Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-23 / 171. szám

BÉKÉS MEGYEI 1 HAZA MINDEN ELŐTT Erich Hoiecker nem kap menedéket Chilében A chilei kormány —Bonn hivatalos közbelépésére —•' megtagadta a beutazási en­gedély megadását Erich Ho- necker volt keletnémet párt- és állami vezetőnek. A Welt am Sonntag című hetilap el­sőoldalas jelentése szerint Santiago eredetileg hajlandó lett volna menedéket adni a 77 éves Honeckernek és fe­leségének. 1990. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Ára: €,30 forint XIV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Tanácsi feladat a szervezés A népszavazás megyei előkészületeiről A közeljövőben két alka­lommal is gyakorolhatjuk demokratikus jogainkat. A hónap végén, július 20-én lesz a népszavazás és ké­sőbb, szeptember 30-án az önkormányzati választások. Mindkettő közös vonása, hogy a tanácsi dolgozóknak kell az előkészítés és a le­bonyolítás feladatait elvé­gezni. Dr. Biri Istvánt, a Békés Megyei Választási Szakértők Jogi Csoportjának vezetőjét kérdeztük a rész­letekről: • — Hol tartanak a népsza­vazás előkészületei? — A Békés megyei taná­csi dolgozók, az önkor­mányzati választások előké­szítésének kezdetén, szinte váratlanul kapták a népsza­vazás lebonyollításának fel­adatait. Először is kértük őket, amennyiben módjuk van. július és augusztus hó­napban ne vegyék ki a sza­badságukat. A személyi fel­tételek megteremtése első­számú kötelességünk volt. Ugyancsak kértük a helyi tanácsok vb-titkárait, e kér­désben a llehető leghumá­nusabb módon járjanak el. Szeretnénk elkerülni, hogy bárkit is szabadságáról visz- szarendel jenek. Feladatain­kat kisebb létszámmal, igen jelentős többletmunkával oldjuk majd meg. A nép- szavazási előkészületek rész­letes feladatait, időpontjait a helyi tanács vb-titkárai- val munkamegbeszélésen is­mertettük. Bár több végre­hajtási jogszabály hivatalo­san ma sem jelent meg, a Belügyminisztérium Válasz­tási Irodája minden terveze­tet Időben rendelkezésünkre bocsátott. így munkánkat zavartalanul megkezdhet­tük. Július 16-án megala­kultak a választási szervek munkáját segítő szakértői munkacsoportok. — Dolgoznak már a vá­lasztási bizottságok? — A hat parlamenti pár­tot, továbbá az MSZMP il­letékes szervezeteit felkér­tük, delegáljanak tagokat a választási és a szavazat- számláló bizottságokba. Mindkettő részben már meg­történt. Ellenőriztük a vá­lasztási bizottságok válasz­tott tagjainak megbízatását, ahol szükséges volt, ott ta­nácsi testület döntött pót­lásukról. Intézkedtünk, hogy a választói névsor nyilván­tartásának megérkezése előtt is kaphassanak igazolást azok, akik már most elutaz­nák és az ideiglenes lakó­helyükön, tartózkodási he­lyükön kívánnak szavazni. A lakosság jó tájékoztatása ér­dekében haladéktalanul ki­adjuk á központilag készí­tett hirdetményeket. Felhív­tuk a vb-titkárok figyelmét is, hogy a lakóterületen szo­kásos módon és eszközökkel folyamatosan tájékoztassák az embereket a -népszava­zás tudnivalóiról. Erre azért is szükség van. mivel most a választópolgárok nem kap­nak személyre szóló értesí­tést. -Tervezzük a megyei sajtóban mindenki számára érthető tájékoztató megjele­nését legalább három alka­lommal. A népszavazás a már korábban kialakított szavazókörökben történik, függetlenül attól, hogy ezek egy része a nyári karban­tartás alatt álló oktatási in­tézményben van. így is elő­segíthetjük a népszavazás érvényességét, sikerét. Az értesítések hiánya sem okoz­hat fennakadást. — Melyek a legközelebbi napok feladatai? — Elsősorban a népszava­zás nyomtatványait, a tájé­koztató anyagokat, a válasz­tások nyilvántartását kell eljuttatnunk az érintettek­hez. A választók nyilvántar­tásában át kell vezetni a változásokat, és folyamatos féladat az igazolások kiadá­sa, melyet csak személyesen lehet átvenni. A választási bizottságok soron követke­ző ülésükön megválasztják, vagy megerősítik az elnö­köt. A szavazatösszesítés módját az információs kap­csolatokat a megyei tanács vb-titkára szabályozza majd. Az előkészületek megtörtén­tek, az összesítés a hét egyéni országgyűlési válasz­tókerület székhelyén számí­tógéppel történik (ezek ál­landó kapcsolatot tartanak a megyei tanácsi számítógép- központtal). Továbbra is fo­lyamatosan tájékoztatjuk az embereket és segítjük a túl­terhelt tanácsi apparátust. P. J. Megegyeztek a kormányzó pártok a földkérdést rendező törvénytervezet elveiben Megegyeztek a kormányzó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező törvény- tervezet elveiben. A budai Agro Hotelben, a Hanns Seidel-alapítvány támogatá­sával rendezett háromnapos tanácskozás vasárnapi zárt ülése után Zsíros Géza, a független kisgazdapárt par­lamenti képviselője nyilat­kozott erről az MTI munka­társának. A pártok képviselői abból indultak ki, ami összeköti őket, s így sikerült a, rész­letkérdésekben is közös ál­láspontot elfogadni. így el­vileg augusztus 20-ig elfo­gadható a törvény —' mon­dotta —, aminek jelképes ereje is lenne. A föld csak azoknak, illetve azok örökö­seinek jár majd ingyen, aki­ké volt a törvénysértő elvé­tel előtt. Az ország mező- gazdasági termelésének fo­lyamatossága miatt maximá­lisan figyelembe vették a tárgyaló felek a földet ma is művelő, falun élő tsz-ta- gok és állami gazdasági dol­gozók érdekeit. Racionális sorrend szükséges a föld- igénylések teljesítésénél — hangsúlyozta Zsíros Géza. Először azok kapják meg a földet, akik azonnal műve­lésbe is veszik, tehát a fa­lun élő tsz- és állami gazda­sági dolgozók. Akiktől el­vették korábbi földtulajdo­nukat, azok ingyen nyerhe­tik vissza, mások viszont e körből kedvezményes össze­gért juthatnának földhöz. Az ebből nyert bevételből cél­szerű lenne kártalanítási Vagy földvédelmi alapot ké­pezni. Személyes becslésem szerint — mondotta — a si­lányabb földön 20-30 ezer fo­rintért, a jobb termőföldön 40-80 ezer forintért juthat­nának hozzá a gazdák egy- egy hektárhoz. Ezeket a föl­deket a magántulajdonon alapuló, önkéntes szövetség­be tömörülve, együttesen művelhetnék meg a csalá­dok. így már szántóföldi növénytermelésnél is rentá­bilissá válhat a gazdálkodás. Nagy előny, hogy ezek a kis szövetségek jóval rugalma­sabban alkalmazkodhatnak a bel- és külföldi piachoz, mint a tsz-ek, vagy az álla­mi gazdaságok. Arra az ész­revételre, hogy a haszonbér­letbe kiadott földtulajdonok bérleti költségei megdrágít­ják a termelést, növelik a mezőgazdasági termékek árát, kifejtette, hogy végre a mezőgazdasági termékek ön­költségszámításánál helyére kerül a föld használati érté­ke. Hangsúlyozta, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok indokolatlanul nagy bürok­ráciájának leépítésével sok­szorta több pénz takarítható meg, mint amennyivel ez a haszonbérleti díj drágítja a termelést. Zsíros Géza, aki részt vett a tanácskozáson elhangzot­takat összesítő és a megália- podás-tevezetet kidolgozó 9- tagú bizottság munkájában, elmondta, hogy a megegye­zésről részletesen hétfőn, a Parlamentben tájékoztatják az újságírókat és a közvéle­ményt. A gyomaendrődi művelődési ház vasárnap hetedik alkalom­mal rendezte meg juliálisát, amely a hagyományokhoz híven egész napos műsorral, régi vásári hangulattal várta a pi­henni és szórakozni vágyókat, a Körös-parti szabadstrandra. Volt itt karatebemutató, amatőr színjátszók éladása, divat- bemutató és véghetetlen lubickolás a hűs vízben Fotó: Gál Edit Kedvezi! a külkereskedelmi mérleg A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak gyorsjelentése szerint az év első felében tovább növekedett a nem rubelel­számolású kivitel, a rubel­export azonban a tervezett­nél kisebb mértékben csök­kent Az év első felében a tő­kés export megközelítette a 3 milliárd dollár értéket ami 17 százalékkal, 440 mil­lió dollárral több, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. Az export minden cikkcsoportban jelentősen növekedett: az összkivitel 27 százalékát kitevő élelmiszer- ipari kivitelben például 163 millió dollár többlet kelet­kezett. A 44 százalékos rész­arányt képviselő anyagok és alkatrészek exportjának dol­lárnövekménye 94 millió dollárt tett ki. A tőkés import az év első felében a tavalyihoz képest 1,3 százalékkal növekedett, értéke 2,4 milliárd dollárt tett ki. A behozatal 54 szá­zaléka az anyagok és alkat­részek importjából adódott, ám ez így is 163 millió dol­lárral kevesebb volt, minta múlt évben. A gépbehozatal értéke viszont 126 millió dol­lárral növekedett, míg a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek behozatala szintén csökkent a múlt évi­hez képest. A kondorosi művelődési házban Závogyán Magdolna virág­kötő vezetésével nemrégiben általános iskolásoknak szer­veztek egyhetes virágkötő tanfolyamot. Ez idő alatt a gye­rekek megtanulták a száraz- és élővirág-kötészetet, csokrok és asztali díszek készítését. Az alkotásokat szombaton és vasárnap a kondorosi művelődési házban tekinthették meg az érdeklődők Fotó: Gát Edit A Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetői 35 egyház képviselőivel a napokban egyeztető megbeszé­lést tartottak a vallásoktatásról, s — miként a sajtó hí­rül adta — némiképp módosítottak a korábbi elképze­léseken. Ezen újabb egyeztetés hátteréről, valamint a hitoktatás bevezetésének további részleteiről érdeklő­dött az MTI munkatársa Lukáts Miklóstól, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárá­tól. Lukáts Miklós elmondta, hogy Harmati Bélával, az evangélikus egyház püspök­elnökével folytatott megbe­szélésük óta széles körű tár­sadalmi vita indult fneg, amelyek során számos újabb szempont merült fel a hit­oktatással kap>csolatosan. Minthogy a püspök-elnök akkori eszmecseréjükön hat egyházat képviselt, s arra is felmerült az igény, hogy va­lamennyi egyházzal konzul­tálva találjanak mindenkit kielégítő megoldást; össze­hívták a 35 bejegyzett egy­ház képviselőit, s a 23 meg- 1 jelenttel tekintették át is­mét a ’ hitoktatással össze­függő kérdéseket. — Az egyeztetés alkalmá­val módosítottunk a hitok­tatók dotálásának eredeti tervén — közölte az. állam­titkár. — Eredetileg úgy foglaltunk állást, hogy a hitoktatókat az iskola fizes­se. Ez ellenérzéseket keltett a p>edagógusokban: úgy érez­ték, mindez saját bérkeretük terhére történne, így hátrá­nyosabb helyzetbe kerülné­nek. Elfogadtuk az érvet, de továbbra is úgy ítéltük meg, hogy a hitoktatókat díjazni kell. Ezért végül olyan meg­oldásra gondoltunk, hogy a központi keretből vagy az iskola, vagy az egyház kap­jon bizonyos külön keretet a hitoktatók számára. — Jóllehet, a minisztéri­um először azt szorgalmaz­ta, hogy a hitoktató legyen tagja a tantestületnek, vál­tozás történt e kérdésben is. Beláttuk ugyanis, hogy a ki­sebb települések lelkészei nem vállalhatják azokat a követelményeket, amelyeket az érvényes rendelet szerint (Folytatás a 3. oldalon) Ne az iskolák, hanem az egyházak szervezzék meg a hitoktatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom