Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-23 / 146. szám

1990. június 23., szombat II fába vésett szívek ellenségei A leleményes gyereksze­mek olyan dolgokat is meg­látnak egy lakótelepi lakás ablakából, amik mellett a felnőttek szó nélkül elmen­nének. Miklya Attila például egy egész nyáron át figyelte és jegyzetelte a lakásukkal szemben otthonra lelt gólya­család napi programját. A legnagyobb élményt az je­lentette számára, ahogyan a születésüktől kezdve végig­kísért fiókák a repülés tu­dományával ismerkedtek. Amikor Attila meghallotta, Ismerkedés a növényvilággal hogy gólyanaplójával pályáz­ni is lehetne a geszti termé­szet- és környezetvédelmi tá­borba, egy pillanatig sem ha­bozott, hanem elővette félt­ve őrzött kincsét a fiókból. Pályázatát elfogadták, így most mintegy 40 társával együtt Geszten, csodálatos környezetben ismerkedhet meg a növény- és állatvilág rejtelmeivel. A táborlakókat ebéd utáni sziesztaidőben keressük fel. Már az ismerkedésnél kide­rül, hogy gyerekhumorhiány­Fotó: Gál Kdit , ban nem szenvedünk ott-tar- tózkodásunk alatt. — Tessék várni, bemegyek a papírért, amire felírtuk, mit szabad elmondanunk — fogad Pribelszki Jancsi, aki idén fejezte be az általános iskolát. Társai bemutatásához min­dig fűz egy-két megjegyzést. Marosán Petinél megemlíti, hogy nem a politikus fia, d.e ettől még szereti a madara­kat, Csicsely Máténál pedig, hogy ő már ismeri a mor- féma szintjeit, és azt is tud­ja, hogy az „á” betűre nem kell pont. A gyerekek látha­tóan jól érzik magukat és az Aradról érkezett öt diák is hamar beilleszkedett a kö­zösségbe. Persze a táborban a legtöbb szó mégiscsak a természetről, az állatok és növények szeretetéről esik. —, Szerintem az a legfon­tosabb, hogy megvédjük a madarak költőhelyeit, etető­ket készítsünk, és ha felnő­nek a fiókák, óvjuk őket a csúzlitól — kezdi Marosán Peti. — A növényekről sem feledkezhetünk meg, figyel­meztetni kell társainkat, hogy ne véssenek szerelmes­szíveket a fák kérgébe. A környezetvédelemmel kapcsolatban Pribelszki Jan­csi nyugati példákat sorol fel, miszerint, ha ott valaki szemetet lát, felveszi, de ná­lunk fütyörészve mennek el mellette. A hulladékot sokan a kukák mellé dobálják, a szerves és szervetlen anya­gokat együtt tárolják. Közben megérkezik a tá­bor vezérkara és Réthy Zsig­mondi természettudományi muzeológus a programról tá­jékoztat. Szó esik kirándulá­sokról, ahol biológusok avatják be a gyerekeket a természet titkaiba, video- és diavetítésekről, ahol az élő­világba kalauzolják a gye­rekeket. — A tábornak nem az a célja, hogy mániákus termé­szetvédőket neveljünk, ha­nem az, hogy a gyerekek ve­gyék észre: részei a termé­szetnek, a környezetüket alakíthatják, harmonikussá 'tehetik. Főleg érzelmileg szeretnénk hatni rájuk, hi­szen olyan környezetben él­nek most tíz napig, ahol éj­szaka is állandóan csivitel- nek a madarak, tiszta a le­vegő, mindenhonnan a nyu­galom árad — búcsúzik a táborvezető. Mielőtt hazaindulnánk, Csicsely Máté még valamit feltétlenül a nyilvánosság elé kíván tárni. — Azt is írja meg, hogy a nyugalom ellenére nappali és éjjeli őrséget is tartunk — mondja, majd egy kosko­ponyával a lányok nyomába ered. Ny. L. Dánfok várja a vendégeket Jönnek a Hyundai Excel-Ponyk Az Országos Béketanács és a Bizalom Alapítvány pá­lyázatot írt ki Romániában és Magyarországon élő, 16 és 20 év közötti fiataloknak kö­zös nyári táborban való részvételre egymás kölcsönös (megismerése és a bizalom- építés szellemében. A tábor ez év augusztus 9-től 20-ig Békés-Dánfokon lesz. A tá­borozás' idején háromnapos országjáró kiránduláson és budapesti látogatáson is részt vesznek a fiatalok. A tábor lakói megismerkedhetnek a magyarországi társadalmi és kulturális élettel, hazánk környezetvédelmi és népjó­léti törekvéseivel, a nemze­tiségiek életével és kollektiv érdekvédelmével. A pályázatokat román, magyar vagy német nyelven július 15-ig kell beküldeni az Országos Béketanács cí­mére (1016 Budapest, Dezső u. 3.). Dél-koreai gépkocsik be­hozataláról kötött szerződést a Mogürt és a Hungaro- • szerviz a koreai köztársaság- beli Hyundai konszernnel. Eszerint néhány héten belül megkezdik az 1,3-as és 1,5-ös Hyundai Excel-Pony autók konszignációs raktárról való értékesítését a Hungaro- szerviznél, mégpedig olyan konstrukcióban, hogy a fo­gyasztói ár egy részét kon­vertibilis devizában kell ki­fizetni. Ennek megfelelően az 1,3-as típus ára 6700 dol- • lár és 199 ezer forint; az 1,5-ös típus ára pedig 7200 dollár és 208 ezer forint. Az idén várhatóan 300 ilyen kocsit hoznak be< de megfelelő kereslet esetén az importkeret 2000-re is nö­velhető. A megállapodás alapján, ezentúl a MOGÜRT látja el a Hyundai-gépkocsik érté­kesítését Magyarországon. Vízizű tejkétely Netán a nagyszénási eső esett a tehénbe? II l(anna titokzatos tartalma — lejben fürdő víz •— Csalafinta minta? Bár békésen iszogató, falatozó szarvasmarhákkal már többször összehozott a sors, de eddig olyan tehénnel még nem találkoztam, amelyikbe beleesett volna az eső. Persze a nagy titkok korában az istállók világa is tar­togathat meglepetéseket. A tehén a féltő gondoskodásért bőkezűen megajándékozza a gazdit finom „tejcsivel” és talán nem is gondol arra, hogy ezt valahol, valaki titok­zatos körülmények között vízzel „ízesíti”. A kíváncsi nagyszénásiak mostanában — érthetően — nem a Costa Rica-i labda­varázslók jó szereplésének titkait kutatják, hanem azt: „Miként kerülhet sok-sok li­ter víz sok-sok liter tejbe?” A suttogások eljutottak a nagyszénási körzeti megbí­zott, Ágoston Antal fülébe is, aki a Zalka Tej Vállalat orosházi ellenőreivel együtt a tejátadó helyen eredt a zavaros ügy (vagy inkább zavaros tej?!) nyomába. A tejeskannák titokzatos tar­talmából mintát vettek és elküldték a Debreceni Il-es számú Nyerstejminősítő La­boratóriumba. A megküldött eredmények megdöbbentő tényeket is tartalmaztak. A laboratóriumban olyan tejet is találtak, melynek az ide- genvíz-tartalma meghaladta az 50 százalékot (42 liter tej­ben 22,7 liter idegen vizet találtak). A vizsgálati ered­mények alapján a Zalka Tej tejvizezés gyanújával felje­lentést tett a nagyszénási ta­nácsnál négy személy el­len. A csalással vádolt gaz­dák csak ámultak, és dühö­sen ők is a már emlegetett kérdést ismételték: „Hogyan kerülhetett az én tejembe ennyi idegen víz?” Gaál Istvánnét, az egyik tejvizezéssel gyanúsított gaz­da feleségét megviselte az eset. — Amióta megtudtam, mi­vel vádolnak, állandóan sí­rok — szorongatja most is kezében a papírzsebkendőt. — A szégyen miatt szinte az utcára sem merek kilépni, félek az emberek megjegy­zéseitől. Én koszorúkészítő kisiparos vagyok, a férjem tűzoltó. Békességben éltünk, soha nem volt hasonló ügyünk. Higgye el, mi nem öntöttünk vizet a tejbe, az ilyen módon megszerezhető pénz nem érne annyit, hogy utána rágalmazzanak, meg­jegyzéseket tegyenek az is­merősök. Közben belép a feldúlt gazda, Gaál István, és rög­tön azzal kezdi, hogy bár­mennyit is kell utánajárnia, bebizonyítja ártatlanságát. — Olyan előfordulhat, hogy a soványabb takarmány miatt átmenetileg visszaesik a tej fajsúlya, és azt el is fogadom, ha emiatt nem ve­szik aztán át. Azt nem tu­dom, hogy kinek a keze van ebben az ügyben, de az biz­tos, hogy mi nem vizeztük a tejet — ismételgeti. — Arra gondol, hogy eset­leg valaki meghamisította a laboratóriumi eredményeket? így talán nem kerülne víz a tejbe Fotó: Veresa Erzsi — Ilyesmit fel sem téte­lezek, de az tény, hogy a minta későbbi sorsáról mi semmit nem tudtunk. Úgy lenne igazságos, ha a terme­lő is kapna ugyanabból a tejmintából és így igazol­hatná ártatlanságát, vagy saját szemével győződhetne meg arról, hogy mi nincs rendben. így azonban ki­szolgáltatottak vagyunk, pa­naszkodásainkra csak legyin­tenek. Egyoldalúan nézik a dolgokat, hiányzik a kister­melők érdekvédelme. Ha ab­ba a — mintának kivett — két deci tejbe bármi módon víz kerül, csak a termelőt veszik elő. Hogy tudom én aztán bebizonyítani, hogy nem öntöttem vizet a tej­be? Sehogy — adja meg le­mondóan magának a vá­laszt. — Csalónak neveznek és egy sorban emlegetnek rablókkal, gyilkosokkal — morfondíroz keserűen, majd elindul a nagyszénási ta­nácsra, ahol döntést hoznak sorsáról. Az „ítélet” rövid, hiszen a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény hatályba lépé­sével megszüntetik Gaál Ist­ván ellen az eljárást. Az ezt követő több mint kétórás beszélgetés végén Szabó La­jos, a tanács igazgatási cso­portvezetője elmondja, hogy jelzik a Zalka Tejnek: ha ezentúl bármilyen mintát vesznek a tejből, a gazdá­nak is kapnia kell abból. Javasolják azt is, hogy aki­nek a mintája fennakad az ellenőrzésen, attól időlege­sen vagy végleg ne vegyék át a tejet. Ennek ellenére a kérdés továbbra is ott mo­toszkál a fejekben: „Hogyan került sok-sok liter víz, a sok-sok liter tejbe?” Talán mégsem kellene ki­engedni a teheneket az eső­be?! Nyemcsok László Bessenyei Ferenc a Gyulai Várszínházban „II színészet csodálatosan szép hatalom” Márai Sándor; A kassai polgárok című drámája az idei kuriózum a Gyulai Vár­színház műsorán. Ottjár- • tünkkor a második felvonás második képének első (jele­netét próbálják éppen. A jú­niusi nap kegyetlenül tűz, Sík Ferenc, a rendező azon­érzj testhezállónak János mestert? — Az első kérdésre a min­denkori rendező tudna pon­tosan válaszolni. A szerepe­ket ugyanis ő osztja ki. A János mestert? Sok hasonló szerepet játszottam már. Ügy érzem, nem kell na­,Nc hagyjunk magunk felett uralkodni senkit!” Fotó: Gál Edit ban hajthatatlan. Harmad­szor is lutasítást ad az újra­kezdésre. A János mestert alakító Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas, Kiváló Mű­vész szemmel láthatóan fel­találja magát, és két meg­szólalása között csomókat köt zsebkendője négy sarká­ra. majd miközben felteszi a fejére, az egyik színésztár- sára kacsint: — Jó kis sipkát csináltam magamnak! Az efféle, „darabon kívü­li” betoldások, vagy apróbb poénok "klem ritkák az egyébként igen feszítő és ko­moly koncentrációt igénylő próbán. Ez persze jele an­nak is, hogy a „csapat szé­pen együtt van” — ahogy a próba egyik szünetében a rövid interjúra kért Besse­nyei Ferenc megjegyezte. — Utoljára 1967-ben jár­tam Gyulán, amikor a Bánk bánt játszottuk — mondja. — Azóta nem voltam itt, de szép emlékeket őrzök róla. Akkor kezdtük „bejátszani” Gyulát, akkor az még csak a kezdet volt, talán azért is olyan szép ... — És most...? — Gyula városa az üdü­lésre, pihenésre Van teremt­ve, néha azt gondolom, mun­ka nélkül még szebb len­ne. .. Mi azonban kemé­nyen dolgozunk, hiszen nagy fába vágtuk a fejszét. Pró­bálunk érvényt szerezni egy olyan darabnak, ámít eddig alig olvasott valaki. De azt hiszem, bátran állíthatom, már megfejtettük a lénye­get. És ez is Gyulához fű­ződik. Ha innen nézem, megint csak azt mondom: jó itt lenni! — Említi, hogy keményen dolgoznak. Eszerint nehéz feladatra vállalkoztak A kas­sai polgárok színészei? — Csak menetközben dét' rült ki, hogy ez az anyag» nehezen adja meg magát. Sok benne a költészet, szé­peket lehet benne mondani, ám mindezt kifejező cselek­véssé kell formálni. Ez pe­dig kemény feladat. — Hogyan kapja egy szí­nész a szerepét? Mennyire gyón kibújnom önmagámból, hogy megformáljam. Az egyetlen instrukció aminek feltétlenül meg kell felel­nem; a szerző elvárása. — Mihjen pluszmunkát je­lent ez a szerep Bessenyei Ferencnek? Miről kellett le­mondania emiatt a nyáron? — Legfeljebb a több pi­henésről. Azonban a semmit­tevés csak egy darabig jó, később már borzasztó. Ez­zel azt akarom mondani, nem érzem, hogy áldozatot hoztam volna. Teszem, ami a dolgom, ami egy színész dolga... A színészet hiva­tás. Annak ellenére, hogy 6 vagy 8 hétig egyeztetjük a rendezővel a játékszabályo­kat, a módozatokat, az elő­adáson, este 7-től 10-ig én vagyok hatalmon, a színpa­don az történik, amit én akarok, amire én képes va­gyok. És ez egy csodálatosan szép hatalom ... — Hogyan jut el egy szí­nész (íz előadásig? A sze­reptanulás, jellemformálás időszakára gondolok ... — Ennek a dolognak a titka nem a szöveg felmon­dásában van. Azt 5-10 páva- sásra megjegyzi az ember. János mester például ott kezdődik, amikor a szöveget szituációba kell helyezni. És ezek mindig a próbám vál­nak láthatóvá. — Mi a véleménye érről a darabról? Milyen drámára készüljenek g nézők? — Ez a darab az emberi és polgári méltóság megvé­dését tűzte ki célul', azit, hogy ne hagyijunk magunk felett uralkodni senkit, mert egy nép. egy közösség elég erős ahhoz, hogy — idegeinek nélkül — a saját dolgait in­tézze ... v — Az itteni előadások után a darab a budapesti Nemzeti Színházban megy tovább. A gyulai és a buda­pesti előadások között ját­szik-e még valahol? — Igen. A Szegedi Sza­badtéri Játékokon Sütő András Szúzai menyegző­jében, két ízbein. Magyar Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom