Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

1990. június 12., kedd o „Mindegyik év, mindegyik nap szép volt” A Magyar Köztársaság alkotmányáról van szó, nem a „cirokseprő adójáról” Hz ellenzéki pártok jogaik csorbításának minősítették a vita korlátozását a Parlamentben Bizonytalan: mikor tart nyári szünetet a törvényhozás A hatályos alkotmány szerint az Országgyűlés rendes ülésszaka június 15-én, azaz már pénteken véget ér. Az MTI értesülése szerint az ülésszak lezárásáról vagy meghosszabbításáról — azaz az alkotmány ilyen értelmű módosítására vonatkozó javaslatról — döntés még nem született. Viszont a kormány tervezi, hogy sürgősséggel benyújtja javaslatát: hívjanak össze rendkívüli üléssza­kot — erre az alkotmány természetesen lehetőséget ad —, amely július közepéig tartana. A hosszabbítás — bármilyen formában — már csak azért is szükséges, hogy a plenum megalkothassa az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeket, mert ezek nélkül nem lesz le­hetséges a helyhatósági választások megtartása szeptem­berben. Antall József miniszterelnök az MTI munkatársának kérdésére az értesülést sem megerősíteni, sem megcá­folni nem tudta, hangsúlyozva: ismeretes az elmúlt heti, rendkívül zsúfolt programja, amely érthetővé teszi, miért nem volt ideje az ilyen jellegű ügyekben tájé­kozódni. (Folytatás az 1. oldalról) pedig a következő szavakkal búcsúzott elődjétől: — Azt hiszem, könnyű és nehéz dolgom lesz egyszer- ■* re, amikor ennek az iskolá­nak a vezetését átveszem. Könnyű, mert ez a tantestü­let hozzászokott a lendüle­tes, bármikor újítani kész munkához. De egyúttal ne­héz is lesz helytállnom egy ilyen vezetőegyéniség után ... Épp ezért mondom, az isko­la kapui nyitva lesznek előt­ted, Erzsiké, s tanácsaidat mindig szívesen fogadom ... Az ünnepélyes búcsúzta­tást követően néhány szót váltottunk az igazgatónővel. Megkérdeztük, melyik volt az elmúlt egy évtizedes ve­zetői munkájának legszebb A Fesztiválzenekar min­den évben egy koncertet ad a Budapesti Tavaszi Feszti­válon. Tagjai egyébként kü­lönböző zenekarokban ját­szanak, s csak a hangver­senyt megelőző néhány hé­ten próbálnak együtt, a be­mutató után pedig megint- csak mindenki teszi a maga dolgát, a maga helyén. Lehet, hogy egy kicsit túl­zott a párhuzam, de a tar- hosi vonószenekari tábor mintha egy kicsit hasonlí­tana ehhez a fővárosi zene­karhoz. Ide, Tarhosra a me­gye zeneiskolásainak leg­jobb vonósai jönnek el év­ről évre, hogy néhány napig együtt muzsikáljanak, és megtanulják á záróhangver­seny darabjait... A Bókés-Tarhosi Zenei Napok részeként már 15. al­kalommal kerül sor erre a találkozóra. Szervezője, irá- , nyitója, összefogója Fejes Antal, a békési zeneiskola igazgatója. Elmondása sze­rint az idén is körülbelül 45-en jelentkeztek a külön­böző intézményekből. — S hogy miért pont vo­nóstábort szervezünk? — kérdez vissza. — Az együtt zenélés fontos a vonóskép­zés és a zenekari játék szempontjából — mondja. A tábor hagyományos rendjéhez tartozik, hogy vetélkedők, sportversenyek mellett komolyan próbálnak a résztvevők a zárókoncert­esztendeje, legemlékezete­sebb napja. — Őszinte legyek? Mind­egyik év, mindegyik nap szép volt, nincsenek kivéte­lek ... Arra a kérdésre, hogy mit tart egy vezető legfontosabb tulajdonságának, ezt felelte: — Legyen bizalma az em­berekhez, s el tudja látni őket testre szabott felada­tokkal. Végezetül a nyugdíjazást követő terveiről érdeklőd­tünk. — Természetesen tovább­ra is figyelemmel fogom kí­sérni a pedagógia aktuális problémáit — mondta, majd így folytatta: és persze ott az öt unokám, családom. Ve­lük kapcsolatban is van mit pótolnom ... — ria — re, ahol négy művet mutat­nak be. Erre most június 27- én 19 órakor a zenepavilon­ban kerül sor. Ugyancsak rendszeresen vendégeket is fogadnak a gyerekek. Az idén két hege­dűművészt a Zeneakadémiá­ról és egy svájci zongora- művészt. A támogatók közül ki kell emelni az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetét, amelyik az országban össze­sen 20 tábort támogat, s ezek között van a tarhosi is, de feltétlenül említést érde­mel a megyei és a Békési Városi Tanács művelődési osztálya, a Békés-Tarhosi Baráti Kör és a zeneiskola is. — A mezőgazdasági kollé­gium pedig kiváló lehetősé­geket biztosít a próbákhoz — feszi még ehhez hozzá Fejes Antal, majd így foly­tatja: — Mindig sikeres, eredményes ez a néhány na­pos együttlét. S nemcsak azért, mert a gyerekek új műveket tanulnak, gyako­rolnak. A korábbi táborok résztvevői közül sokan el­jönnek újra, akkor is, ami­kor már befejezték tanulmá­nyaikat, és elkerültek a me­gyéből . .. Az ifjú zenebarátok 15. tarhosi vonószenekari tábo­rának megnyitója 1990. jú­nius 19-én lesz 11 óra 30 perckor. k. k. (Folytatás az 1. oldalról) társaság alkotmányának módosításáról van szó, nem pedig a „cirokseprő adójá­ról”. Szóba került az is; a házszabályt, avagy a Ház- bizottság állásfoglalását kell-e, célszerű-e figyelem­be venni a javaslat élfogad­tatása vagy elvetése érdeké­ben. Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általá­nos vitáját korlátozás nél­kül folytatva még négyen kértek és kaptak szót. Ez­után lezárult az alkotmány­módosítás általános vitája. A részletes vitát az illeté­kes bizottságnak a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalását _ követően, várhatóan a következő ülé­sen kezdik meg. Ezt követően rátértek a következő napirendi pont, nevezetesen az Országgyűlés Mentelmi és összeférhetet­lenségi Bizottsága Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggeszté­sének ügyében készített je­lentésének tárgyalására. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalma­zás vétségének elkövetése miatt tettek feljelentést. A büntetőeljárás során a bíró­ság megállapította, hogy Speidl Zoltán 1990. április 8-a óta országgyűlési képvi­selő, ezért mentelmi jogára történő hivatkozására tekin­tettel az eljárást felfüggesz­tette, és felkérte az Ország- gyűlés illetékes bizottságát az ügy kivizsgálására. A Mentelmi és összeférhetet­lenségi Bizottság álláspont­ját Hasznos Miklós ismer­tette a plénum előtt. Mint elmondta: vizsgálatuk során egyértelművé vált, hogy a cselekményt Speidl Zoltán akkor követte el, amikor még sem képviselő, sem képviselőjelölt nem volt, sőt a büntetőeljárás is még jó­val a képviselőválasztások előtt kezdődött. így az ügy­gyei nem hozható kapcsolat­ba a mentelmi jog, fel sem merülhet a zaklatás lehető­sége. A bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy indokolt a mentelmi jog felfüggesz­tése, így a bírósági eljárás lefolytatásának nincs semmi akadálya. A vita során szót kért maga az érintett, Speidl Zoltán, s röviden vázolta az ügy előzményeit, ugyanis ar­ról a képviselők nem kaptak előzetes tájékoztatást. Ezt egyébként Szabad György (MDF) is nehezményezte, mondván, mindenképpen szükség van az ügy ismere­tére, hiszen különben „meg­lódulhat a fantázia”. Speidl Zoltán elmondta: újságíró­ként indítottak ellene eljá­rást annak kapcsán, hogy egjl szabadalmi csalással foglalkozó cikke miatt konf­liktusa támadt a Salgótarjá­ni Ötvözetgyár igazgatójá­val. A vita során némi nézet- eltérés támadt a képviselők között a mentelmi jog idő­beli hatályának értelmezésé­vel kapcsolatban. A mentel­mi bizottság elnöke bejelen­tette, hogy az alkotmánynak ide vonatkozó passzusára hamarosan módosító indít­ványt terjesztenek elő, ugyanis valóban nem eléggé egyértelmű az időbeli ha­tályra vonatkozó kitétel. En­nek ellenére továbbra is 'ki­tartott amellett, hogy a ki­adatásnak nincs törvényes akadálya. Az Országgyűlés végül 155 igen szavazattal, 75 ellenvéleménnyel és 55 tartózkodás mellett elfogad­ta a bizottság határozati ja­vaslatát. Ezt követően a képviselők — vita nélkül — határoztak arról, hogy sürgősséggel tár­gyalják majd a közkegye­lem gyakorlásáról szóló tör­vényjavaslatot. Személyi kérdésben is dönteniük kel­lett a képviselőknek, mivel Balás István (MDF) — meg­szaporodott bizottsági teen­dőire hivatkozva — lemon­dott jegyzői tisztségéről. Szűrös Mátyás emlékez­tette a plénumot, hogy a be­töltendő posztra az MDF képviselőcsoportja tesz ja­vaslatot, s egyúttal bejelen­tette, hogy a frakció jelöltja Horváth József. Az MDF je­löltjét a képviselők titkos szavazással — 266 igen, 8 nem szavazattal — megvá­lasztották az Országgyűlés jegyzőjévé. Bejelentések ismertetésé­vel, a tervezettnél korábban, öt óra után néhány perccel befejezte hétfői munkanap­ját az Országgyűlés. Az el­nöklő Szabad György tájé­koztatta a képviselőket ar­ról, hogjt kedden 10 óra 30 perckor folytatódik az ülés, s napirend szerint a bizott­sági tagsággal kapcsolatos javaslatok megtárgyalására, illetve bizottsági tagok meg­választására kerül sor. Ugyancsak kedden elvégzen­dő feladat a közkegyelemről szóló törvényjavaslat sürgős megvitatása, s ekkor hang­zanak el az interpellációk és a kérdések is. Az elnök be­jelentette, hogy magas ran­gú vendég is megtiszteli a plenáris ülést: a hivatalos látogatásra hazánkba érkező I. Baldvin belga király vár­hatóan beszédet mond az Országházban. Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke a Parla­mentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó indiai parlamenti delegációt, melyet Rabi Ray, az indiai parlament alsőházának elnöke vezet Idén is lesz vonószenekari tábor Tarhoson Tíz év után válás Kaszaperen Ismét önálló a szövetkezet Száz nap türelmet kért az áfész-elnök Kunágotán Falufórum Kunágotán Tíz év után újra lesz ön­álló termelőszövetkezete Ka­szaper községnek — érke­zett a hír tegnap szerkesztő­ségünkbe. A Nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezettől, úgy tűnik, örökre búcsút vettek a kaszaperi lakosú tsz-ta- gok. A decemberben kezdő­dött vállás nehezén, már túl vannak. A hírek szerint megvolt a vagyonosztozko- dás is. A holnap délelőtt sorra kerülő alakuló köz­gyűlésen megválasztják az új szövetkezet új elnökét és tisztségviselőit. Petró Ferenc és Kőszegi János a különválást kezde­ményező tizenkét tagú bi­zottság részéről' elmondta: elnöki posztra két jelölt pályázik, Szaszák György, a Zalka Tsz volt főagronómu- sa és ifj. Megyik Mihály ágazatvezető. A vagyon osz­tozkodást egyébként több mint 5 hónapos közgazdasá­gi elemzőmunka előzte meg. amelyben többek között a Békés Megyei Teszöv szak­emberei is részt vettek. A vagyon induló értékének az egyesülés évét, vagyis az V 1980-as állapotot tekintették. A tízéves „házasság” alatti gyarapodást pedig tagi és dolgozói létszám alapján 70 százalékban Nagybánhegyes, harminc százalékban pedig Kaszaper kapja. Bizonyos létesítményeket viszont, amelyeket eleve nem lehetett megosztani — terményszárító —, a két szö­vetkezet a jövőben közösen üzemeltet. Sikerült megol­dani a tagok és az alkal­mazottak zökkenőmentes, tehát folyamatos foglalkoz­tatását. Kaszaper község elöljárói és a helyi pártok képviselői szintén támogat­ják a szövetkezeti tagságot önállósági törekvésében, ami természetes is, hiszen az el­múlt tíz évben azáltal, hogy szövetkezet nélkül maradt a község, szinte teljesen elve­szítette gazdasági jelentősé­gét, lakosságmegtartó ké­pességét. Csak remélni le­het, hogy az önálló termelő­szövetkezettel a háta mögött a tagság és a község lakos­sága egyaránt bátrabban nézhet a várható változások elé. — rg — Zsúfolásig megtelt Kun­ágotán a művelődési ház nagyterme azon a lakossági fórumon, amelyet a helyi kisgazdapárt és az MDF kezdeményezésére a falu­egyesület vezetősége nemré­giben összehívott. Meghí­vottként. és mondhatnánk, a kérdések sortüzének célpont­jaiként ültek az asztalnál a helyi tanácsi, a tsz, az áfész, az iskola és a közlekedés- biztonság vezetői. A késő estébe nyúló tanácskozáson Egri Józsefnek, a faluegye­sület elnökének igen sok dolga akadt a levezető elnö­ki székben. A kérdésekre adott válaszok alapján volt aki bólintott, de olyan is akadt, aki nemtetszésének jeléül kivonult a teremből. A felmerült kérdések, vé­lemények legtöbbje a falu­ban élő emberek életkörül­ményeivel és munkalehető­ségeivel foglalkozott. Élesen rajzolódott ki például a ma­szek kézbe átadott sütőüzem, a megszüntetés előtt álló baromfi-feldolgozói tevé­kenység vagy a tsz-ben vár­ható bizonytalan munkale­hetőség. (A jelzések alapján mindhárom téma olyan horderejű, amelyre külön visszatér majd szerkesztősé­günk.) Kovács István igaz­gatóhoz az általános iskolai nyelvoktatás és a napközi kapcsán érkezett felvetés. Elhangzott, hogy szeptem­bertől várható változás, ugyanis akkor érkezik egy új nyelvszakos tanár. Egye­lőre fakultatív oktatásként vezetik be a német nyelvet, amelyen körülbelül negyven gyerek vehet részt Egy év múlva kerülhet csak sor a teljes létszámot érintő nyelv- oktatásra, és esetleg az an­gol tanítására is. Tranyánez- ki Dénes, közlekedésbizton­sági szakember is több helyi érdekeltségű kérdést kapott. Érdeklődés mutatkozott az év eleji halálos kimenetelű késelésről, egy közelebbi ga­rázdaságról, valamint a ter­melőszövetkezetben történt sertéslopásokról. A körzeti megbízott minderre kimerí­tő választ adott. A tanács felé irányult kérdések két részre bonthatók; egyrészt a művelődés lehetőségeivel, a művelődési ház átépítésével nem ért egyet a lakosság, másrészt a közműfejlesztés, csatornázás körül vetődtek fel gondok. Varga Imréné tanácselnök­asszony válaszában elmond­ta, hogy mindenki jobban örült volna egy új művelő­dési háznak, és csak a taná­csot hibáztatni egyes beru­házás elmaradásáért nem célszerű, mert fejlesztésre csak annyit lehetett elköl­teni, amennyi! a visszaosz­tásnál megmaradt.^ Vélemé­nye szerint a pénzeszközö­ket mindig úgy csooprtosí- tották. hogy a lakosság igé­nyei (út-, kút-, vízhálózat) előtérbe kerüljenek. A szennyvízelvezetés valós probléma, és megoldásra vár. Azt is megemlítette több felszólaló, hogy a ki­vetett részletek és az ez év­ben még meglevő teho nagy teher a lakosságnak. Nád­házi László vb-titkár rövi- dtn válaszolt arra a szóbe­szédre, miszerint árulja a lakását, és el akar költözni a községből. A válasz egy­értelmű nem volt. A ciroktelep eladásával és használatával kapcsolatban az áfész és a tsz vezetői fel­váltva próbáltak tiszta vizet önteni a pohárba, ami úgy tűnt. a kérdezőket mégsem elégítette ki. Bár az adás­vétel szabályosan történt, ellenben az ottani libatantás irritálja a közvéleményt. Ez azért is igaz, mert a barom­fi termeltetése és a helyi feldolgozása körül sok a megválaszolatlan kérdés. Csáti János áfész-elnök és a baromfiágazat vezető, dr. Szilvási Ferenc a válaszok­ban próbálta megnyugtatni a helyi közvéleményt, ígér­ve, hogy elsősorban a dol­gozók mellett állnak, és tö­rekszenek a munkalehetősé­gek valamilyen biztosításá­ra. Természetesen Kunágo­tán is el kell fogadni a la­kosságnak azt a tényt, hogy a változásokkal a magánvál­lalkozók száma nő, és a munkalehetőségek is ennek megfelelően átalakulnak Befejezésnek is felfogható Csóti János kérése, misze­rint a kormányhoz hason­lóan a gazdaságok nevében száz napot kért, valamint »segítséget, türelmet a válto­zások megnyugtató megélé­séhez. A fórum bezárása után még sokan ott marad­tak egy-egy témát külön is megvitatni. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom