Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-14 / 138. szám
1990. június 14., csütörtök Az eleki iskola kissé szomorú látvány Fesztivál a gyerekekért: értük semmi sem drága Kis létszám, nemzetiségi nyelvoktatás: dupla hátrány(?) Még egy, matematikában kevésbé járatos elmének sem túl nehéz feladat kiszámolni, mennyi hatvanötször négyezer-egyszáznyolcvan. Pontosan kétszázhetvenegy- ezer-hétszáz. összesen ennyi forint központi. támogatást kap az új normatív finanszírozási rendszerben, hatvanöt kisdiákja után az eleki román tanítási nyelvű általános iskola. A korábbi tanulócsoportok — azaz osztályok — után járó támogatási formát az idei tanévtől váltotta fel ez a módszer; hátrányos helyzetbe hozva azokat az intézményeket, ahol kisebb az osztálylétszám. Nem is gondolná az ember, hogy a legkorszerűbb pedagógiai, módszertani kiadványokban olyannyira és annyiszor ideális foglalkozási keretként emlegetett kiscsoport milyen keveset él, ha „forintosítjuk”. — A kis létszámnak nemcsak a normatív rendszer miatt vannak hátulütői — mondta egy kis kitérőben Mészáros János, az iskola igazgatóhelyettese. — A héttíz fős osztályban az egykét jó tanuló nem jelent például elég húzóerőt... Azért utaztunk Elekre és épp’ ebbe az iskolába, hogy az új, sokat vitatott szabályozási rendszef ürügyén gondjaikról, bajaikról kérdezzük az ottani pedagógusokat. Amit elmondtak, amit láttunk, tapasztaltunk egyedi és általános is, de mindenképp szót érdemel. Kezdhetnénk a jellemzést számokkal. Manapság különben is divatos ebben az értékorientált világban mindent a lehető legpontosabban kiadással, bevétellel kifejezni. Mégis tekintsünk el ettől, és nézzük a tényeket, • mert azok beszédesebbek a puszta számoknál. Az elcsendesedett kis eleki iskola önmagában is szomorú látvány egy kicsit. Az osztályok már üresek, a táblákon ott a felirat, minden teremben más, román—magyar nyelven vegyesen: Vakáció, búcsúzunk tőletek ... A földön virágszirmok: a ballagás nyomai. Az épületet előkészítik a festésre, már lekerült a falról néhány ábra, térkép, táblázat. Ezt a melankolikus hangulatot csak az zavarja meg, amikor a sarokban álló mosdótálra, illetve a másik oldalon lévő olajkályhára téved a révedező tekintet. Ilyet ma már nem sok helyen látni... — Ez a mi egyik nevezetességünk — említette az igazgatóhelyettes. — Az egyetlen iskola vagyunk Eleken, ahol még így fűtünk. Borzasztóan drága. Viszont nem kaptuk meg a megyei hitelt a központi fűtés bevezetéséhez. Az emeleten és földszinten található egy-egy kézmosó, a termekben mosdótál. Három vécé az udvaron. Egyébként előttünk megy el a szennyvízcsatorna, csak rá kellene kötni. Ez is tervben volt, de a munkák egy éve leálltak. Nincs rá pénz. — Hogy milyen beruházásra jut, mire nem, az ilyen kistelepüléseken a helyi tanács jóindulatán múlik — •mondta Petrucza Tivadar, az iskolaigazgató. Vele és kollégájával a tanári szobában beszélgettünk. — Mindig van egy évi kiemelt feladat, a legfontosabb. Eleken több oktatási intézmény is található, s mivel mi kis létszámúak vagyunk, mindig a végére kerülünk a besoroláskor. De mondhatnék többet is. Volt olyan falugyűlés, ahol azt mondta valaki, hogy minek hatvanöt gyereknek külön iskolát f önntartani ? Hamar megkapja azt is az intézményvezető, hogy ha már volt egy „nagyberuházás”, egy ideig hallgasson. Nekünk nemrég lebetonozták az udvart, ötszázezerbe került. Az idén éppen ezért nem is lesz más, csak a festés ... * Költségvetésüket a Ga- mesz kezeli. Az igazgató, miközben a tavalyi számlákat keresi fiókjában, elmondja, hogy ez nem is lenne rossz, ha ... ha például Ezeket a nyelvi táblázatokat az OPI-tól kapták. Hogy tartó- sabb legyen, be akarták kereteztetni őket, de nagy részére, ugyancsak az anyagiak miatt, már csak két léc jutott Csendélet az eleki román iskolában, 1990 nyarán ... Fotó: Gál Edit ő, mint intézményvezető jobban beleláthatna a könyvelésbe. Ha nemcsak évente egyszer, hanem havonta kapna kimutatást, mennyi pénzük van. Mert a megtakarítást ki lehet osztani jutalomként. S hogy miből lehet megtakarítani? A drága fűtésből nem, az biztos. De ha a rövid ideig tartó helyettesítésekért nem vesznek fel pénzt a pedagógusok, hanem egymás között szívességből megcsinálják, képződik bizonyos összeg. Szemléltetőeszközeiket — mint mesélik — még akkor szerezték be, amikor a tanulócsoportos finanszírozás működött. Nem panaszkodnak. Van elég térkép, írásvetítő, magnószalag, lemezjátszó, néhány számítógép is. Némelyik persze már javításra szorulna, de erre megint csak nincs pénz. Két új szerzeményükhöz sem hagyományos úton jutottak. Az énekórákon használatos szintetizátort a román szövetség nekik juttatott pénzéből vették, a videót pedig ajándékba kapták. Ez utóbbihoz azonban kazettát már nem tudnak miből vásárolni. (!) A felsoroltak persze csak az anyagi természetű problémák. De ha már a gondokról esik szó, megemlítik, milyen kevés a beszerezhető román nyelvű gyermekirodalom. Azok a tankönyvek pedig, amelyekből a diákoknak a nyelvet kellene elsajátítani, nem veszik figyelembe, hogy eltérő háttérrel, alapokkal jönnek iskolába a különböző helyeken. Ami Méhkeréken egy elfogadható szint, az itt például nehéz. — Van még valami — mondta Mészáros János. - Én román—földrajz szakos tanár vagyok. Ha azt akarom, hogy a földrajzot jól megtanulják a gyerekek, magyarul kell hogy beszéljek az órán, mert azt jobban értik. De folytatják tovább: kevés a pedagógusuk, már csak néhány család használja az anyanyelvet, sok fiatal, ha elhagyja a nyolcadik osztályt, be is fejezi anyanyelvi tanulmányait. * Mindezek után többféle befejezés is kínálkozna: például az, hogy ezt a sok mindent alig másfél óra alatt mondták el az eleki pedagógusok. Mennyi minden gyűlt volna még össze, ha egy egész napot végigbeszélgetünk? ! Vagy sorolhatnánk idetartozó, velős mondásokat: hogy például nagy úr a szükség; vagy hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, azaz mindennek ki kell fizetni az árát. De ha már ezt mondjuk, szögezzük le: nem lehet, nem szabad nekik, a sokszor hatvanöt,kis-' diáknak fizetni azért, mert „ilyen a helyzet”. Kiss Katalin Sikerkönyvek Szárszóról Szemesre vezet a balatoni út: a József Attila Múzeumtól Latinovits Zoltán sírjáig a bal oldalon fekvő kis katolikus temetőben. Mert valami különös kényszer feszíti belülről az erre utazót, különös összefüggések irányítják; amilyenek az olvasót a könyvesboltban, hogy feltétlenül megvegye Molnár Gál Péter könyvét. Nem tehet másként, aki olvasta a Ködszurkálót, a felejthetetlen színészkirály esszéit, megrázó önvallomásait, félelmetes erejű elmélkedéseit, születésről, életről, halálról, művészetről, emberségről, boldogságról, Balassiról, Petőfiről, Bagóról. Nem tehet másként, aki színpadon vagy filmen látta Latinovitsot, aki hallotta verset mondani, aki találkozott írásaival, mint hogy rajong érte, csodálja. Ha csak egyetlen műfajban alkot maradandót, már akkor megérdemli az utókor figyelmét (is). A Verset mondók című, tanulmányokból, műsorokból készült válogatás akár műfaj elméleti tankönyvként szolgálhatna, olyan egyedülállóan foglalkozik a vers — „a legszentebb, a legszebb játék” —, a költészet lényegével, erejével, hatásával. Hegyi Béla, Ablonczy László, Kelecsényi László szerkesztésében már jelentek meg értékes kötetek, amelyekben többé vagy kevésbé sikerült a Latinovits-legen- dát ábrázolni, elemezni, feltárni. Molnár Gál Péter ezúttal eddig ismeretlen dokumentumokkal lepi meg a MOLNÁR GÁL PfcTKR kalauzolja olvasóit. Majdnem negyed évszázad múltán is az a hit hatja át az egész könyvet, amely a következő néhány sorban ösz- szegezhető: „Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.” A Szabad Tér Kiadó gondozásában megjelent Bati- novits-könyv fényes-fekete borítója a szemesi temető két hatalmas bazaltkövét juttatja eszembe. Esett az eső, amikor ott jártam, és a fényes-fekete, síkos kövek a vasúti sínekre emlékeztettek ... N. K. 0 „bábosvezér” nyilatkozata egy nagy eseményről Reprezentatív előadásra készül a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes. Bartók Cantata profana című műr vére összeállított koreográfia, Kodály által feldolgozott Kádár Kata és Molnár Anna népballadák után hamarosan színre kerül a Hamupipőke, a Grimm testvérek klasszikus tündérmeséje. Mint Lenkefi Konrád, az együttes művészeti vezetője mondta, koreográfiája ötvözet Prokofjev gyönyörű balettzenéjére, Volkov balétt- libcettójára és a Grimm- mesére. Az együttes június 23-án délelőtt, a Téglla Közösségi Házban mutatja be a régóta csiszolgatott bábelőadást a békéscsabai közönségnek. Nyilvános főpróbán, amely már semmiben sem különbözik majd a Jókai Színház-beli bemutatótól. Ezzel szerepéi ugyanis a Napsugár a IX. Nemzetközi Bábfesztiválon. Hogy miért ígérkezik rendkívülinek a Hamupipőke, - arról Lenkefi Konrád ezt mondta: — A közönség három felvonásos bábtáncoit és bábpantomim játékot láthat, hatvanhárom percbe sűrítve. Hatvankét bábot vonultatunk fel, s lesz olyan jelenet, ahol 18 — a szó szoros értelmében — egyszerre mozdul a színpadon ... Körülbelül négy éweff ezelőtt gondoltam arra, hogy Prokofjev ritkán hallott zenéjét felhasználjam. S mivel repertoárunkon amúgy sem szerepel tündérmese, hozzáfogtam feldolgozásához. Megterveztem, elkészítettem a bábokat, melyek emberi cselekvések imitációjára képesek, formájuk az emberi arányoknak megfelelőek. Ügynevezett wayang, azaz pálcás bábok, felsőtestük. végtagjaik külön-külön mozgathatók. Nem könnyű technika ez, ritkán is alkalmazzák. Nehéz, mert míg a bábos egyik kezével tart, a másikkal bonyolult mozgássort játszik el. — Kérem, mondjon • néhány szót a koreográfiáról! — A zenéből a főtémáit és a történethez szorosan kapcsolódó epizódokat használtam fel. A cselekmény felépítése követi a meséét, de más, hisz itt bábverzióról van szó. Ha a gyerekek a mesebeli azonosságot keresnék. tulajdonképpen csak egy motívumra ismernének rá: mikor a galambok szétválogatják a magvakat... A feldolgozásnál a művészetek együttműködésére helyeztük a hangsúlyt, nem akartuk, hogv akár a látvány, akár a zene uralkodjon. Dinamikus és meglepetésekkel teli előadásra készülünk. A bábok nem beszélnek, cselekedeteik sűrű sorozatával mondják el a történetet. Törekvésünk, hogy hatást váltsunk ki: vidámat, szomorút, mindenféle hangulatot. — • Gondolom, annál is inkább, mert a nemzetközi bábfesztiválon a szakma is megnézni az előadást. — Valóban, egy ilyen fesztivál sokat jelent a bábjátékosoknak. Tájékozódhatunk, hol tart a másik és a különféle felfogásokból tanulságokat vonhatunk le. A békéscsabai rendezvénysorozaton 18 együttes — tíz hazai és nyolc külföldi — vesz részt. Bár hivatalosan a fesztivál nem verseny, itt lesz az UNIMA (Nemzetközi Báb- szövetség) öt tagú Európa Bizottsága, Dieter Brunner elnök úr vezetésével. — Válságba került-e a műfaj? — A bábszínház mindig is igyekezett képviselni az örök értékeket. De most, mikor ennyi a bizonytalanság, nemcsak a gazdaság, az erkölcs területén is — és ez nem kizárólag magyar jelenség —, újra kell gondolni lehetőségeinket. — A megyei művelődési központ kap-e segítséget a fesztivál lebonyolításához? — A minisztériumtól, a megyei, a városi tanácstól és egyetlen vállalattól, a Körös Volántól, amely felajánlotta, hogy helyi járatain ingyen szállítja a résztvevőket. De hallottam olyan véleményeket is, hogy a báb- fesztivál csak arra jó, hogy a markát tartsa. Szerencsére, a támogatók nem így gondolták. A rendezvényt akkor is megtartottuk, mikor árvíz sújtotta a megyét ... És a fesztiválnak valóban mindenek fölött kell állnia, hisz a gyermekekért van. Őket nem érdeklik a nehézségek és nekünk kötelességünk mindent megtenni értük. Ügy érzem, tapasztalom. a bábosoktól nem fordultak el. Kérem is a szülőket. használják ki az alkalmat, és hozzák el gyerekeiket! A bábfesztivál rendezvénysorozata június 26-án térzenével' és szabadtéri bábkészítéssel kezdődik a Jókai Színház előtt. A megnyitó ünnepség a színházban lesz 14 órakor. Az öt nap alatt számos bemutatóban, kiállításban gyönyörködhet a közönség. A záró ünnepséget ismét a Jókai Színházban tartják, június 30-án, 11 órakor. Sz. M. Nyári jegyzet Megyek az utcán, valami vers van bennem, de azt most lehetetlen lenne lejben megírni. Szebb, jobb és egyértelműbb dolog van előttem, égy Ifjú nő háromszögbugyija virít rám a szoknyája alóL Persze, nemcsak a bűvös háromszög érdekes Itt, hanem. laz életörömöt táncoló far, a csípő kecses vonala, és az a misztérium, .ahogyan a .lenge textil túllebeg önmagán. A szoknya az ember legmisztikusabb ruhadarabja. Egyszerre a legsejtelmesebb megerősítés, és a leglégiesebb tagadás. Ez hiányzik Ibelőlem, ez az öntudatlan, kicsit önmagáért való szépség, amit megerősít .a bodros haj, a járás asszonyi bája. Mennyi életörömöt kínál ő csak azzal, hogy létezik. Itt libeg előttem a kicsi nő, s bárha éti is Uyen kellemes, ilyen titokzatos, ilyen érdekfeszítő lehetnék! Vers? Ugyan. Itt valami mindennél fontosabb ring. Maga az .életöröm táncol előttem. Egyet lép, és hármat rezzen rá, s nem is akárhogyan. .Egyet a lépés súlya miatt, ám kettőt azon túl, csak lúgy, a maga kedvére. Finoman, szinte elhalóan. Lám, az én férfiúi barbárságomnak is van érzéke az árnyalatok finomságához, hiszen szívem feldobog, mint egy karámba zárt állat. Igen, ő. Nem kell beszélnem, nem .kell ürügyet keresnem ahhoz, hogy .ő legyen. Van, és aki ezt nem veszi észre, az vak, vagy gyengeelméjű. Igen, ö. Látásom és minden érzékem tulajdonképpen soha nem birtokolható értelme. Maga a gyönyörűség, ami után csak kullogni tudunk kutyamód. Szégyelljem ezt? S ki előtt? — Igen, ő az elemi öröm. Látom, hogy egészen más alkatú nők is felfigyelnek rá. (Hiába van itt bármilyen divat, mert az is csak azt teszi ilyen sejtelmessé, akinek tulajdonképpen nincs is szüksége divatokra, önmagával tüntet ez a kis nő. Itt az emberi szépség megy, s boldog lehet az, aki a nyomába Járhat. A tisztelt olvasó hiába számít leleplezésre, miszerint a démon megszólal, és vége van, miszerint a Jegyzetiró szexuális kalandba bocsátkozik, miszerint a szépség valami szörnyű el- leplezésére szolgál. Az olvasó jobban teszi, ha elmegy sétálni, hátha találkozik vele, vagy legalább a kishúgával. Ebben az írásban nincs történet, csak csoda van. A szépség ragadós. Megborotválkoztam, megfésülködtem. Igaz, vele nem versenyezhetek, de valamit átsugárzott rám is a nyár Iegasz- szonyibb pillanata. Köszönöm. Ez itt az úgynevezett írói jegyzet vége. Dúsa Lajos nyilvánosságot; szerepek, állomások, botrányok, csúcsok és mélypontok között
