Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-14 / 138. szám
NÉPÚJSÁG 1990. június 14., csütörtök Hol a határ? I megyében levfl határátkelőhelyek forgalma, 1990. január—április Az utóbbi időben e lap hasábjain is számos cikk, olvasói levél foglalkozott a megyénk nagyobb településein kialakult „piaci helyzettel”, vagyis a városok, nagyközségek piacain korábban nemigen látott méreteket öltő lakossági kereskedelemmel. A jelnség köz- gazdasági eredői meglehetősen nyilvánvalóak, éppúgy, mint az a tény, hogy a ha- tármentiségnek komoly szerepe van ebben. A megyében lévő határátkelőhelyek (Lökösháza, Gyula, Köte- gyán) forgalmának alakulása egyértelműen alátámasztja az említett tapasztalatokat. Az év első négy hónapjában a megye határátkelő- helyeinek személyforgalma folyamatosan és igen dinamikusan növekedett. A határon országunkba lépő külföldiek száma január—áprilisban együtt meghaladta a 265 ezret, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. A megyében levő határátkelőhelyek személyforgalma Összesen Ebből: Ezen belül: (az összes ki ésbelépő KGST-orbelépések száma) külfölelőző szágokelőző előző év diek, év = ból érkeév == ezer fő = 100% ezer fő 100% zettek 100% aránya, % Január 66,0 134,8 18,8 122,4 85,3 120,7 Február 117,2 193,2 42,1 217,3 92,6 214,0 Március 172,2 221,1 71,4 267,1 95,7 273,9 Április 269,9 325,0 132,8 491,0 97,0 511,6 Január— április 625,3 231,1 265,1 299,5 95,1 309,0 Az adatok egyértelműen mutatják, hogy az említett határátkelőhelyeken hazánkba érkező külföldiek döntő része a környező KGST-országok állampolgára. Számuk előző évihez viszonyított rendkívül nagyarányú (több mint ötszörösére történt) növekedése nyilván összefügg a Romániában végbement változások folytán széles körben megnyílt utazási lehetőségekkel. Ezzel párhuzamosan veszített viszonylagos jelentőségéből a kishatárforga- lom, annak ellenére, hogy e tekintetben is növekedés tapasztalható. Amíg egy évvel ezelőtt a határforgalom több mint egytizede, addig 1990. január—áprilisában 7,1%-a történt kishatárforgalmi okmánnyal. A határátkelőhelyek személyforgalmának meghatározó részét, közel 85%-át tehát külföldiek be-, illetve kiutazásai tették ki. Honfitársaink közül az év első négy hónapjában 96 ezren lépték át a megyében levő határátkelőhelyeken az országhatárt, ami valamivel több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. A forgalom élénkülése tehát magyar részről az átlagosnál lényegesen mérsékeltebb volt. A bemutatott adatok alapján külön figyelmet érdemel, hogy úgy időben, mint méreteiben hogyan alakul a határforgalom, különös tekintettel a korábbi évek tapasztalatai szerint szezonális csúcsidőszaknak számító július-augusztus hónapokra. Végh Zoltán igazgató, Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága Tisztul-e a víz a füzesgyarmatiak poharában? Válasz egy levélre Füzesgyarmat lakossága 1517 aláírással ellátott levelet juttatott el a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz, a Békés Megyei Tanács V. B. műszaki osztályához és a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, melyben kinyilvánította, hogy addig nem fizetik meg a felemelt vízdíjat, amíg vizük nem felel meg az egészségügyi normáknak, ugyanakkor türelmetlenségüknek adtak hangot, a mielőbbi egészséges ivóvízellátás megoldását sürgetve. A felemelt vízdíjat a 6/1990. (ASZ 1.) ÁH ármegállapításról alkotott jogszabály írja elő. Ennek megváltoztatására egyik címzettnek sincs hatásköre, ezért illetékességi okból a beadványt az Országos Árhivatalhoz továbbítottuk. A füzesgyarmatihoz hasonló tiltakozások már korábban is voltak. Ezek jogosságát Békés Megye Tanácsa 1990. március 22-i ülésén elismerte, s a 13/1990. (III. 22.) tanácsi határozatának 2. pontjában előírta, hogy a problémát terjesszük a kormány elé. Előterjesztésünkben az érintettek (15 település 55 000 lakosa, közöttük Füzesgyarmat és Szeghalom lakói) részére mérsékeltebb vízdíjat lehetővé tevő jogszabály-módosítást kértünk. Előterjesztésünkre Németh Miklós miniszterelnök válaszolt. Eszerint a .lakosság a szolgáltatások indokolt átlagos ráfordításainak alapulvételével megállapított termelői díjnak továbbra is csak egy részét fizeti meg a kedvezményes lakossági díjban. A különbö- zetet törvényi szabályozás előírásai szerint fogyasztói árkiegészítés formájában az állami költségvetés téríti meg a szolgáltató vállalat részére. Ebbe a díj- és támogatási rendszerbe újabb általános vagy egyedi kedvezmények nem építhetők be ... ... a szóban forgó településeken élő lakosság legveszélyeztetettebb köre, egészségügyi szakhatósági előírásoknak is megfelelően, átmeneti megoldásként rendszeres, térítés nélküli szolgáltatás keretében jut hozzá az ivásra alkatmas tasakos ivóvízhez. Az ivóvíz csomagolásának és helyszínre szállításának költségei annak ellenére, hogy az ivási célú vízfogyasztás az átlagos lakossági vízhasználat töredékét jelenti, sokszorosan meghaladják a közműves vízellátás ráfordításait, illetőleg a lakossági ivóvízdíjak megfizetéséből eredő lakossági kiadásokat. A közműves ivóvíz korlátozott használhatósága miatt kért vízdíjmérséklés teljesítése — a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenlőségének elve alapján — a tasakos vízpótlás ráfordításainak az érintett lakossággal történt megfizettetési igényét is felvetné. Súlyosan sértené tehát a lakosság érdekeit, ha a tasakos vízpótlás ingyenességének megszüntetése mellett a vízdíjból az ivási célú vízhasználat arányában díjmérséklésben részesülne." A megyei ivóvízminőségjavító program a 3365/1983. MT sz. határozat alapján indult el. Eszerint Füzesgyarmat ivóvízminőség-javítását Szeghaloméval együtt a Szeghalom—Füzesgyarmat kistérségi vízműrendszer keretein belül az 1988. év végére kellett volna megvalósítani. Az időközbeni áremelkedések és a központi, tanácsi, pénzügyi keretek csökkenése miatt ezt nem sikerült teljesíteni. A megyei program pénzügyi fedezet- hiánya az 1988. év végére mintegy 1 milliárd forintra emelkedett. A programot 1989. november 2-án a kormány megtárgyalta. A 3313/ 1989. MT sz. határozatában előírta, hogy azokon a településeken, ahol az arzénkoncentráció a kritikus mértéket, a megengedett határérték (0,05 mg/1) kétszeresét meghaladja, az ivóvízellátás javítását 1990. december 31- ig meg kell valósítani. Ugyanakkor előírta ezen települések, közöttük Füzesgyarmat és Szeghalom legveszélyeztetettebb korosztályának (0—14 év) és a terhes nőknek a zacskós ivóvíz biztosítását. A Szeghalom— Füzesgyarmat kistérségi vízműrendszer építése során szakaszolásokat iktattunk be, amely folyamatos és fokozatos ivóvízminőség-javítást tesz lehetővé. Ilyen szakasz volt a múlt év nyarán, amikor is lehetővé vált az érmelléki vízműtelepen megfúrt nagy átmérőjű kút vizének a megépített távvezetéken történő eljuttatása Füzesgyarmatra. Most újabb, jelentős szakasz elé érkeztünk. A közeljövőben, 1990. június közepére elkészülnek azok a műszaki létesítmények, melyek lehetővé teszik az újonnan kialakított 2500 köbmé- ter/nap kapacitású szeghalmi ivóvízbázis vizének a füzesgyarmati, illetve a szeghalmi ivóvízhálózatba juttatását. A fogyasztókhoz az ezt követő hatósági engedélyezések után juthat el az ivóvíz. Az ivóvíz minősége mindkét településen javulni fog, mivel a régi kutak közül néhányat le lehet majd állítani, s az új vízbázis arzénkoncentrációja a megengedett határérték alatti. Az arzénkoncentráció a kritikus határérték alá (0,1 mg/1) csökken. Amennyiben azt a Köjál-vizsgálatok is megerősítik, a továbbiakban zacskós ivóvíz biztosítására nem lesz szükség. Az előzőekben említett műszaki megoldás átmeneti, az I. ütem közbenső fázisa. Az I. ütem — amely a 2500 köbméter/nap hálózatba juttatásához szükséges műszaki létesítményeket tartalmazza — az 1990. év végére készül el. A végleges megoldást a II. ütem megépítése jelenti majd, 1991. után. Ebben további vízműtelep-, tárolóbővítésre, vízkezelési technológia megépítésére, irányítástechnika kiépítésére stb. van még szükség. Az eddig elvégzett munkák értéke 62,5 millió forint, az I. ütem költsége mintegy 110 millió forint, még a végleges kiépítés .becsült összege 270 millió forint. Megyei Tanács műszaki osztálya, Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat í DTCSV jamina Tégla- és Cserépipari Leányvállalat Békéscsaba A Jamina Tégla- és Cserépipari Leányvállalat felhívja a lakosság figyelmét, hogy 1990. június 1-jétől a vállalat tulajdonát képező, bekerített területen lévő bányagödreiben a fürdés, csónakázás életveszélyes és tilos! Ezeken a tavakon horgászni csak az arra a területre érvényes engedéllyel lehet A bekerített területre gépjárművel behajtani csak engedéllyel szabad kérjük a lakosság szives megértését ÉS SEGÍTSÉGÉT! PB-GÁZ-FOGYASZTŐK FIGYELMÉBE! Felhívjuk tisztelt gázfogyasztóink figyelmét, hogy az 1990. július 1-jén hatályba lépő 6 1990. KÖHÉM sz. rendelet EGYÉRTELMŰEN TILTJA közúti gépjármüvek propán-bután gazzal történő meghajtását. Félkértük az illetékes hatóságokat, hogy a rendelet előírásainak szigorú intézkedésekkel szerezzenek érvényt, a helyszínen vonják be a forgalmi jelzéseit azoknak a gépkocsiknak, amelyekben ellenőrzés során palackos gázról vagy gáztartályról működő (működtethető) üzemanyag-ellátó berendezést találnak. Használják a palackos gázt rendeltetésszerűen, tűzhely és vízmelegítő üzemeltetésére! Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat DÉGÁZ A Vállalkozók Országos Szövetsége pályázatot hirdet a Békéscsabán 1990. augusztus 1-jétől működtetni tervezett kirendeltségének VEZETŐI MUNKAKÖRÉRE. r Feltétel: adótanácsadói képesítés. Felsőfokú közgazdasági vagy jogi végzettség, esetleg társvállalkozásban szerzett gyakorlat előnyt jelenít. Bérezés megegyezés szerint. A rövid szakmai önéletrajzot is tartalmazó pályázatot 1990. június 30-ig érkezően az alábbi címekre lehet küldeni: Bődi János VOSZ-elnökségi tag, 5540 Szarvas, Árpád u. 6. vagy dr. Miklós Pál VOSZ-elnökségi tag, 5700 Gyula, Pf. 62. Vállalatok, közületek, intézmények, magánszemélyek részére rövid határidőn belüli teljesítéssel vállalunk: — SZENNYVÍZSZÍVATÁST — CSATORNA- TISZTÍTÁST — SZÁLLÍTÁST — GÉPI RAKODÁST. Derítőés Csatornatisztító BT, 5711 Gyula, Tornyai köz 9. A Magyar Autóklub gyorsított, B kategóriás gépjárművezetői tanfolyamot indít június közepén. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 82. Telefon: 25-653. KISKERESKEDŐK, VISZONTELADOK, FIGYELEM! A METALTEXTÉRT KFT. jutányos áron felajánlja MEGVÉTELRE a következő áru-, fogyó- és állóeszközkészletét. — 1 db ARO Diesel 4x4-es, platós ikistehergépkocsi — 1 db Fiat Iveco típusú, 2,3 tonnás,, dízel tehergépkocsi — 1 db kéttengelyes, 1,5 tonnás utánfutó — 2 db 1 éves Dada Combi 1500-as típusú személygépkocsi — 1 db pneumatikus, 2 szekrényes ruhabálázó — 13 db korcológép — 40 köbméter fenyőfűrészáru (palló, deszka,, cserépléc, saraióléc) — 90 köbméter tölgyfűrészáru (50—70 mm-es vastagságban) — 346 db összecsukható bükk kertiszék — 50 db műanyag szemeteskuka — 200 mázsa géptörlőrongy (színes és fehér) — 200 mázsa NSZK import használt ruha, válogatás nélkül, 10 mázsán felüli vásárlásnál 50,— Ft -j- ÁFA/ikg áron. Érdeklődni lehet: MEZŐKOVACSHÁZA, HUNYADI U. 2. Telefon: (69) 11-656, (69) 11-024.
