Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-14 / 164. szám

1990. július 14., szombat lövőre olcsóbb lesz a romantika — Hz agrobank az első támogató „Szanazugot átmentettük, de nem úgy, ahogy esetleg gondolnák” Az idén csöndesebb a nyár Szanazugban. A kőépületet ugyan száz százálékosan kihasz­nálják, de a sátorhelyeket nem. Ott csak az üres ágyak sorakoznak... — Táborba megyek a nya­rán! — súgta áhítat osan a tízéves Marci. Nagyon ké­szül rá. Nem csoda, hiszen ez lesz élete első külön nya­ralása. Szülei gondban van­nak. Annak persze örülnek, hogy fiuk belekóstol egy ki­csit az önállóságba, hogy szeret együtt lenni osztály­társaival. Csakhogy nagyob­bik gyerekük tavaly egy hé­tig nyaralt ugyanott, ugyan­abban a táborban azért a pénzért, amit Marcinak most egy napra kell befizetni.. . Ezenkívül két hetet töltenek még mindnyájan a Balato­non — sikerült szakszerve­zeti beutalót kapniuk —, úgyhogy, ahogy a családfő fogalmaz, kész leégés ez a nyár. és elsősorban anyagi értelemben . . . A táborozás minden gene­ráció számára ugyanazt je­lenti: romantikát, kirándu­lást, kikapcsolódást. Nevez­hetik azt cserkészetnek, út­törőmozgalomnak, a gyere­keket hovatartozástól füg­getlenül mindig ezekkel a dolgokkal lehet Ynegfogni. Minden tábor az övéké, ne­kik épült, értük tartják fenn az eddigi és az ezutáni jo­gos tulajdonosok. — Mert úttörőtábor és út­törőtábor között azért van különbség — mondta beszél­getésünk során Kozák Fe­renc, a Békés Megyei Tanács ifjúsági referense. — Sok csak nevében úttörő, hiszen tudjuk, hogy a 10-14 éves korú gyerekek több mint 95 százaléka tagja volt a mozr galomnak. A tábor általá­ban a helyi tanács tulajdo­na, legfeljebb a KISZ, vagy az úttörőszervezet üzemel­tette. Megyénkben a Magyar Út­törők Szövetsége Országos Tanácsa tulajdonában egy tábor volt a szanazugi. Hogyan érintette a va­gyonelszámoltatás, a rend­szerváltás a hajdani, mono­polhelyzetben levő gyermek- szervezet ezen ingatlanát, ennek jártunk utána. Rövid történél A hetvenes évek végén az úttörőparlament határozta el, hogy építenek egy tábort a Békés megyei gyerekek szá­mára. Anyagi fedezetet több forrásból szereztek hoz­zá: gyűjtést rendeztek a gye­rekek körében, társadalmi munkát végeztek, hozzájött ehhez a lakossági hozzájáru­lás, illetve a vállalatok fel­ajánlása és a KISZ Közpon­ti Bizottságának pénze. 1985 júliusában, nyitotta meg kapuit a 200 főt befo­gadó szanazugi tábor. A gye­rekek igen kedvezményesen nyaraltak itt — volt olyan turnus, amelyik heti három­száz forintért, sőt egyesek — családi körülményeiktől füg­gően — ingyen. Juhász Ti­vadar, aki a nyitástól fogva a tábor vezetője, elmondta, hogy ez a hely nem kifeje­zetten képzőtáborként üze­melt, ahol egész nyáron „út­törő aktivistákat neveltek”, (sokunknak volt hasonlóban része, ha nem is Szanazug­ban), hanem szaktábor jel­lege volt. Azaz különféle — természetvédő. művészeti, olvasó- és egyéb csoportok számára biztosítottak helyet. Kifejezetten üdültetés céljá­ra 'nem használták a tábort, így ment ez egészen a közel­múltig, amikor is a Magyar Űttörők Szövetsége ezt az in-, gatlanát — a többivel együtt — december 7-én fel nem ajánlotta a kormánynak. A 81 90-es kormányrendelet létrehozta a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítványt. ahová ez a tábor is beván­dorolt. Viszont felajánlották a megyének (vagy a helyi tanácsnak) azt a lehetőséget, hogy bizonyos feltételekkel megkaphatja a szanazugi tá­bort. A feltétel egyszerű: maradjon meg a létesítmény eredeti célja, azaz szolgálja tovább ez a hely a megye gyerekeinek nyár altatását, pihenését. Megyei alapítvány született Innentől két eset lehetsé­ges: az előzetes tárgyaláso­kon felmerült, hogy a dobo­zi önkormányzat kapja meg a tábort, mert a földterüle­tén épült. Ök azonban — bár más, főleg idegenfor­galmi célokra szívesen át­vették volna — pont ezeket a feltételeket nem tudták garantálni. Járhatóbb útnak látszott a másik: az állami szervek és ifjúsági jellegű ezervezetek képviselői rész­vételével a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága létrehozta a Békés Me­gyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt, 2 millió forint tőkével. A végrehajtó bi­zottság vállalta azt is, hogy a Nemzeti Alapítványtól ka­pott másfél millió forint hi­telt is visszafizeti. Az ala­pítvány célját így fogalmaz­ták meg: / „A Békés megye területén élő fiatalok, egyéni és kö­zösségi aktivitásának, az ér­dekükben és értük cselek­vők együttműködésének szol­gálata, a cselekvési lehető­ségek feltételeinek bővítése a célunk. Az alapítvány köz­reműködik a fiatal korosztá­lyok szabadidő-eltöltéséhez jobb feltételek megteremté­sében, ösztönzi a kedvezmé­nyes ifjúsági turizmust, a nemzetközi szakmai csere- kapcsolatokat. Az alapít­vány segíti az Európához való tartozás követelményei­nek társadalmi modernizá­ciós szükségleteinek megfe­lelően azt, hogy a fiatal kor­osztály elsajátíthassa a fel­nőtt magyar állampolgárhoz méltó készségeket. Az ala­pítvány politikamentes, tár­sadalmi, közösségi kezdemé­nyezés, céljai és feladatai érdekében kész együttmű­ködni minden olyan szerve­zettel, közösséggel és sze­méllyel, amely (illetőleg akik) a közös célök elérésén munkálkodik.” Az ez évi költségeket központi költ­ségvetésből biztosították. Mivel ezen kívül semmilyen más központi támogatásuk nincs,, az ideutazóknak a tényleges részvételi díjat kell fizetni. De hogy ez milyen magas, ahhoz hozzájárul a folyamatos áremelkedés is. Sikerült kinyitni — ez a fontos Az a fontos, hogy az. idén is sikerült kinyitnunk — mondta Kozák Ferenc. — Sok tábor ugyanis zárva ma­radt. Az alapító okiratunk­ban a kormányrendeletnek megfelelőén leszögeztük, hogy megőrizzük az eredeti célt: a tábor területének 80 százaléka megyei, 20 száza­léka az országos alapít­vánnyal közös célokat szol­gál. Tapasztalt táborvezetők tudják, hogy amikor a pár­beszédek, az érdekegyezte­tés, az elszámoltatás, rende­letkiadás folyt — az év első harmadában —, akkor kel­lett megszervezni . a nyári táborokat. Ez a mostani bi­zonytalan helyzet meglátszik Szanazug idei forgalmán is, A táborvezető csak május elsején tudott dolgozót fel­venni a karbantartási mun­kák elvégzésére, pedig más­kor ilyenkor már megjelen­nek az első turnusok. — Sokáig azt sem tud­tam, miből fizetem a dol­gozók bérét, és hogy meny­nyi részvételi díjat kérjek. Tavaly ezernégyszázan for­dultak meg itt Szanazugban, az idén lényegesen keve­sebben — tette még hozzá a fentiekhez Juhász Tivadar. Mindketten hangsúlyozták, hogy ez a nyár átmeneti ál­lapot. A jövőben igyekeznek Fotó: Kovács Erzsébet minél inkább kihasználni a tábort, például csereüdülte­tésre. Részletes működési szabályzatot azonban csak ezután dolgoznak ki. Az ala­pítvány megpróbál pénzt szerezni, hogy a részvételi díj kisebb legyen. Ha ke­vés is a pénzük, az biztos, hogy költségvetésük teljesen áttekinthető: három és fél millió forint tőke, illetve en­nek kamata. A megyében pedig érde­kes versenyhelyzet alakul ki ezek után. A meglévő — természetesen különböző el- látottságú — táborok közül oda megy az „ügyfél”, ahol olcsóbban kapja a szállást, étkezést. — A tábort, a tábor ere­deti célját — hogy a megye gyerekeit szolgálja — át­mentettük! — mondották többször is beszélgetőpartne­reim. Hogy ez a nyár tényleg egyedi lesz-e, az pedig a későbbiek során dől el. Pil­lanatnyilag az alapítvány kérvényezte a tábor fölötti tulajdonjogot is, meglévő ke­zelői joga mellé... Másik jó hír, hogy megvan az első támogatójuk: az Agrobank. Ott helyezték el az’ alapít­vány pénzét. Kiss Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom