Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-07 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI I HNZI MINDEN ELŐTT 1990. JULIUS 7., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ara: 5,31 forint XLV. ÉVFOLYAM 158. SZÁM Szabályozzák a vállalatvezetői kereseteket Minimálbér-terv: 5100—5200 forint A kormány éjszakába nyúló üléséről László Balázs szóvi­vő pénteken tájékoztatta a sajtó képviselőit. Bejelentette, hogy a kormány állásfoglalása szerint a a idén korlátozni fogják a kiugróan magas vállalatvezetői kereseteket, még­pedig úgy, hogy a prémium összege nem haladhatja meg az éves alapbér 100 százalékát.. Szabályozzák azt is, hogy a vállalatigazgatók mennyi és milyen jellegű másodállást tölt­hetnek be. A csütörtöki ülésen arról is döntés született: a Minisztertanács javasolni fogja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, hogy a minimálbéreket legalább 5100-5200 fo­rintban állapítsák meg. Ez az intézkedés egyébként 800 ezer dolgozó fizetésének felemelését jelentené, s körülbelül 3 mil­liárd forintot igényel. Szó volt a Minisztertanács ülésén a Ford Motor Co. ma­gyarországi székhelye létesítésének állami garanciáiról is. A gazdasági társaságként létrejövő. 100 százalékosan ame­rikai tulajdonban levő cég 60-70 millió dolláros beruházás­sal gépkocsi-alkatrészeket gyártó üzemet alakit ki a Video­ton székesfehérvári telephelyén. A kormány garantálja, hogy az új cég az első 10 év során mentesül az adófizetés köte­lezettsége alól, ugyanakkor a Ford kötelezettséget vállalt arra: az így megtakarított adó értékének megfelelő össze­get Magyarországon fekteti be. Munkástanács az üveggyárban „Munkás nélkül nincs se vezetés, se termelés II Napok óta „kísértet járja be’’ a Pannonglas Ipari Rt oros­házi üveggyárának minden szegletét. Röplapokat kerget a szél a sík- és az öblösüveggyárak között. A munkások pus­mognak, kíváncsian adják tovább társaiknak a szórólapo­kat. A vezetők tanácstalanok, nem tudják, ki szervezkedik, ki ellen, mi ellen íródott az a fránya iromány. Idézzünk be­lőle: „Munkások! Dolgozók! Ha úgy érzitek, hogy elég volt a 40 éves nyomor. Ha megelégeltétek alacsony béreteket és azt, hogy nem szólhattok bele saját gyáratok vezetésébe, il­letve családotok életébe, akkor csatlakozzatok az üveggyár alakuló munkástanácsához.” A felhívás rövid felsoro­lásban fogalmazza meg a munkástanács céljait: a gyár vezetésének átszervezéséi, a szakszervezeti tulajdon visz- szajuttatását a munkások kezébe, új kollektív szerző­dést, magasabb béreket, jobb munkakörülményeket, a gyári szakszervezeti és volt MSZMP-funkcionáriu- sok vagyoni elszámoltatását. — A tőmondatokban meg­jelenő vázlatos elképzelések a gyári munkások körében uralkodó félelem ellenére is megértésre találtak — tájé­koztat Nagy Zoltán, az Orosházi Városi Munkásta­nács ideiglenes koordinációs bizottságának tagja. — A városi bizottság engem és Berkes Imre barátomat bí­zott meg az üveggyári mun­kások támogatásával. így kerülhetett sor csütörtökön, a Pacsirta úti pártház nagy­termében az alakuló ülésre. Itt kell megemlítenünk, hogy a városi munkástanács (Folytatás a 3. oldalon) Mi lesz a földvisszaigénylő-lapok sorsa? B telekkönyvi betétek 95 százaléka már a földhivatalokban van Elterjedt, hogy a földhivatalok hozzálátnak a föld­visszaigénylő lapok feldolgozásához. A hir valódiságá­ról Varga Gábort, a Békés Megyei Földhivatal vezető­helyettesét kérdeztük. — Inkább azt mondanám, hogy a feldolgozáshoz veze­tő folyamat kezdődött el — mondotta. — Most először csak azt számoljuk össze, hogy hányán igénylik visz- sza földtulajdonukat. A Föld­művelésügyi Minisztérium Földmérési és Térképészeti Hivatalának vezetője levél­ben intézkedett erről. Ugyanis a rehabilitációs tör­vény előterjesztői a benyúj­tás előtt tudni akarják, hogy egyáltalán hány Igénylő van. — Mikorra kell végezniük az összeszámolással? — Augusztus 15-éig kell felterjesztenünk megállapí­tásainkat. Jogszabályi ren­delkezés hiányában a föld­hivatalok eddig sem vehet­tek át földvisszalgénylő-la- pokat, s kérjük, hogy ezután se keressenek meg vele. Korrekt megállapodásra ju­tottunk a kisgazdapárttal, a tées —kkel abban, hogy ők gyűj.ik össze a lapokat. A kisgazdapárt helyi szerveze­tei a megbeszéltek szerint végzik e munkát. — Milyen módon nek a felméréshez? kezde­— Településenként össze­hívjuk a kisgazdapárt, a téeszek és a tanács illetéke­seit. — Becslésük szerint hány földvisszaigénylő-lap lehet a megyében? — A kisgazdapárti veze­tőktől szerzett információk szerint hozzávetőleg 25 ezer. Itt jegyezném meg: ha va­laki a kisgazdapárt helyi szervezetéhez, vagy a téesz- hez leadja igénylőlapját, ak­kor ügyeljen arra, hogy az azonosító adatok pontosak legyenek. Sokat segít, ha mellékelik a régi iratok má­solatait is. A tulajdonjog rendezésével kapcsolatban természetesen „házon belül” is tevékenykedtünk. Szeret­nénk tisztán látni abban is, hogy az igénylők közül kik akarnak gazdálkodni a föl­dön, s kik tartják bent tu­lajdonukat haszonbér fejé­ben. Ezért kérjük, hogy az igénylők ezt is jegyezzék fel a lapra. Nagyon fontos, hogy ne maradjon parlagon égy talpalatnyi föld sem. — Részletezné eddigi mun­kájukat? — A telekkönyvi betéte­ket szedtük sorba. Levéltár­ból. irattárakból — pincék­ből és padlásokról — kerí­tettük elő az iratokat. Sőt, a bíróságokról is, hiszen 1972-ig a telekkönyveket a bíróságokon vezették, s ké­sőbb helyhiány miatt to­vábbra is ott tároltunk va­lamennyi betétet. Megnyug­tathatunk mindenkit, hogy a telekkönyvi betétek mintegy 95 százaléka — egyes föld­hivataloknál — összerendez­ve áll. Egészen kis részük van csak megviselt 'állapot­ban. Más megyékben sajnos sokkal hiányosabbak az irat­tári anyagok. — S hol van a hiányzó 5 százalék? — A háború, az 1956-os események alatt eltűntek, vagy megsemmisültek. Az is előfordulhatott, hogy az egykori vezetésben akadtak olyanok, akik látni se akar­ták : bezúzatták ezeket az ok­mányokat. — Ml lesz azokkal, akik­nek a telekkönyvi betétei egyáltalán nem kerülnek elő? — A birtokívek és a tér­képek azért megvannak. Ilyen esetekben ezek alap­ján születik majd döntés. Az eljárási szabályokat a reha­bilitációs törvénynek kell megállapítania. Így ma még nem tudjuk, hogy községen­ként szervezett földrendező­bizottságokhoz. vagy hoz­zánk kell majd benyújtani az igényeket. Egyébként, ha semmilyen dokumentumot nem találnánk, akkor .— közvetlen és közvetett bizo­nyítékok alapján — feltehe­tően egy bizottság dönt az igénylés sorsáról. — E várhatóan jelentős mennyiségű munka, vala­mint a szakmai és pénzügyi Irányítás közelmúltban tör­tént egy kézbe vétele között van-e összefüggés? — Annyi bizonyos, hogy ilyen hatalmas feladat ellá­tásához megfelelő létszámra, az elmaradt földhivatali bé­rek javítására és országosan egységes irányításra van szükség — állapította meg Varga Gábor. Kiss A. János Áremelés: később A Pénzügyminisztérium pénteken az alábbiak közlé­sére kérte a Magyar Távira­ti Irodát: „Az elmúlt napokban kü­lönböző sajtóközlemények je­lentek meg a motorbenzin, a gázolaj, az alkohol és a cigaretta fogyasztói árának 1990. július 9-i emeléséről. Tekintettel arra, hogy az ár­emelések időpontja az Or­szággyűlés július 9—10-ei üléséftek döntése nyomán életbe lépő jogszabályoktól füge. a meghirdetett áreme­lések nem július 9-én, ha­nem későbbi időpontban lép­nek életbe. Az áremelések pontos mértékéről és idő­pontjáról részletes közle­mény jelenik meg.” Afor-ajándék az autósoknak Átallták az új szarvasi benzinkutat A helybeli és az átutazó autósok hosszú idő óta job­ban tették, ha benzin „ügy­ben" elkerülték a Körös­parti város elavult benzin- kútját, ugyanis ott áldatlan állapotok uralkodtak. Sze­rencsére mindez tegnap óta a múlté. Csaknem egy évti­zedes várakozás után végre megfelelő színvonalú üzem- anyagtöltő-állomáshoz jutott Szarvas. Pontban 11 órakor ünnepélyes avatásra került sor, melyen megjelent Do­hány László, az Áfor mű­szaki vezérigazgató-helyette­se. Kőszegi László, az Áfor Szolnok—Békés megyei üzemigazgatója, valamint dr. Szántosi Antal, Szarvas vá­ros tanácselnöke. A műsza­ki vezérigazgató-helyettes átvágta a nemzeti színű sza­lagot. majd az avatást kö­vetően a következőt mond­ta: — A töltőállomás rekonst­rukcióját az Ásványolajfor­galmi Vállalat végeztette el, a városi tanács anyagi tá­mogatásával. A tartálypar­kot egy 50 köbméteres, egy tíz köbméteres és egy hét köbméteres tárolótérrel bő­vítették. ami lehetővé tette, hogy az Áfor által forgal­mazott valamennyi benzin- féleséget árusítsuk. A kör­nyezetvédelmi előírásokat fi­gyelembe véve a fáradt olaj gyűjtésére külön tartály szol­gál. A gyors kiszolgálás ér­dekében két. védőtetővel el­látott szigetet alakítottunk ki. ahol három duplex két- keverékes és egy normál, ólommentes kútoszlopot he­lyeztünk el. A gázolaj és a háztartási tüzelőolaj kiszol­gálására két normál és egy nagy teljesítményű oszlopán rendelkezésre. Felépítettünk egy új, 50 négyzetméteres épületet, amelyben autósbolt van. A mindössze négy és fél hónapig tartó rekonst­rukció 13.5 millió forintba került. A megvalósításban cégünkön kívül nagy felada­tot vállalt a Szarvasi Költ­ségvetési Üzem. és közremű­ködött a Dömsödi Dózsa Tsz. Ezután remélhetően meg­szűnik az errefelé autózók tankolási gondja. Szenes János Portó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Csorvási hét a Kná'iwiw -ban Csapatszellem Csorváson I tanácselnök nem járt vadászni, mégis gyarapedott a falu Manapság alig akad tanácsi ember, akinek munkáját, szakmai hozzáértését új, polgári társadalmunk elismerné. Szilágyi Menyhért, Csorvás tanácselnöke — mellesleg a me­gyei társadalmi tanácselnök-helyettesi funkciót is ellátja — több szempontból is „fehér holló”. Tisztelet, megbecsülés övezi a helybéliek körében, s nem kis szerepe van abban, hogy a négy csorvási pártszervezet nem vívott látványos csatát sem egymással, sem a tanács embereivel. Szilágyi Menyhért tizenöt esztendeje irányítja a nagy­község életét, s ezért a szolgálatért nemrégiben megkapta a Magyar Köztársaság Csillagrendjét. — Csapatmunkában szület­nek nagy dolgok — kezdi szerényen Szilágyi Menyhért —, ezt megtanulhattam már korábban, pedagóguskorom­ban is, s még inkább a mos­tani hivatásomban. A „csapatszellem” csorvási példáját érdemes megszívlel­ni, ám mielőtt erről beszél­ne az elnök, visszakanyaro­dunk a múltba, hiszen a víz­választót számukra éppen a legutóbbi tizenöt év jelen­tette. Nem volt könnyű meg­törni ugyanis azt a bizonyos „belenyugvásos légkört”, ami a háború után igencsak be­tonkeménnyé vált a faluban. A köztudatban már szinte el is felejtették Csorvást. Amíg más településeken volt némi látszata az igyekezetnek, a falu nem jutott egyről a ket­tőre. Márpedig: „Aki nem lép, nem is halad!" — fogal­mazta meg az üj idők köve­telményét Szilágyi Meny­hért, amikor a tanácselnöki székbe ült, vállalva persze a „másik szélsőséggel”, a tü­relmetlenséggel, az előbbre lépés szorgalmazásával járó kemény csatákat. Mégsem volt reménytelen a vállalko­zás, mert az MSZMP-től ak­koriban sűrűn röpködő uta­sítások elkerülték a .csorvá­si tanácsot, így Szilágyi Menyhért egyszer sem ' ke­rült kutyaszorítóba, s nem kényszerült elvei feladására. Hosszasan beszélgethet­tünk volná arról, mennyivel lett gazdagabb | Csorvás az utóbbi hő tíz esztendőben, ám az elnök finoman vissza-. utasít: nem szeretne dicse­kedni. A „visszapillantó” mégsem lenne teljes, hanem mondanánk el: sok-sok ál­matlan éjszakát okozott a tanácselnöknek, amikor az­zal a< gondolattal hajtotta nyugovóra a fejét, hogy az emberek fáradtan, porosán tértek haza a kukoricatörés­ből, de nem tudtak megfü- rödni, mert nem volt tiszta vizük. Szerencsére ma már (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom