Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-18 / 167. szám

1990. július 18., szerda MSB] Antall József Brüsszelben 2+4 tanácskozás Az Európai Közösséggel való kapcsolatok álltak An­tall József keddi brüsszeli tárgyalásainak középpontjá­ban. A miniszterelnök prog­ramja zsúfoltra alakult. Reg­gel fél tízkor érkezett a kö­zösség tizenkét országában választott Európa Parla­ment brüsszeli központjába, ahol először Enrique Baron Crespóval, a parlament el­nökével folytatott megbeszé­lést, majd a különböző par­lamenti csoportok vezetői­vel, kiemelkedő személyisé­geivel találkozott. A legfontosabb megbeszé­lésre az Európai Közösség Bizottságának épületében, a Berlaymont-palotában került sor. Itt Jacques Delors, a bizottság elnöke fogadta hi­vatalában a magyar kor­mányfőt. Délután Antall udvarias- sági látogatást tett a laeke- ni királyi palotában Baldvin belga királynál, majd Mar­tens miniszterelnökkel talál­kozott a közeli stuyvenbergi kastélyban (mindketten nemrég jártak, külön-külön, Magyarországon). Ezt követ­te a Nemzetközi Sajtóklub­ban rendezett sajtóértekez­let. Este Kis Tibor ideigle­nes ügyvivő adott fogadást a magyar nagykövetségen Antall József és kísérete tiszteletére. Az Európai Parlamenten Antall József kifejtette: Ma­gyarország arra törekszik, hogy 1992-ig társulási meg­állapodást kössön az Euró­pai Közösségekkel, és 1995- öt követően eséllyel pályáz- gon a teljes jogú tagságra — jelentette ki kedden Brüsz- szelben Antall József A miniszterelnök kijelen­tette: Magyarország a jelen történelmi korszakban is mindent el fog követni an­nak érdekében, hogy csatla­kozhasson az integrálódó Európához. Magyarországnak megvan az esélye a gazdasá­gi válságból történő kilába­lásra. Történelmi kísérletnek nevezte az állami tulajdon arányának 30 százalékos ré­szesedésre irányuló leépíté­sét. Szólt arról is, hogy meg­újításra van szükség az ál­lami iparvállalatok vezetői posztjain. Hans-Dietrich . Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter kedden megerősítette: az egyesített Németország' kész lesz megfelelő formában Szerződéses úton garantálni Lengyelország nyugati ál­lamhatárát. Genscher ezt a 2 + 4, a két Németország és a második világháború­ban győztes négy állam kül­ügyminisztereinek keddi pá­rizsi tanácskozása ülésén mondotta el. Felszólalásának szövegét — ellentétben más küldöttségekkel — a hely­színen kiosztották az újság­íróknak. A bonni külügymi­niszter aláhúzta: a fiémet nép csupán egységet akar, az új Németországnak sen­kivel szemben sem lesznek követelései és békében akar együtt élni valamennyi szomszédjával. A lengyel delegáció meg­erősítette: nem kívánnak akadályokat gördíteni a né­met egyesítés elé azzal, hogy még annak megvaló­sulása előtt kívánnák meg­kötni a szerződést a hatá­rokról, de ragaszkodnak ah­hoz, hogy a különböző né­met alkotmányos előírások­ból töröljenek minden olyan vonatkozást, amely az 1937. évi határokra utal. A lengyel külügyntiniszter elmondotta: Varsó két szer­ződést kíván kötni az egye­sített Németországgal. Az első kifejezetten a határkér­désre vonatkoznék, s azt rögzítené, hogy az egyesített Németország elismeri és véglegesnek tekinti Lengyel- ország jelenlegi nyugati ha­tárát. A második, átfogóbb szerződés a két ország kö­zötti jószomszédi viszony és a barátság szerződése lenne, ennek gyakorlati megvalósí­tását rögzítené. Mindkét szerződés előkészítése már most megkezdődhet, azok az egyesülés megvalósulása ytán kerülnének aláírásra. A miniszter egyébként pozití­vumnak minősítette, hogy a jelenlegi két német állam törvényhozása egyaránt nyi­latkozatban rögzítette alap­elvként: véglegesnek tekinti a lengyel határt. Leszögezte azonban, hogy ezt nemzet­közi jogi érvényű szerződés­sel kell megfelelő formában rögzíteni. 0 Kohl—Gorbacsov-megállapodás után: nincs legyőzött Európa II. világháború utáni korszakát zárta le hét­főn a Kaukázusban Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl. Immáron elhárult valameny- nyi, a német egység előtt álló akadály, s Gorbacsov — minthogy nem is tehetett mást, s talán nem is akart mást tenni — elfogadta az új Németország NATO-tag- ságát is. A két héttel ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tartott szovjet engedmény nem kis részt Kohl és Gen­scher elévülhetetlen érdeme. Bonn (és szövetségesei) rendkívül szívós és kitartó munkával érték el, hogy Moszkva előbb magának a német újraegyesítésnek a gondolatával barátkozzon meg, majd pedig,_ hogy be­leegyezzen az ország NATO- tagságába is. Igaz, tavaly nyáron Bonnban maga Gor­bacsov mondta a berlini fal­ról: „semmi sem örök a nap alatt”. ' Nyilvánvaló, hogy a politi­kai érvek mellett a szovjet elnökre nagy hatással lehe­tett az NSZK gazdasági se­gítő szándéka is, amelynek első konkrét megnyilvánulá­sa a közelmúltban folyósí­tott ötmilliárd márkás hitel volt. A komoly működési za­varokkal küszködő szovjet gazdaság egyszerűen nem mondhat le a német tőkérőt, s ez ugyancsak nagy súllyal eshetett latba az utolsó szó kimondásánál. Kohlnak és Genschernek mindezzel együtt nagy sze­rencséje is volt. Főként azért, mert a kaukázusi ta­lálkozóra már az SZKP kongresszusa után került sor. Azután a kongresszus után, amely nem várt mér­tékben szilárdította meg Gorbacsov pozícióit. A német kérdés megoldá­sának utolsó fázisában dön­tő szerepet játszhatott az a tény, hogy Gorbacsov a ha­talmat — és ezáltal a döntés jogát is — saját kezében összpontosítva, a konzervatív és radikális szélsőségektől megszabadulva került ki a helyenként drámai hangvé­telű kongresszusi csatározá­sokból. Sikerült teljesen ki­szorítani a hatalomból azt a Jegor Ligacsovot, aki az utolsó percig Honeoker rend­szere mellett állt, s aki a német egység, a német NA- TO-tagsáe legkövetkezete­sebb ellenfelének számított. Nem lehet persze azt vár­ni, hogy a lépés egyöntetű helyeslésre találna a Szov­jetunióban. A konzervatívok, a tábornoki karral az élen, nyilván nem fogják szó nél­kül hagyni, hogy Gorbacsov a szovjet álláspontot később beváltható német ígéretekre cserélte el. Mellesleg, ezt nem lesz könnyű megmagya­rázni az egyszerű emberek­nek sem, akiknek fél évszá­zad után rá kell döbbenni­ük: nincs testvéri NDK, és nem létezik már „legyőzött Németország” sem. Berlinben továbbra Is működik nagykövetségünk A magyar kormány nem zárta be berlini nagykövet­ségét — mondta Herman Já­nos kedden. A Külügymi­nisztérium szóvivője cáfolta az EFE hírügynökség július 16-i jelentését. A spanyol hírügynökség szerint a ma­gyar kormány az egységes német kormány megalakulá­sáig tartó átmeneti «időszak­ra bezárná berlini nagykö­vetségét, és bonni képvisele­tét bízná meg érdekeinek képviseletével. Herman Já­nos hangsúlyozta, hogy a Magyar Köztársaság berlini nagykövetsége az NDK kor­mányához van akkreditálva, és az egységes német kor­mány megalakulásáig e mi­nőségében folytatja tevé­kenységét. Horváth István bonni misszióvezetőt a ma­gyar kormány berlini nagy­követként • is akkreditálja, ám ez a berlini képviselet jogállását nem érinti. SZAMUK Kelenföld Kft. Budapest. 112. Pf.: 146. 1518 és a HUNORG Kft. Békéscsaba, Szigligeti u. 6., 5600 EGYÜTTMŰKÖDVE SZIVES FIGYELMÉBE AJÁNLJA számítástechnikai szakmai oklevelet nyújtó tanfolyamait — információrendszer-programozó — információrendszer-szervező — számítógép-programozó. A tanfolyamok Békéscsabán indulnak. Jelentkezni lehet: 1990. augusztus 1-jéig. Személyesen vagy telefonon 9—15 óra között, HUNORG KFT., Békéscsaba, Szigligeti u. 6. 5600. Telefon: (66) 21-455 71-es mellék. Telefax: (66) 22-373. szAmpnn A KSH—SZtlV Békéscsabai Számítóközpontja korszerű helyi hálózati információs rendszerek fejlesztéséhez FELVÉTELRE KERES — gyakorlott, mikroszámítógépes fejlesztésben jártas rendszerszervezőket és programozókat — szoftverek terjesztése, értékesítése iránt érdeklődő számítástechnikai és számviteli képzettségű munkatársakat. A munkakörökről az anyagi ösztönzésről felvilágosítást ad: Duray Miklós igazgató, Oláh József szervezési-programozási ov. Személyesen: KSH—SZÜV Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. Telefonon: (66) 21-155. UTANFUTÖ-KÖLCSÖNZÉS A LEGKEDVEZŐBB ÁRON. 300 kg teherbírású /500 kg teherbírású 1 napra 200,— Ft 300,— Ft 1 hétre 1 000,— Ft 1 500,— Ft 1 hónapra 3 500,— Ft 5 000,— Ft Az árak az ÁFÁ-t is tartalmazzák. TOVÁBBI AJÁNLATUNK: — személygépkocsik és Barkas mikrobuszok bérelhetők. , vei« Gyulai Autójavító Vállalat, ’ t GYULA, l a Mártírok útja 9. Telefon: 62-887. Lódít a miniszterelnök — Ml hír Bukarestben? — teszik fel az első kérdést, ahogy túljut az ember a haltáron. — Semmi különös, csak lódít a miniszterelnök. Felkapja ilyenkor a fejét a kérdező, s kíváncsian vár­ja, példázzam is az állítást. Mert azért ezt csak úgy el­hinni nem lehet. A minap tüntetést szerveztek a diákok. Gyolcsfehér ingben, blúzban járták végig a román főváros főutcáit, kérve, követelve, hogy engedjék szabadon a diákliga el­nökét, Marian Munteanut. Az egyetemisták vezérét a bá­nyászok akarták még a múlt hónapban „jobb belátásra bírni”. Furkósbottal, fejszenyéllel. Ügy helybenhagyták, hogy kórházba kellett szállítani, de a „megátalkodott” fiatalember a betegágyban is csak azt hajtogatta: „valódi demokráciát akar, nem neokommunizmust”. És konokul állította, hogy ő nem fasiszta, nem szélsőséges, nem ő szervezte a román tévé épülete elleni támadást június 13-án. Nem hihettek neki, vagy csak egyszerűen féltek tőle, mert alighogy jobban lett, a rabkórházba szállították át. Most is itt várja a teljes felépülést, és a perének kezdetét. Mert pert akasztottak a nyakába. Az új bel­ügyminiszter, D. Ursu szerint azért, mert ő volt a június közepi bukaresti események egyik szervezője. Egy bel­ügyminiszternek ezt csak kell tudnia. Főleg, ha sajtótá­jékoztatón is beszél róla. Időközben a miniszterelnök is összehívta az újságírókat. „Petre Roman úr! A diákvezér nem szervezhetett semmit, hiszen kora hajnaltól délig a rendőrségen volt, ott „beszélgettek” vele — jelentette ki több újdondász. „Marian Munteanu más ügyekért áll majd bíróság elé” — válaszolta a kormányfő. Az ügyész­ség most keresheti a „más ügyekre” a vádpontokat. Más. Kormányprogramot olvas fel a román vezetés első embere. „Jövőbeni intézkedéseink nem érintik majd a nép életszínvonalát” — jelenti ki magabiztosan. A kor­mány tagjai e szavára bólogatnak. Nem telik el három nap és még tintaszagú határozat mondja ki, hogy meg­drágul a benzin, a papír és az ásványvíz ára. (Az indo­kolás is érdekes: Romániában mindezek Olcsóbba kerül­nek, mint a környező országokban, tehát drágítani kell (?!). A miniszterelnök szavait komolyan véve azt mondhatjuk, hogy ez az áremelés vagy jótékony hatással lesz (!) az életszínvonalra, vagy pedig Roman úr a kor­mányprogram olvasásakor beszélt mellé. Más. A sztrájkok és béremelések hat hónapos felfüg­gesztését kérte a parlament előtt szónokló Petre Roman. Egy napra' rá törvényként említi ezt a javaslatát, s rö­viddel ezután az egyik sajtóértekezletén pedig arról szó­nokolt, hogy- a nagy szakszervezeti konföderációk (három ilyen található Romániában) beleegyeztek a fél évi mo­ratóriumba. Maguk a szakszervezeti vezetők csodálkoztak kijelentésén a leginkább, hiszen e nyilatkozat elhangzása előtt egy órával még éppen azt bizonygatták az ország­nak, hogy velük is meg kellett volna tárgyalnia a nép­gazdaság ügyeit, a vezetőknek ezt a javaslatot, s ha már nem tették előbb, legalább üljenek asztalhoz utóbb. An­nál is inkább ajánlatos lenne ez, mert nem egy város­ban, vállalatnál — moratórium ide. moratórium oda — jelenleg is sztrájkolnak. Erről azonban a miniszterelnök nem óhajt tudomást venni. Egyszerűbb volt egy valótlan mondatot odavetni... Mi hír hát Bukarestben? Jelenleg csend van. Súlyos csend, amikor arra is lehet gondolni, hogy újból megjelennek a bányászok. Mondjuk, mert megunják a sok mellébeszélést és az életnívó drágí­tásokkal való „emelését”. A román főváros felé az utat már úgyis ismerik. Román Győző, Romániai Magyar Szó A MEZÖKOVACSHAZA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ BAROMFIFELDOLGOZÓ GYÁRA vállalkozókat keres májlibatömésre új, kedvező feltételekkel! Érdeklődni lehet: mindennap 8—15 óra között. Dr, Albert Gábriel, Mezőkovácsháza, áfész, központi iroda. Telefon: (69) 11-455/58-as mellék. Cseman András felvásárló, Nagykopáncs, italbolt. Telefon: Nagykopáncs 7 (délután). ( • Mezei Gábor felvásárló, Mezőkovácsháza, Árpád u. 153. Telefon: (69) 11-813 (délután).

Next

/
Oldalképek
Tartalom