Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-07 / 158. szám
1990. július ,7-> szombat Munkástanács az üveggyárban „Munkás nélkül nincs se vezetés, se termelés” II szocialisták kampánydemagógiától tartanak A múlt hct végén tartotta pártértekezletét a Magyar Szocialista Párt Békés megyei szervezete. A rendezvényen szó esett a párt belső helyzetéről és jövőbeni feladatairól. Ebből az alkalomból kértünk interjút Pataki Istvántól, a megyei MSZP irodavezetőjétől. (Folytatás az 1. oldalról) két szervezőjén túr a Magyar Demokrata Fórum és a “’Szabad Demokraták Szövetsége városi szervezetei is segítették az üveggyáriakat. A szervezőmunkán túl anyagiakkal is hozzájárultak a rendezvény megtartásához, például az MDF fizette a terem díját A mintegy hatvan érdeklődő előtt Túrák Dezső üveggyári munkás ismertette a szervezők szándékait. Beszédében kiemelte, hogy „ezt a gyűlést a munkások szervezték”, nem a vezetők és nem a párt (mármint az „egy- párt”, az MSZMP). Joga van a munkásoknak, fizikai dolgozóknak és értelmiségieknek egyaránt — érvelt a szónok — részt venni sorsuk irányításában. Elmondta: a szakszervezet összefonódott a gyár felső vezetésével, nincs az üveggyárban hatékony érdekvédelem. A vezetők és a funkcionáriusok csak a bársonyszékeiket féltik, a gyár és a benne aktívan dolgozók érdekeit figyelmen kívül hagyják. Túrák Dezső tiltakozott a magas vezetői prémiumok és az alacsony dolgozói bérek ellen is. Felháborodva utalt a munkanélküliséggel való fenyegetőzésre, miközben a „fél gyárat eladják”. A hallgatóság heves vitájával folytatódott a tanácskozás. Az érzelmekkel fűtött indulatok nem voltak mentesek a személyeskedéstől sem. Az érvek és ellenérvek csatájában több minden megfogalmazódott. Így sokan követelték az Orosházi Üveggyár kilépését a részvénytársaságból, a szakszervezeti vagyon munkástanácsra eső hányadának kezelői jogát, a vállalati vagyon dolgozói részvényekre való lebontását, a vezetők pályázat útján történő kinevezését, a bújtatott létszám felszámolását. A forró hangulatú vitában felszólalt Kocsis János, az SZDSZ és Dani József, az MDF városi szervezetének vezetője. Mindketten támogatásukról biztosították az üveggyáriakat, akik mindenképpen a kezükbe akarják venni sorsuk irányítását. Kocsis János arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy „a vezető nem közellenség, szükség van a jó szakemberekre". Dani József türelemre intette a hallgatóságot, ugyanakkor rámutatott a munkástanács szükségességére: „Munkás nélkül nincs vezetés, termelés". A véleménycsere után ismertették a munkástanács alapszabályát, melynek elfogadása után huszonhármán nyilvánították ki csatlakozásukat a szervezethez. Bejelentették a Pannonglas Ipari Rt. Orosházi Üveggyára munkástanácsának megalakulását. Ettől kezdve már csak a munkástanács 23 tagja maradt a teremben, akik megválasztották az öttagú elnökséget, a háromtagú etikai bizottságot, és a szintén háromtagú számlálóbizottságot. A munkástanács elnöke Túrák Dezső lett. P. J. Vodka vagy metiialkohol? Olcsó vodkát vásárolt tegnap egy román állampolgártól I. B., békéscsabai olvasónk. Annak rendje, módja szerint hűtőbe tette. Este elővette a félliteres üveget, s hanyagul lecsavarta a zárókupakot. Am mielőtt akár csak egy kortynyi kicsurrant volna poharába, ismerős szag csapta meg az orrát: a forgácsolóüzemből ismerős metilalkohol-illat. Nem tudni, hogy dühe, vagy a páni félelem tet- te-e, de azonmód a csapba öntötte a legkevésbé sem vodkára emlékeztető folyadékot. Annyi talán maradt az üveg falára tapadva, hogy mibenléte kideríthető legyen. A békéscsabai piacon megszokott látvány a ,.finánckerülő’' italok árusítása. Olvasónk csak utólag vizsgálta meg a Baltic vodkára emlékeztető „Vod- ca” feliratú üveg zárókupakját. Nyilvánvaló, hogy már előtte is felbontották, hiszen hiányzott a nyitás után feleslegessé váló fémkarika. Ma — látatlanul is állíthatjuk — ismét „nagy élet" van a békéscsabai piacon. Talán érdemes lenne alaposabban megnézni, hogy ki mit vesz. Előfordulhat ugyanis, hogy odahaza másnak is félrecsúszik a nyelés ... A tegnapi eset ismeretében magunk sem vennénk mérget az italkedvelők közismert szlogenjére: mindegy, hogy mi az, csak ártson ... k. a. j. — A megyében működő pártokkal összevetve, milyenek látja az MSZP helyzetét? — Minden szándékunk ellenére meg kell küzdenünk a múlt átkos örökségével. Ennek hátrányát már a parlamenti választások ideje alatt is „élveztük”. Több, egyébként alkalmas jelöltünk esett ki a versenyből azért, mert a mi pártunk színeiben indult. Szintén az előítélet következményének tudható‘*be az is, hogy nem sikerült egy párttal sem választási szövetséget kötnünk. Békés megyében a települések több mint 50 százalékában működik pártszervezetünk. Eredményeink közé sorolom a legutóbbi aláírás- gyűjtési akciót, amelynek szervezésében aktívan részt vettünk. így tízezren fejezték ki akaratukat, miszerint a nép közvetlen részvételével kívánják a köztársaság elnökét megválasztani. — Hogyan készülnek a helyhatósági választásokra, a várható kampányban tudnak-e anyagi támogatást nyújtani szervezeteiknek? — A rendszerváltás folyamatának következő lépése az önkormányzati választások megtartása. Elfogadhatatlannak tartjuk azokat a törekvéseket, hogy a választások ugyanolyan pártelvűek legyenek, mint amilyenek az országgyűlési képviselőválasztások voltak. Nem értünk egyet azzal sem. hogy a pártok döntsenek a polgármesterek személyéről. A szocialista párt á közvetlen polgármesterválasztást szorgalmazza. A túlpolitizált, pártokrá építő választási szisztéma lehetővé teszi, hogv értelmes orogramok híján, a kampánydemagógia váljék uralkodóvá. Sajnos, kevés a pénzünk, becsléseink szerint szavazókerületenként egy választásra jogosult polgárra számítva, 1-1,50 forintot tudunk a választásokra biztosítani. — A pártértekezleten esett szó a gazdaság problémáiról? — Tudjuk, hogy a piaci viszonyok között a jövedelem forrása nemcsak a munka, hanem a tőketulajdon is. Ezért képviseljük a dolgozók tulajdonhoz jutását, valamint azt, hogy a munka- vállalók beleszólhassanak a vállalaton belüli jövedelem- elosztási döntésekbe. Támogatjuk a munkástanácsok alakulását, azonban a párttörvény előírásaival ellentétesnek tartjuk, hogy az MDF saját munkástanácsait szervezze az üzemekben. Azt pedig egyszerűen nem értjük, hogy miért akarják a dogozókat szembeállítani saját kormányuk egyébként elkerülhetetlen intézkedéseivel. — Nem látom be, mi a különbség a szocialista párt és az MDF által támogatott munkástanácsok között. Miért jobb az MSZP-kezdemé- nyezésü érdekvédelem? — Szerintünk az MDF által szervezett munkástanács csupán ürügy arra, hogy a kormányzópárt becsempész- sze önmagát az üzemekbe. Attól tartunk, hogy nem valódi érdekvédelmi szervezetre van szüksége a demokrata fórumnak, hanem hosszú távon gondolkodva, egy kormányhoz lojális üzemi csoportosulásra számít. Mondok mást is: a vezetők mindenároni leváltása szintén a munkástanácsokra vár. A szocialista párt régóta vallja, hogy általánossá és kötelezővé kell tenni a vezető állások pályázatok útján történő betöltését. A régi. oly sokszor bírált gyakorlat visszajövetelét látjuk abban, hogy a pályázatokat a kormánypártok vezetői bírálhassák el. A pályázati kiírás kötelezővé tétele esetén nem lenne szükség arra a vezetőellenes kampányra, amely sok esetben az ízléstelenség határait súrolja. Nem értünk egyet azzal sem. hogy a hittanoktatást az állami tanterv részéve tegyék. Nem tudjuk,- fiiért kellene visszaadni olyan egyházi ingatlanokat, amelyek működése a köz javát szolgálja. Például Békéscsaba egyetlen gimnáziumának visszaadását tervezik az egyház kezébe. — Értékelték-e az MSZP parlamenti frakciójának tevékenységét, mi volt a küldöttek véleménye az úgynevezett Hámori-ügyről? — Kezdeményezzük, hogy pártunk parlamenti frakciója határozottan és következetesen képviselje a közvéleményben megfogalmazott álláspontjainkat. Erre vonatkozó észrevételeinket továbbítottuk az MSZP országos vezetéséhez, javasoltuk, hogy a párt vezető szervei és a parlamenti frakció gohdolja át stratégiai helyzetét, igazítsa ehhez parlamenti magatartását. A Hámori-ügyet nemcsak Hámori-ügynek tartjuk, a pártértekezlet erről szóló állásfoglalását eljuttattuk az elnökséghez. — Hogyan épül fel az MSZP megyei szervezete? — A megyei küldöttség megválasztotta a párt megyei vezetőségét, ennek csúcsszerve a héttagú elnökség. Tagjai: dr. Albel Andor, Bozsár Lajos, Csomós Zsuzsanna, Hideg Gábor, Ivanics Katalin, dr. Jánky Béla, Pilishegyi József. Papp János A terroristáknak nem ad menlevelet a nemzetközi jog Beszélgetés a Legfőbb Ügyészség nemzetközi osztályának vezetőjével Nagy feltűnést keltett HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter parlamenti bejelentése a _Carlos-csoport magyarországi „vakációztatásáról”. Az ügy kapcsán több volt magyar politikai vezető büntetőjogi felelősségét is felvetette a belügyi tárca irányítója, és felkérte GYÖRGYI KÄLMÄNT, az újonnan megválasztott legfőbb ügyészt az ügy kivizsgálására a nemzetközileg is körözött terroristáknak nyújtott támogatás miatt. DR. HLAVATY ATTILÁVAL, a Legfőbb Ügyészség nemzetközi osztályának vezetőjével a Carlos-ügy apropóján a terrorizmus nemzetközi jogi megítéléséről beszélgettünk. ' Világnézeti gyilkosságok • A bűnözés nemzetközivé válásával párhuzamosan a terrorizmus is túllépte az országhatárokat. De lépést tartott-e ezzel a nemzetközi jog? Mit mond a politikai színezetű cselekményekről, a „világnézeti gyilkosságokról”? — A politikai bűncselekmények és a terrorizmus összefüggése Magyarországon már évekkel korábban felmerült anélkül, hogy itt a nemzetközi terroristák bármilyen cselekményt elkövettek volna. A téma voltaképpen akkor került terítékre, amikor Magyarország mintegy tíz évvel ezelőtt, bűnügyi jogsegélyegyezmények tárgyalásába bocsátkozott a nyugati államokkal. Maguk a nyugati államok ajánlották a magyar fél figyelmébe, hogy a jogsegélyegyezmények kötésének a terrorista cselekmények megítélésének kérdését is figyelembe kell venni. 0 Milyen konkrét nemzetközi jogi alapelvre hivatkozva tellek ezt? — A nemzetközi büntetőjognak van egy általános tétele, nevezetesen, hogy a partnerállamok az egymás területén folytatott büntetőeljárást a maguk eszközeivel elősegítik. A nemzetközi büntetőjog ugyanakkor már száz évvel ezelőtt kialakította azt az elvet is, hogy politikai okokból az államok egymásnak nem szoktak ilyen jogsegélyt adni. • Ám a világ, mint ismeretes, alapvetően két eltérő optikán szemlélte a politikát. Amit a Lajtán túl terrorcselekménynek minősítettek, azt a „szocialista” államok joga a felszabadító mozgalmak támogatásaként értékel. Nem okozott ez gondot például a kiadatási egyezmények megkötésénél? — Valóban gondot okozott, hiszen a hivatalos felfogás az volt, hogy az úgynevezett terroristák működése esetén nem adunk segítséget a nyugati államoknak, ahol pedig a terror- cselekmények nagy gyakorisággal fordultak elő akkoriban. E cselekményeket, vagy legalábbis ezek nagy részét úgy tekintettük, mint a nemzeti felszabadítási küzdelem egyik területét. A szovjetek azt mondták, hogy a szocialista eszme győzelméhez azzal is hozzájárulhatunk, ha segítséget nyújtunk e mozgalmaknak. Legyen az bár Polisarió, a Palesztin Felszabadítási Front vagy a dél-afrikai forradalmárok tevékenysége — mert igazi differenciálás nem volt. A korábbi hivatalos álláspont szerint saját történelmi fejlődésünket segítjük ezzel, ha a letűnt társadalmi rendszerek gyengülnek. Mit mond az Interpol? • Hogyan kezeli a magyar belső jog a terrorizmus kérdését? — Elnagyoltan és homályosan. Általában a kelet-európai országok büntetőjoga igyekezett magát minél jobban függetleníteni a nyugat-európai büntetőjogi fejlődéstől, a szocialista érdekközösség jegyében. Következésképp nem vett tudomást a nemzetközi büntetőjogban végbement fejlődésről sem • A Carlos-ügy kapcsán elhangzott, hogy a csoport tagjait az Interpol is körözte. De tíz éve még nem voltunk tagjai ennek a szervezetnek. A kérdés az, hogy ennek van-e jelentősége a személyes felelősségre vonás szempontjából? — Az Interpol a nemzetközi büntetőrendőrség rövidítése, ez a szervezet tulajdonképpen csak közvetítő szerepet játszik az egyes államok hatóságai, rendőrségei között, önmagában azonban nem jogosult arra, hogy körözést bocsásson ki. Az ezzel kapcsolatban tett kijelentések a kérdést nagymértékben leegyszerűsítik. A valóságban az Interpol csak a nemzeti megkeresések alapján, valamely tagállamának bírói elfogatóparancsát, körözését, bűnügyi jogsegélykérelmét továbbíthatja a megjelölt országba, vagy szükség esetén az Interpol valamennyi tagállamához. • Térjünk vissza a Carlos-ügyre. Hol tart a legfőbb ügyészi vizsgálat? Milyen döntés várható a belügyminiszteri feljelentés nyomán? — A Legfőbb Ügyészség szakértői most vizsgálják a rendelkezésre álló iratokat, az első átfogó eredményekre azonban csak a jövő hét végén lehet számítani. A közérdeklődésre való tekintettel A LEGFŐBB ÜGYÉSZ SAJTOTÁJE- KOZTATÓT KÍVÁN TARTANI. A Legfőbb Ügyészség fontosnak tartja a közvélemény mielőbbi tájékoztatását, jelenleg azonban még csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. Hiszen közben is merülhetnek fel újabb adatok, amelyek módosíthatják a korábbi feltételezéseket. Felelősség Carlosért • A bizonyítékok köre óránként vétózhat, de a büntető törvénykönyv évek óta adott. Milyen lehetséges döntéseket hozhat az ügyben az ügyészség? — Bár lehet, hogy az iratok további tanulmányozása erre rácáfol, de én személy szerint nem tartom valószínűnek olyan bizonyítékok felbukkanását, amelyek a konkrét büntetőjogi felelősséget minden kétséget kizárva máris megalapoznák. Ehhez ugyanis azt kellene bizonyítani, hogy mondjuk a Carlos-csoport magyarországi tartózkodása idején konkrét terrorcselekményekre készítették volna fel az egyes terroristákat, vagy e célból látták őket „vendégül”. Annak érdekében például, hogy Magyarországot elhagyva két hét, netán két hónap múlva valamelyik ország, valamelyik városában egy KONKRÉT BŰNCSELEKMÉNYT KÖVESSENEK EL. Fölrobbantsanak egy hidat, megöljenek egy rendőrt, s folytathatnánk ezt a sort. Ha ezt bizonyítani lehetne nagy valószínűséggel, akkor tudnánk elmondani, hogy bizonyos magyar tisztviselőket, politikusokat, hatósági személyeket büntetőjogi felelősség terhel. • Mindebből nagy valószínűséggel az következik: jogilag nem vagyunk felvértezve ma sem az ellen, hogy politikai vezetők Magyarországon terroristákat „vakációztassanak”? — A jogi probléma az, hogy nincs univerzális nemzetközi egyezmény, ami az összes terrorista cselekmény elleni együttműködésre kötelezné az államokat. Különösen a keleteurópai régió jogrendszereiről lehet ezt elmondani. Nyugat- Európában ugyanis az Európa Tanács keretében 1977 óta létezik egyezmény a terrorizmus elleni küzdelemről. Ez pontosan elhatárolja a terrorizmust a politikai bűncselekményektől. Magyarország, miután már bejelentette csatlakozási szándékát, ezt az egyezményt is figyelembe kell hogy vegye. A bűnügyi jogsegély területén ennek előkészítése már évek óta tart. Jó példa erre a Spanyolországgal, valamint a Törökországgal megkötött egyezmény. Ebben mi is leszögeztük: NEM TEKINTHETŐ POLITIKAI JELLEGŰ CSELEKMÉNYNEK AZ ÉLET ELLENI MERÉNYLET, továbbá a kétoldalú nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink alapján az olyan cselekmény sem, mint például a LÉGIKALÖZKODAS. Ilyen esetekben a terroristák kiadatását sem lehet megtagadni. A korszerű jogfelfogás kizárja, hogy egy terrorista cselekmény esetén politikai kifogásokra lehessen hivatkozni. A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG TEHÁT NEM AD MENLEVELET A TERRORIZMUSNAK SEM. Jogfejlődésünk irányát nekünk is a nyugateurópai országok által kitaposott úton kell keresni. Bodnár Lajos
