Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-04 / 155. szám
NÉPÚJSÁG 1908. július 4., szerda Tiltakozás a „zsebrenyúlós” parkolóban Harc a sarc ellen Egy tábla, amely viharokat kavart Fotó: Kovács Erzsébet Szegény fizetőparkolót jelző tábla nem is sejtette, milyen kínokat kell átélnie, amikor első napját töltötte tegnap a békéscsabai vasútállomás parkolójában. Azt hitte, boldogan mutogathatja frissen máaodt betűit az állomásra érkező autósoknak, felébresztve őket a reggeli álmosságból. Szó, mi szó, ez utóbbi aztán annyira sikerült neki, hogy amikor meglátták ót a meglepett sofőrök, sorra ugráltak ki a kormány mellől. A táblának földbe gyökerezett a talpa, de nem is érthette, mi a nagy felháborodás oka, hiszen nem „ismerte” önmagát. Nem tudta, hogy a városi tanács műszaki osztályának IV..90. (fel nem tüntetett számú) határozatát tartalmazza, mely szerint a parkolási díj ezentúl az állomáson óránként 10 forint. Súlyosbította helyzetét, hogy e fölött a következő állít: „A parkolóban elhelyezett autókért felelősséget nem vállalunk!” Legalul pedig ezt olvashattuk: „Üzemeltető: H*M vállalkozók”. Hz autósok ellenállnak A tábla még a legnyugodtabb gépkocsi- vezetőket is kihozta sodrukból, és egyikük, Czapp András, egy eltentáblát szerkesztett, amit aztán minden állomásra érkező autósnak megmutatott. A transzparens a következőt tartalmazta: „Aláírásommal1 tiltakozom a parkoló fizetőparkolóvá történt átalakítása miatt. Aláírásommal követetem az ötlet kiagyalóinak és kivitelezőinek személyes felelősségre vonását. Tiltakozók, hogy a parkolót gyakorlatilag taxiállomássá változtassák.” Míg ő az aláírásokat gyűjtötte, két kislány a parkolási díjakat szedte. Rövid idő alatt kisebb forgalmi dugónak lehettünk a szűk helyen tanúi. Egyre több sofőr gyűlt össze, és nem cicomázták mondandójukat. — Döbbenetes, mit meg lehet csinálni Békéscsabán. Naivan azt hittem, hideg üdítőt kínálnak a kislányok, erre 10 forintot kértek azért, mert kihoztam az anyámat a vonathoz. Aki vállalkozni akar, tömjön libát vagy építsen magánparkolót, ahol aztán annyit követel, amennyit csak akar — mondta egyikük. Panaszkodtak a vasút és a Volán dolgoA többség csatlakozott Czapp úr tiltakozásához zói is, akiket munkahelyük köt ide, és máshol nem tudnának parkolni. Egy fiatalember megemlítette, hogy a város másik három pontján is fizetőparkolókat létesítettek, és például a Munkácsy utcai, cross- pályájioz hasonlító, gödrökkel, göröngyökkel tele parkolóban Is pénzt szednek. — Mig az egyszerű halandó dühöng és fizet, a vállalkozó „zsírosra" keresi magát — búcsúzott mérgesen. Elegyengetik a göröngyöst Megkerestük a vállalkozót, Hocz Istvánt is. ő azzál kezdte, hogy ebből a vállalkozásból egyelőre szinte semmi haszna nincs, mert a városi tanáccsal kötött szerződése szerint lemondott a nyereségről. — Egy hónlap próbaidőre kaptam meg a parkolók üzemeltetését, és a nyereségből parkolóórákat kell felszerelnem — kezdte Hocz István. — Csak azután kapom meg az üzemeltetésért a nyereség egy bizonyos százalékát. — Gondolom számolt azzal is. hogy vállalkozását sokan kétkedve fogadják. — A közelmúltban több bejelentés érkezett a tanácsnál hogy sokan napokig a parkolóban hagyják autóikat, és így azok nem ■jutnak helyhez, akiknek szükségük lenne erre. Különben külföldön és más nagyvárosokban is elfogadott, hogy a parkolásért fizetni kell. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Munkácsy utcai parkolónál éppen »burkolat kiigazítását végezzük, és a hét végére el is készülünk.' — Sokan gsak pár percre ugranak be'az állomásra, vagy a hozzátartozójukat viszik ki a vonathoz. Nekik is fizetniük kell? — Lehetetlen ellenőrizni, ki miért jön. Minden megkezdett óráért fizetni kell. A későbbiekben megpróbálunk rugalmasak lenni. így például napijegyet, heti és havi bérlétét is válthatnak az autósok. Elvándorló forintjaink — Ugyanakkor önök nem vállalnak felelősséget az itt parkoló autókért. — Nem, mert nem lehet áttekinteni, ki hagyja nyitva a gépkocsiját, mikor és hogyan sérül meg az autója; vagy esetleg eleve sérült gépkocsival állt be a parkolóba. Ha pedig netán az üzemelési idő lejárta után szenved kárt az autó, akkor is ránk hárulna a felelősség. A városi tanács műszaki osztályán Csapó Máriát arról kérdeztük, miért nem, szerepel a kihelyezett táblákon a tanácsi határozat száma. Elmondta, hogy a határozatot iktatják, de ezt a hiányosságot mihamarabb pótolják. Egy azonban már biztos. Az embereknek olyan dolog miatt kell a pénztárcájukba nyúlni, ami eddig ingyenes volt. A parkolók színvonala egyelőre csak annyit változott. hogy csinos hölgyek kérik el másra félretett forintjainkat. A tábla meg legszívesebben elsírná magát szégyenében, hiszen tudja, kinek a zsebéből vándorolnak el a fontos garasocs- kák ■. . Nyemcsok László Angol turnén a A békéscsabai Bartók Béla -vegyes kar június 24-én indult el majdnem kéthetes angliai vendégszereplésre, Baath közismerten zeneszerető városába, ahol gazdag hagyományai vannak a kórusmuzsikának és ahol — túlzás nélkül elmondhatjuk — igen népszerű a magyar zene. A baath-1 városi énekkar vezetője hívta meg a békéscsabai „kollégákat”, és a két együttes közös koncerten is közönség elé lép. — Vendéglátóink ezúttal vegyes kar is nagy szeretettel fogadták a vegyes kar tagjait, régi ismeretségeket, barátságokat elevenítettünk fel rögtön itt- tartózkodásunk első napjaiban — mondta Rázga József karnagy, amikor zsúfolt programjuk ellenére, a fellépések és a városnézés között egy kis időt találtunk a telefonbeszélgetésre. — Két templomi hangversenyt adtunk, az angol közönség nagy örömmel fogadta műsorunkat. A múlt hét közepén az itteni római fürdő nagytermében énekeltünk, igazán sikerrel. Fellépésünk után sokan gratuláltak, többek között hazánk londoni nagy- követségéről a kulturális attasé és felesége. Baath polgármestere fogadást adott a békéscsabai kórus tiszteletére. A turné negyedik és egyben utolsó előadása a város székesegyházában volt hétfőn, a korábbiakhoz hasonló, vagy még nagyobb sikerrel, még melegebb fogadtatással. A vegyes kar egy londoni kirándulás után, július 5-én, csütörtökön érkezik haza angliai vendégszerepléséről. N. K. Isméi a korona az ékköve hazánknak (Folytatás az 1. oldalról) zák meg. Ugyanakkor szükségesnek véli, hoy a törvénybe bekerüljön: a privatizációból ki, milyen mértékben részesül. Ellenkező esetben ugyanis félő, hogy a módosítással biankó csekket kap a kormány. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem kell megijedni attól, hogy a módosítással biankó csekket ír alá a Parlament, hiszen a privatizációról további törvények fognak rendelkezni. Éppen ezért megalapozatlannak nevezte, hogy a privatizációs részesedés arányszámait rögzítsék a törvényben. Szerinte a képviselőknek oly módon kellene közelíteni az állami és az önkormányzati vagyonhoz, hogy mindkettőnek a gazdái. Az valóban igaz — mondta —, hogy a privatizációból származó összeg befolyna az Állami Vagyonügynökséghez, de arról nincs szó, hogy ezt „elnyeli” a költségvetés. Egyébként a kormányzat „maximális erőfeszítéssel” dolgozik a kincstári vagyon fogalmának kialakításán — fűzte hozzá. A hosszúra nyúlt ebédszünetet követően Szabad György bejelentette, hogy a keddi ülésnapon a népszavazással kapcsolatos javaslatról nem tudnak dönteni, mert a Házbjzottság ülésén több módosító indítvány hangzott el, és azokat még az illetékes bizottságoknak meg kell vitatniuk. Egyúttal azt is közölte, hogy a Házbizottság szerdán 14 órára rendkívüli plenáris ülésre hívta össze a képviselőket. A délutáni szünetet követően a címerre vonatkozó javaslat részletes vitájára került sor. Kéri Kálmán (MDiF) sürgette a koronás címer állami jelképpé emelését. Mint mondotta: ennek a jelképnek még az uniformisgombon is ott a helye. Zétényi Zsolt (MDF) szintén a koronás címer mellett tette le voksát, meglehetősen támadó hangon szólva az SZDSZ állásfoglalásáról. Tamás Gáspár Miklós azonnal szót kért. és az SZDSZ nevében kifejtette: pártjának nincs kötelező álláspontja a címerről. Ezt jelzi az is — mondotta —, hogy éppen Teliér Gyula, az SZDSZ egyik tagja fejtette ki határozott véleményét a koronás címer elfogadása érdekében. Visszautasította ugyanakkor, hogy MDF-es képviselőtársa valóságosnak tünteti fel a kérdésben a pártok között meghúzódó látszatellentéteket. Bejczy Sándor (FKGP) követelte az elnöktől, hogy végre zárják le az újabb érvekkel már amúgy sem szolgáló vitát. Salamon László, az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület szótöbbséggel elvetette Kőszeg Ferenc törvény- módosító javaslatát. Az Országgyűlés 213 ellenző szavazattal ugyancsak a módosító indítvány ellen foglalt állást. A kormány eredeti javaslatával 258-an értettek egyet, azaz az összes képviselő 67 százaléka. Ellene 28-an voltak, 35-en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Ez azt jelentette, hogy az Országgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel Magyarország állami címerévé nyilvánította a koronával ékes címert. A képviselők felállva tapsolták meg a döntést, majd elénekelték a Himnuszt. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvény módosításának általános vitájában a képviselők heves, személyes indulatoktól sem mentes, a vagyonügynökség tevékenységét, vezetőjének személyét is érintő szócsatába bonyolódtak. Az alap- probléma e kérdésben az, hogy az Állami Vagyonügynökséget az Országgyűlés vagy a Minisztertanács felügyelje. Szabad György ezt követően lezárta az általános vitát, majd a képviselők többsége úgy határozott, hogy később részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot. A Ház megbízott elnöke felkérte a gazdasági bizottságot, hogy vitassa meg a benyújtott módosító indítványokat. Vigyázat! Lopnak a Parlamentben! Még mielőtt negyed hét után Szabad György az ülésnapot berekesztette volna, Ráday Mihály (SZDSZ?) képviselőnek rendkívüli ügyben adott szót. Az ismert városvédő okulásképpen elmondta, hogy hétfőn a Parlament folyosóján hagyott táskájából eltűnt teljes havi jövedelme. Felhívta képviselőtársai figyelmét arra: vigyázzanak jobban értékeikre. A teremben többen bekiabálták, hogy összeadják a pénzt, lévén Ráday négy gyermekes nagycsaládos. Ezt Tarján Lászlóné államtitkár meg is fogalmazta, javasolva, hogy fejenként mindenki 100 forintot adjon e célra. Erre olyan hangok hallatszottak, hogy ez bizony kevés lehet (az Országgyűlésnek egyébként több mint 380 tagja van), ha ténylegesen a teljes havi jövedelmet óhajtják összeadni. A problémát Szabad György oldotta meg, mondván: visszatérnek a kérdésre, hiszen amúgy is kevesen vannak jelen az ülésteremben. Majd ténylegesen berekesztette az ülésnapot. Csorvási elsősök — keresztény szellemben Legfontosabb az érzelmi nevelés! A gyermek Isten ajándéka — tanítja a legtöbb vallás. Nem véletlen, hogy az egyházak minden korban oroszlánrészt vállaltak az ifjúság oktatásából, neveléséből. Bár volt idő, amikor e lehetőségtől teljesen megfosztották őket, azért az elfogulatlan pedagógusok akkor is elismerték: az egyházi iskolák olyan tudásszintet biztosítottak, olyan érzelmi-erkölcsi nevelésben részesítették diákjaikat, amelyre az állami intézmények csak ritkáin voltak képesek. Az ország jó néhány településén próbálkoznak azzal, hogy az állami oktatás keretén belül teremtsenek módot valláserkölcsi alapon álló oktatási formára. Csor- váson megyénkben elsőként indul szeptembertől az általános iskolában úgynevezett ökumenikus osztály. Milyen igény hívta életre, s hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt megszervezni ? — kérdeztük elsőként Szilágyi Menyhért tanácselnököt. — Spontán kezdeményezésről van szó; az iskola egyik pedagógusa — dr. Pap Jánosné — a féléves tanügyi értekezleten vetette fel az ökumenikus osztály indításának gondolatát. Mivel a módosított oktatási törvény lehetővé teszi, hogy az iskola mint önálló szellemi műhely működjön, kialakítva egyéni arculatát, a terv megvalósíthatónak látszott. A tantestület is rokonszenvezett az ötlettel, s támogatták a pártok, az egyházak, a tanács. Így hát abban maradtunk, hogy az iskola felméri az igényeket... Többen tartottak attól, hogy — mivel a szülők más szellemben nevelkedtek — nem lesz egy osztályravaló jelentkező sem. Ám nem így történt. — Három első osztályt indítunk szeptembertől, s az egyik — 22 tanulóval — lesz ez a bizonyos valláserkölcsi szemléletben nevelkedő osztály — tájékoztat Kiss István, az általános iskola igazgatója. — Első és második osztályban két nevelő vállalta a gyerekek oktatását. Egyébként ugyanolyan tanterv szerint dolgoznak majd, mint a többiek, csak a tantárgyakat vallásos alapon közelítik meg. Ez az alsóbb osztályokban nem okoz gondot, s reméljük, később sem. Bár pedagógusaink zöme marxista szellemű intézményekben szerezte diplomáját, minden bizonnyal lesz vállalkozó szaktanár. Segítséget is kapnak, hiszen már ezen a nyáron szerveznek ilyen irányú továbbképzéseket. ősztől hittanoktatás is indul iskolánkban, fakultatív jelleggel. Intézményünk nyitott minden új iránt, s ha van igény erre a képzési formára, miért ne próbálkoznánk? Csorváson öt vallási felekezet működik. Mivel hívei számát tekintve a legnagyobb a római katolikus, a kisebb egyházak tartottak attól, hogy a szóban forgó iskolai osztály oktatása kizárólag a katolikus vallás tanításaira épül majd. Ám erről szó sincs. — Egyetemes keresztény értékek alapján, a tudományos világképpel összhangban szeretnénk nevelni a gyermekeket úgy, hogy egészséges, ép lelkű, szilárd erkölcsi alapokon álló felnőttekké váljanak — fejti ki Sóki Károly római katolikus esperes. — A lelki gazdagságot nem a hittantanítás erőltetésével, hanem az egész tananyagkezelés Irányulásával, a személyiséget tisztelő, a gyerek adottságait kiteljesítő bánásmóddal kívánjuk elérni. Segíteni próbálunk az iskoláknak, a családoknak az elidegenedés, a kapcsolatteremtési gondok megoldásában. Az egyházak több ezer éves pedagógiai tapasztalataira, a,mai világban is jól hasznosítható könyvekre támaszkodháiunk. Ebben az osztályban, mely az iskola része lesz, didaktikus módon kívánjuk földolgozni a Biblia anyagát, hittanórákat tartunk — minden felekezet hangot kap majd —, s a legnagyobb hangsúlyt az érzelmi nevelésre kívánjuk fordítani. Hisszük, hogy az evolúció következő lépése a közösség, az elidegenedő emberrel szemben. A jövő emberének formálásában mi, gyházak is szeretnénk kivenni a részünket. G. K.
