Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
1990. június 1., péntek 0 lENdUt-fiM-------------------------------------E rdélyi zeneiskolások első külföldi fellépése Első külföldi szereplésükre érkeztek tegnap Békéscsabára a székelyudvarhelyi zeneiskolások. Ha legközelebb jönnek, akkor talán már úgy lehet bemutatni őket, mint a Palló Imre zeneiskola növendékeit* Egyelőre azonban még csak kérvényezték, hogy fölvehessék az operaénekes nevét, tudtuk meg Bodurján Jánostól, az iskola igazgatójától. ötnapos magyarországi tartózkodásuk alatt két koncertét adnak. Az egyiket tegnap este hallhatták az érdeklődők Békéscsabán, a zeneiskola Bartók Béla Kamaratermében, a másik Kőszegen lesz. A csabai pódiumon elsőként a kiszenekar lépett fel, majd az „ifjúságiak” műsora következett. Ők azok a középiskolás korú diákok, akik a "Zeneiskola elvégzése ' után is együtt maradtak. A koncerten a békéscsabai zeneiskola néhány növendéke is közreműködött. Az esti bevételből, a jegyek árából lesz zsebpénzük a gyerekeknek. A békéscsabai Erdélyi Kör négyszáz darabot vásárolt, de a vendéglátó közönség ugyancsak hozzájárulhatott, hogy a vendégek kellemesen töltsék nálunk ezt a néhány napot. Fellépés előtt, próba közben Kiadó helyiségek és étterem a „Fehér Ház”-ban A volt megyei pártszékház — vagy ahogy sokan nevezték, a békéscsabai „Fehér Ház” — későbbi sorsáról többféle variációt hallottunk már. Most úgy néz ki, hogy véglegesen művelődési célokra használják majd, ideiglenesen viszont a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat kapta meg az üzemeltetés jogát. Az IKV a napokban megállapodott a kezelővel, a városi tanácscsal, hogy 1990. december 31-éig. egymillió 200 ezer forint fejében bérbe adhatja az épületet. — Mi az említett összeget akkor is kifizetjük a tanácsnak. ha netán a bérleti díjakból nem is jön össze ez a pénz — kezdi a beszélgetést Jambrich Mihály, az IKV igazgatója. — öt hónapig szinte kongott az ürességtől a ház, most próbálunk ezen változtatni. A tanácstól kaptunk egy listát, hogy kik- költöznének szívesen az épületbe, de az. idő rövidsége miatt a tárgyalások többsége még nem fejeződött be. Ezenkívül mi is elkezdtük a propaganda- munkát. — Elterjedtek olyan pletykák, hogy az első lépések között a pártbizottság konyháját kivették a Gyermek- élelmezési Intézmény kezéből. — Ennek éppen a fordítottja az igaz, vagyis a gyermekélelmezés nem vállalta tovább a konyha működtetését. mert nekik ez veszteséges. Ezért kellett nekünk gyorsan megoldást keresni. — Az étkező kiadásával kapcsolatos pályázatról mégsem hallottunk. — Mivel csak ideiglenes üzemeltetésről van szó, a pályázat kiírásával rengeteg időt vesztettünk volna. Kaptunk- viszont egy ajánlatot a Korzó Étterem volt üzletvezetőjétől, és megkötöttük vele a bérleti szerződést. E szerint június 11-étől étteremként működik majd az étkezde, tehát bárki igénybe veheti. Feltételeink között azonban szerepel, hogy az üzemi étkeztetést mindenképp biztosítania kell, az eddiginél nem magasabb áron. Ugyanakkor a pártbizottság büféje — úgymond —’az étterem tartozéka lesz. — Az udvaron üzemelő autószerviznek mi lesz a sorsa? — Ezt továbbra is a Békéscsabai Állami Gazdaság bérli, de velük új szerződést kötöttünk — zárta a beszélgetést Jambrich Mihály. Ny. L. Vb-döntéSw igazgató-ügyben: Ismét ismétlés a József flttila-iskolában Békéscsaba egyetlen oktatási intézménye sem tétt akkora „hírnévre” szert, az igazgatóválasztások időszakában. mint a József Attila Lakótelepi Általános Iskola. A tantestület kétszer is állást foglalt abban, hogy az igazgatói székre pályázó két jelölt közül melyiket látná szívesebben ezen a poszton. Mint ismeretes, az első fordulóból Fischer Katalin került ki győztesen, aki korábban igazgatóhelyettesként dolgozott ebben az iskolában. Minthogy az első fordulóban néhányan nem szavazhattak, holott — mint ez később kiderült —, joguk lett volna, a tantestületi véleménynyilvánítást megismételték. Ekkor azonban már a másik jelölt, Klampeczki Béla, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese kapott több voksot. A két szavazás megegyezett abban, hogy a jelöltek szinte fejfej mellett kerültek ki a „versenyből”, teljesen megosztva a tantestületet. Vajon ezek után hogyan dönt a városi tanács végrehajtó bizottsága? — találgatták sokáig az ügyben érintettek, hiszen a tantestület csupán véleményt nyilvánított, a kinevezés a tanács lolga. A május 24-1 vb-ülés rövid úton megoldotta a „gór-* diuszi csomót”: Meg kell ismételni a pályázati kiírást! Hogy miért? Erre a kérdésre Mázán Mátyástól, a Békéscsabai Városi Tanács elnökétől kaptunk választ: — Tekintsünk el attól, hogy ki volt a két pályázó, csupán egyetlen dolgot vegyünk számításba. Azt, hogy az egyiküket ismerte a tantestület —, s ez vagy előnyös volt az illető számára, vagy nem. Akik kedvelték őt, mindent megtettek, hogy ő legyen a győztes, akik nem szívlelték, azok mindenáron az „idegent” támogatták. Innen nézve a dolgokat, törvényszerű az adott tantestület totális megoszlása. A fej-fej melletti eredmények alapján pedig nem tudott felelősen dönteni a vb sem az egyik, sem a másik „nyertes” mellett. Ezért kell tehát ismét kiírni a pá/lyázatot. Az új pályázati kiírás várhatóan a nyár derekán kerül a Művelődési Közlönybe — tudtuk meg aztán. A pályázat benyújtásának és elbírálásának határideje, a tantestület újbóli véleményeztetése, várhatóan néhány hónapot vesz majd igénybe. Következésképpen, körülbelül az 1990—91-es tanév második felében lesz csak új igazgatója az iskolának. Addig Bencédi János, a jelenlegi igazgató vállalta tovább az iskola vezetését.- ria Új tanácskozási rend szerint folytatja munkáját hétfőn a Parlament (Folytatás az 1. oldalról) vita már meglehetősen eltért az eredeti tárgytól, így tehát az elnök határozathozatalt rendelt el: az Ország- gyűlés a javaslatot 275 igen szavazattal; 4 tartózkodás mellett elfogadta. A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban levő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKgP) immár ötödszörre átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: „a szövetkezet — eltérő törvényi rendelkezésig — termőföldet nem ide- geníthet el, gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át, és a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat fel”. Indoklásában hangsúlyozta, hogy javaslatának célja a megváltozott földek visszajuttatása volt tulajdonosaiknak, illetve törvényes örököseiknek. Fontosnak nevezte, hogy a tsz-tagok között a vagyonrészt ne osszák fel. de legalábbis függesszék fel egy meghatározott időre. Á vitában felszólalt kormánypárti képviselők számos példát hoztak a földeladási manipulációkra, a termőföldek zártkertté, üdülőtelekké átminősítésére, ennek megakadályozására a moratórium életbe léptetését szorgalmazták. Véleményük szerint az Országgyűlés további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalpmról szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, jogtechnikai problémákba bonyolódik, akkor már nem lesz miről döntenie. A mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy túlr súlyba kerüljön a magán- gazdálkodás. Ennek megvalósulását gátolja a jelenlegi állapot, a földeladások szándéka. Torgyán József (FKgP) egyenesen úgy fogalmazott, "hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti jólét végét jelentené. Amennyiben a tervezett törvényt nem mondja ki a Parlament, nem lesz alkalom arra, hogy a földtörvényt megalkossák. Az ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs koncepciója a tulajdonreformra. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Zsíros Géza ötödszörre is módosítani kényszerült javaslatát. Lakos László (MSZP) úgy érvelt: a földtulajdonjogának átadásához a tsz- közgyűlés kétharmadának többségi szavazata szükséges, s ez szerinte kellő mértékű arány ahhoz, hogy gyakorolják tulajdonjogukat azok, akik megművelik a földet, illetve használatából élnek. A tulajdonátalakulás befagyasztása súlyos veszélyekkel járna — mondta. Az MSZP képviselője a javaslat elutasítása mellett foglalt állást. A szerteágazó vitában az egyetlen módosító indítványt Dávid Ibolya (MDF) tette. Szerinte a törvényjavaslatot indokolt lenne kiegészíteni oly módon, hogy a szövetkezet a termőföldet nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és határozott időre nem adhatja bérbe. Ameny- nyiben ugyanis a termelő- szövetkezet határozott időre adja bérbe a földeket, és a bérlő szerződésszerűen teljesít, nehéz felmondani a bérleti megállapodásokat. A határozatlan időre szóló szerződéskötésnél egyszerűbb a felmondás. A soros elnök, Vörös Vince ebben a szakaszában vetett véget a vitának, mivel az általános tárgyaláshoz még számos hozzászóló jelentkezetté ám az idő előrehaladott. Az ülést berekeszt- ve, zárszavában utalt arra, hogy az Országgyűlés a jövő héttől kezdődően már az új tanácskozási rend szerint ülésezik, hétfői munkanapját e kérdés általános vitájával kezdi meg, amennyiben bizottsági. előkészítése befejeződik. Horváth Balázs belügyminiszter és Szentágothai János az ülés szünetében n kétnyelvűség esélyei Békéscsabán B szlovákság öntudatáról, jövőjéről — magyarul Érték-e manapság a nemzetiségi származás? Kell-e, vajon előnyös-e a kétnyelvűség, és egyáltalán lehet-e még ilyenről beszélni, amikor évtizedek óta egyre ritkábban hallani szlovák szót Békéscsabán ? Valamikor itt élt a legnagyobb számú szlovákság; mit tett a történelem, mit a politikai vezetés, az oktatás, az egyház, hogy jelenleg már csak az idős emberek ápolják őseik nyelvét, kultúráját? Elég-e az iskola, az istentisztelet, vagy nagyobb társadalmi összefogásra, gyökeres szemlélet- váltásra van szükség ahhoz, hogy fennmaradjon egy színfolt, egy másik kultúra ezen a vidéken? A szabadművelődési tanács, a megyei könyvtár és a békéscsabai szlovákok szervezete fórumot szervezett tegnap délután a megyei könyvtárban, ahol dr. Sipiczki Mátyás, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár és István Anna, a békéscsabai szlovákok szervezetének titkára, népművelő tartott érdekes vitaindítót a kétnyelvűség fennmaradásának esélyeiről. A hosszúra nyúlt, de végig tartalmas eszmecserén a szépszámú közönség köréből is sokan hasznos és elgondolkodtató észrevételekkel járultak hozzá a rendezvény sikeréhez. Elhangzottak eltérő vélemények és tapasztalatok is, de abban egyetértés volt, hogy nemzetiségi öntudat és élettér nélkül nem lehet megőrizni egyetlen nyelvet, kultúrát sem. (A város kétnyelvűségének kérdésére lapunkban hamarosan visszatérünk.) N. K. Veszélyes hulladék? Veszélyes hulladék! Bírságot fizet a Békési Egyetértés Tsz (Folytatás az 1. oldalról) hordót mosatlanul dobták a gödörbe. Egyébként éppen most írtuk alá a jegyzőkönyvet, ami rögzíti, hogy a téesz vállalja a következményeket, a 40-50 üres hordót kiássuk, és a növényvédőraktárban a többi 600 hordó mellé elhelyezzük. Egyébként úgy érzem, csak félig terhel bennünket a felelősség, hiszen féloldalas a jogi szabályozás, egyfelől büntet, másfelől viszont még most sem tudják megmondani, hová szállítsuk ezt a hulladékot. Végül szót váltottunk Tamási Ferenccel, a kisgazda- párt békési szervezetének titkárával, akitől a következőket tudtuk meg: — Mindenekelőtt hadd mondjam el: abban a cikkben, amit a lap május 24-én közölt, a nekem tulajdonított közérdekű bejelentés, hogy tudniillik szerintem a téesz területén növényvédő szeres göngyöleget, illetve szermaradékot temettek el illegálisan, ez így nem helytálló. Én, mint a kisgazda- párt békési szervezetének titkára több csatornán érkezett bejelentés alapján hívtam fel az illetékes hatóság figyelmét erre a helyzetre, és kértem a Könkövizig igazgatóhelyettesét, hogy szakemberek vizsgálják meg a jelzett területet. Az ügy kapcsán még annyit: a város (lakosainak véleményét ismérve fontosnak tartom, miután kiderült, hogy még több helyen van ilyen hulladék, ilyen környezetszennyezés, lényeges lenne, hogy azokat is bejelentsék. Itt a városban sokan úgy gondoljuk, hogy a bírságot nem a té- esztagságnak kellene megfizetnie, hanem annak, aki elrendelte, illetve jóváhagyta, aki ezért felelős. T. I. Fotó: Gál Edit
