Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-19 / 220. szám
A nyáron rendezték meg Budapesten a kistelepülések művelődési otthonainak első, országos konferenciáját. Ezen a résztvevők — a szervező az ágazati szak- szervezet volt — megfogalmazták időszerű szakmai álláspontjaikat. Az állásfoglalás-tervezet többek között leszögezi, hogy a művelődéshez való jog, mint állampolgári alapjog illeti meg valamennyi település polgárát; mindenütt, legyen közösségi művelődési intézmény; az önkormányzat a tulajdonos, az intézményt ne bocsássa áruba; a művelődési otthonok finanszíro* zása döntő mértékben állami kötelezettség. A művelődési otthon feladata, hogy segítse elő az önkormányzat jogainak megismertetését, ösztönözze a helyi kezdeményezéseket, járuljon hozzá a választások lebonyolításához, vegyen részt .a művelődési önkormányzat, a szabadművelődési tanács megalakításában. Paulik Ferenc medgyesbo- dzási népművelő előtt ott a tervezet. Sőt, érkezésünkre egy kimutatással is „készült”. Többek között ez olvasható a papíron: „Iskolamozi (filmkölcsönzési díj ezer forint) nincs. Műsoros rendezvény, megfizethetetlen.” Az iskolában viszont több szakkör működik, például torna, könyvbarát — a könyvtárral közösen —, tűzoltó, számítógépes, egészség- ügyi. Van angol nyelvtanfolyam óvodásoknak és alsó tagozatosoknak, nyugdíjas- klub a faluban és a szomszédos Gábortelepen. Ennyi. Meg egy megjegyzés a piapír alján: „Mozgósító korosztályok az öregek és a gyerekek.” • — A falu 1300-1400 lakosának mintegy hatvan százaléka hetven éven felüli — magyarázza Paulik Ferenc. — Van, aki hétszámra nem jön ki a házából. A felnőttek hajtanak, güriznek, most nagyon nehéz az élet. A fiatalok eljárnak dolgozni, tanulni, ha hazajönnek, segítenek. 1982-ben kerültem ide, örököltem a felfogást, hogy az általános művelődési központ keretein belül próbáljunk a gyerekeknek csinálni valamit. A medgyesbodzási iskolának 136 .tanulója van, Gá- bortelepről ötvenen járnak be autóbusszal. (Az iskola a Volán-járatokhoz igazította a tanítást, fél nyolckor kezdenek.) A felnőttek a két kilométerre lévő .Gáborte- lépről gyalog, biciklin, s Nem a kulturhazba, mert Medgyesbodzáson ilyen nincs. 1983-ig volt, akkor életveszélyessé vált, bezárták. A közművelődésnek tehát van egy épülő háza, egy régi pártháza, ahol most a helyi fenntartású mozi működik, és egy ideig rendezvényekhez igénybe vehették az újabb, szintén volt pártházat. (Jelenleg a kulcs a tanácsnál, hasznosításáról még nem döntöttek..) így az iskola és a könyvtár a helyi művelődés bázisai, s az igényeket tekintve az átmeneti megoldás járható útnak bizonyult. A népművelőnek — aki egyébként órakedvezménynyel földrajzot tanít, kézilabdaszakkört vezet az iskolában, a TIT-nek társadalmi munkában szervez és kívülről figyelve „csak .beszélget a falubeliekkel” — reménysugara az újjáépülő művelődési ház. Hosszú évek után, 1988- ban kezdtek hozzá a régi falmaradványakat felhasználva az építkezéshez. Helyi tanácsi és pályázati pénzből. Paulik Ferenc megérti, hogy nem a közművelődés háza volt a faluban a legelső. Akkoriban érkezett ide a vezetékes gáz, aztán egyik napról a másikra hirtelen elfogyott az udvari kutakból a víz. Ezek alapvetőbb gondok voltak. Vajon a népművelő, akinek még háza sincs, mit kezdhet a konferencia állás- foglalásaival? Paulik Ferenc egyetért az időszerű gondolatok megfogalmazásával: hallotta .például, hogy a Nyírségben adtak ' már el kultúrházat, s a szakma tiltakozott az ilyen lépések ellen. Jobban örült volna azonban valamilyen gyakorlati segítségnek, például a kistelepüléseik olcsó műsorokkal való ellátásának. Mert a tanácskozás fő tárná j át, az önkormányzatok segítését mindenki magától értetődő, természetes dolognak tartotta. , Van-e annak a szakmai félelemnek valami alapja Medgyesbodzáson, hogy az épülő’ házból egyszer valami más, nem 'kultúrcentrum lesz? Paulik Ferenc csak ezt válaszolta: — A közösségé lesz, mindenki háza, miért lenne benne más? És egy szép intézménybe talán eljön majd a középkorosztály is ... Sok művelődési ház más; komoly bevételi lehetősége nem lévén, a terembérleti díjakból csinál pénzt. Ezzel a medgyesbodzási népművelő nemigen számolhat. Azoktól nem kérhet bérleti díjat, akik részt vállalnak az építkezésben, vagy kirándulásokhoz buszt kölcsönöznek, egyszóval a közösséget segítik. A kultúra mindig is pénzbe került, egy kistelepülésen pedig önerőből aligha létezhetne. Más kérdés, hogy a népművelő csak azzal próbálkozzon, amit a falu elbír. A jövő közművelődésének prognózisa erős művelődési közösségekről szól. Medgyesbodzáson ilyen kezdeményezésekről még nincs hír. A mezőgazdasági értelmiségiek nagy része bejár, a pedagógusok, könyvtárosok, óvónők azok, akik szakkört vezetnek, társadalmi munkában szervezeteket segítenek, de egyesülési szándékukat még nem jelezték. A falu egyetlen {jártja a kisgazdapárt, talán ők létrehozzák majd az áhított művelődési köröket. Most a fald is a választásokra készül. Jelölni akarták képviselőnek a népművelőt, ám Paulik Ferenc ezt elhárította. Nem párttag. De szívesen elmondja az embereknek, mi újság, és a választási elnökség .munkájában is részt vállalt. A népművelők többségének véleményét osztja: csak függetlennek maradva lehet ezt a szolgálatot végezni. — Sokat gondolkoztam, milyen tartalommal tölthet- ném meg az új házat — mondta végül. — Megkérdeztem a falubelieket, a szakkörök tagjait. Mindig azt tapasztalhattam, az Stlet nehezen fogalmazódik meg. Talán a majdani önállóság idején sem zavarnak el. Csak egy példa: a nyugdíjasklub igazán erős, öntevé^ kény, miért szólnék bele a dolgaikba? De segíteni megpróbálok. Helyénvaló, ha legfeljebb annyit mondanak: „Feri, megyünk Székesfeerdekvédelmi szervezetek alakulnak, deklarációk születnek, a fővárostól kétszázötven kilométerre, Medgyes- bodzás közéleti embere, a népművelő, a falu házának felépülését várja. Földrajzilag is, lehetőségeiben is távol a művelődési alapjog biztosításához. Egyelőre. Szőke Margit Az önkormányzat létrehozása alapvető emberi jog. A választópolgárok a helyi ön- kormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg közvetlenül, helyi népszavazással gyakorolják. A tényleges önkormányzatiság léte a hatalomgyakorlás demokratizmusának fokmérője. Az önkormányzat alkotmánybiztosíték, afféle „negyedik hatalmi ág”, általa hatékonyabb és egyensú- lyosabb a demokrácia. Valódi önkormányzatot nehéz elképzelni szervezeti, hatásköri és gazdasági önállóság nélkül. A helyi önkormányzatokról szóló törvény garantálja az ön- kormányzatok teljes szervezeti önállóságát az állam- szervezet egészében. Az ön- kormányzati rendszeren belül nincsenek alá-föléren- deltségi kapcsolatok, a fennmaradó megyei és a települési önkormányzatok között sincs függőségi viszony. A helyi önkormányzat döntését csak az alkotmány- bíróság, illetve a bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A, központi állami-kormányzati szervek csak normatív alapon irányíthatják az önkormányzatokat. Ez alól két kivétel említhető: az egyik az önkormányzat Országgyűlés általi feloszlatása, a másik a köztársasági megbízott általi törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok felett. Az országgyűlés akkor oszlathatja fel — a kormánynak az alkotmánybíróság véleménye ismeretében előterjesztett javaslata után — a képviselőtestületet, ha annak működése az alkotmánnyal ellentétes. A helyi önkormányzatok törvényesAugusztus végén nyílt meg Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban a XII. Országos Akvarell Biennálé. A tárlat alkalmából megjelentetett színvonalas katalógusban két Békés megyei művész is szerepel alkotásával: a békési Csuta György és az orosházi Feldmann Tibor. Mivel a már hagyományosan kétévente megrendezésre kerülő biennálé áttekintést ad a mai magyar ákva- rellfestészet főbb törekvéseiről, és csak a műfaj legjobb művelői számára ad lehetőséget a bemutatkozásra. Erről kérdezem Feldmann Tibort, az Orosházi Festők Csoportjának alapító tagját. — Hogyan, milyen feltété-* lek alapján vehet részt egy vidéki, országosan nem ismert nevű, korábban még amatőrnek is minősített festő egy ilyen magas követelményeket támasztó országos tárlaton? — Szerencsére az utóbbi időben az amatőr és hivatásos jelző, a megkülönböztetés megszűnőben van. Ma már csak művészekről beszélnek. A lényeg az, hogy valaki mit tud, nem pedig az, hogy ezt hol tanulta. Az akvarellbiennáléra is ilyen alapon válogatják ki a festőket. Egy szakmai zsűri figyeli az országban megrendezett kiállításokat, és az ott látott alkotások alapján kémek fel festőket a részvételre. Akiket ez a meg- tisztelés ér, azok névre szóló felkérő levelet kapnak, hogy 5 művel pályázzanak. A beküldött képek közül a zsűri választja iki azokat, amelyek aztán kiállításra is kerülhetnek. Számomra az eddigi legnagyobb elismerést jelenti, hogy már harmadik alkalommal vehettem részt a tárlaton. Hat évvel ezelőtt, amikor először kértek fel, ségi ellenőrzését az államfő által nyolc régióban kinevezett köztársasági megbízott látja el. A köztársasági megbízott a törvényességi ellenőrzés körében korlátozott, csak a jogszerűség biztosítására hivatott jogokkal tpl. felhívás, bírósághoz fordulás) rendelkezik. A hatásköri önállóságot az önkormányzati törvény első paragrafusa deklarálja: a helyi önkormányzat a helyi közügyekben önállóan jár el. A helyi önkormányzatok önként vállalt és kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles, mondhatni teljes körét fogják át. Helyi közügyet más szervezet — pl. centrálisán szervezett állami szerv — feladat- és hatáskörébe utalni csak kivételesen és törvény által lehet. A gazdasági önállóságról, az önkormányzat gazdasági alapjairól az ön- kormányzati törvény IX. fejezete szól, megteremtve az önkormányzati tulajdont és a bevételi források kereteit. Nem árt hangsúlyozni: a gazdasági önállóság az alapja az alkotmányjogi (szervezeti-hatásköri) értelemben vett önkormányzatiságnak. Történetileg a jogállamokra is jellemző, hogy a központosítás inkább gazdasági, pénzügyi, mint adminisztratív-igazgatási eszközökkel megy végbe. A törvény szabályrendszere nem zárja ki ennek gyakorlati lehetőségét. A történetileg karakterisztikusnak tekintett önkormányzati jogok köréből az alkotmány és az önkormányzati törvény többet kiemel. Ilyennek tekinthető az ön- kormányzati tulajdonhoz, a saját bevételhez, a helyi hihetetlennek tűnt, de még ma is meghatottan veszem kezembe azt a meghívó levelet. A tárlat színvonalát az is mutatja, hogy azt Hegyi Loránd művészettörténész, a bécsi Modern Művészeti Múzeum igazgatója nyitotta meg. Hatvannégy alkotó száznegyvennégy művel szerepelt a kiállításon. Ebből a legjobbak, összesen hatvan kép jelent meg a katalógusban, és ez a válogatás külföldre is eljut majd vándorkiállításként. A hatvan kép között szerepel Csuta György Barlangrajzok című alkotása, és az én Köves tópart című képem is. — A Feldmann-akvarel- leknek Ikiilönös képi hatásuk van. Hogyan fejlesztette ki ,ezt az egyéni stílust, különleges akvarelltechnikát? — Nálam az impresszió és az absztrakció egymás kiegészítői. A téma felismerhető a képeimen (tűz a nap, alkonyodik, tópart, nádas stb.), csak ez mindig fel töltődik a benyomásaimmal, vaiamilymn robbanásszerű feszültséggel. Lírai gondolatiságra.törekszem. Soha nem festek valamit természet után, a helyszínen. Sétálok, szemlélődök, gyűjtöm a beadók kivetéséhez való jog. Nagyon lényeges önkormányzati alapjog a statutumal- kotás, tehát az önkormányzati rendeletalkotás joga. A képviselőtestület a töryény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat eredeti módon szabályozhatja. önkormányzati rendeletében önállóan alakíthatja ki saját szervezetet és működési rendjét, s a helyi szuverenitás kifejezéseként önkormányzati jelképeket, helyi kitüntetéseket, címeket alapíthat. Az önkormányzatokat megilleti a szabad társulás joga, az önkormányzatok érdeképviseleteket hozhatnak létre. Az említett önkormányzati jogok minden helyi ön- kormányzat tekintetében egyenlőek. Az önkormányzati jogok bírósági védelemben részesülnek, jogai védelmében az önkormányzat az alkotmánybírósághoz fordulhat. A helyi önkormányzatokat övező közjogi szabályrendszer — amely felhasználta a haladó magyar önkormányzati hagyományokat és követi az Európai önkormányzati Karta alapkövetelményeit — tartalmazza a legfontosabb önkormányzati biztosítékokat. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy két dolog nélkül sehol a világon nem működik hatékonyan az önkormányzati rendszer: az egyik a civil társadalom, a helyi társadalom léte. A másik a „teli zseb” biztonsága. Ha üres a zseb és nincs megszerveződött helyi társadalom — az önkormányzat léte legalábbis megkérdőjelezhető. nyomásokat. Azután a műteremben a korábbi élmények hatása alatt festeni kezdek. De nagyon megfontolom, mikor nyúlok az ecsethez. Kifejlesztettem az akvarellen belül egy sajátos technikát, de erről inkább nem beszélek, ez az én titkom. — ön alapító tagja az Orosházi Festők Csoportjának. Milyen segítséget, előnyt ad egy művésznek ez a csoport? — Engem az együttdolgozás inspirál. Nagyszerű dolog, hogy van egy közös műtermünk, hogy csinálunk közös kiállításokat, alkotótáborokat, a művészetben és a magánéletben biztatjuk, bíráljuk, segítjük egymást. Nyár elején együtt állítottunk ki Spanyolországban, csodálatos ikét hetet töltöttünk együtt festői tájak között. Azok az élmények hosz- szú időre meghatározzák majd a művészi munkánkat is. Most pedig régi csehszlovákiai festőbarátaink hívtak meg ismét Detvára, 5 napos közös alkotásra. Szívesen megyünk és szívesen állítunk ki mindenhol, ahová meghívnak bennünket. B. Halász Edit ■ Egy jellegzetes Feldmann-akvarell: Tóparton 1990. szeptember 19., szerda Kétszázötven kilométerre a fövárostél Közművelődés — ház nélkül Paulik Ferenc: „Nem csak irajtam múlik, pezsgő lesz-e itt az élet!” „ami még jön” járnak be. Fotó: Gál Edit Amiről 30-án döntünk 1. Az önkormányzat lényege, jogai hérvárra, nem jössz?” Míg az ország a helyhatósági választásokra készül, Kukorelli István Orosházi és békési festő a XII. Országos akvarell Biennálén
