Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-19 / 220. szám
NÉPÚJSÁG Műveljük-e, amit művelni keli? II földhasznosítás kérdése Békésben Elvette-e a termelői kedvet a főid körüli huzavona? — tettük fel a kérdést a tavasz folyamán a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak. Akkor félelmekkel volt tele a sajtó, szinte sugallta a kilátástalanságot. Azt, hogy ennek a nagy átalakulásnak nemcsak a szövetkezetek, de a parasztság is vesztese lehet. Most, a betakarítás idején nagyobbrészt az aszálykárról beszélünk és elfeledkezünk annak vizsgálatáról, hogy a komor jóslatok valóra váltak-e. okuk panaszra. A tavaly hatályba lépett rendelet szerint az ellenőrzést három évenként kell elvégezni, úgy. hogy egy-egy évben a nagyüzemek egyharinada kerüljön sorra. — A földhivatalok nyáron a határszemléket már ennek megfelelően végezték? ság két ízben bírságolhat, melynek összege a föld aranykorona értékének ezerszerese, vagyis nagyobb a kifizetendő büntetés, mint a föld értéke. Egyébként a múlt évben a bírságolás a Békéscsabai Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomás feladatkörébe került át. A hivatalos adatok szerint tehát a termőföldet megyénkben a nagyüzem és a kisgazdaság is megműveli. Hogy ebben a bírságolás visszatartó hatásának, vagy a gazdák józan gondolkodásának van-e kiemelt szcrcA földművelésre vonatkozó információkat a Békés Megyei Földhivatal földnyilvántartási osztályának feladata összegyűjteni. így itt érdeklődtünk — milyen arányban hasznosítják a termőföldet a Viharsarokban? — A Földművelésügyi Minisztérium részére is megküldött adatok alapján, bátran állítom, a politikai bizonytalanság többnyire nem befolyásolta a földhasznosítást megyénkben. A Békéscsabai Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomás éppen a napokban ellenőrzi ismételten azokat a magán föld- használókat. akik a művelési kötelezettségnek nem tettek eleget — kezdte Tóth György főelőadó. — Hány személy kapott hivatalos felszólítást, hogy a földhasznosítást 30 napon belül köteles megkezdeni? — A helyi tanácsok adatközlése szerint a megyében 95 magánszemély nem művelte meg földjét. Mezőbe- rény zártkerti területéből mintegy 14 hektárt nem hasznosítottak a tulajdonosok. Ebből 4 hektár szőlő, 10 hektár szántó. Továbbá Békésen 2, Szeghalmon 1, Mezőkovácsházán 1 hektár zártkert és 4 hektár szántóföld maradt hasznosítás nélkül. A közületeknél pedig csak a mezőkovácsházi vadásztársaság földjéből maradt műveletlenül 1 hektár. — A feltüntetett 23 hektár sok, vagy kevés? — A megye területén 34 községi tanács végzett határszemlét magánszemélyeknél és közületeknél összesen 7380 hektáron. Ehhez képest a hasznosítatlan földterület elenyésző. — Mi az oka annak, hogy egyes zártkertek művelés nélkül maradtak? — Mezőberényben fekete, kötött, nehezen megművelhető a talaj. A szőlők, a gyümölcsösök kiöregedtek. Ennél csak az a nagyobb baj, hogy a földhasználók is megöregedtek, nem bírják a kerti teendőket. Az igazi megoldás az lenne, ha az idősek eladnák, vagy bérbeadnák földjeiket, de hát ragaszkodnak az ősi jusshoz. Vagy nézzük Békéscsabát. A zártkertekben 64 személynél észlelték, hogy földjüket nem művelik. A tulajdonosok azonban mégsem marasztalhatok el, hiszen májasban a határszemle idején csapadékos volt az idő, így természetes, hogy ez a mezőgazdasági munkát hátráltatta. Persze előfordultak olyan esetek is, amikor- magánszemélyek üzleti célból felvásárolták a téeszek és a tanács által értékesített zárt- kerteket a külterületeken. Nos, a városi tanács szakembere itt azt tapasztalta, hogy a városi életformához szokott új tulajdonosok nem győzték a mezőgazdasági munkát. A növényvédelmi állomás azonban ezen a jelentéktelen földmennyiségen is ellenőrizni fogja, hogy felszólításra megtörtént-e a hasznosítás. — A nagyüzemek hogyan viszonyultak a határszemlékhez? — Az előző években bizony sérelmezték, hogy zavarja őket a gazdálkodásban. Most azonban nem lehet — A megyében n nagyüzemek több mint felét ellenőriztük. így 42 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél és állami gazdaságról, mintegy 214 ezer 967 hektáron, amelynek nagyobb része szántó, a kisebb része szőlő és gyümölcs. Nincs hasznosítatlan földterület. — Gondolom, az igen szép eredmény a drákói szigornak is köszönhető? — A földtörvény idevonatkozó részének 1987. évi módosítása óta igen megszigorodtak a szabályok. Ugyanis öt évi parlagon hagyás után a föld, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül. Ez idő alatt a hatópe, nehéz eldönteni. Mindenesetre túldramatizáltak voltak a tavaszi problémák. A parasztság felülemelkedett a politikai csatározásokon és az aszállyal is dacolva reménykedik és vár. Egyelőre biztató a kormány augusztus 31-i nyilatkozata, mely szerint továbbra Is az a cél, hogy „a termőföld azok tulajdonába kerüljön, vagy maradjon, akik az adott feltételek között a leghatékonyabban képesek megművelni”. És ha minden jól megy, még az őszi mezőgazdasági munkák előtt a Parlament megvitatja a több ízben elhalasztott földtörvénytervezetet. Gera Mária B megye gazdasághatáros földterületének alakulása Békés megye természeti erőforrásai közül messze legjelentősebb a termőföld, így különösen érdekes, hogy az ország e legnagyobb gabonatermelő vidékén milyen művelési ágak szerinti struktúrában. illetve szervezeti keretek között történik hasznosítása. Az i990. május 31-i számbavétel — és részben becsült adatok — alapján a megye fgazda- sághatáros) földterülete 549 454 hektár volt, amelynek kő2el 91%-át képezte a termőterület. Továbbra Is 50 ezer hektár alatt maradt tehát a művelés alól kivett terület. Az együttesen 484 ezier hektár mezőgazdasági területnek döntő részét (86°,órát) — a megye sajátosságaiból adódóan — a szántó, egy tizedét pedig a gyep tette ki. A megye földterülete főbb művelési ágak szerint 1990. május 31-el gazdasághatáros adatok Megnevezés Hektár Az 1980. évi %-ában Mezőgazdasági terület 484 007 100,0 Ebből: szántó 41C 13« 100,7 kert 15 145 113,8 Ryep 50 580 92,8 Erdő, nádas, halastó 15 80« 116,5 Termőterület együtt 455 813 100.« Művelés alól kivett terület 45 841 98.9 Földterület összesen 545 454 100,3 R Békés Megyei Vadászszövetség PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA: A Békés (Hegyei Vadászszövetség pályázatot hirdet „VADÁSZSZÖVETSÉGI ELNÖKHELYETTESI, FÖVADÁSZI munkakör betöltésére. A kinevezés határozott időtantaimrai, 5 évre létesül, mely kölcsönös megfelelés esetén megújítható. Pályázati feltételek: — egyetemi végzettség — legalább ötéves vadászati, vadgazdálkodási feladatkörben, illetve irányításban eltöltött munkaidő — Békés megye vadgazdálkodási egységeinek, illetve haszonbérelt vadászterületének ismerete — a vadgazdálkodás itervezésének ismerete. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a munkakör elláítására vonatkozó vadászati, vadgazdálkodási és vadkereskedelmi új rendszerének tervezetét tartalmaró tanulmányt, az ezzel összefüggő személyi, tárgyi elképzeléseket — a pályázó eddigi szakmai életútjának menetét. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. október 15. A pályázatot a Békés iMegyei 'Vadászszövetség, Békéscsaba, Bajza u. 11. szám alá kérjük beküldeni. A Minőség TETÖCSERÉP- ÉS Kisszövetkezet TÉGLASZÜKSÉGLETÉT a Vésztőn levő RENDELJE MEG NÁLAM! fémvázas A gyártól egyenesen, ipari teiepét művi áron szállítom, nagyobb tételnél ELADÁSRA kedvezményes anyagFELKÍNÁLJA. és fuvarköltség. Érdeklődni: teljes ügyintézés. Békéscsaba, IFJ. SZÁSZAK ADAM. Jókai u. 20. III. em. 12. Telefon: 23-771 Telefon: (66) 26-030. (Thermál). Pályázat A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság FELVÉTELT HIRDET a megyé egész területére az alábbi beosztások betöltésére: — járőr (közrendvédelmi és közlekedési) — járőr gépkocsivezető — fogdaőr — helyszínelő és balesetvizsgáló — bűnügyi nyomozó — gyógyító orvos. Jelentkezhetnek azok a 35 évnél nem idősebb férfiak, akik katonai szolgálatot teljesítettek vagy ez alól mentesültek. Illetmény: a BM-rendelkezéseknek megfelelően. Jelentkezni lehet minden városi kapitányságon, valamint a Békés Megyei RFK személyzeti osztályán. 1990. szeptember 19., szerda Néhány évre visszatekintve — a téma jellegénél fogva — nemigen figyelhető meg számottevő változás megyei szinten a földterület művelési ágak szerinti ösz- szetételében. Az 1980. évihez képest azonban közel 14%- kal emelkedett a kert hasznosítású terület (13,3-ről 15,1 ezer hektárra), szintén nőtt (16,5%-kal) az erdő-, nádas-, halastóterület, ezzel szemben 7%-kaI csökkent a gyepterület. A művelési ágak szerinti ösz- szetétel korántsem számottevő változása nyilván alapvetően a föld minőségén alapuló, kialakult művelési hagyományokra vezethető vissza. A földterület, használók szerinti struktúrája ugyanis (amely meglehetősen Jó közelítéssel tükrözi a tulajdon- viszonyokat is) az utóbbi évtized során szintén csak viszonylag kis mértékben módosult, igaz, bizonyos tendenciák egyértelműen megfigyelhetők. Ennek legszembetűnőbb vonása, hogy a kistermelés keretében hasznosított földterület 1980 és 1990 között 61%-kal (33 600 hektárral) emelkedett, s ezáltal az összes földterületen belüli aránya is nőtt, sőt, 1990-ben már — sok év óta először — meghaladta, az állami gazdaságok, kombinátok által használt föld mennyiségét. A földterület megoszlása használat szerint (Százalék) Megnevezés ["»M I Állami vállalatok és költségvetési szervek Ebből: állami gazdaságok, kombinátok Szövetkezetek Ebből: mezőgazdasági termelőszövetkezetek Kistermelés Ebből: közösből kiadott háztáji bérbe adott terület önálló gazdálkodók lakossági gazdasági tevékenység ÖSSZESEN A nagyüzemi terület döntő túlsúlya azonban továbbra Is egyértelműen Jellemző, elsősorban a termelőszövetkezetek tekintetében. A termelőszövetkezeti földek megyén belüli aránya némileg csökkent ugyan, de ez elsősorban a közösből kiadott háztáji számottevő növekedéséből adódott (tehát a tulajdon jelege nem változott), így a szövetkezeti földek megyén belüli aránya Békés megyében jelenleg is messze magasabb az országos átlagnál. A kistermelés keretében használt földterületen belül — a háztáji mellett — a leglátványosabb növekedés a lakossági gazdasági tevékenységnél figyelhető meg, ami nyilvánvalóan összefügg a nem mezőgazdasági lakosság körében is egyre nagyobb méreteket öltő kiskertműveléssel. illetve ilyen célú föld- vásárlással. Ugyanakkor az önálló gazdálkodók a megye földterületének továbbra is elenyésző hányadát („egyelőre” mindössze 2%-át) művelik. A különböző kategóriákba tartozó földhasználók területeinek főbb művelési ágak szerinti ösz- szetétele természetszerűleg eltérő (elsősorban a nagyüzemek és a kistermelés viszonylatában). Amíg a nagyüzemi földek mint- •egy kilenctizedét a szántó és a gyepterület képezi, addig a kistermelésnél arányaiban jelentős a kertművelési ág. Az 1980. évi19,5 *1.0 13,3 15,1 64,3 «8,9 63,7 «8,7 16,2 10,1 5,3 3,3 3,5 0.0 2,0 1.1 4,0 2,4 100,0 100.0 hez viszonyítva, a nagyüzemi terület művelési ágak szerinti struktúrája lényegében alig változott. ezzel szemben a kistermelésnél összességében az előbbiek művelési szerkezetéhez közelítő tendencia figyelhető meg. Amíg tíz évvel ezelőtt még 59%-ot tett ki a szántó részaránya, addig 1990-ben 72%-ot, ugyanakkor a kert aránya 21- ről 15"'o-ra csökkent. Ez egyértelműen a háztáji és a bérbe adott területek növekedésével magyarázható, mivel e két kategóriában a legmagasabb (pl. az idén 99. illetve 89%) a szántó aránya. A kistermelésen belül szembetűnő változás még, hogy az önálló gazdálkodóknál lényegesen csökkent a művelés alól kivett terület aránya (az 1980. évi 22%- ról i0%-ra). ugyanakkor — mintegy az előbbi ellentéteként — a lakossági gazdasági tevékenység keretében használt földterületnek idén közel egyhar- mada (1980-ban még 22%-a) művelés alól kivett terület. Főbb vonásaiban tehát jelenleg így fest a megye földterületének két alapvető szempont (művelési ág, illetve használat) szerinti ösz- szetétele. Ügy hiszem, nem kevesen várjuk érdeklődéssel, hogy mondjuk egy év múlva milyen változásokról tudunk majd beszámolni. • Végh Zoltán igazgató. Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága MEGNYITOTTAM KANNÁS TERMELŐI BOR- (klskőrösi borok) ÉRTÉKESÍTÉSEMET, 1. 5, 10, 20 literes tételben, vagy nagy tételben is. Békéscsaba V., Orosházi u. 65. sz. alatt. BENT A CAR EAKISZ AUTOKÖLCSÖNZ O. — Személygépkocsik — terepjárók — lakóautók kölcsönzése kedvező feltételekkel. Telephely: Gyula, Dobos I. utca 8. Telefon: 61-683. Felvilágosítás: Gyula, Eszperantó tér i. Telefon: 62-814. Nyitva: délelőtt 6 órától »-lg. délután 16 órától 20-ig. MEGNYÍLT Gyulán a Diogenész Vendéglátó-Kereskedelmi és Felvásárló Kft. ITAL-NAGYKERESKEDELMI RAKTÁRA! VENDÉGLÁTÓSOK, KISKERESKEDŐK, MAGÁNSZEMÉLYEK! VÁSÁROLJON NÁLUNK NAGYKERESKEDELMI ÁRON! Az alábbi termékeket forgalmazzuk: Coca-Cola és Sztár-üdítők, juice-ok, palackos és lédig (szeszes italok, borok, pezsgők, palackozott és csapolt sörök és édesipari termékek. Termékeinket megvásárolhatja Gyulán a Béke sugárút |69. ez. alatti BUDRIÖ ÉTTEREM raktárhelyiségeiben. Czletek részére az árukiszállítást biztosítjuk. Árurendelések leadása telefonon: (66) 61-124. Levélcím: DIOGENÉSZ KFT. NAGYKERESKEDELMI RAKTÁRA. 5700 GYULA, Béke sugárút 69.
