Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-27 / 200. szám

1990. augusztus 27., hétfő o mama Fidesz-hétvége Békéscsabán Deutsch Tamás: „A Fidesz nevében kérem a szavazópolgárokat, menjenek el a helyható­sági választásokra.” (Folytatás az 1. oldalról) kezdett. Mint mondotta, megdöbbenve áll a közvéle­ménykutatók legutóbbi fel­mérése előtt, ami azt mu­tatja, hogy a választóknak mindössze 20 százaléka ment volna el az elmúlt hét végén szavazni. — Az emberek panasz­kodnak — folytatta. — De ha most élnek a szavazás adta lehetőséggel és kifeje­zik politikai akaratukat, le­jár a panaszkodás joga. Deutsch Tamást természe­tesen mi is megkérdeztük. Híven a hétvége szellemé­hez, nem a politikáról. Mi- yel tudtuk, hogy délelőtt Bu­dapesten Fidesz-tanácsülésen vett részt, arról érdeklőd­tünk, milyen gyorsan szá­guldott keresztül az orszá­gon. — a táv utolsó részét, a Szarvas—Békéscsaba útvo­nalat 22 perc alatt tettük meg. — Sokszor járt már Bé­késcsabán? — Rengetegszer. Ez az egyik kiemelkedő helyünk. — A Fidesz ázsiója nem­csak a fiatalok körében nő ... — Igen, a nyugdíjasoknál is népszerűek vagyunk. Ennek több oka is lehet. Ezek az emberek a szerve­zetünkhöz érzelmileg is vi­szonyulhatnak. Átélhetik sa­ját fiatalságukat, és külön­ben is, a nagyszülők és az unokák generációja jobban megérti egymást, mint a szülők és a gyerekek. Az or­szág legidősebb szavazópol­gára, egy 106 éves néni is ránk szavazott. — Volt-e szabadságon? — Mindössze öt napot. . . Figyelmeztetett arra, hogy a választások után tisztelet­ben kell tartani a többség akaratát. A Fidesz kérését tolmácsolta az ország népé­hez, hogy a polgárok men­jenek el szavazni, mert aki most ezt nem teszi meg, ab­ból a bölcsesség hiányzik. Ezt követően szólt a napok­ban, a közvéleményt is fel­háborító „lekommunistázás- ról”. Mint mondotta, ez a kijelentés elég volna egy polgári perhez is. Aztán to­vábbvitte ezt a gondolatot, s kifejtette, hogy még ré­gebben a párttagokat elő­nyök illették meg, most ugyanezért hátrányos hely­zetbe kerülnek. — Le kell csillapítani a jakubinus túlbuzgókat — mondta. Elszámolni kell, de leszámolni nem szabad. A közönség is feltett né- háay kérdést Először az hangzott el, mikor fog a' Fidesz az ifjúsággal foglal­kozni. Deutsch Tamás el­mondta, hogy a Fidesz sze­rint pusztán ifjúsági kérdés nincs, de van számos, if­júságot is érintő probléma. Néhány javaslatukat is is­mertette. A vallásszabad­ságra, hitoktatásra vonatko­zóan fazt mondta, hogy nem helyesli. azt, hogy a kérdést a kormány rendeleti úton oldotta meg, s ígérte, ősz­szel a parlament elé kerül ez az ügy is. Valaki meg­kérdezte, mit tesznek majd a vidék elmaradottsága el­len. Az illető azt a választ kapta, hogy a Fidesz pont ezért ellenzi a világkiállí­A Fittnes-bemutató után a Pantacoop Kisszövetkezet ruhamodelljeit mutatták be a lányok, akik nemrég tet­tek sikeres manökenvizsgát tást, mert növelné a Du­nántúl, Tiszántúl különbsé­gét. A legérdekesebb kérdés nyilván az volt, hogy ő kit tart legszimpatikusabb és legellenszenvesebb politi­kusnak. Az előbbinek Pető Ivánt jelölte meg — embe­ri okokra hivatkozva —, de az ellenszenvesekről úgy nyilatkozott, hogy abból több is van, s mind Par­lamenten kívüli politikus. A Fidesz-hétvége fény­pontja kétség kívül ez a beszélgetés volt, de a prog­ram nem ért véget. A Kor­zó téren Hevesi Imrét hall­hatták, majd a sörkertbe vonulhattak az érdeklődők. K. K. fi „helyzet” változatlan... Sportcsarnokból vásárcsarnok? Űj helyén a csabai KGST-piac. Reméljük, ez a „helyzet” is cáak átmeneti Fotó: Gál Edit „Nem lenne hasznos egy hárompárti diktatúra” H kormánykoalíció fóruma az önkormányzatokról A szeptember 30-ai önkor­mányzati választások alkal­mával a választópolgárok le­cserélik majd azt a 40 éve bevezetett túlcentralizált, az adminisztratív intézkedése­ket előnyben részesítő ta­nácsrendszert, amelynek már egyébként a kialakítása is az előző rendszer egyik alap­vető tévedése volt — állapí­totta meg Horváth Balázs belügyminiszter szombaton, a Konrad Adenauer Alapít­vány. által rendezett nemzet­közi önkormányzati szimpó­ziumon. A kormánykoalícióban részt vevő három párt ön- kormányzati kérdésekkel foglalkozó aktivistái előtt a kétnapos tanácskozás záró­napján felszólaló belügymi­niszter részletesen elemezte a tanácsrendszer működési­anomáliáit, s hangsúlyozta, hogy az adott területi MSZMP-szervek elvi, politi­kai irányítása alatt álló mo­nolit jellegű irányítás „ered­ményeként" feloldhatatlan ellentmondások alakultak ki a tanácsok működésében, s ezzel együtt az önkormány­zatiság csírái is elhaltak. A most megszűnő igazga­tási gyakorlat helyébe lépő önkormányzati rendszer tar­talmi megújulást jelent majd. Az új helyzetben tel­jes döntési önállósággal ren­delkeznek majd a helyi ön- kormányzatok — állapította meg a miniszter. A tanácsi és az önkor* mányzati rendszer összeha­sonlítása során Horváth Ba­lázs kiemelte azt is, hogy ez­után alapvetően megváltozik majd a területi és az orszá­gos szervek kapcsolata. Az önkormányzatok létét befo­lyásoló döntést még maga a köztársasági elnök sem hoz­hat. Ugyancsak fontos kér­désnek tartotta a miniszter azt is, hogy megszűnik az önkormányzatok életébe tör­ténő operatív beavatkozás lehetősége a kormány és a belügyminiszter részéről is. Nem lesz majd függőségi vi­szony a különböző önkor­mányzatok között. A miniszterhez intézett kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy Horváth Balázs az új rendszer egyik leg­fontosabb eredményének a2t tartotta, hogy a diktatúra eszközeként működő korábbi túlcentralizált közigazgatási és államigazgatási gyakorla­tót várhatóan felváltja majd az önkormányzati gondolko­dásmód. Egy kérdés kapcsán utalt arra is a miniszter, hogy a társadalom számára egyáltalán nem lenne hasz­nos, ha a korábbi egypárti diktatúrát ezután egy há­rompárti diktatúra váltaná fel. A kétnapos tanácskozás során a résztvevők egyebek között megismerkedhettek az egykori szocialista országok­ban meglévő önkormányzati elképzelésekkel is. Több elő­adásban megfogalmazódott, hogy a demokratikus állam- rendszerek működésének alapvető jellemzője, hogy az állam, és közigazgatás kö­zött hatalom- és feladatmeg­osztás alakul ki. Szokolay Zoltán: „Körkörös védelemre kell berendezkednünk” Beszélgetés Békéscsaba országgyűlési képviselőjével Nyugodtan mondhatjuk, Békés megye büszke lehet országgyűlési képviselőire. Erősorrend nélkül: van egy Csurka Istvánunk, dr. Zsíros Gézánk, Szokolay Zoltánunk, Vastagh Pálunk, Varga Zol­tánunk, dr. Remport Katali­nunk, s a többiek is becsü­lettel megállják a helyüket. Most, hogy közeledik a hely- hatósági választások idősza­ka, nyilván jobban odafi­gyelnek majd, mi is törté­nik szőkébb pátriájukban. Szokolay Zoltánt (Magyar Demokrata Fórum), Békés­csaba képviselőjét — (emlé­kezetes felszólalásai: a föld­törvénytervezet vitája, köz­kegyelem kérdése, közbiz­tonsági-nemzetbiztonsági törvényjavaslat) — a napok­ban arról faggattuk, -milyen konkrét ügyekkel foglalko­zik mostanában? — Jelenleg a készülő nem­zetbiztonsági törvény kodi- tikációja folyik, lényegében ebben a hónapban szöve- gezzük meg. — ön tagja, sőt, alelnöke a nemzetbiztonsági bizott­ságnak. Miért éppen Szoko­lay Zoltán tölti be ezt “ funkciót, és hogyan működik a gyakorlatban ez a parla­menti különbizottság? — Magam is meglepődtem azon, hogy nekem ez a tiszt­ség jutott. A bizottságunk munkájáról szólva elmond­hatom: folyamatosan ellen­őrizzük a* titkosszolgálatok működését, ami azt jelenti, hogy havonta beszámoltat­juk a Magyar Köztársaság Információs Hivatalának és Nemzetbiztonsági Hivatalá­nak főigazgatóit arról, alkal­maztak-e titkos eszközöket tevékenységük során. Mellet­te járjuk az országot, nem­régiben Békéscsabán is meg­fordult a bizottság néhány tagja. — Tapasztaltak-e valami rendelleneset? —1 Nem. Megszűntek a le­hallgatások. — Dr. Horváth Balázs bel­ügyminiszter ellenben a na­pokban azt nyilatkozta, hogy valószínűleg továbbra is al­kalmazni kell majd a titkos módszereket. — Végül is titkos eszkö­zökre — gondolok itt a le­velek átvilágítására és a te­lefonlehallgatásokra — szük­ség van, amennyiben azok a közbiztonságot szolgálják. Köztörvényes bűnözőkkel, külföldi ügynökökkel más­ként nem vehetjük fel a har­cot. Mindazonáltal nem en­gedhető meg, hogy becsüle­tes magyar állampolgárok elleni .politikai harcban használják fel azokat. Meg­jegyzem, az utóbbi időben a bizottságot gyakorlatilag tel­jesen leterhelik az országba érkező román állampolgárok, illetve a kivonuló szovjet csapatok ügyes-bajos dolgai. — Magyarország hamaro­san kilép a Varsói Szerző­désből. Mennyiben érinti ez a politikai lépés a nemzet- biztonsági bizottság munká­ját? — Körkörös védelemre kell berendezkednünk. Számomra éppúgy bűnös az, aki a KGB-nek dolgozik, vagy az, aki a CIA-nak. Nem beszél­ve az idegen országoknak gazdasági jellegű adatokat kiszolgáltató egyénekről. — A múlt hét hírslágere a magyarországi maffia egy­két tagjának megszólalása, voit a rádióban, ön szerint létezik szervezett bűnözés Magyarországon? — Annyit tudok mondani, hogy a szakemberek meg­erősítik a szervezett bűnözés létére utaló híreszteléseket. Budapesten és a Balatonon jnár igen erős az alvilág. Ami aggasztó, a maffia kap­csolatot épít ki a gazdasági vezetőkkel. A szervezett bű­nözés felszámolásához min­den segítséget meg kell ad­ni a rendőrségnek. — A maffia állítólag fia- talembereket menedzsel, és bejuttatja őket a rendőrtisz­ti főiskolára. — Ezt a felvetést azért túlzásnak tartom. Egyébként nem jutott volna idáig a rendőrség, ha azzal törődött volna, amiért létrehozták. — A sajtóról mi a véle­ménye? A televízió Napzárta műsorában pár hete Csengey Dénes például kemény sza­vakkal ostorozta a szerinte,' pozíciójukat féltő, semmi csínbe bele nem menő „száz­éves” újságírókat. — A központi napilapok — a Pesti Hírlapot kivéve — május 2-án megkezdték, harcukat a Parlament fel­oszlatásáért. Ezzel kapcsola­tosan jellemzőnek tartom a Parlament büféjében történt esetet. Két újságíró állt élőt- » tem a sorban, és az egyik így szóit: „Nem ezt a Par­lamentet választottuk ma­gunknak. Mindegy, most már erről kell tudósítanunk.” Az MDF vezetésének az a véle­ménye, hogy az írott sajtó — egy ideig a televízió is — nem tudósított és tudósít tényszerűen az Országgyű­lésről és a bizottsági ülések­ről. — A megyei lapokat, s konkrétan a Népújságot il­letően változott-e korábbi, meglehetősen negatív meg­ítélése? — Ügy tűnik, hogy esetük­ben a választások óta a pár­tok számára megteremtődött az esélyegyenlőség. Sok fia­tal, tehetséges újságíró dol­gozik a szakmában. Az ő írá­saikat szívesen is olvasom, ellenben azokéval, akik. né­hány éve még a jelenlegi ál­láspontjukkal ellentétes vé­leményeket fogalmaztak meg vezércikkekben. Voltak olya­nok, akik azzal vádolták az MDF-et, hogy a sajtónál egyfajta B-listázást akarke-t resztül vinni. Nos, én azt hiszem, hogy a sajtó terén az öntisztulás lassúbb, de annál célravezetőbb folya­mata lesz az üdvözítő. — Evezzünk most át hazai vizekre. Választópolgáraival sikerült-e szoros munkakap­csolatot, együttműködést ki­alakítania? — Havonta 30-40 levelet kapok tőlük, főként Békés­csabáról. Valamennyit nem tudom megválaszolni, ezúton is elnézésüket kérem. A konkrét ügyeket továbbítot­tam az illetékes miniszté­riumokhoz. Az a legfonto­sabb, hogy a csabaiak az el­következő időszakokban is bombázzanak leveleikkel. — A fogadóóráit mikor tartja? — Mivel az utóbbi két hónapban hétfőn, kedden és szerdán plenáris ülések vol­tak a Parlamentben,. csü­törtökön pedig a bizottsági üléseken kellett részt ven­nem, csak a pénteki napon tudom fogadni választópol­gáraimat. — Hogyan kapcsolódik be az önkormányzati választá­sok MDF-kampányába? — Megpróbálok elmenni az esti választási gyűlések­re. Majd valamivel hama­rabb elindulok haza, Buda­pestről. — Olyan hangokat is lehet hallani, hogy Szokolay Zol­tán „eltűnésével” jóval szín­telenebbek lettek Békéscsa­bán a tanács ülései. — Nekem, mint magán­embernek is hiányzanak a tanácsülések. Dányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom