Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-04 / 155. szám

0 Tömegbaleset Mekkában 0 küldöttek közömbösek Kongresszus és brutalitás Moszkvában 1990. július 4., szerda Diplomáciai források sze­rint legalább 1400 halottja van annak a tömegbaleset­nek, amely hétfőn történt egy Mekka közelében lévő alagútban. Szaúdl tisztvise­lők túlzónak nevezték ezt a számot, s a mekkai Fejszál király kórház orvosa szerint 187 zarándok holttestét szál­lították be hozzájuk. Amint arról a hírügynök­ségek hétfőn beszámoltak, a hívők reggel a Minába ve­zető 500 méter hosszú, 20 méter széles Muajszem-alag- útban összetorlódtak, s az alagút szellőzőrendszere fel­mondta a szolgálatot. A za­rándokok között a nagy hő­ségben pánik tört ki, és so­kan megfulladtak, -másokat agyontapostak. Az áldozatok többsége szaúdi, malájziai és Indonéziai hívő volt. MikBzben Bonn megerősítette, hogy Kohl kancellár a hetek Jö- vfi hétfőn kezdődő houstoni csúcstalálkozóján szorgalmazni fogja a Szovjetunió nagyszabá- fú pénzügyi „megtámogatását”, Londonban mértékadó kormány- források kedden ismét tudtul adták, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök változatlanul el­lenzi az Európai KOzOsség múlt heti dublini csúcsértekezletén megvitatott német—francia gyorssegélytervet. Brit várakozás szerint ez a té­ma szükségképpen felvetődik a Londonban csütOrtflkOn kezdő­dő kétnapos NATO-csúcstalálko- zó nem hivatalos eszmecseréin Az SZKP kongresszusának megnyitásával párhuzamo­san a Kreml előtt a Vörös téren, illetve a küldötteknek otthont adó Rosszija Szálló körzetében megjelentek a plakátos tüntetők, a „szend­vicsemberek”. Sokan azért érkeztek Moszkvába, mert már csak a kongresszustól várják panaszaik orvoslását. A moszkvai városi tanács azonban egyelőre csak egy megmozdulást engedélyezett, azt is a Gorkij-parkban: kedden este a régióközi kép­viselőcsoport, a „Demokra­tikus Oroszország” platform, a Választók Egyesülete szer­vezésében tiltakozó nagy­gyűlés volt, amely a jobbol­dali erők előretörésének ve­szélyére figyelmeztet. A Moszkovszkaja Pravda keddi számában élesen el­ls, mivel a Szovjetuniónak ja­vasolt 15 milliárd dolláros rövid lejáratú hitel gondolatát Kohl kancellár eleve az egyesitett Németország NATO-tagságának szovjet elfogadásával kapcsolta össze. AZ amerikai álláspont ismere­tében brit részről erősen kétlik, hogy a Szovjetuniónak nyújtan­dó nagyarányú nyugati gazda­sági segély gondolata egyöntetű támogatásra találna akár Lon­donban, akár Houstonban. „Ha egyáltalán szó lehet segítségről, annak nem közvetlenül pénz­ügyi, hanem technikai támoga­tás, például know-how-átadás formáját kell öltenie” — hang­súlyozzák Londonban. ítélte a rendőrség brutális hétfői fellépését a Vörös té- . ren, amikor a kongresszusi megnyitóra induló küldöttek több száz tüntető sorfala kö­zött tették meg a Kreml fa­láig vezető utat. Hajléktalan, többgyermekes 'családok, menekültek igyekeztek el­mondani sérelmeiket a kül­dötteknek, de a rendőrök — a moszkvai városi tanács rendeletére hivatkozva — erőszakkal léptek fel elle­nük, több családot rendőr­autókba tuszkoltak. A jelen­lévőket nemcsak a rendőri brutalitás háborította fel, ha­nem az is, hogy az elhaladó kongresszusi küldöttek kö­zül senki sem mutatott ér­deklődést a nehéz sorsú csa­ládok Iránt — írja a Mosz­kovszkaja Pravda. Brit hivatalos körök emlékez­tetnek arra, hogy Thatcher asz- szonynak a dublini EGK-csúcs- értekezleten sikerült meggyőznie európai partnereit arról, hogy előbb tanulmányozzák a tényle­ges szovjet szükségleteket 'és igényeket, mielőtt döntetének a segélyjavaslat kérdésében. Lon­donban úgy vélik, hogy a brit kormányfőnek könnyebb dolga lesz a hét legfejlettebb tőkés ország houstoni csúcstalálkozó­ján, ahol Bush amerikai elnök és a német—francia csomag­tervvel szemben ugyancsak ké­telyeket tápláló japán kormány­fő támogatására is számíthat. Albán menekülök a tiranai nagy­követségeken Mintegy 150 ember mene­kült hétfő éjjel óta az al­bán biztonsági erők golyó­záporában az NSZK és más nyugati államok tiranai nagykövetségére. Hans Schu- machernak, a bonni külügy­minisztérium szóvivőjének közlése szerint egyedül a nyugatnémet diplomáciai képviseletre 84 személy ér­kezett. Egy férfit hétfő éjjel megsebesítettek. Az albán őrök ugyanis azonnal tüzet nyitottak — így ismertette a szóvivő nyilatkozatát kedd délután a Deutschlandfunk nyugatnémet országos rá­dióállomás. Múlt éjjel 79 me­nedékkérő mászott át a nagykövetség kerítésén. A diplomáciai képviselet kapu­ját teherautóval törték be. Görögország, Franciaor­szág, Olaszország képvisele­tén mintegy 60-80 menekült tartózkodik — hangoztatta becsléseire hivatkozva Schu­macher. A tömegmenekülésre ki­terjedt tüntetések és zavar­gások nyomán került sor. Az elégedetlenség okaként meg­figyelők a változatlan politi­kai elnyomást és a nem ki­elégítő útlevéltörvényt emlí­tik. * * * Az MTI diplomáciai forrá- sokból szerzett értesülései szerint négy albán férfi be­hatolt a tiranai magyar nagykövetségre is és ott me­nedékjogért folyamodott, il­letve azt kérte, hogy onnan külföldre távozhasson.- Máamüó TELL VILMOS BUMERÁNGGAL A svájci történelmi le­gendák. a német irodalom és az operák kedvelői jól ismerik Teli Vilmos történe­tét, aki remekül bánt az íjjal, és akit arra kénysze- ritettek, hon saját fia fe­jéről lőjön le egy almát. Nagyon sokan megpróbál­koztak már megismételni Teli Vilmos bravúrját. Ám minden bizonnyal igazi szenzáció: az amerikai Bar- naby Ruhe saját maga fe­jéről lövi le az almát, job­ban mondva vágja ketté bu­meránggal. Nagy kézügyes­ség, kitűnő idegrendszer és persze jókora szerencse kell ahhoz, hogy ne sebesitse meg a fejét az ősi fegyver, amellyel hajdanában mada­rakra vadásztak Ausztráliá­ban. HÁNYÁN LESZÜNK 2000-BEN? A/ szovjet Izvesztyija cí­mű lap a napokban arról adott hírt, hogy a XXI. szá­zad küszöbét 6 milliárd 292 millió ember lépi majd át. Bolygónkon az elkövetkező évtizedben előreláthatóan egymilliárddal gyarapszik a lakosság száma. Földünkön tíz év alatt eddig még soha nem volt ilyen nagyarányú növekedés. Amerikai de­mográfusok szerint a világ legnépesebb országa to­vábbra is Kína marad, ahol 2001-re 1 milliárd 280 millió emberre számítanak. Indiá­ban 1 milliárd 42 millió lesz a lakosság száma. Előzetes számítások szerint az Egye­sült Államokban 298 millió ember fog élni 2000-ben. HŰTŐSZEKRÉNYEKET GYŰJT Ulrich Hermann, a művé­szetek NSZK-ban élő pro­fesszora meglehetősen fur­csa hobbit választott: hűtő­szekrényeket gyűjt. Eddig 130-at sikerült összeszednie. A legrégihb 1936-ből való. Hogy a kollekciót hol tá­rolja, ez ideig még nem de­rült ki. A GÉPKOCSIK ÁTLAGSEBESSÉGE ALIG HALADJA MEG A 15 KILOMÉTERT Kínában, a közlekedési eszközök száma megközelí­ti az 5 milliót, ami jelentő­sen próbára teszi a rendel^ kezésre álló úthálózat teher­bírását és áteresztőképessé­gét. Jó példa erre, hogy az ország nagyvárosainak út­jain a gépkocsik átlagsebes­sége alig haladja meg a 15 kilométert óránként. A kí­nai szakemberek tehát most behatóan tanulmányozzák a közlekedésirányítás külföldi módszereit. E témáról nem­rég egy kínai—brit és egy kínai—japán konferenciát is összehívtak. A forgalom- szervézés reformján kívül az úthálózat radikális bő­vítését is tervbe vették. 1990-ben például 60 ezer kilométer hosszúságú utat fognak megépíteni, melyből 1800 kilométer autósztráda lesz. London ellenzi a „vörös segélyt” Hz egység első napjai Valutaunió — közelről Az NDK-nak olyan bű­vészmutatványt sikerült végrehajtania július else­jén, amelyért osztatlanul irigyelheti a többi közép- és kelet-európai „testvéror­szág”. A kisebbik német ál­lam máról holnapra kon­vertibilissé tette valutáját, és fogyasztói paradicsommá varázsolta a június utolsó napjaiban meglehetősen si­vár képet mutató üzleteket, áruházakat. A mutatvány szépséghibája, hogy a Copy­right az NSZK-é, amely aligha lesz hajlandó ilyen önzetlen gesztusra a többi néhai szocialista országgal szemben. A keletnémeteknek elseje óta tehát valódi kemény pénz lapul a tárcájukban: a nyugatnémet Bundesbank 25 milliárd márkát (6000 tonna bankjegyet és 500 tonna pénzérmét) szállított az el­múlt napokban az NDK ta­karékpénztáraiba, bankjai­ba és postahivatalaiba. A júniusban számlanyitás és pénzbefizetés végett (kész­pénzt senkinek nem válta­nak át DM_re), sorban állt polgárok vasárnap óta új­ból várakoznak. Ezúttal az első készpénzösszeg fölvéte­le vonzza őket a takarék- pénztárakhoz. Aki már fölvette a 2000 márkában maximált gyors­segélyt. az hétfőn áruval megrakott boltokban dönt­hette el, mire adja ki élete első, állampolgári jogon szerzet nyugatnémet már­káit. Nemcsak Theo Waigel nyugatnémet pénzügymi­niszter vasárnapi intelmei­nek, hanem bizony az árak­nak is tulajdonítható, hogy a (még) NDK-polgárok mér­tékletesen bánnak az új pénzzel. Az első meglepetés a va­sárnap is nyitva tartó utcai büfékben érte a kuncsafto­kat. Az Alextreff nevű, közkedvelt helyén, alig száz méternyire a berlini tv-to- ronytól, a jól ismert Brat­wurst (sült kolbász), a ko­rábban megszokott 1,40 DdM helyett 3,80 DeM-be került. Egy feketekávéért 80 pfenning helyett 2,50 DeM- et kellett fizetni. A meg­lepetések sora hétfőn reggel, a Kaufhalléknak ne-1 vezett közértekben folytató­dott. Egy liter tej (koráb­ban 0,66 DdM) immár 1,07 DeM-be kerül. A pénteken még 54 pfenningért árult bamakenyér (1 kg) új ára 2,80 DeM. A sertéshúsok ára átlagosan 3 márkával emelkedett, míg a marhahú­soké a háromszorosára nőtt 12-13 DdM helyett 39 DeM). Valamelyest olcsóbbak let­tek a sajtok — például 1 kg Gouda sajt pénteken még 10,85 DdM volt, hétfőn vi­szont 9,90 DeM-be került. A napi fogyasztási cikkek — a szubvenciók megszün­tetésének következtében — általában drágábbak lettek. Ezzel szemben többnyire csökkent az áruk a tartós javaknak. A szaküzletek és áruhá­zak kínálatát a hétfői első benyomások alapján na­gyobbrészt nyugatnémet termékek adják. Az egykori Centrum áruházak (névtáb­lájuk júniusban lekerült a homlokzatról) például a Hertie-Wertheim áruház­csoporttal álltak össze, míg a Konsument-áruházak part­nere a kölni Kaufhof Rt. Bizonyos termékcsoportok esetében (például televíziók, autórádiók, CD-lemezek és -lejátszók, világítótestek) a nyugati termékek 70-80 szá­zalékkal részesednek a vá­lasztékból. A közértekben a csillogó-villogó, színpompás csomagolású importáruk mellett, többnyire eldugott helyen szerénykednek a ke­letnémet termékek — ha egyáltalán rendelt még be­lőlük a boltvezető, és nem állt át teljes mértékben nyugati szállítmányokra. A német valutaunió csap­dája éppen ebben rejlik: a kereskedelem és a nyugati szállítók jól érzik, hogy az NDK-polgárok mihamarabb ugyanolyan fogyasztókká akarnak válni, mint odaát élő rokonaik. Ez pedig azt sugallja nekik, hogy az igé-, nyékét csakis nyugati árúk­kal lehet kielégíteni. • A csá­bítás nagy, a vásárlóerő — ha mérsékeltebb szinten is, mint az NSZK-ban — meg­van hozzá. Csakhogy az NDK-beli termékek iránti kereslet visszaesése hosszabb távon hatalmas gondokat okozhat: egyre több kelet­német cégnek fognak anya­kán maradni az eladhatat­lan áruk, ami végső soron 42 évvel ezelőtt, 1948 jú­niusában a D-mamk (Deu­tsche Mark) bevezetése a nyugati megszállási övezet­ben nyitánya volt Németor­szág kettészakadásának. 1990. július elseje, a D-mark mint törvényes és kizáróla­gos fizetőeszköz bevezetése az NDK-ban gyakorlatilag megpecsételte a két német állam egyesülését, hiszen a pénzügyi, gazdasági és szo­ciális unió döntő jelentősé­gű lépés a politikai egység helyreállításának útján. Vasárnap 00 órakor petár­dák durrogása, tűzijáték, autódudák harsogása, pezs- gősdugók pukkanása köszön­tötte Berlin szívében a mil­liók által várva-várt piLLa- natot: a „capitaly-pénzje- gyek” és az „alumínium­zsetonok” helyett immár a keletnémetek is „valódi” pénzt mondhatnak a magu­kénak. Az NDK-márka uj­jongó hangok közepette adta át helyét alig három nappal idősebb „testvérének”, amelynek életútja 1948. jú­nius 20-án kezdődött. Ezen a napon léptették életbe a szövetségesek a pénzrefor­mot Németország nyugati megszállási övezeteiben. Már a születés pillanata is jellemző volt, tanúsítva a ,.szülők, illetve gondviselők” felkészültségét, hozzáértését. Míg a nyugatnémet márka alapos előkészítés, gondos tervezés és nyomdai kivite­lezés után, 23 000 ládában hajózott át Amerikából az óceánon, hogy végre szilárd fizetőeszközként boldogítsa csődhöz, a dolgozók el­bocsátásához, tömeges mun­kanélküliséghez vezethet. Fokozza ennek veszélyét, hogy a jelek szerint a nyu­gatnémet ipar eddig inkább csak értékesítési piacot, semmint munkahelyteremtő beruházási helyszínt lát _ az N DK-ban. Erre hívta fel a gyárosok vezető képviselői­nek figylmét a múlt héten Bonnban á két német kor­mányfő. A valutaunió sorsa azon (is) múlik, mennyire lesz foganatjuk Kohl és De Maiziere Intelmeinek. az amerikai, brit és francia övezetben élőket, addig ke­leti kisöccse, a három nap­pal később, június 23-án napvilágot látott keletnémet márka igencsak szedett-ve- dett külsővel látta meg a napvilágot. A nyugati pénz-, reform nyomán kész helyzet elé állított szovjet megszál­ló hatóságok — a keletnémet vezetéssel karöltve — nem tudtak jobbat kitalálni, mint hogy sebtiben nyomtatott bélyegek felragasztásával jelöljék meg a felségterüle­tükön érvényben lévő régi, birodalmi márka-bankjegye­ket-. A nyugati övezetekben minden személy 60 D-már- kát kapott ugyanennyi biro­dalmi márka beszolgáltatá­sáért. Több készpénzt nem fogadtak el a hatóságok, amelyek a takarékbetéteket 16:1 arányban leértékelték. A szovjet övezetben min­denki 1:1 arányban váltba-, tott be 70 birodalmi már­kát új, felülbélyegzett bank­jegyekre, az ezt meghaladó készpénzeket 10:1 arányban váltottak át. A 100 birodal­mi, márkát meg nem haladó takarékbetéteket 1 ;l arány­ban, a nagyobb összegű meg­takar ításokat — legföljebb azonban 5000 birodalmi márkát — szakaszosan rom­ló, 5000 márka esetén 10:1 arányban számították át. A keleti márka nem sok­kal születése után hátrány­ba került nyugati testvéré­vel szemben. A két meg­szállási övezet gazdasági ereje, termelékenységi mu­Az egyesítő kovász: a nyugatnémet márka tatója, a háború utáni talp- raállás eltérő üteme a pén­zek vásárlóerejében is meg­mutatkozott. Míg a nyugati hatalmak nagyvonalúan el­engedték a háborús jóváté­tel jelentős ■ részét az 1949 májusában megalakult NSZK-nak, addig a keleti, szovjet megszállási övezet — az 1949. októberében lét­rejött NDK — 1953-ig nyög­te a szovjet jóvátétel! köte­lezettség terheit. Ilyen hát­tér mellett nem csoda, ha a D-mark árfolyama hamaro­san „lekörözte” a keleti pénzét, a kettő közötti át­váltás többnyire 4:1, illetve 5:1 arányban történt. A Marshall-segély és a szociá­lis piacgazdaság nyomán be­következő „német gazdasági csoda” szilárd alapot nyúj­tott ahhoz, hogy 1958-ban szabadon átváltható (azaz konvertibilis) legyen a nyu­gatnémet márka. A tervgaz­dálkodás útját választó NDK pénze — a többi „szocialis­ta” országéval egyetemben — viszont évtizedeken át csak álmodozhatott egy ilyen státusról. Ma a nyugatnémet márka — az amerikai dollár mel­lett — az egyik legkedvel­tebb befektetési eszköz. Szi­lárdsága az amerikai dollár legnagyobb vetélytánsává tette a nemzetközi pénzpia­con, különösen azóta, hogy a Carter-kormányzat idején a' „zöldhasúak” árfolyama soha nem tapasztalt mély­pontra zuhant a nemzetközi pénzpiacokon. Ma a nemzet­közi valutatartalékok 19 szá­zaléka nyugatnémet márká­ban fekszik, magabiztos má­sodik helyén a még mindig vezető dollár (60 százalék) mögött. Budapesti kimuta­tások szerint a magyar la­kosság ' valutamegtakarítá­sainak döntő hányada szin­tén márkában van. Az x-napot találó karika­túrával örökítette meg a berlini szatirikus lap, az Eulenspiegel munkatársa: az éttermi asztalnál magába roskadtan ül Marx, Engels, Goethe, Clara Zetkin és Thomas Müntzer (a keletné­met bankjegyeken ábrázolt neves személyiségek), az aj­tóban pedig feltűnnek a be­bocsátásra váró alakok, amelyek a nyugatnémet bankókon láthatók. A pin­cér leereszkedő gesztussal szól a darvadozó asztaltár­sasághoz : feierabend (taka­rodó) ... Július elsejétől kicserélő­dött az asztaltársaság, az NDK páratlan és vissza nem térő lehetőséget kapott a nemzetközi felzárkózáshoz. Reméljük, élni tud vele — és közben nem felejtik el sem Bonnban, sem Berlin­ben, ki adta a döntő hord­erejű impulzust ahhoz, hogy ma, 28 évi tetszthalott álla­pot után napirenden van a német egyesülés kérdése... Dorogman László « StSÍSCSASA emui üt TM-: IUÜ; U-tn <TR0^4 „Diszkószerda MINDEN HÉTEN. Meglepetésekkel, fantasztikus zenével és szuperkedvezményes italárakkal VÁRJUK ÖNÖKET. Belépő: 40 Ft. *» KERESKEDELMI BANK hitelügyi előadói munkakörbe keres jelentkezőket közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséggel, illetőleg pénzügyi és számviteli téren szerzett többéves tap>asztalattal rendelkező ♦ mérlegképes könyvelői képiesítésseL Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: OKHB RT., BÉKÉSCSABA, Bartók Béla u. 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom