Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-23 / 197. szám

o 1990. augusztus 23., csütörtök továbbra is várakozó Balti út Várhatóan százezer em­ber — litvánok, észtek és lettek — lépik át a lengyel határt Lazdijai körzetében ma. a Molotov—Ribbentrop paktum aláírásának 51. év­fordulóján. Litvániába ugyanakkor tízezer lengyel vendéget várnak. A három balti köztársa­ságban a tervek szerint a harangokat is megkongat­ják, és este máglyák mel­lett tartanak megemlékező gyűléseket. A rendezvény- sorozat — a tavalyi „Balti út” élőlánc folytatásaként — a „Balti út Európába” elnevezést kapta, a balti köztársaságok ugyanis sze­retnének csatlakozni a hel­sinki folyamathoz, s képr viselethez jutni a párizsi európai értekezleten. A határőrség az előzetes figyelmeztető nyilatkoza­tokkal ellentétben nem gör­dít akadályokat a tömeges határátlépés elé, csak azt a feltételt támasztotta, hogy az emberek ellenőrzött ke­retek között lépjék át a határt. Erről Kazimiera Prunskiene miniszterelnök­asszony állapodott meg Vlagyimir Krjucskovval, a KGB elnökével (a Szov­jetunióban a határőrség a KGB kötelékébe tartozik). Vytautas Landsb ~gis lit­ván pari amer elnök egyébként arra szólította fel a vilniusi parlament képviselőit, hogy vala­mennyien vegyenek részt a Sajudis által szervezett megmozdulásokon. A Sajudis egyébként az akcióval az ellen is tilta­kozni kíván, hogy a határ­őrizet Moszkva kezében van. A mozgalom szélsősé­ges szárnya ezért arra szó­lította fel a litvánokat, hogy ne fogadják el a ha­tárőrség által kiadandó ide­iglenes határátlépőket, tje engedelmeskedjenek a szovjet határőröknek, ha­nem a „zöld határon” ke­resztül menjenek lengyel földre. Az ENS hírszolgálati iro­da értesülése szerint a köz­pont csapaterősítéseket kül­dött a litván—lengyel ha­tárra: 218 páncélozott szál­lító harcjármű és csak­nem hatezer katona érke­zett a körzetbe. Ezt erősí­tette meg a Krasznaja Zvezda című lapnak adott nyilatkozatában Valenytin Gaponyenko, a balti határ­őrkörzet parancsnoka is. A szovjet altábornagy figyel­meztetett arra, hogy a ha­tárőrök megakadályozzák a törvénysértő akciókat, a Sa­judis szélsőségeseinek ter­veit. a határoszlopok le­döntését és a műszaki zár rongálását is. Öbölmenti háború A Szovjetunió állásponton A szovjet külügyminiszté­riumban tartott szerdai saj­tótájékoztató tanúsága sze­rint Moszkva továbbra is vá­rakozó állásponton van az öbölbeli válság kezelési mód­ját illetően. A szovjet veze­tés egyelőr^ a politikai, dip­lomáciai megoldásokat he­lyezi előtérbe, és még min­dig nem döntött arról, hogy adott esetben akar-e a végső eszközzel, katonai erővel is fellépni egykori arab világ­beli szövetségese, Irak ellen. A Biztonsági Tanácsban fo­lyó vita elhúzódása révén nyert időt a szovjet vezetés arra használja, hogy újabb erőfeszítéseket tegyen a dip­lomáciai rendezés érdeké­ben. Tény viszont, hogy a BT eddigi, Irakkal szembeni szankcióit a Szovjetunió a legszigorúbban betartja. Ennek bizonyítékaként Ju- rij Gremitszkih külügyi szó­vivő szerdai tájékoztatóján elmondotta: Rizskov minisz­terelnök a nap folyamán a A Tineretui Liber című bukaresti lap heves táma­dást intézett a Budapesten létrehozott Pro Transsylva­nia alapítvány ellen, szük­ségesnek tartva megemlíteni azt, hogy az alapítvány el­nöke egy román állampol­gár: Sütő András. A lap sze­rint az alapítvány „több mint káros hatást gyakorol a román közvéleményre”, és BT 661. számú vonatkozó rendeletileg utasította a határozatának megfelelően szovjet vállalatokat az Irak­kal fenntartott gazdasági- kereskedelmi, illetve pénz­ügyi kapcsolatok beszünteté­sére. A kormányrendelet egyben előírja az érintett vállalatoknak, hogy ezeket az intézkedéseket az ország számára legkisebb veszteség­gel próbálják végrehajtani. „A katonai erő alkalma­zásával kapcsolatos döntés- hozatal során a legnagyobb óvatosságot kell tanúsítani, elkerülve minden elsietett lépést. A diplomáciai megol­dások lehetőségei ma még nem merültek ki” — han­goztatta több alkalommal is a szerdai sajtótájékoztató nyilvánvaló vezérmotívumát a szóvivő. Az elmúlt más­fél nap sűrű moszkvai diplo­máciai programjából az ira­ki miniszterelnök-helyettes kedden befejeződött, illetve Bandar Ben Szultán herceg­„Magyarország mtnd ez idáig az egyetlen olyan demokra­tikus és civilizált ország a világban, amely máig sem tartotta szükségesnek, hogy nyilvánosan bocsánatot kér­jen a román néptől az Er­délyben ötven évvel ezelőtt elkövetett atrocitásokért”. A cikk szerzője, Ion Gavra „történelmi koholmánynak” nevezi azt az alapítvány nek, a szaúdi uralkodó meg­bízottjának most kezdődött látogatását emelte ki. A szaúdi politikust a nap fo­lyamán az öbölbeli ügyek szovjet szakértője, Belono­gov külügyminisater-helyet- tes, majd Sevardnadze kül­ügyminiszter is fogadta. Folytatódtak a szovjet— afnerikai konzultációk is: Belonogov kedden ismét tár­gyalt Jack Matlock amerikai nagykövettel. A téma termé­szetesen az öbölbeli válság volt, és Gremitszkih szerint Belonogov átadta a nagykö­vetnek Sevardnadze üzenetét amerikai kollégájának, James Bakernek. Utalt Gre­mitszkih arra is, hogy Moszkva üdvözli Mubarak egyiptomi elnök Szaddám Húszéin iraki vezetőhöz in­tézett felhívását, és hogy ez volt a fő téma Belonogov, valamint Egyiptom moszkvai nagykövetének szerdai talál­kozóján. programjában szereplő gon­dolatot, hogy „felbomlott az Erdélyben élő népek közötti egyensúly és harmónia”, és megjegyzi: köztudott, hogy ezen a területen 2000 éve csak egy nemzet: a román nemzet élt. Ugyanígy kifo­gásolja a szerző azt a felhí­vást, hogy az Erdélyből ki­vándoroltak térjenek vissza „ősi földjükre”, Hajóbó] bevásárlóközpont Hongkongban. A látszat csal, a Whampoa nem zátonyra futott tengerjáró, hanem egy különös bevásárlóközpont a Hung Horn kerületben. A hajó egy japán áruháznak, egy uszodának, több étteremnek, játszótérnek, szabadidöklubnak és egy autóparkolónak ad otthont Telefotó—Képszerkesztőség Pro Transsylvania — újabb támadás !--------------——----------------------­* »^*ö*t iffurter^llgemnH —" Magyar üó DRÁGA AZ OPERA A hírneves londoni királyi opera jegyeinek ára az idei évadban meghaladja a száz fontot is. A Covent Garden operaelőadásainak ára tizen­hét, a balettelőadások ára pedig huszonöt százalékkal növekszik. Az árakat az anyagi gondok enyhítése vé­gett emeli az igazgatóság. Milyen ismerősen hangzik — ugye? A Coven-t Garden tar­tozása ötmillió font. Az ár­emelés ellenére jövőre is legalább kétmillió font vesz­teségre számítanak. Az 1990 —91-es évadban százhuszon­hat előadást terveznek, ame­lyekre a legolcsóbb jegy há­rom, a legdrágább százegy fontba kerül. Azoknak az előadásoknak az árát, ame­lyekben világhírességek lép­nek fel — Placido Domingo, Jose Carreras, Joan Suther­land —* még jobban felsró­folják, és aki közelről vagy páholyból akarja őket lát­ni, illetve hallani, száztizen- két fontot is legombolhat a pénztárnál. GÉPRABLÁS GOMBNYOMÁSRA A Bermuda-szigetek repü­lőterén pánikot keltett egy amerikai repülőbusz pilótá­jának figyelmetlensége. A szórakozott pilóta ugyanis a poggyászteret záró ajtó el­lenőrző gombja helyett. azt a gombot nyomta meg, amely a repülőtéren jelzi, hogy a gépet elrabolták. A titkos gomb működésbe hoz­ta a repülőtéri biztonsági szolgálatot. A gépet diszk­réten, elfogadható okkal visszarendelték a repülőtér­re. Az ámult pilóta csak a leszállás után tudta meg, hogy a galibát az ő figyel­metlensége okozta és nem holmi géprabló zsiványok. VÁLTOZIK A DÍSZLÉPÉS A keletnémet hadsereg­ben megváltoztatják a dísz­lépést a közkatonák legna­gyobb örömére, hiszen ed­dig az egyik legnehezebb, az úgynevezett libamars stílusú díszlépésben kellett mene­telniük, kinyújtott és ma­gasra emelt lábbal. Az új keletnémet kiskato-nák így nem tudnak majd ugyan lépést tartani a korábban szolgáltakkal, de a jövőben ez már talán nem is lesz olyan nagy baj. A liba-mars stílusú díszlépés a hitleri államhatalom egyik védje­gye volt. Nyugat-Németor- szágban a háború után föl­hagytak vele, a keleti rész­ben -azonban megtartották. DELFINGYILKOSOK Patty Davis megvádolta a volt amerikai elnök, Ronald Reagan adminisztrációját, hogy tömegesen gyilkolták le a delfineket. Patty egy köz­kedvelt tévéműsorban jelen­tette ki, hogy a valamikori elnök tisztségviselői évente húszezer delfin elejtését en­gedélyezték. A dolog érde­kessége, hogy a vádaskodó Patty Davis nem más, mint Ronald Reagan, volt ameri­kai elnök édes lánya, akivel a papának és a mamának már korábban is nézetelté­rései voltak. Az önfejű le­ányzó, aki próbálkozott már színészettel, énekléssel, iro­dalommal, most szenvedélyes ökológus, aki kitartóan har­col a tiszta környezetért és az állat- és növényfajták megőrzéséért. Ennek érdeké­ben -attól sem riad vissza, hogy lejárassa a papát. ürtragédia lehetséges James Thomson, a NASA vi­lágűr! repüléssel megbízott igazgatóinak egyike szerint szinte bizonyosra vehető, hogy az elkövetkező tíz évben a Shuttle típusú — ilyen volt a* 1986-bap felrobbant Challenger — űrhajók valamelyikén újabb szerencsétlenség történik. Az Egyesült Államokban tehát fel kell készülni arra az eshetőség­re, hogy elveszíti még egy űr­hajóját. A Challengert ért rob­banás után a NASa szakembe­rei kilencvenhat százalékban szavatolták az űrhajók biztonsá­gát, de azóta is halogatják az újabb felszállásokat, számtalan műszaki hibára hivatkozva. Szépségverseny Japánban A japán „szexellenes” mozgalom egyik ismert szemé­lyisége is indulni akar a közelgő japán szépségversenyen, igaz, nem a szépségversenyeken megszokott szerepkör­ben. Micui Mariko asszony, aki mellesleg Tokió város tanácsának is tagjct, azért nevezett be a 'versenyre. hogy a színpadon tiltakozhassék ország-világ előtt a „förtelmes rendezvény” ellen. Október elején választják meg Miss Tokyót, mégpedig úgy, hogy a versenyt a városi közigazgatáshoz tartozó fesztiválbizottság támogatja a közpénzekből. Ez Micui asszonynak végképp nem tetszik. A televízióban, a heti­lapokban megragad minden alkalmat, hogy ostorozza a „szexesemény” városi szponzorálását. A szépségverseny szervezői nagy valószínűséggel elutasítják majd -az er­kölcsvédő honanya nevezését, a fővárosi tokiói szexel­lenes mozgalom vezetője ugyanis 34 éves és férjezett, a versenykiírás szerint viszont csak 20 év alatti hajadonok indulhatnak. Emellett amúgy sem arra való a szépségver­seny, hogy azon Micui asszony szexet bíráló téziseiről vi­tázzunk — mondta a szervezőbizottság szóvivője. Európa a Vencel téren Prágában az idei augusztus 21-e annyiban hasonlított az elmúlt évek megemlékezéseire, amennyiben a néhány hó­nappal ezelőtt végül is feleségül vett nő — nevezzük Euró­pának — hasonlít az egykori titkos szeretőre. A kockázatos módon megszervezett pásztorórák helyszíne — lásd: Vencel tér — átlényegült polgárias hitvesi hálószobává. A vonza­lom még a régi, de már ki kell állnia a közös háztartásban való együttélés megpróbáltatásait is. 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai brutális módon érvényesítették a „szocialista or­szágok” korlátozott szuverenitásának brezsnyevi doktríná­ját, és tankokkal tiporták el a reményt, hogy a szocializmus emberarcú társadalommá is formálható. Ma már látható: Csehszlovákia lerohanása volt a vég kezdete a bolsevik rendszerek számára abban a viadalban, amelyet a szociál­demokráciával vívtak a nép bizalmának világméretű elnye­réséért. Az invázió ugyanis nemcsak a prágai tavasz refor­mista vezetőit állította félre, hanem kiirtott minden illúziót is. Keleten s Nyugaton egyaránt. A történelmi igazságtétel azonban hosszú ideig váratott magára. A prágai várban több mint két évtizeden át tartott az egyik legkonzervatívabb kommunista diktatúra ország- lása, mígnem tavaly novemberben és decemberben kártya­várként omlott össze a Jakes-rezsim. Immár szocialista-re­formista nosztalgiák nélkül, polgári alapon indulhatott meg az élet újjászervezése. És mire elérkezett az újabb augusz­tus 21-i évforduló, világosan kirajzolódtak azok a legsúlyo­sabb gondok is, amelyek megakadályozták, hogy az Edén­kért villámgyors megteremtésének tévképzete ejtse rabul Csehszlovákia lakosságát. Az egykor magas szintű műszaki kultúra ráolvasásszerű emlegetése nem feledtetheti a mostani világszínvonaltól való hatalmas technológiai elmaradottságot. A régi rendszer torz ipari szerkezetet és torz árrendszert hagyott hátra. Ez most munkanélküliséget és inflációt jelent — vagy jelenthet, ha az új vezetés elvéti a kötéltáncot. (Az árak a nyár derekán mindenesetre jócskán nekilódultak fölfelé.) A Václav Klaus kontra Valtr Komarek párharc végérvé­nyesen eldőlt, az előbbi kiütéses győzelmével. A pénzügy- miniszter a minél gyorsabb átalakítás híve, ha úgy tetszik, előre menekül. (Komarek óvatosabb lépéseket javasolt.) Klaus koncepciója következtében hamarabb zúdulnak a gon­dok a lakosság nyakába, de talán hamarabb kezdődik meg a fellendülés is. A kormányzat legerősebb tényezője, a Pol­gári Fórum bízik abban, hogy kitart addig a tavaly novem­berben felhalmozott bizalmi tőke, amíg az ország túl nem jut a nehezén. A Polgári Fórum ügyesen kihasználta az évforduló adta propagandalehetőségeket. Az ő jelszavai uralták a Vencel teret, és az ő emblémája alatt szónokolt Václav Havel ál­lamfő, aki most is magával ragadta hallgatóságát. Különö­sen azzal, hogy kijelentette: „a forradalom még nem ért vé­get”. Ezzel nyilván tovább gyarapította azt a bizonyos bi­zalmi tőkét. Havelék érvelése egyértelműen jelzi a gyorsí­tás szándékát. A beszédekben és újságcikkekben nap mint nap olvasható képlet: a régi hatalmi központ megdőlt, de helyükön maradtak a régi nómenklatúra bürokratái, akik szabotálják a változtatásokat. A két évtizedes diktatúra ki­ölte a polgárokból az egyéni vállalkozói -bátorságot, az ön­álló fellépés készségét. Ebben a helyzetben — Havel szerint „dzsungelben” — manipulálnak az érdemtelen meggazdago­dásra törekvő maffiózók, a hatalmukat átmenteni próbáló önkényeskedők. A régi beidegződéseket ki kell űzni a lel- kekből, de az inkompetens személyeket is el kell távolítani a kulcspozíciókból. A gazdasági nehézségek mellett a másik fő probléma a föderáció szerkezetének a megingása, vagyis az utóbbi idő­ben megélénkült szlovák szeparatizmus. Abban szinte min­denki egyetért, hogy Szlovákiának a cseh országrésszel való egyenjogúsága terén nincs minden rendbéh, hogy a szövet­séget .alkotó két tagköztársaság szuverenitása alkotmányos garanciákat kíván. De hogy meddig lehet elmenni a túlzott központosítás lebontásában, illetve hogy mennyire lehet meglazítani a szövetség kereteit, arról még kemény politi­kai harc várható. Az évforduló mindenesetre azt az egyéb­ként is domináns hangot erősítette fel — Fedor Gálnak, a Polgári Fórummal rokon gyökerű, szlovák VPN vezetőjé­nek a felszólalása, valamint Alexander Dubcek megnyilat­kozása révén —, hogy legyen Csehország és Szlovákia két önálló ország, de együtt, egy szövetségi állam keretein belül. Ünnepi beszédében Havel türelmet és erőszakmentességet kért, de gyors és határozott cselekvést sürgetett. Érzékelte-’ ti. hogy ő, mint a forradalom által köztársasági elnöki mél­tóságra emelt állampolgár, a többi hatalmi ágtól függetle­nül. közveflenül fordul a néphez: „gyakoroljunk nyomást a parlamentre, gyakoroljunk nyomást a kormányra, hogy hoz­zon jó törvényeket és döntéseket”. Az oldalára fordított T—55-ös harckocsit, mint alkalmi kiállítási tárgyat, buzgón fényképezik a turisták. A Mustek metrólejárónál szól a zene, Európa asszonyság itthon van a Vencel téren. De azért valakinek a házimunkát is el kell végeznie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom