Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám

1990. június 5., kedd o lüNslUJkfiM „Nagykorú” Skoda esete a szén-monoxiddal — Még lányban is szép kor a 18 év — száll ki „nagykorú” Skodájából László Mihály, amikor a környezetvédelmi és közle­kedésbiztonsági napon au­tóját szemrevételezik Bé­késcsabán a Kétegyházi úton. A légszennyezési mé­rések gyorsan kimutatják, hogy az öreg masina a meg­engedettnél igencsak több szén-monoxidot bocsát ki. Bár a helyszínen autószere­lő vár bevetésre készen, ezt a hibát kijavítani ott nem lehet. így a gazda kap egy nyomtatványt, és a beállí­tást 30 napon belül kell el­végeztetnie. Persze az autószerelő sem unatkozik sokáig, mert a következő megállított kocsi világítóberendezésével már akad dolga. A rakoncátlan- kodó irányjelző kap gyorsse­gélyt, ingyen, így a tulajdo­nos a végén még örül is, hogy leállította a rendőr. Priskin László, a Békés Me­gyei Közlekedésfelügyelet forgalmi főelőadója egy óra alatt 14 gépjárműnél végez légszennyezési méréseket, és négynél állapít meg iaz elő­írtnál magasabb szén-mo- noxid-értékeket. — A megyében végzett mérések azt mutatják, hogy az autók egyharmadánál a megengedettnél nagyobb a légszennyezés — mondja a főelőadó. — Tehát az ellen­őrzéseket továbbra is rend­szeresen folytatnunk kell — búcsúzik, és a mérőműszer gumicsövével már' a köz­utak egyik csodájának — egy Trabantnak — a kipufogó­ját „tiszteli meg”. Ny. L. Bojkott Jász-Nagykun-Szolnok me­gye tizenegy országgyűlési képviselője hétfőn bejelen­tette: csatlakoznak a régió­ban megjelenő napilap,^ az Üi Néplap ellen pártjaik ál­tal meghirdetett bojkotthoz. A közös politikai bojkottot az MDF, az SZDSZ, a Füg­getlen Kisgazdapárt és a Fi­desz helyi szervezetei má­jus 14-én határozták el az Axel Springer—Budapest Ki­adói Kft. orgánuma ellen. Véleményük szerint az Űj Néplap születésének körül­ményeiről egyértelműen lát­szik: a lapgazda üzleti- ér­dekei találkoztak a még az MSZMP által kinevezett fő- szerkesztő pozíció- és hata­lomátmentési törekvéseivel. Felfüggesztették a tsz-földek eladását (Folytatás az 1. oldalról) kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított álapjavasilata a hétfői ülés­napon már a Gazdasági, il­letve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igaz­ságügyi Bizottság támogatá­sát is élvezte. Indítvány új néven Szabadabb szövetkezés, nagyobb tulajdonosi jogok Igaz, az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt ülés­szak óta folytatott egyezte­tések eredményeként új cí­met kapott: a földről szóló 1987. évi I. törvény és a ter­melőszövetkezetekkel fog­lalkozó 1967. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javas­latként foglalkozott vele a plénum. Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni legin­kább vagyoni' hatalmának átmentésére. Véleménye sze­rint az Országgyűlés felis, merve e „sötét” törekvése­ket, az elmúlt héten példa­mutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kí­ván vetni az állami tulajdo­nú földek elherdálásának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek for­galmát. E védelmet indítvá­nya szerint a szövetkezeti föl­dekre is ki kell terjeszteni. Amennyiben ugyanis a ter­mőterületék vagyonmentő ügyletek tárgyává válnak, akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, ha­nem legnagyobb nemzeti ér­tékünk is az „eddigi or- szágrontók” spekulációjának áldozata lesze. A képviselő utalt arra. hogy önálló, át­dolgozott indítványát az MDF és az SZDSZ azon kép­viselői ás támogatják, akik előzőleg annak módosítását szorgalmazták. A kisgazdapárti indítvány — mint mondta — kitér ar­ra, hogy az általános for­galmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt földjeiket egyéni használat­ra visszaigényelhessék,' fel­élesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat, ame­lyet eddig a tsz-ek alapsza­bálya korlátozhatott. A ter­melőszövetkezetekben a va­gyonrész és az ingyenes va­gyonjegy kiadásának felté­telét a törvény eddig csak részben szabályozta. Ezért szükséges előírni, hogy a ki­osztásra kerülő vagyonrészt — amelyben nem szerepel­het a termőföld kiadása — a termelőszövetkezetben le­dolgozott évek alapján kell megállapítani. Fontos előírás az is, hogy a „pártállam gi­gantomániája” nyomán lét­rehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag ki­válásával új szövetkezetei alapíthat. A módosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező vagyonfelosztás nem tarto­zik a korlátozó .rendelkezé­sek körébe. Az ilyen ese­tekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. Balás István Beme Zoltán visszakozásáról Képviselő tervez, a kormány végez (?). Deme Zoltán szarvasi képviselő (MDF) tegnap délután visszavonta a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alappal kapcsolatos in­dítványát, mivel arról értesült, hogy már folyamatban van a vizsgálat. Dr. Balás Istvántól, az MDF képviselő- csoportjának titkárától telefonon bővebb információkat kértünk az esetről. — Deme képviselő úr kedden kérdést intéz ez ügy­ben az illetékes miniszterhez, és akkor majd az egész ország hallhatja a pontos intézkedést. — Mondana valamit az indítvány visszavonásának hátteréről is? — Hétfő reggel az MDF-frakció ülést tartott, ahol részletesen megtárgyaltuk a szóban forgó kérdést, és úgy döntöttünk, hogy olyan körülméhyek között, amikor a kormány már lépéseket tett, felesleges erőltetni az in­dítványt. Meg aztán, gondolja meg. végül is nem a mi frakciónk feladata a kormány munkájának nehezítése... <d. 1.) Miért vonult ki a Fidesz-frakciá? — Miért bojkottálta látványos kivonulásával a Fidesz parlamenti csoportja az Országgyűlés demonstratív meg­emlékezését Trianonról? — kérdezte az MTI munka­társa Fodor Gábort, a Fidesz-frafcció tagját. • — Ügy gondoltuk, hogy az ilyen aggasztó precedens­teremtést mindenképpen szóvá kellett tennünk — indo­kolt Fodor Gábor. — A hozzászólásomban is elmondtam, hogy nem maga a téma ellen volt a fideszeseknek ki­fogásuk, hiszen a trianoni döntés egy olyan, valóban tragikus esemény, amivel valamit tényleg kezdenünk kell. Ám azt is mindannyian tudjuk, hogy a Parlament­ben különböző pártok, politikai szervezeték ülnek. Alapvető nézeteik ebben a kérdésben* nyilván meg­egyeznek, s mindannyian szörnyűnek találják ezt a bé­keszerződést. Ugyanakkor részletkérdésekben nyilván­valóan lehetnék különbségek álláspontjukban. A kérdés feltevésének formája az Országgyűlésben viszont gya­korlatilag azt eredményezte, hogy egy valakinek, jelen esetben az Országgyűlés megbízott elnökének az akara­ta érvényesült, függetlenül attól, mit gondolnak a kü­lönböző politikai erők Trianonról. Elképzelhető ugyanis, hogy differenciáltabban gondolkodnak a témáról, más­képpen kívánják kifejezni akaratukat és szándékukat. Szabad György .azonban — immáron többedszer — rá­erőltette akaratát az Országgyűlésre azzal, ahogyan a javaslatot beterjesztette. A Fidesz-frakció tulajdonikép­pen ez ellen az aggasztó jelenség ellen kívánt tiltakozni a kivonulással. Nincs teljes tilalom Földet osztani, vagyont széthordani nem leltet A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem nélkülöző vitában fel­szólaló kormánypárti és el­lenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott ab­ban, hogy a szövetkezeti tör­vény módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásá- nak, a föld felosztásának sür­gős megakadályozására he­lyezte a hangsúlyt, fontos­nak tartva, hogy a módosí­tás nyomán ne álljanak le azok a kedvező folyamatok, melyeknek jeled már érzé­kelhetők. A Fidesz felszóla­lója arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az új földtörvény­re várnak, s félő, hogy an­nak megszületéséig elmarad­nak a fontos beruházások. Vargáné Piros Ildikó füg­getlen képviselő az Agrár- szövetség álláspontját ismer­tetve rámutatott: az önálló indítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetke­zeti gazdaságok önállóságát, a versenysemlegességet, korlátozza a vállalkozás jo­gát, s elriasztja a mezőgaz­daságba befektetni szándé­kozókat. Balogh Gábor (KDNP) a javaslat társada­lombiztosítási összefüggései­ről szólt. A vitának ebben a szaka­szában kért szót Torgyán József (FKGP), aki annak a véleményének adott hangot, hogy már minden lehetséges érv elhangzott a javaslat mellett, illetve ellene, ezért a vita lezárását indítványoz­ta. A képviselők a felvetés jogosságát szavazataikkal erősítették meg. A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal, 27 ellenében, 38 tartózkodással fogadta el. Ezt követően kért szót Deme Zoltán (MDF), s be­jelentette: visszavonja a Nemzeti Gyermek- *és If­júsági Alapítvány felülvizs­gálata ügyében tett indítvá­nyát, mivel információi sze­rint a kormány már meg­kezdte a tisztátalan ügyletek kivizsgálását, és úgy tűnik, a kérdés megnyugtatóan fog zárulni. Döntését az is moti­válta — tette hozzá kissé indignáltan —, hogy meg­előzze az ellenzéki képvise­lők által benyújtandó módo­sító javaslatokat, s ezáltal elkerülje a meddő vitát. Az elnöklő Vörös Vince javaslatot tett arra, hogy az alkotmánymódosítás feletti vitával folytassák a munkát, majd berekesztette a hétfői ülést. Nagykamarás! anzix Mottl Romáa sarkadi kiállítása (folytatás az 1. oldalról) kék egy emlékplakettet, vagy oklevelet, hogy itt vol­tak, részt vettek. Erre ma már nincs keret. Pedig a találkozóra szük­ség van. Erről győz meg a nagyszénásiak vezetője, Ma­gyar Istvánná: — A gyerekeknek kevés fellépési lehetőségük van, az ilyen alkalmakat ki kell használni. Ez a környezet, az esti szalonnasütés, a sá­tor, a csónakázás sokaknak hatalmas élmény. . Játszóház, tollasozás, éj­szakába nyúló beszélgetés, egy kis színpadi szereplés, kötetlen szakmai találkozá­sok, tapasztalatcserék — ilyen a nagykamarási szín- játszó-juniális. Amikor a színpadosok egymás között, egymás szórakoztatására — nem zárva ki persze az ér­deklődőket — játszanak. S hogy akad olyan is, aki nem éppen művészi produk­ciót ad elő a színpadon, aki miután csoportja leszere­pelt, azonnal rohan csóna­kázni, s nem néz meg sen­kit, aki kiabál a színpad közelében, zavarva ezzel a többieket... erre is van né­hány példa persze, de hát a részvételt, a „nézőséget” is meg kell tanulni. S hogy hol? Az ilyen összejövetele­ken. Nagykamaráson csak egy dolog kötelező: a jókedv, a vidámság, a többi meg ... majd Maiakul. S pont azért kell Nagyka­marás, hogy ki is alakuljon. K. K. „Kegyeletvonat” a Don-kanyarhoz Zöld utat kapott, s min­den valószínűség szerint az ősszel útnak indulhat a Don- kanyarba, a 2. magyar had­sereg tragédiájának színhe­lyére az emlékezés, a kegye­let vonata. A Székesfehérvárról in­dult kezdeményezés megva­lósítását mindeddig értetlen­kedés fogadta, és sok huza­vona nehezítette. Május vé­gére azonban — úgy tűnik — elhárultak az akadályok az út megszervezése elől, s lehetségessé válik, hogy azok, akik egykor egymás el­len harcoltak, ne mint ellen­ségek, hanem mint gyászban megenyhült emlékezők talál­kozhassanak. A várhatóan októberben megvalósuló emlékútra ed­dig mintegy 100-120-an je­lentkeztek: szeretteiket gyá­szolók, egykori bajtársak emléke előtt kegyeletüket le­róni kívánók. A kiutazók kopjafát is állítanak majd ia tragikus harcok helyszínén. Űj tárlatra hívta a1 Sar- kadi 1. Sz. Általános Iskola a képzőművészet iránt ér­deklődőket. Pénteken nyílt meg Mottl Román nagyvá­radi grafikus, festőművész kiállítása az iskolagalériá­ban. — Az 1983-as iskolabőví­téssel elég tágassá vált föld­szinti zsibongónk — tájé­koztat Szabó Gyula, az is­kola igazgatója. — Alkal­mas arra, hogy galéria is le­gyen. Kiállítottak nálunk Békés megyei festők, de deb­receni, hódmezővásárhelyi művészek alkotásainak is helyet adtunk már. Mottl Román tárlata a 15., Illyés Imréne’’- iskolánk rajztaná­rának hívására hozta el ké­peit. Mottl Román maga is részt vett tárlata rendezésé­ben, melyről a következőket mondta: — Harmincöt akvarellem- mel szeretném megismertet­ni a sarkadiakat: zömmel tájképek, de van közöttük virágcsendélet és akt is. Bár 1945-ben, Budapesten grafi­kai szakon végeztem, a víz- festészetben találtam meg témáim kifejező eszközét. Színekkel reprodukálom a nagyváradi szecessziót, a vá­rosképet, a Körös-parti há­zakat. Bihari képeimen igyekszem visszaadni — át­tételesen — a táj hangula­tát, népművészetét. Mottl Román 33 évig ta­nított a híres nagyváradi festőiskolán. Magyarorszá­gon már többször kiállított, például Martonvásáron és Debrecenben. Sarkadról Nyíregyházára készül. A pénteken nyílt tárlat június 11-éig tekinthető meg, na­ponta 9-től 16 óráig, az is­kolagalériában. A nagyszénásiak csoportja Arany János Fülemile című mű­vével mutatkozott be Fotó: Gál Edit Az okmányok ellenőrzése elöl, szén-monoxid-mérés hátul / Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom