Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-09 / 159. szám

1990. július 9., hétfő o Száz nappal tovább tart a „szabad Választási koalícióra készülnek a kereszténydemokraták rablás”? Piros perselyek Budapest utcáin „Egyéves késésben va­gyunk!” — állapították meg a figyelmeztetésnek is beil­lő kritikát a Keresztényde­mokrata Néppárt Békés me­gyei szervezetének szombati közgyűlésén, ahol! a részt­vevők szórványos történel­mi visszatekintésein túl, fel­erősödtek a türelmetlenség­ről tanúskodó, azonnali cse­lekvésre ösztönző hangok is. Igaz. miként dr. Szabó Im­re orosházi keresztényde­mokrata többször is hang­súlyozta, hatalmas űr tá­tong az országos vezetők és a vidéki szervezetek között, hiszen a Békés megyéből címzett levelekre, felveté­sekre egyetlen választ sem kaptak Budapestről. „Ma­gunkra vagyunk hagyatva" — mondta, s közösen meg­állapodtak abban, hogy minden településen, ahol már működik, vagy szerve­ződik a párt, elsősorban meggyőzéssel igyekeznek maguk mellé állítani a szimpatizánsokat. A Kereszténydemokrata Néppárt szükségességét erő­sítették meg ezúttal is, an­nak ellenére, hogy szelle­miségét három párt is kép­viseli. Mégis, a KDNP az egyedüli olyan szervezet, amely tisztán a keresztény világnézet alapján kíván ha­tást és befolyást gyakorolni a társadalomra. Miért van erre szükség? Szabó Imre első helyen emelte ki az erkölcsi válságot, s érzék­letes például a 13 parlamen­ti képviselő szavazási csalá­sát említette, s a legsúlyo­sabb hibát pedig abban lát­ta, hogy az Országgyűlés — érthetetlen módon — napi­rendre tért a történtek fe­lett. A parlamentet és a kor­mányt ezután bírálatok so­kasága érte, annak ellené­re, hogy a KDNP maga is kormányzópárt. „A százna­pos türelmi idő most azt je­lenti, hogy ebben az ország­ban' száz nappal meghosz- szabbodott a szabad rablás időszaka” — mondotta fel­háborodottan Réti Béla, a békéscsabai szervezet ügy­vezető titkára, utalva az állami tulajdon magánkéz­be vándorlásának ma is tar­tó folyamatára. Pedig az MDF a választások idősza­kában fennen hirdette prog­ramjából azt a kitételt, mely szerint kormányra ke­rülésével első intézkedés­ként megállítja a spontán privatizációt. Ügy tűnik — hangzott a következtetés —, hogy a régi kommunista ve­zetőkből lesznek az első tő­kések. Mire befejeződnek a helyhatósági választások, az újonnan alakult önkormány­zatok „kiürült kamrákat” örökölnek csupán. Nem fe­jeződött be tehát a 'rend­szerváltás, annak csak a te­hetősége áll fenn. A közeledő helyhatósági választásokra készülődés je­gyében egyértelmű célt fo­galmaztak meg: más (tehát jobb!) eredményt kell elér­ni, mint az országgyűlési választásokon. Erre megvan a remény, hiszen egyre több településen éledezik a párt. Békéscsabán például a kör­zetek túlnyomó részében szeretnének jelöltet állítani. Polgármesterjelöltet lehető­leg koalícióban állítanak, ám a választási partnerpár­tok kiléte még ismeretlen. Az egyik lehetséges szövet­séges az MDF, hiszen a szervezet jelenlevő képvise­lője, dr. Kerekes Attila ke­zét nyújtotta a koalíciós tárgyalásokra. Közösen meg­egyeztek abban, hogy a leendő jelölt párthovatarto­zásánál fontosabb feltétel a rátermettség, a személyes tekintély, az elismertség. A kereszténydemokraták ab­ban is megállapodtak: amennyiben nem alakul vá­lasztási koalíció, s alkalmas jelöltet sem találnak, nem állítanak polgármesterjelöl­tet. , Végezetül a keresztényde­mokraták dr. Szabó Imre személyében egytagú intéző- bizottságot és kétfős megyei vezetőséget választottak, a legifjabb tagokat, a gyulai dr. Csomós Tamást és az orosházi Mosolygó Miklóst bízva meg az irányítással; a testületben egy hely még. kiadó, az elnökség békéscsa­bai tagját a közeljövőben választják meg. L. E. Újabb ingyenkonyhák nyílnak Újabb ingyenkonyhákat nyit a Magyar Vöröskereszt és az Orvosok Világszövetsége: napokon belül egytál meleg étel­hez jutnak Pestlőrincen és Vácott az arra rászorulók, s elő­készülnek egy közkonyha felállítására Szábolcs megyében, továbbá Szegeden — közölte az MTI-vel Légrády Eszter, a Magyar Vöröskereszt szóvivője. Mint ismeretes, a hazai szegényprogram keretében hirdet­ték meg az ingyenkonyhák felállítását. Az e célra létrehozott alapítvány, valamint a Vöröskereszt perselyes akciójának bevételéből egy hónapon át száz rászoruló idős ember ét­kezhetett a fővárosi, Dobozi úti és a Könyves Kálmán kör­úti átmeneti szállásokon, valamint több ágyhoz kötött beteg kisnyugdíjas Csepelen. Az ebédet a Csepel Vendéglátó Vál­lalat készítette, s gondoskodott a kiszállításról is. A kísérlet egyben alkalmat adott arra is, hogy felmérjék a munkásszállásokon uralkodó állapotokat — mondotta Lég­rády Eszter. A Vöröskereszt úgy ítéli meg, hogy — különbö­ző szervezetek segítségével — emberibb életfeltételeket lehet teremteni ezeken a helyeken. A Vöröskereszt kész a mun­kásszállások lakóinak segélyezésére ruhával, de a sokak szá­mára szükséges lelki gondozásra nem vállalkozhat. Nincs kellő anyagi fedezete a munkásszállásokon hiányzó alap­higiénés berendezések megyásárlásához sem. A Magyar Vöröskereszt és az Orvosok Világszövetségének magyar képviselete a hazai szegényprogram keretében kíván törődni a Budapest utcáin kallódó, többnyire állami gondo­zásból kikerült, állástalan fiatalokkal. A két szervezet segí­teni akarja munkába állításukat, étkeztetésüket. Ezért újra elhelyezik a főváros forgalmas helyein piros színű perse­lyeiket, s a legkisebb adományt is hálás köszönettel fogad­ják. Gyógyulatlan kampánysebek... MDF-hétvége Mezőhegyesen Bíróság elé kell-e állnia dr. Remport Katalinnak? (Folytatás az 1. oldalról) vettem el azt, amit állít, akkor miért tenném? Az ilyen nagyvonalúság gya­korlatilag a beismeréssel llenne azonos. — A vitatott kijelentés vagy nyilvánosság előtt hangzott el? — Igen. — Akor az igazság csak kihámozható lesz? — Hogyne. De valószínű­nek látszik, hogy a bizo­nyítási eljárás meg sem in­dul. Ugyanis az amnesztia- jogszabállyal — ha történt valami, ha nem — ez az ügy is semmisnek nyilvánul. — Arra gondol, hogy az eljárási amnesztia kiterjed erre az esetre is? — Gyakorlatilag máris ki. kellett volna zárnia az el­járás továbbvitelét. Igazá­ból nem is értem, hogy miért juthatott el ez gz ügy a Parlamentig. — Melyik bíróság jár el ügyükben? — A Gyulai Városi Bíró­ság. — Ez meglepően hangzik. Hogyan kerültek oda? — A battonyai bíróság el­fogultnak tekintette magát, mivel korábban ügyvédként illetékességi területén mű­ködtem, s a feljelentő is kapcsolatban állt a bíróság­gal. — Fogad védőügyvédet? — Szerintem nem történik semmi. Ha mégis, akkor ter­mészetesen én is megjelö­löm a tanúimat. Részben annak bizonyítására, hogy mi is történt valójában, illet­ve az általam állítottak va­lódiságát igazolandó. Nyil­vánvaló, hogy arról kellene meggyőznöm a bíróságot, hogy amit mondtam, azzal nem léptem túl az igazsá­gon. — Tegyük fel, hogy mégis­csak lesz eljárás. Miként érintené képviselőségét, ha elmarasztalnák önt? — Fogalmam sincs, mert ilyenre még gondolni sincs okom. — És, ha az derülne ki, hogy a másik félnek nincs igaza? — Akkor hitelrontásért kénytelen lennék beperelni őt. Vádaskodása ugyanis al­kalmas lehetne arra, hogy megingassa választóim irán­tam érzett bizalmát — vála­szolta dr. Remport Katalin. K. A. J. A közelmúltban adtunk hírt a csorvási aratónapról. A községi termelőszövetkezet által ren­dezett, hagyományokat idéző közösségi programon a politikai pártok támogatásával új kezdeményezés született. Búzaszárból és kalászból boronát és kosarat fontak, amelyen elhelyezték a nemzetiszínű szalagot és a Csorvásiak Baráti Társasága jelvényét. Az aján­dékot dr. Szabó Lajos Csongrád megyei kisgazdapárti országgyűlési képviselő közreműkö­désével juttatják el az Ország Házába, s hétfőn, a parlamenti ülésszak előtt, az összefogás jelképeként adják át őket a hat parlamenti frakció vezetőinek, az Országgyűlés elnöké­nek, és a mezőgazdasági miniszternek. Az alkotó, Huszár György külön ajándékát pedig a köztársaság miniszterelnöke kapja „Edzőtábor” kampányfőnököknek Ha nem is a titkok ködé­be burkolózva, de minden fölös hírveréstől távol tart­va magát, tábort ütött a hét végén Mezőhegyesen az MDF dél-alföldi választási szemi­náriuma. Szabó Bélától, a Magyar Demokrata Fórum szegedi regionális irodájának vezetőjétől kértünk tájékoz­tatást az összejövetel céljá­ról, munkájáról. — Tanácskozásuk már a helyhatósági választások kampányának része? — Nem tekinteném annak — válaszolta. — A leendő kampány szervezőinek csak a töredékét érinti e rendez­vény. Győrben, Pécsett, Mis­kolcon és Szegeden működ­tet az MDF területi irodát. Itt a szegedi iroda szervezé­sében Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun- Szolnok megye kampánycso­portjainak 25 képviselője je­lent meg. Természetesen már a helyhatósági választásokra készítjük fel a jelenlévőket. A ikét nap alatt hallottakat — hazautazva — a saját me­gyéjükben szervezendő tan­folyamokon adják majd to­vább. — Tudomásom szerint egy NSZK-beli előadó is segíti munkájukat. — Igen, a felkészítéshez kapunk nyugatnémet szelle­mi segítséget is. Nekik na­gyobb gyakorlatuk van a de­mokratikus választási rend­szer működtetésében. Két­ségtelen, hogy a vendég elő­adásaiból igen hasznos gya­korlati tapasztalatokat szűr­hetünk le magunknak, a leg­fontosabb mégis az, hogy gondjainkat, problémáinkat elé tárhatjuk, ö azután ta­pasztalata alapján megerősít, vagy kritikájával a helyes útra térít bennünket. — Az említett úr egy meghatározott párthoz köt­hető személy? — Ezt nem tudom, de azt hiszem, hogy nem is fontos, ű egy választási szakember. — A kormányzó MDF vél­hetően valamennyi rivális párt támadásának kereszttü­zébe kerül majd a választási kampány során. Van-e takti­kájuk ez ellen? — Ügy gondolom, hogy eddigi taktikánkat alkal­mazzuk ezután is: nem foly­tatunk negatív kampányt. Saját jelöltjeink hitelességét tűzzük majd zászlónkra, és ezzel próbálunk győzni. — Miért éppen Mezőhegye. sen találkoztak? — Eszembe jutott a jó hí­rű Nóniusz Szálloda és étte­rem, s már most elmondha­tom, hogy nem is csalódtunk benne. Itt lelkileg is köze­lebb kerülnek egymáshoz — és az MDF-hez — a részt­vevők. Nekünk, nem főváro­siaknak, továbbra is fontos jelszavunk a „vidék-Magyar- ország’t. Ennek része az is, hogy eljussunk az ország minden sarkába. Más kér­dés, hogy az itteni viszonyok egyáltalán nem az „ország sarkának” képét mutatják. Külföldi előadónk és kísérő­je egyaránt azt mondja: fan­tasztikus mindaz, amit Me­zőhegyesen felfedeztek. K. A. J. Rókavadászat és „politikai iicsörgés” az MSZP-juliálison Egyre gyakrabban hallunk olyan szabadidős rendezvé­nyekről, amelyek családokat, gyerekeket, felnőtteket invi­tálnak kikapcsolódást nyúj­tó, játékos programokra. E hét végén, szombaton Oros­házán, a Dózsa Tsz sportte­lepén rendezett látványos juliálist a Magyar Szocialis­ta Párt városi szervezete. A közel száz, szinte min­den korosztályt képviselő érdeklődő délelőtt 10 órától kora estig lehetett nézője, vagy aktív szereplője a han­gulatos programoknak. Volt kerékpáros gyorsasági-lassú- sági és ügyességi verseny, futóverseny felnőtteknek, gyerekeknek. Természetesen nem maradhatott el a foci sem. A szurkolók harsány biztatása mellett mérte ösz- sze erejét a vendéglátó oros­házi MSZP-csapata a meg­hívott gerendási szocialis­tákkal. S bár a hazai pálya kétségtelenül előnyökkel jár, ám a gerendási ifjak nem tisztelték eléggé a házigaz­dák presztízsét, és gyakran zörgették meg az ellenfél ka­pujának hálóját. Az ered­mény nem lehetett vitás, fö­lényesen győztek a vendé­gek. De ami nem sikerült az egyik, az még sikerülhetett a másik ügyességi versenyen, így mindig jelen volt a győz­tes öröme és a szurkolók jó kedélye, az időjárás által is támogatott juliálison. Az igazi győztesek azonban mégiscsak a gyerekek vol­tak, hiszen számtalan vetél­kedőben nyerhettek csokolá­dét, üdítőt, labdát, parányi ajándékokat, sőt a „játékos rókavadászaton” még zseb­rádiót is. Horgászhattak kó­lára, matricára, léggömbre, és ami szintén nem elhanya­golható, egy egész napon át játszhattak együtt anyuval, apuval. Biztathatták édes­apjukat a petrencerúd-eme- 1Ő-, vagy a szkanderbajnok- ságon. A juliális vége felé ko­molyra fordult a dolog. A rendezők úgynevezett „poli­tikai ücsörgésre” hívták a felnőtteket, akik kérdéseket tehettek fel a juliális vendé­gének, Géczi Józsefnek, az MSZP országos elnöksége tagjának. A kötetlen esz­mecserén három téma ke­rült leginkább szóba: a nép­szavazás támogatása, a hely- hatósági választások és az MSZP parlamenti frakciójá­nak tevékenysége. Az MSZP helyi városi dolgaiban is állásfoglalás született. Az elnökség tag­jai zárt ülésen, titkos szava­zással egy évre a pánt élére elnököt választottak. A bi­zalmat Bozsár Lajos kapta, akitől megtudtuk: legfonto­sabb feladatuk a párt akció­egységének megteremtése — készülve a népszavazásra és a helyhatósági választások­ra. Az elnökség ülésén szó esett a volt pártingatlanok leadásáról. Eszerint Oroshá­zán négy székházat (a köz­ponti pártházat, a Pacsirta úti, az Asztalos János utcai és a rákóczitelepi pártháza­kat) adták át az önkormány­zatnak, mintegy 14 millió 500 ezer forint értékben. Mind­össze egy-egy MSZP-irodát tartottak meg három helyen, ezek értéke közel 400 ezer forint. A leltár szerint át­adott berendezések és egyéb ingóságok értéke 1 millió 577 ezer forint. Papp János

Next

/
Oldalképek
Tartalom