Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-18 / 167. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT Megörökölt kényszerpályák vagy valami más? Hz Országgyűlés elfogadta a költségvetés végrehajtásáról szélé törvényjavaslatot fi! Az Országgyűlés kedden a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A témá­hoz kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot is beterjesztett a tervezettet' lényegesen meg­haladó költségvetési hiány fi­nanszírozására. Rabár Ferenc pénzügymi­niszter ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy a múlt évi nagymértékű hiány fedeze­téhez nem lehet előteremteni a szükséges pénz újabb kincstárjegyek és államköt­vények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatko­zik: az államháztartás hosz- szú lejáratú magyar nemzeti banild hiteleket vesz fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyűlésnek. A múlt évi költségvetéssel kap­csolatban a pénzügyminisz­ter hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított gazdaság nyomait. Tanulsá­gai idén is megfontoiandók, ám a helyzet jelentős mér­tékben megváltozott. Folya­matban van ugyanis az ál­lamháztartási reform, amely nagymértékben átalakítja a költségvetés szerepét, és re­mélhetően megszűnnek azok a gondok, amelyek az el­múlt években egyre inkább lehetetlenné tették az állam- háztartás finanszírozását. Szót kért Hagelmayer Ist­ván, az Állami Számvevő- szék elnöke is. Kifejtette: a számvevőszék a múlt évi költségvetés összeállítását megfelelőnek tartja, felül­vizsgálata során azonban több megállapítást is tett, majd Hagelmayer István egy figyelemre méltó javaslatot is megfogalmazott. Az ál­lamháztartás hiánya szerinte már eléri az 1300 milliárd forintot. Elképzelhető egy olyan lehetőség, hogy a kor­mány a deficit egy részét az állami vállalatokhoz telepí­tené. Amennyiben ezeket a cégeket privatizálják, úgy az eladás során sor kerülhet a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott kölcsönök törleszté­sére is. Ez hosszú távon elő­segítené a nagymértékű ál­lamadósság leépítését. Matyi László, a Parlament Költségvetési, Adó- és Pénz­ügyi Bizottságának előadója szintén arról számolhatott be, hogy a benyújtott jelen­tést elfogadhatónak tartják. (Folytatás a 3. oldalon) „Legyőzöm a félelmemet” , . Plakát Sütő András hazatért Marosvásárhelyre már van— — Nem lehet bort inni és vizet prédikálni — mondta mintegy a visszatérés erköl­csi parancsának magyaráza­taként Sütő András erdélyi magyar író, aki több hóna­pos gyógykezelés után ked­den hazautazott Marosvásár­helyre. Természetesen félek — mondta a határállomáson egybegyűlt újságíróknak, majd* hozzátette: de nem ez a lényeges, hanem az, hogy az ember le tudja győzni a félelmet. Sütő András kedden dél­előtt 9 óra előtt néhány perccel — feleségével és Ke­leti György ezredes, a Hon­— A magyar ételek közül a töltött káposztát szeretem a legjobban — szólalt meg Ajato, a tízéves japán kis­fiú kifogástalan magyarság­gal. Szedett is magának a tálból, majd japánul fordult a mellette ülő Jo úrhoz és Taziiko asszonyhoz, és el­mondta nekik, hogy a falon lévő oklevelek mind a kon­dor ősi Rózsa Pávakör nyere­ményed. Ok rendeztek egy védelmi Minisztérium szó­vivője társaságában — Ar- tándnál lépte át a magyar-r- román határt. Előzőleg ki­fejtette: elsősorban írói mun­káját szeretné folytatni; mondandójának pedig az lesz a lényege, hogy — amennyiben lehetséges — ott kell maradni az ősi szü­lőföldön. Az MTI debreceni tudósí­tójának érdeklődésére az író elmondta, egyetért Tőkés László nagyváradi püspök­nek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének azzal a felhívá­sával, hogy hívják össze a találkozót a minap a hely­beli téesz kultúrtermében,' melyen e három távol-keleti vendég iß megjelent. A leg­fiatalabb ráadásul látnivaló­én régi, kedves ismerősük... Hogy kerül három japán erre a vacsorára? A törté­netet kicsit messzebbről kell indítani! — 1974-ben alakult Kon­doroson a Rózsa Pávakör, s nem sokkal születésük után szövetség rendkívüli kong­resszusát. Hozzátette: ha a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség marosvásárhe­lyi tagsága nem dönt úgy, hogy fiatalabb, egészsége­sebb, nagyobb munkabírású elnökre van szüksége, akkor továbbra is vállalja a tisz­teletbeli elnöki tisztet. Egészségügyi állapotáról Sütő András elmondta: job­ban van, de nem jól. No­vemberben vagy december­ben valószínűleg újabb mű­tétre vállalkozik majd a bostoni szemsebész. minősítésre mentek, ame­lyen a kórus vezetője, a ver­seny után megkérte az egyik zsűritagot, Benczéné Mező Juditot, a Debreceni Tanító­képző Főiskola docensét, se­gítse őket szakmai tanáccsal a jövőben. Ez a kapcsolat a rendszeres találkozások ré­vén azóta barátsággá, szere­tetté mélyült. (Folytatás a 3. oldalon) A mai napon minden me­gyében megkapták a népsza­vazási tudnivalókat ismerte-, tő plakátokat — válaszolta az MTI kérdésére kedden Mácsay József, a Belügymi­nisztérium Választási Irodá­jának munkatársa. Így ele­get lehet tenni az előírás­nak, hogy július 20-ig min­denki tájékozódhasson a szavazáshoz szükséges tudni­valókról, a szavazóhelyiség címéről. Péntekre készül el a választók névjegyzéke is, a listákat a helyi tanácsok épületében függesztik majd ki. A jegyzékkel kapcsolatos panaszokat július 25-én, 16 óráig lehet jelezni a helyi tanácsok vb-titkárainak. Az észrevételeket ők fogják el­bírálni, de döntésük ellen fellebbezni lehet a bírósá- göh. A tanácsok természete­sen már a névjegyzékek köz­zététele előtt is kiállítják azokat az igazolásokat, ame­lyekkel az állampolgárok a lakóhelyükön kívül szavaz­hatnak. Ezt a dokumentu­mot még a népszavazást megelőző napon, július 28- án is kiadják. A Választási Iroda tisztvi­selője ismertette a helyi vá­lasztási bizottságok összeté­telét is. A jogszabály sze­rint a testületbe három ta­got delegál a helyi tanács, további hármat pedig a nép­szavazás kezdeményezői. Ar­ra is mód van, hogy más politikai pártok tagokat je­löljenek a választási bizott­ságokba. Japán vendégek Kenderesen Egyszer mindenki felett elszállnak az évek. Ki tehet arról, ha magányos és netán szegény is lesz öregkorára? Ezekkel az emberekkel is törődni kell, hátralevő életűkben bizto­sítani az ételt, a tiszta ruhát, és a jő szót. Gyomaendrődön a csorvásihoz hasonló jó példát találtunk arra, hogyan tö­rődnek az idős emberekkel. Erről szóló írásunk lapunk 3. oldalán található. Fotó: Kovács Erzsébet A „Béres-csepp-iigv” folytatódik A Béres-csepp-ügy tárgya­lására került sor kedden délelőtt a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Mint is­meretes, a felperes, Kővári Tamás, az „Egyszemélyes Béres-csepp mozgalmam tör­ténete” című kötet szerzője kártérítési pert indított Szentágothai János, Eckhardt Sándor akadémikusok és Medve László volt egészség- ügyi államtitkár, illetve mi­niszter ellen. Kővári Tamás annak meg­állapítását kérte, hogy az alperesek az 1970-es évek végén felelős beosztásukkal visszaélve, különböző mó­don és mértékben szabotál­ták a Béres-csepp rákellenes használatának kivizsgálását, azt hatástalannak minősítet­ték, illetve meggátolták a kedvező tapasztalatoknak a nagy nyilvánosság tudomá­sára hozását. A bíróság előtt azt állította, magatartásuk­kal megakadályozták édes­apját, hogy megismerje a cseppek gyógyító, illetve fáj­dalomcsökkentő erejét, aki ennek következtében 1986- ban vastagbél-daganat miatt iszonyú szenvedések köze­pette meghalt. A bírói kérdésekre vála­szolva a felperes azt mond­ta, hogy az alperesek — szerint — jogellenes maga­tartására vonatkozó infor­mációkat elsősorban Kósa Ferenc filmjéből szerezte, és ezért kérte is tanúként való megidézését. Az alperesek részéről — Eckhardt Sándor kivételével, akit nem tudtak értesíteni — jogi képviselők vettek részt a tárgyaláson, akik a bíróságtól a kereset elutasí­tását kérték a jogellenes magatartások hiánya miatt Végül is a bíróság az alpe­resek és a tanúk személyes meghallgatása érdekében szeptember 10-re új tárgya­lási napot tűzött ki. Mivel foglalkozik a Kártalanítási Hivatal? A kormány soron követ­kező ülése tárgyalja majd a Kártalanítási Hivatal létre­hozására vonatkozó javasla­tot. Egyes becslések szerint Magyarországon 1945 és 1963 között több mint 1 millió jogsértést követtek el a ha­tóságok. Az eddigi rehabili­tációk nyomán mostanáig máris több mint 150 ezer ember jelentkezett kártérí­tésért különböző államigaz­gatási szerveknél. Az MTI információja szerint a leen­dő hivatal foglalkozna vala­mennyi ilyen üggyel. Az új kormányintézmény azokat az eseteket tartaná különösen fontosnak, . amelyekben az állampolgároknak politikai nézeteik miatt gazdasági hátrányokat kellett elszen­vedniük. A hivatal teljes er­kölcsi — és az ország anya­gi lehetőségeihez _ igazodó anyagi — rehabilitációt fog nyújtani. Az anyagi kártérí­tés természetesen különböző formákat ölthet. Még az idén meg fogják vizsgálni azok­nak az alacsony nyugdíjú embereknek az ügyét, akik hosszú börtönbüntetésük mi­att kerültek nehéz helyzet­be. Az elképzelések szerint az 6 nyugdíjemelésüket a társadalombiztosítási alapból finanszíroznák. A csütörtöki kormánygyű­lés csak a hivatal létreho­zásáról dönt, a további részletek, a költségvetés ki­dolgozása csak ezután kez­dődik majd el. \ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom