Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-23 / 197. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint - XLV. ÉVFOLYAM 197. SZÁM r Homályos körvonalak a tulajdonreformról Először a jövedelmező cégeket privatizálják---------------------#------------------------;------------------------M ég nem készült el a kormány végleges koncepciója a tulajdonreformról, így Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára csupán az erről szóló tézisgyűjteményt tudta átadni az újságíróknak szerdán, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. Az azonban kiderült, hogy bár a koncepció még csak körvonalazódik, a tulajdonreform hamarosan megkezdődik. Az Állami Vagyonügynökség, a kormány legfőbb privatizációs szervezete már szeptemberben megkezdi első programjának végrehajtását. Az ÁVÜ újonnan megválasztott ügyvezető igazgatója, Csépi Lajos annyit árult el, hogy az első menetben a jól működő, jövedelmezően gazdálkodó cégeket privatizálják. Hamarosan, még az idén további programok megvalósításához is hozzáfognak. így sor kerül olyan vállalatok magántulajdonba adására, amelyek monopolhelyzetben vannak, vagy amelyeket át kell szervezni, mert a jelenlegi körülmények között már nem életképesek. A kormány készülő koncepciója többlépcsős, viszonylag gyors privatizációt tartalmaz. Mivel meglehetőA szabad demokraták elfogadhatatlannak tartják a földtörvény jelenlegi tervezetét, hiszen az kizárólag a rehabilitációt tartja szem előtt, nem pedig az agrárágazat működőképességét — hangzott el az SZDSZ szerdai sajtótájékoztatóján, ahol a legerősebb ellenzéki párt képviselői igyekeztek rávilágítani a kisgazdapárti földtulajdon-koncepció ellentmondásaira. Juhász Pál országgyűlési képviselő már elöljáróban hangsúlyozta: téves az a felfogás, miszerint a földkérdés rendezésére csak a régi birtokviszonyok visszaállításén sok nézet alakult ki'ebben a kérdésben, így Valószínűleg többfajta privatizációs technikát fognak alkalmazni. A jól működő vállalatok esetében járható út, hogy a tőzsdén keresztül kerülnek magántulajdonba. Azok a cégek, amelyek élet- képtelenné váltak, csődeljárásra számíthatnak, s ez eredményezi végül a privatizációt. A nagyvállalatokat, a sok telephelyes cégeket — a tervek szerint — szétbontják és részenként értékesítik. Mindez elsősorban állami kezdeményezésű privatizálást jelent. A kormány azonban nem zárkózik el a sa az egyetlen lehetséges út, léteznek ugyanis köztes megoldások is. A szábad demokraták földtulajdonról vallott elképzeléseit tolmácsolva a képviselő kiemelte: az SZDSZ is azt az álláspontot képviselj', hogy a mezőgazdasági .tulajdont privatizálni kell, a nagyüzemi monopóliumok feloldásával párhuzamosan. Azt viszont nem tartja célszerűnek* ha külső tulajdonosak tömege jönne létre, azaz elválna egymástól a földet birtokló és a földet használó réteg. Juhász Pál ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem szerencsés a mezőgazdasági spontán privatizációtól sem. Tovább folytatódik a vállalati vezetés által irányított átalakulás, amelynek lényege az, hogy külföldi tőketulajdonossal társulva vegyes vállalattá alakul át a cég. A koncepció egyik újdonsága: lehetőséget kívánnak adni arra is, hogy külföldi befektetők, ha szemet vetnek egy állami tulajdonban lévő magyar vállalatra, pályázat útján megvásárolhassák. A privatizáció terén természetesen még meglehetősen sok a homályos pont, legalábbis ez derült ki a sajtótájékoztatón. A kormánynak dolgozó szakértők egy része sem ért egyet azzal, hogy a föld esetében kivételt tegyenek, az eredeti tulajdonosok tulajdonuk egy részét visszakaphassák, míg más vagyontárgyak esetében csak kártalanítás jöhessen szóba. A sajtótájékoztatón is kiderült, hogy ezekben az alapkérdésekben még jelentős a nézeteltérés a szakemberek között. Többek között $z az, ami hátráltatja a pri•> i. i* nagyüzemeket összeroppan- tani, inkább átalakulásukat kellene elősegíteni. Márpedig — tette hozzá — a földtörvény jelenlegi tervezete szerint két út van a szövetkezetek előtt: vagy feloszlatják magukat, vagy használatra bérbe veszik az újraosztott földeket. Arra azonban nincs esélyük, hogy maguk privatizáljanak, és így alakuljanak át — állapította meg a szabad demokrata képviselő. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a föld- tulajdon jelenlegi módon tervezett rendezése a mező- gazdaság válságának elmévatizációs koncepció véglegesítését. Mindenesetre a bizottság résztvevői úgy foglaltak állást: reális elképzelés az, hogy az állami vagyon privatizálásra szánt részét négy-öt éven belül magántulajdonba adják. Ez a vagyon mintegy 2400 milliárd forintra tehető. A tavalyi spontán privatizáció során azonban csupán százmilliárd forint értékű vagyon került magántulajdonba, s az idén . végbemenő privatizáció nagyságrendje sem lesz más. Ügy gyorsítható föl a folyamat, ha a Magyarországon működő, mintegy egymillióra tehető kisvállalkozó számára a kormány kedvező lehetőségeket biztosít, s így a tehetségesek rövid időn belül jelentős vagyont kezelő üzletemberekké válhatnak. Nagy szerep jut a külföldi befektetőknek is. Eddig mint- *egy 800 millió dollár értékű működő tőke áramlott az országba, s egyes felmérések szerint ugyanennyi befektetésre váró külföldi pénz van az országban, vagy a környező országók bankjaiban. lyülésével fenyeget. Mint az SZDSZ szakértői rámutattak: a kisgazda koncepció megvalósulásával 20 százalékkal eshet vissza a mezőgazdasági termelés, és mintegy 100 ezerrel ^csökkenhet a munkahelyek száma az agrárszférában. Í/lagyar Bálint ügyvivő, országgyűlési képviselő arra is rávilágított, hogy a föld- tulajdon átrendezése távolról sem csupán azokat érinti, akiknek földigénylésük van, hiszen a mezőgazdasági termelés csődbe jutását az ország egész lakossága megsínyli. Hozzáfűzte: mindezért jórészt az MDF-et, a kormánykoalíció vezető erejét terheli a felelősség, hiszen pusztán pártpolitikai elvek miatt engedve a kisgazda- párt politikai nyomásának, félretette korábbi — a szabad demokratákéval rokon — földtulajdon-koncepcióját. Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a földtörvénytervezetet Megalakították a helyi választási bizottságokat Országszerte befejeződött a szavazókörök kialakítása a szeptember 30-ai önkormányzati választásokra, s mind a 3100 településen megalakították a helyi választási bizottságokat. Ezzel kapcsolatban Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy mintegy 11 ezer szavazókört jelöltek ki, mégpedig úgy, hogy mintegy 600-1000 választópolgár jusson egy szavazókörre. Fontos szempont volt az is, hogy még a legkisebb községben is legyen egy szavazókor. A helyi választási bizottságok kialakításánál arra kellett ügyelni, hogy a tagok az adott településen állandó lakóhellyel rendelkezzenek. A bizottságok elnökei és titkárai nem lehetnek a településen jelöltet állító pártok tagjai, vagy független jelölt megbízottjai. Olyan választó- polgárok tölthetik csak be e két funkciót, akik személyükben is garantálhatják a pártatlanság érvényesülését. A helyi választási bizottságok egyébként augusztus 21-éig országszerte hirdetményeket tettek közzé a választás napjáról, a különböző tudnivalókról és a jelölt ajánlásmódjáról. A választópolgárok augusztus 27-étőI háromféle módon ajánlhatnak jelölteket. így személyesen, jelöltajánló íven a tanácsi hivatalokban, az erre kijelölt közintézményekbe^; vagy levélben az ajánló és az ajánlott személy adatainak felsorolásával; vagy pedig titkosan a tanácsoknál, a kopogtatócédulához mellékelt ajánlószelvény felhasználásával. Teli, de milyen? A vita nem zavarja a várépítőket Javában folyik a gyulai vár rekonstrukciója. A munkálatok állását tekintették át azok a szakemberek, akik dr. Szigeti Zoltán tanácselnök meghívására tegnap Gyulán tárgyaltak a vár felújításáról, A rendelkezésre álló 24 és fél millió forintból eddig közel 11 milliót használtak fel. Az idén még 4 és fél millió beépítésével számolnak, és a tervek szerint az 1991-ben záródó első ütem végleges számlája 20 millió forint körül alakul majd. A felújítási munkákról Höhn József építésvezető és Szatmári Sándor, a városi tanács munkatársa számolt be. Havasi István, a várszínház igazgatója az elkészült helyiségek szakaszos átadását és mielőbbi felhasználását javasolta. Bugár Mészáros Károly, az Országos Műemléki Felügyelőség dél-magyarországi regionális felügyelője viszont tiltakozott a vár helyiségeinek kiállítótérként való felhasználása ellen. A helyiségek eredeti funkcióit állítaná helyre, korabeli berendezési tárgyakkal. Érve: a gyulai várkastély későgótikus, korareneszánsz állapotában konzerválódott, s teljes várleltár áll a berendezők rendelkezésére. Fojtott vita, alig titkolt személyeskedés alakult ki Móga Sándor tervező és Bugár Mészáros Károly között. A tanácselnök nyugalomra intette őket, így rendezettebb fogalmazásban is hallhattunk arról, hogy azOMF tervtanácsa által elfogadott tervvel szemben a regionális felügyelő indokoltnak látná az alternatív megoldás ismertetését is. Felajánlotta elképzeléseinek megvitatását szakemberek és a lakosság előtt. Egy dologban viszont mindenki egyetértett: éghailati viszonyaink között minden korban tető kellett a vár fölé, így ennek helyreállítása nem is lehet kérdéses. Legfel jebb abban téritek el a vélemények — s nem is kicsit —, hogy milyen legyen az a tető. Bugár Mészáros Károlynak a gyulaiak ezzel — s talán a felújítás egész koncepciójának megítélésével — kapcsolatos gondolkodásmódját ért bírálatát viszont a tanácselnök határozottan visz- szautasította. A résztvevők abban maradtak, hogy a munkát a jóváhagyott tervek alapján folytatják, s a szakmai vita eldöntését az OMF belügyé- nek tekintik.- Aligha járunk , messze az igazságtól, ha feltételezzük: a vár felújítását illetően a tanácskozáson részt vevőknek és a gyulai polgároknak is lesz még bőven mondanivalójuk. K. A. J. Felszámolták a beteg sertésállományt A Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet sertéstelepén befejeződött a beteg, állatok irtása, ártalmatlanították az állományt, ezután hozzálátnak a fertőtlenítéshez, és ezzel fölszámolják a sertéspestis-fertőzést, amely egyelőre még tisztázatlan okok miatt támadta meg a sertéseket — erről tájékoztatta az MTI-t dr. Juszku István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, aki személyesen ellenőrizte a békéscsabai hatósági állategészségügyi ntézkedés végrehajtását. Elmondotta, hogy mintegy 10 400 állatot kénytelenek voltak kiirtani, ezzel a radikális beavatkozással lehetett csak elejét venni a fertőzés tovaterjedésének. Ezzel egyidőben tovább tart a szintén hatósági jellegű áruforgalmazási, állatvágási, -felvásárlási tilalom, amely a környék meghatározott kerületére terjed ki, kapcsolódva azokhoz az egyéb intézkedésekhez, amelyek a sertéspestis tovaterjedését hivatottak megelőzni. Mini) ismeretes, az állategészségügyi hatóságok a fertőzéssel kapcsolatban megtették a szükséges bejelentést a Nemzetközi Járványügyi Hivatalnak és a Közös Piac illetékes szervezetének. Időközben újabb fejlemény, hogy a Közös Piac újabb adatokat kért a békéscsabai állapotokkal kapcsolatban, ezeket az információkat a magyar Földművelésügyi Minisztérium rövid úton rendelkezésükre bocsátotta. A magyar húsexportot egyelőre csak igen részlegesen érinti a békéscsabai fertőzés. amelynek leküzdésére dr. Juszku István jó esélyeket lát. Ám a Közös Piac részéről az üggyel kapcsolatos határozatok még nem születtek meg, a szervezet állatorvosi bizottsága rövidesen tárgyalja az ügyet és várhatóan határozatot hoz. A döntés kapcsán tudni kell — mondotta dr. Juszku István —, hogy Európa más részében is gondot okoz a sertéspestis-fertőzés, ennek kezelésében az illető országok állategészségügyi hatóságai kellő tapasztalattal rendelkeznek, és összehangolt intézkedéseket hoznak. Az, hogy végül is a magyar exportot, hogyan érinti majd a békéscsabai eset, a következő időszakban dől el. Nemcsak a Közös Piac állategészségügyi bizottsága hoz ugyanis döntéseket, hanem arra is számítani lehet, hogy külön-külön minősítik a történteket a Közös Piacon ki-, vüli importáló országok állategészségügyi hatóságai. Egyes . korlátozó intézkedések máris születtek, nagy a valószínűsége azonban annak, hogy a kivitelhez elegendő lesz majd a magyar állategészségügyi szervek garanciája, amely arra vonatkozik, hogy az áru nem a fertőzött területről származik. Természetesen egyéb döntések is elképzelhetők, ezekről azonban célszerűtlennek tartotta a találgatást a főosztályvezető-helyettes. A miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei Bogács—Pazsagpuszta térségében egy bronzkori településre utaló kerámia leletegyüttest találtak. A gazdasági és kultikus rendeltetésű, finoman díszített agyag edények válogatási, restaurálási munkálatait az egri Dobó István Vármúzeum restaurátorai végzik. Az értékes lelet a restaurálás után a miskolci múzeum kiállításán tekinthető majd meg MTI-fotó: H. szabó Sándor
