű tájékoztatási osztályának vezetője az üggyel kap(Folytatás az 1. oldalról) lására, s ez alól a föld sem lehet kivétel. De nem értünk egyet azzal sem, hogy a bankrendszerben, a közlekedésben és a telekommunikációban az állam továbbra is elsődlegességet élvezzen. — Avatatlan fülnek a VOSZ összecseng a GYOSZ- szal, azaz a Gyárosok Országos Szövetségével. Miklós Pál: — Nem azonos szervezetekről van szó. A VOSZ tagjai közül tizenöten — Bődi János és jómagam is — nemrégen megalakítottuk a GYOSZ-t. A tagsági feltételekről, a működésről még viták folynak. Ha Zwack Péter hasonló szervezetet kíván létrehozni — mint már hallhattunk is róla —, akkor ezt megteheti, de természetesen más elnevezéssel, hiszen ezt mi már védetté tettük. — Milyen kapcsolatuk van a Vállalkozók Pártjával? csolatban elmondta: a kukoricásban minden bizonnyal olyan, a dunaújvárosi telepről Származó iratokat találtak, amelyeket tavaly márciusban selejteztek. Elképzelhető az is, hogy az erőművet tervező vállalat irattárából származnak a papírok. Bár a selejtezett iratokat zárt csomagokban szokták szállítani. Az erőműben vizsgálják, hogy milyen dokumentumokról van szó, azt azonban megerősítették: az erőmű titkos iratait mikrofilmen, páncélszekrényben őrzik. Bődi János: — Az égvilágon semmi. Szerintünk az ilyen típusú rétegérdekeket nem pártként kell képviselni. Most viszont felhívtuk a magánvállalkozókat, hogy küldjenek a helyi képviselő- testületekbe vállalkozó embereket ... Miklós Pál: — ... mert végre ne a politikusok formálják a gazdaságot, hanem a gazdasági szakemberek a politikát. Bődi János: — Talán még annyit: a VOSZ a többi érdekvédelmi szervezetet nem vetélytársának, hanem partnerének tekinti. A Békés megyei vállalkozók képviselői a beszélgetés során csupán egyetlen dologra nem vállalkoztak: annak megmagyarázására, hogy mit is ábrázol szövetségük emblémája. Emiatt persze lehetséges, hogy irigyeik is akadnak: vajha a kormánynak is csak a címer magyarázatával akadna gondja ... K. A. J. (Fq}ytatás az 1. oldalról) Egyébként is, a keddi napon elfogadott előprivatizációs törvény sem tartalmilag, sem formailag nem alkalmas arra, hogy egy polgári demokratikus társadalom tulajdon- viszonyainak első lépcsője- ként minősítsük. — Többek között a koalíciós földtörvénytervezet is az Alkotmánybíróság elé került, mivel az Agrárszövetség és a parlamenti ellenzék ki pártok alkotmányellenesnek vélik a tervezetet. Az Alkotmánybíróság döntésétől függően ismét beterjeszti-e önálló törvényjavaslatát? — Beterjesztenem nem kell, hiszen nem álltam el önálló indítványomtól, csupán a napirendre tűzés időpontját módosítottam. — Röviden hogyan foglalható össze törvénytervezetének lényege? — Mindenekelőtt a termőföld fogalmát tisztáztam, hiszen ez az a speciális termelőeszköz, amely különbözik egy bolttól, egy gyártól, hiszen semmi mással nem póv tolható, s csak korlátozottan áll rendelkezésre. Ebből az elvből kiindulva a földkérdést közgazdasági értelemben sem szabad úgy kezelni, mint a többi nemzetgazdasági vagyont. A földmegváltás intézményét semmusnek tekintem, ugyanis nem két fél kölcsönös beleegyezésével történt. A szövetkezeti tulajdon, mint olyan, nem létezik. — S vajon a ’47-től kezdődő kényszer, bár önkéntesnek mondott földfelajánlások jogilag tekinthetők-e törvényesnek, avagy sem? — A felajánlásról mindenki tudja, hogy nem volt ön1 kéntes, de egyébként tökéletesen bizonyítható a beszolgáltatása könyvekkel. Az önkormányzatok is visszakapnák eredeti volt földtulajdonaikat. Űj dolog a tervezetemben, hogy azok a pályakezdő fiatalok, illetve gazdálkodásra vállalkozó ifjú házasok, akik vidéken szeretnének letelepedni, kedvezményesen jussanak földhöz, s olyan adó- és hitelkedvezményekhez, amelyek segítségével életképesek lehetnek. Az is újszerű dolog, hogy ugyanolyan elbírálás alá essenek a mezőgazdasági fő- vállalkozók és a mezőgazdasággal kiegészítő formában foglalkozók a földhöz jutásnál, mint a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói. — Ha jól tudom, akkor a szövetkezeti törvény egyidejű módosítására is javaslatai vannak. — Ha a megváltás törvénytelenségéből indulunk ki, akkor az újonnan föld-- tulajdonossá válókat automatikusan fel kell venni tagnak azokba a szövetkezetekbe, amelyek kezelésében van a földjük. Ugyanakkor, ha a megváltás összegét visszafizetik, a megváltás napjától haszonbérleti díj járjon a tulajdonosnak. Szó van ártól is, hogy a szövetkezetek adósságát fel kell vállalni a . régi és' új tulajdonosoknak egyaránt. Nekem ezzel kapcsolatban az a javaslatom, hogy., az adóssággal együtt akkor könyveljük el a föld hozadékát is, így a szövetkezet vagyona 100 százalékban és korrektül szétosztható mindenkinek, akinek vagyona, vagy munkája gyarapította a közöst. Rákóczi Gabriella Vállalkozók kerestetnek
