Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

A nyáron rendezték meg Budapesten a kistelepülé­sek művelődési otthonainak első, országos konferenciá­ját. Ezen a résztvevők — a szervező az ágazati szak- szervezet volt — megfogal­mazták időszerű szakmai ál­láspontjaikat. Az állásfogla­lás-tervezet többek között leszögezi, hogy a művelő­déshez való jog, mint ál­lampolgári alapjog illeti meg valamennyi település polgá­rát; mindenütt, legyen kö­zösségi művelődési intéz­mény; az önkormányzat a tulajdonos, az intézményt ne bocsássa áruba; a műve­lődési otthonok finanszíro* zása döntő mértékben álla­mi kötelezettség. A művelő­dési otthon feladata, hogy segítse elő az önkormányzat jogainak megismertetését, ösztönözze a helyi kezdemé­nyezéseket, járuljon hozzá a választások lebonyolításá­hoz, vegyen részt .a művelő­dési önkormányzat, a sza­badművelődési tanács meg­alakításában. Paulik Ferenc medgyesbo- dzási népművelő előtt ott a tervezet. Sőt, érkezésünkre egy kimutatással is „ké­szült”. Többek között ez ol­vasható a papíron: „Iskola­mozi (filmkölcsönzési díj ezer forint) nincs. Műsoros rendezvény, megfizethetet­len.” Az iskolában viszont több szakkör működik, pél­dául torna, könyvbarát — a könyvtárral közösen —, tűz­oltó, számítógépes, egészség- ügyi. Van angol nyelvtanfo­lyam óvodásoknak és alsó tagozatosoknak, nyugdíjas- klub a faluban és a szom­szédos Gábortelepen. Ennyi. Meg egy megjegyzés a piapír alján: „Mozgósító korosztá­lyok az öregek és a gyere­kek.” • — A falu 1300-1400 lako­sának mintegy hatvan szá­zaléka hetven éven felüli — magyarázza Paulik Fe­renc. — Van, aki hétszámra nem jön ki a házából. A felnőttek hajtanak, güriznek, most nagyon nehéz az élet. A fiatalok eljárnak dol­gozni, tanulni, ha hazajön­nek, segítenek. 1982-ben ke­rültem ide, örököltem a fel­fogást, hogy az általános művelődési központ keretein belül próbáljunk a gyere­keknek csinálni valamit. A medgyesbodzási iskolá­nak 136 .tanulója van, Gá- bortelepről ötvenen járnak be autóbusszal. (Az iskola a Volán-járatokhoz igazította a tanítást, fél nyolckor kez­denek.) A felnőttek a két kilométerre lévő .Gáborte- lépről gyalog, biciklin, s Nem a kulturhazba, mert Medgyesbodzáson ilyen nincs. 1983-ig volt, akkor életveszélyessé vált, bezár­ták. A közművelődésnek te­hát van egy épülő háza, egy régi pártháza, ahol most a helyi fenntartású mozi mű­ködik, és egy ideig rendez­vényekhez igénybe vehették az újabb, szintén volt párt­házat. (Jelenleg a kulcs a tanácsnál, hasznosításáról még nem döntöttek..) így az iskola és a könyvtár a helyi művelődés bázisai, s az igé­nyeket tekintve az átmeneti megoldás járható útnak bi­zonyult. A népművelőnek — aki egyébként órakedvezmény­nyel földrajzot tanít, kézi­labdaszakkört vezet az isko­lában, a TIT-nek társadal­mi munkában szervez és kí­vülről figyelve „csak .beszél­get a falubeliekkel” — reménysugara az újjáépülő művelődési ház. Hosszú évek után, 1988- ban kezdtek hozzá a régi falmaradványakat felhasz­nálva az építkezéshez. He­lyi tanácsi és pályázati pénzből. Paulik Ferenc meg­érti, hogy nem a közműve­lődés háza volt a faluban a legelső. Akkoriban érkezett ide a vezetékes gáz, aztán egyik napról a másikra hir­telen elfogyott az udvari ku­takból a víz. Ezek alapve­tőbb gondok voltak. Vajon a népművelő, aki­nek még háza sincs, mit kezdhet a konferencia állás- foglalásaival? Paulik Ferenc egyetért az időszerű gondo­latok megfogalmazásával: hallotta .például, hogy a Nyírségben adtak ' már el kultúrházat, s a szakma til­takozott az ilyen lépések el­len. Jobban örült volna azonban valamilyen gya­korlati segítségnek, példá­ul a kistelepüléseik olcsó műsorokkal való ellátásának. Mert a tanácskozás fő tá­rná j át, az önkormányzatok segítését mindenki magától értetődő, természetes dolog­nak tartotta. , Van-e annak a szakmai félelemnek valami alapja Medgyesbodzáson, hogy az épülő’ házból egyszer valami más, nem 'kultúrcentrum lesz? Paulik Ferenc csak ezt válaszolta: — A közösségé lesz, min­denki háza, miért lenne ben­ne más? És egy szép intéz­ménybe talán eljön majd a középkorosztály is ... Sok művelődési ház más; komoly bevételi lehetősége nem lévén, a terembérleti díjakból csinál pénzt. Ezzel a medgyesbodzási népműve­lő nemigen számolhat. Azoktól nem kérhet bérleti díjat, akik részt vállalnak az építkezésben, vagy kirán­dulásokhoz buszt kölcsönöz­nek, egyszóval a közösséget segítik. A kultúra mindig is pénzbe került, egy kistele­pülésen pedig önerőből alig­ha létezhetne. Más kérdés, hogy a népművelő csak az­zal próbálkozzon, amit a falu elbír. A jövő közművelődésének prognózisa erős művelődési közösségekről szól. Med­gyesbodzáson ilyen kezde­ményezésekről még nincs hír. A mezőgazdasági értel­miségiek nagy része bejár, a pedagógusok, könyvtárosok, óvónők azok, akik szakkört vezetnek, társadalmi mun­kában szervezeteket segíte­nek, de egyesülési szándé­kukat még nem jelezték. A falu egyetlen {jártja a kis­gazdapárt, talán ők létre­hozzák majd az áhított mű­velődési köröket. Most a fald is a választá­sokra készül. Jelölni akar­ták képviselőnek a népmű­velőt, ám Paulik Ferenc ezt elhárította. Nem párttag. De szívesen elmondja az embe­reknek, mi újság, és a vá­lasztási elnökség .munkájá­ban is részt vállalt. A nép­művelők többségének véle­ményét osztja: csak függet­lennek maradva lehet ezt a szolgálatot végezni. — Sokat gondolkoztam, milyen tartalommal tölthet- ném meg az új házat — mondta végül. — Megkér­deztem a falubelieket, a szakkörök tagjait. Mindig azt tapasztalhattam, az Stlet nehezen fogalmazódik meg. Talán a majdani önálló­ság idején sem zavarnak el. Csak egy példa: a nyugdí­jasklub igazán erős, öntevé^ kény, miért szólnék bele a dolgaikba? De segíteni meg­próbálok. Helyénvaló, ha legfeljebb annyit mondanak: „Feri, megyünk Székesfe­erdekvédelmi szervezetek alakulnak, deklarációk szü­letnek, a fővárostól kétszáz­ötven kilométerre, Medgyes- bodzás közéleti embere, a népművelő, a falu házának felépülését várja. Földrajzi­lag is, lehetőségeiben is tá­vol a művelődési alapjog biztosításához. Egyelőre. Szőke Margit Az önkormányzat létreho­zása alapvető emberi jog. A választópolgárok a helyi ön- kormányzást az általuk vá­lasztott képviselőtestület út­ján, illetőleg közvetlenül, he­lyi népszavazással gyakorol­ják. A tényleges önkormányza­tiság léte a hatalomgyakor­lás demokratizmusának fok­mérője. Az önkormányzat al­kotmánybiztosíték, afféle „negyedik hatalmi ág”, álta­la hatékonyabb és egyensú- lyosabb a demokrácia. Valódi önkormányzatot ne­héz elképzelni szervezeti, hatásköri és gazdasági önál­lóság nélkül. A helyi önkormányzatokról szóló törvény garantálja az ön- kormányzatok teljes szer­vezeti önállóságát az állam- szervezet egészében. Az ön- kormányzati rendszeren be­lül nincsenek alá-föléren- deltségi kapcsolatok, a fenn­maradó megyei és a telepü­lési önkormányzatok között sincs függőségi viszony. A helyi önkormányzat döntését csak az alkotmány- bíróság, illetve a bíróság ki­zárólag jogszabálysértés ese­tén bírálhatja felül. A, köz­ponti állami-kormányzati szervek csak normatív ala­pon irányíthatják az önkor­mányzatokat. Ez alól két ki­vétel említhető: az egyik az önkormányzat Országgyűlés általi feloszlatása, a másik a köztársasági megbízott ál­tali törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok felett. Az országgyűlés akkor oszlathatja fel — a kor­mánynak az alkotmánybíró­ság véleménye ismeretében előterjesztett javaslata után — a képviselőtestületet, ha annak működése az alkot­mánnyal ellentétes. A helyi önkormányzatok törvényes­Augusztus végén nyílt meg Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban a XII. Or­szágos Akvarell Biennálé. A tárlat alkalmából megjelen­tetett színvonalas katalógus­ban két Békés megyei mű­vész is szerepel alkotásával: a békési Csuta György és az orosházi Feldmann Tibor. Mivel a már hagyományo­san kétévente megrendezés­re kerülő biennálé áttekin­tést ad a mai magyar ákva- rellfestészet főbb törekvései­ről, és csak a műfaj legjobb művelői számára ad lehető­séget a bemutatkozásra. Er­ről kérdezem Feldmann Ti­bort, az Orosházi Festők Csoportjának alapító tagját. — Hogyan, milyen feltété-* lek alapján vehet részt egy vidéki, országosan nem is­mert nevű, korábban még amatőrnek is minősített fes­tő egy ilyen magas követel­ményeket támasztó országos tárlaton? — Szerencsére az utóbbi időben az amatőr és hivatá­sos jelző, a megkülönbözte­tés megszűnőben van. Ma már csak művészekről be­szélnek. A lényeg az, hogy valaki mit tud, nem pedig az, hogy ezt hol tanulta. Az akvarellbiennáléra is ilyen alapon válogatják ki a fes­tőket. Egy szakmai zsűri fi­gyeli az országban megren­dezett kiállításokat, és az ott látott alkotások alapján kémek fel festőket a rész­vételre. Akiket ez a meg- tisztelés ér, azok névre szóló felkérő levelet kapnak, hogy 5 művel pályázzanak. A be­küldött képek közül a zsű­ri választja iki azokat, ame­lyek aztán kiállításra is ke­rülhetnek. Számomra az ed­digi legnagyobb elismerést jelenti, hogy már harmadik alkalommal vehettem részt a tárlaton. Hat évvel ezelőtt, amikor először kértek fel, ségi ellenőrzését az államfő által nyolc régióban kineve­zett köztársasági megbízott látja el. A köztársasági meg­bízott a törvényességi ellen­őrzés körében korlátozott, csak a jogszerűség biztosítá­sára hivatott jogokkal tpl. felhívás, bírósághoz fordulás) rendelkezik. A hatásköri önálló­ságot az önkormányzati törvény első paragrafusa deklarálja: a helyi önkor­mányzat a helyi közügyek­ben önállóan jár el. A he­lyi önkormányzatok önként vállalt és kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a he­lyi közügyek széles, mond­hatni teljes körét fogják át. Helyi közügyet más szer­vezet — pl. centrálisán szer­vezett állami szerv — fel­adat- és hatáskörébe utalni csak kivételesen és törvény által lehet. A gazdasági önálló­ságról, az önkormányzat gazdasági alapjairól az ön- kormányzati törvény IX. fe­jezete szól, megteremtve az önkormányzati tulajdont és a bevételi források kereteit. Nem árt hangsúlyozni: a gazdasági önállóság az alap­ja az alkotmányjogi (szer­vezeti-hatásköri) értelemben vett önkormányzatiságnak. Történetileg a jogállamokra is jellemző, hogy a közpon­tosítás inkább gazdasági, pénzügyi, mint adminisztra­tív-igazgatási eszközökkel megy végbe. A törvény sza­bályrendszere nem zárja ki ennek gyakorlati lehetőségét. A történetileg karakterisz­tikusnak tekintett önkor­mányzati jogok köréből az alkotmány és az önkormány­zati törvény többet kiemel. Ilyennek tekinthető az ön- kormányzati tulajdonhoz, a saját bevételhez, a helyi hihetetlennek tűnt, de még ma is meghatottan veszem kezembe azt a meghívó le­velet. A tárlat színvonalát az is mutatja, hogy azt He­gyi Loránd művészettörté­nész, a bécsi Modern Művé­szeti Múzeum igazgatója nyitotta meg. Hatvannégy alkotó száznegyvennégy mű­vel szerepelt a kiállításon. Ebből a legjobbak, összesen hatvan kép jelent meg a ka­talógusban, és ez a váloga­tás külföldre is eljut majd vándorkiállításként. A hat­van kép között szerepel Csuta György Barlangraj­zok című alkotása, és az én Köves tópart című képem is. — A Feldmann-akvarel- leknek Ikiilönös képi hatá­suk van. Hogyan fejlesztette ki ,ezt az egyéni stílust, kü­lönleges akvarelltechnikát? — Nálam az impresszió és az absztrakció egymás ki­egészítői. A téma felismer­hető a képeimen (tűz a nap, alkonyodik, tópart, nádas stb.), csak ez mindig fel töl­tődik a benyomásaimmal, vaiamilymn robbanásszerű feszültséggel. Lírai gondola­tiságra.törekszem. Soha nem festek valamit természet után, a helyszínen. Sétálok, szemlélődök, gyűjtöm a be­adók kivetéséhez való jog. Nagyon lényeges önkormány­zati alapjog a statutumal- kotás, tehát az önkormány­zati rendeletalkotás joga. A képviselőtestület a töryény által nem szabályo­zott helyi társadalmi viszo­nyokat eredeti módon sza­bályozhatja. önkormányzati rendeletében önállóan ala­kíthatja ki saját szerveze­tet és működési rend­jét, s a helyi szuvereni­tás kifejezéseként önkor­mányzati jelképeket, helyi kitüntetéseket, címeket ala­píthat. Az önkormányzato­kat megilleti a szabad tár­sulás joga, az önkormány­zatok érdeképviseleteket hoz­hatnak létre. Az említett önkormányza­ti jogok minden helyi ön- kormányzat tekintetében egyenlőek. Az önkormányza­ti jogok bírósági védelem­ben részesülnek, jogai védel­mében az önkormányzat az alkotmánybírósághoz fordul­hat. A helyi önkormányzatokat övező közjogi szabályrend­szer — amely felhasználta a haladó magyar önkormány­zati hagyományokat és kö­veti az Európai önkormány­zati Karta alapkövetelmé­nyeit — tartalmazza a leg­fontosabb önkormányzati biztosítékokat. Ugyanakkor arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy két dolog nélkül sehol a vilá­gon nem működik hatéko­nyan az önkormányzati rendszer: az egyik a civil társadalom, a helyi társada­lom léte. A másik a „teli zseb” biztonsága. Ha üres a zseb és nincs megszervező­dött helyi társadalom — az önkormányzat léte legalábbis megkérdőjelezhető. nyomásokat. Azután a mű­teremben a korábbi élmé­nyek hatása alatt festeni kezdek. De nagyon megfon­tolom, mikor nyúlok az ecsethez. Kifejlesztettem az akvarellen belül egy sajátos technikát, de erről inkább nem beszélek, ez az én tit­kom. — ön alapító tagja az Orosházi Festők Csoportjá­nak. Milyen segítséget, előnyt ad egy művésznek ez a csoport? — Engem az együttdolgo­zás inspirál. Nagyszerű do­log, hogy van egy közös mű­termünk, hogy csinálunk közös kiállításokat, alkotó­táborokat, a művészetben és a magánéletben biztatjuk, bíráljuk, segítjük egymást. Nyár elején együtt állítot­tunk ki Spanyolországban, csodálatos ikét hetet töltöt­tünk együtt festői tájak kö­zött. Azok az élmények hosz- szú időre meghatározzák majd a művészi munkánkat is. Most pedig régi csehszlo­vákiai festőbarátaink hívtak meg ismét Detvára, 5 napos közös alkotásra. Szívesen megyünk és szívesen állí­tunk ki mindenhol, ahová meghívnak bennünket. B. Halász Edit ■ Egy jellegzetes Feldmann-akvarell: Tóparton 1990. szeptember 19., szerda Kétszázötven kilométerre a fövárostél Közművelődés — ház nélkül Paulik Ferenc: „Nem csak irajtam múlik, pezsgő lesz-e itt az élet!” „ami még jön” járnak be. Fotó: Gál Edit Amiről 30-án döntünk 1. Az önkormányzat lényege, jogai hérvárra, nem jössz?” Míg az ország a helyható­sági választásokra készül, Kukorelli István Orosházi és békési festő a XII. Országos akvarell Biennálén

Next

/
Oldalképek
Tartalom