Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-21 / 195. szám
1990. augusztus 21., kedd iSHslUJkfiTcl 20. — Naplónkban azok az államok, amelyek az elmúlt évtizedekben egy idegen hatalmi rendszer, egy idegen elnyomás alól felszabadulva keresik helyüket, hasonló módon szeretnének megerősödni, visszakerülni az európai véráramba. A mostani változások a parlamenti választások után csak az országgyűlés törvényhozó munkájában követhetők nyomon, csak ott találhatunk választ arra is, mi történik jelenleg. Ezek a törvények nem Szent István király méretűek, de fonto- sák, mert megteremtik a Orosházán a nagygyűlésen Varga Zoltán képviselő mondott beszédet. Az új koronás címer őrködik a városháza falán (Folytatás az 1. oldalról) radi püspök celebrálja a misét, mondja a szentbeszédet, s ő tartja a körmenetet is. Nagy jelentőségű ez azért, mert egyházmegyénk egyházi jogi szempontból Debrecentől Gyuláig, Orosházáig még mindig a nagyváradi egyházmegyéhez tartozik eszmeileg. Ezt Róma mind a mái napig nem szüntette meg. Több mint fél évszázada e templomban nagyváradi püspök szentmisét nem mutatott be. A határon túli és az itt élő katolikusok szlovákok, románok és magyarok közötti egységet is kifejezi Tempfli püspök úr megjelenése. Talán még annyit el kellene mondanunk, hogy a nagyváradi püspökség Magyarországra eső területének kormányzását a szeged-csanádi püspök végzi — válaszolta Bielek Gábor apát úr. * * * Soha nem látott nagy érdeklődés nyilvánult meg az egyházi rendezvény iránt, ami egyrészt annak is szólt, hogy 1943 óta első ízben járt Gyulán és tartott szentmisét a nagyváradi megyéspüspök, Tempfli József. Mintegy másfél ezren hallgatták a meghatottságtól többször elcsukló hangú prédikációját. A szentmise után a templom körüli körmenetben a legapróbbaktól a legidősebbig minden korosztály részt vett. Amint megtudtuk Bielek Gábor plébános úrtól, ezt a hagyományt, ünnepséget 1948- ban Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek újította fel. amikor is Gyulára látogatott és ő tartott szentmisét. > 0 földművelésügyi miniszter Szarvason A szarvasiak Szent István napi ünnepségének szónoka tegnap délután Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter volt. Beszédének első perceit az előző rendszer bírálatának szentelte, majd a gazdaság nehéz helyzetéről szólt. — Gazdasági bajaink mel- ' lett az a legsúlyosabb, amely a korábbi időszakban a családokat érintette — emlékeztetett. — A kormány azonban három párt koalíciójaként egy nagy pozitívummal rendelkezik: valamennyi a keresztény világnézet alapján áll. S ezzel nyitott az út Európába — mondotta. A miniszter megállapítása szerint a magyar mezőgazdaságban igen sok a bizonytalansági tényező. Ezek egyikéről a termelőszövetkezetek sorsáról szólva kijelentette: — A téesztagok döntsék el maguk, hogy mit akarnak. Ha a közös életforma felel meg nekik, válasszák azt, s a téeszt alakítsák igazi szövetkezetté. Az ötven- ezres agrárértelmiség pedig egyénileg, vagy a közösben találja meg azt az üzleti formát, amellyel a piaci viszonyok között a gazdasági túltermeléssel is számolva a mezőgazdasági szakemberek megtalálhatják helyüket. Ha igaz: a téesztagok 80 százaléka földnélküli. Ők éljenek a törvény által kínált lehetőségekkel: vegyék birtokba azt a 15 ezer négyzet- métert, amely biztonságot teremt nekik. Nagy Ferenc József visz- szautasította azt a kritikát, amely szerint a kormány „zselléreket akar kreálni”. — Nem szétverve, hanem békés úton akarjuk a termelést átalakítani, mégpedig több év alatt, és úgy, hogy törés, anarchia ne következzen be. Azok vállalkozzanak, akiknek gépük, infrastruktúrájuk is v.an ehhez. Az egyéni gazdálkodóknak és a nagyüzemeknek egyaránt esélyegyenlőséget, állami támogatást ígér a kormány. A jólmenő egységeket nem számoljuk fel. Fennmarad többek között a mezőhegyesi mezőgazdasági kombinát is. A miniszter megállapítása szerint a hatalom még nem dőlt el: a régi rendszer emberei még a tanácsoknál, a gazdaságban a helyükön vannak, s mint mondotta: „a csodákban bíznak, hogy hátha visszafelé fordul a kerék. így hiába akarjuk gyorsítani az eseményeket: falakba ütközünk. De az energiánkat nem bosszúállásra kell fordítani. Felejteni ugyan nem lehet, de megbocsátani igen — hallottuk azon a gyűlésen, amelyen Tóth Imre és. Verne Zoltán országgyűlési képviselő is megjelent. Koronás cimert avattak Orosházán * Szarvason Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter megszegi a felszentelt új kenyeret Az MDF, a Kisgazdapárt, a Keresztény Demokrata Néppárt helyi szerveinek meghívására augusztus 20- án Orosházára látogatott dr. Szűcs István, a parlament gazdasági bizottságának titkára is. Az egyházak képviselőinek kenyérszentelése után a városi tanács épülete elé vonultak az emberek, hogy felavassák az épület bejáratánál elhelyezett új magyar címert. Azt a legősibb jelképet, amelyet az új parlament a magyar társadalom számára törvényben biztosított. A koronás címer mostantól ott áll a városháza falán, s mint a tisztesség záloga vigyázza, hogy az itt dolgozók kellő emberséggel és alázattal fogadják Orosháza város polgárait. Az avatás, után az orosházi római katolikus, református és az evangélikus egy, ház vezetői áldották meg a címert. * * * Tótkomlóson is utcárívo- nult a város apraja, nagyja. Vonzó a búcsú és a szép fúvós muzsika. Az alföldi olajbányászok és a Haladás Tsz ifjúsági fúvószenekara 1988- ban az NSZK-ban, Neunkirchen am Brandban, 1989- ben Ausztriában Bein- denmarktban járt nemzetközi fúvószenekari fesztiválon. Az ottani barátok, együttesek viszonozták a látogatást, augusztus 17-től 21-ig Tótkomlóson vendégeskedtek, Gyulán, Orosházán hangversenyeztek. A Himnusz után Orosházán, az Eötvös téren Varga Zoltán országgyűlési képviselő szólt Szent István király ünnepén első keresztény királyunkról. A magyar államiság megteremtőjének, történelmünk kiemelkedő, legnagyobb uralkodójának életművéből kiemelte törvényalkotó tevékenységét, következetes, határozott politikusi személyiségét, akit az akkori Európában is példaértékű és követésre méltó uralkodóként tartottak számon. jogbiztonság, a jogállam, az új Magyarország alapjait — mondta az országgyűlési képviselő. Okányba került az Niem tudom, hány ezren látogathattak el Szent István napján Békéscsabán, a sportcsarnokban és környékén megrendezett vásárba. De késő délutánra a helyszín lehangoló volt. Nemcsak az ételt-italt árusító helyeken ért bokáig a szemét, hanem az egész csarnok területét ellepte. Nem szeretnék most sportcsarnoki dolgozó lenni. Természetesen azokra gondolok, akik ma ezt a töméntelen koszt el kell, hogy takarítsák utánunk, a rendetlenek után... — Jó ötletnek tartjá, hogy nem a sétálóutcában állították fel a sátrakat? Opel Calgóczi László cukrász- mester a fejét rázza: — Egyáltalán nem —kezdi lakonikus rövidséggel. — Olyan szűkén vagyunk, hogy meg kell várnunk egymást a ki-bepakolással. A sátor alatt még csak-csak ki lehet bírni valahogy a 40 fokos hőséget, de itt a közelben egy árva fa sincs, aminek az árnyékában meg lehetne pihenni. A sétálóutcában lakók egy évben egyszer kibírhatnák a vásári hangulatot. Fiatalasszony, karján pici babával, kezét fogja egy nagyobbnak. Czinanó Jánosáénak mi a véleménye? Augusztus Békésben — Semmiképp nem tartom jónak, hogy a csabai vásárt a csarnok területén szervezték. Nehezebben jutunk ki ide. Arról nem beszélve, hogy olyan nagy a tömeg, megmoccanni is alig tudnak a gyerekek. A sétálóutcában fogtuk magunkat, leültünk a fák alatt, vagy a szökőkútnál. laszáma: 5490. Felmorajlika tömeg. A tulajdonos nem jelentkezik. A második István az Opel sorsjegyét halássza ki: 10881. Középkorú, barna férfi siet — már ahogy a tömegen keresztül sietni lehet — a színpadra. Pár perc múlva megkapja a kocsi kulcsát. Lefelé jövet megszólítom. 18 óra előtt hat perccel, Bede László, a sportcsarnok munkatársa, a meggypiros Opel Kadéttel a „helyszínre” gördül. Ügy csukódik be utána a tömeg, mint hullámok a vízisíelő után. Már senki nem azt figyeli, mi történik a színpadon. Sok százan szorongatják a sorsjegyet, s gondolatban egy lakás, vagy el álomautó boldog tulajdonosának hiszik maguka.t Baji Sándor, Szász Ferenc és Kovács László talán ösz- szesen nincsenek 60 évesek! — Hány jegyet vettek? — Hárman vagyunk, hármat. Méghozzá közösen. Bármelyik főnyeremény jöhet — mosolyog Szász Ferenc, megosztozunk rajta, így beszéltük meg. 18.14-kor színpadra vonul a bizottság. Bemutatásuk után a bemondó 13 Istvánt kér a tombola kihúzására. 18.19-kor megvan az egymillió forintos lakás tombo— Várjon! Először a feleségemnek szólok — mondja, és int, hogy a neje is a röpke riport részese legyen. Botyánszki Pálék Okányból érkeztek. — Méghozzá délután 2- kor — a csuda vigye él, mondja az autó új tulajdonosa. — Képzelje, van egy „százéves” Lada kombink. Induláskor felmondta a szolgálatot — mintha érezte volna, hogy... Szóval mire a szerelő megjavította, már délután volt. Itt vettünk két jegyet. Négy gyerekünk van. Ök nyaralnak, egyébként hat tombolára fizettünk volna be. Gondolhatja, hogy fognak örülni, ha megtudják ... A tudósításokat készítették: Bede Zsóka, Béla Ottó, Béla Vali, Csete Hona, Kiss A. János. Fotósok: Gál Edit és Fazekas Ferenc. Mitől félnek a bélmegyeri patriéták? Ez az augusztus közepi időjárás_igencsak szeszélyes. A tikkasztó kánikulát augusztus 18-án Bélmegyeren zivatarok áztatták, felhők koronázták, a negyedik bélmegyeri nap résztvevőit ez sem riasztotta vissza. Vidáman bolyongtak a sátrak között, élvezték a változatos programokat. Egy kupacban találtunk néhány jókedvű bácsit, nénit, bemutatták egymást: Nátor János itt volt vb-ti.tkár, Priskin György 12 évig tanácselnök. Szőke János 16 évig tsz-elnök, Lipcsei Gergelyné pedig régóta a nyugdíjasklub vezetője. — Azt becsüljük, hogy itt minden fontos rendezvényre, tanácsülésre meghívják az öregeket — mondják öntudatosan. A fülembe mást súgnak; — Ügy félünk most a földosztástól, "mint annak idején a csoportbaadástól. Hát mikor lehetett a magyar paraszt nyugdíjas? Csak most. És vajon lehetünk-e még. ha visszaadják a földet? Több ezren szórakoztak a békéscsabai sportcsarnoknál a Csabai Vásárban > miniszter „rendőrségi” ügye Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztert a rendőrszakszervezettel kialakult konfliktusáról kérdeztük. , — Kocsis János rendőr őrnagy írása nagyon agresszív cikk volt — válaszolta. — Mutattam is a Parlamentben a belügyminiszternek, hogy azért tiltakozom ez ellen. Hangneme sértő és személyiségi jogaimat érinti. A vita alapjául szolgáló videofelvételt végighallgattam: semmi olyat nem mondtam, hogy*én a rendőrségi, vagy honvédségi tiszti állományt alkalmatlannak tartom. A rf- porternőnek volt egy ilyen beszólása; „Alkalmatlannak tartja őket?” Erre mondtam én; „No, tisztelet a kivételnek.” Én sohasem használok szélsőséges hangot. A belügyminiszter tökéletesen egyetértett velem. Ha megkésve is, hivatalos formában a reflexiót megtesszük. — Okozott feszültséget ez az ügy a koalíciós partnerek között? — Nem. * — Leülne ön nézetkülönbségeikről tárgyalni pártja képviseletében a rendőrszakszervezettel? — Igen, nagyon szívesen — mondotta a miniszter. k. a. j.
