Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-18 / 141. szám

1990. június 18., hétfő o Önálló megyei szövetségeket hoztak létre az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek A Mészöv napokbán tar­tott küldöttközgyűlésének fő napirendi pontja az volt, hogy a három ágazat kül­döttei vitassák meg annak az előkészítő bizottságnak a javaslatát, mely indítvá­nyozta a Mészöv megszün­tetését és helyette hozzák létre az áfészek, a takarék- szövetkezetek, valamint a lakásszövetkezetek megyei szövetségeit. Továbbá dönt­sön a küldöttközgyűlés a jogutódlással együtt járó és döntő fontosságú vagyon­felosztás kérdésében, majd titkos szavazással hozza lét­re az önállóvá lett ágazatok megyei szövetségeit és vá­lassza meg azok testületéit. Bagi Sándor, a Mészöv megbízott titkára beszéde bevezető részében történeti visszatekintést adott arról a több évtizedes útról, me­lyet Békés megye fogyasz­tási szövetkezetei együtt tet­tek meg. Szólt arról, hogy az utóbbi évek mind nehe­zebbé váló gazdálkodási kö­rülményei közepette is tal­pon tudtak maradni, vesz­teséges szövetkezet nem volt a múlt év végéig, sőt, né­hány területen az eredmé­nyek is javultak. Követke­zett ez abból, hogy a szö­vetkezetek az utóbbi idő­szakban is reális célokat tűztek maguk elé. Az áfé­szek, a takarék- és lakás- szövetkezetek . gazdasági eredményei garanciát jelen­tenek arra, hogy az önálló szövetségek összefogásával tovább bizonyítsák a szövet­kezés erejét. Végtére is — hangsúlyozta Bagi Sándor —. a három ágazat taglét­száma jelenleg meghaladja a 200 ezer főt, akiknek 30-40 százaléka többes tag­sággal rendelkezik. A továbbiakban elmond­ta, hogy a tagszövetkezetek már korábban kinyilvání­tották azon véleményüket, miszerint változatlanul szük­ség van a megyei és orszá­gos érdekképviseleti szer­vekre, de új felépítésben és más tartalommal. Ez a gon­dolat a tavasszal megtartott kongresszusokon végleg be­érett. így jöttek létre az ön­álló- országos szövetségek. Mindezek előrebocsátásával kérte a küldötteket, hogy mondják ki a megyei szö­vetség megszűnését, és hoz­zák létre az önálló megyei ágazati szövetségeket. E ja­vaslattal egy időben ismer­tette azt az ajánlást, mely a közös vagyon arányos fel­osztását taglalta. A vita után, a küldöttek titkos szavazással mondták ki a Mészöv, mint megyei szövetség megszűnését, to­vábbá azt, hogy a szövetség vagyonából az áfészek 78, a takarékszövetkezetek 15, a lakásszövetkezetek pedig 7 százalékos arányban része­sedjenek. Ezt követően mindhárom ágazat küldöttei külön ta­nácskozást tartottak, hogy jóváhagyják az új alapsza­bályukat és megválasszák az önálló megyei szövetsé­gek tisztségviselőit. A fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek az ÁFÉSZ-ek Békés Megyei Szövetsége néven hozták létre új, ön­álló szervezetüket, és vá­lasztották elnökévé Bagi Sándort, alelnökévé pedig Dékány Lászlót, a dévavá- nyai áfész elnökét. A Bé­kés Megyei Takarékszövet­kezeti-Szövetség elnöke, dr. Kovács Árpádné lett, míg a Lakásszövetkezetek Békés Megyei Szövetsége ügyveze­tő elnököt választott. Béké­si Gábor személyében. Az ágazati szövetségek ügyin­téző szervezetének összlét- száma csupán 30 százaléka az előző évek állományá­nak. A sorsfordító szétválás tehát megtörtént. A három szövetkezeti ágazat most már külön-külön keresi bol­dogulását. A felszólalások­ból és a küldöttközgyűlés szünetében történt beszél­getésekből azonban kicsen­gett: a három önállóvá lett ágazat tagszövetkezeteit ez­után is sok szál köti össze. Balkus Imre Sok ez vagy kevés? Hárommilló táppénzes nap Évente nyolc előadás so­rán képezik az intézeti. és a körzeti orvosokat Gyulán a Pándy Kálmán megyei kór­ház-rendelőintézetben az ak­tuális gyógyászati, társada­lombiztosítási és egyéb egész­ségügyi tudnivalókra. Legutóbb egy állandóan forrongó témáról, a kereső- képtelenség elbírálásának társadalombiztosítási és or­vosi jellemzőiről beszélt dr. Halmai Zoltán kórházigazga­tó-helyettes, megyei táp- pénz-felülvizsgáló szakfőor­vos. Olyan fontos fogalma­kat, jogszabályokat ismerte­tett, amelyek változnak, az orvosi gyakorlat művelői viszont nap mint nap talál­koznak velük. Békés megye 179 körzeti, 10 üzemi, 53 gyermek- és 51 szakrendelése 1988—89- ben mintegy 3 millió táp­pénzes napot utalt ki a be­tegeknek, a legtöbbet a kör­zeti orvosok, Közben évről évre csökken a táppénzre jogosultak száma, 400 ezer­nél több lakosú megyénkben 1989-ben 126 ezren voltak. Az egyik ok az lehet, hogy öregedő megye vagyunk, va­lószínű azonban, hogy sokan dolgoznak bejelentés és tár­sadalombiztosítási járulék befizetése nélkül. A hát­rányára, tudniillik táppénz­ben nem -részesülnek és a nyugdíjévek közé nem szá­mít, ma még nem figyelnek. A táppénzes napok számát tekintve hosszú ideje elsők vagyunk az országban. Ez egyrészt az orvosi munka érdeme, de az is köztudott, hogy a Békés megyei ember egyre kevésbé „engedheti meg” magának a betegeske­dést. Egy-egy család a táp­pénzből nem tudná finan­szírozni túlterhelt költség- vetését. Tény, hogy a táp­pénzes grafikonokon még mindig kimutatható, mikor van sok -munka a háztáji kertekben és az állattartás­ban. Szó volt a magasabb ösz- szegű családi pótlék javas­latát adó egészségügyi in­tézmények szerepéről. Vitát váltott ki a terhesek gyako­ri táppénzes volta. A táp­pénzre vételhez elsősorban a betegség a. magyarázat, a terhes pedig nem beteg (ha csak nem veszélyeztetik kó­ros elváltozások). Hallottuk, hogy vannak megyék, ahol azzal értenek egyet, hogy a terhes ne dolgozzon, ezért \a terheseket állandóan táp­pénzen tartják. Megtudtuk, hogy országo­san teljesen rendezetlen az alkoholisták helyzete. Ö-k ugyanis, ha részegség okozta a betegségüket, vagy a ren­delésen részegen jelennek meg, az első három napra nem kaphatnak táppénzt. Gyakori gondot jelent az orvosoknak a táppénzes fe­lülvizsgálat, a kiadható táp­pénzes napok száma, a rok­kantnyugdíjak elbírálása. Sok kérdésükre ezúttal vá­laszt kaphattak.. A folytatás szeptemberben következik. B. Zs. Á Demokrata Fórum a sokszínűség pártja (Folytatás az 1. oldalról) nem lehet állítani, hogy nincsenek ellentétek az MDF-en belül, hiszen ez egy szabad politikai egyesülés, a népi-nemzeti, a liberális és a kereszténydemokrata né­zeteket képviselők egyaránt megférnek benne. Ezek az irányzatok azonban nem egymás ellen vannak, ellen­kezőleg, egymást erősítik, s a homogenizálódás irányába tartanak. Mindazok, akik hisznek a demokráciában, a jogállamiságban, a szabad piacgazdaságban, megtalál­hatják helyüket a Demokra­ta Fórumban. A párt élnöke hosszasan elemezte a köztársaságiéi- nök-választással kapcsola­tos kérdéseket. Mint mon­dotta. sehol a világon nincs olyan népszavazási törvény, mint amelyet nálunk az előző Parlament elfogadott. Abszurdum — tette hozzá—, hogy százezer ember aláírá­sával meg lehet kérdőjelez­ni a Parlament döntését. Ügy vélte, ehhez legalább félmillió — jogszerűen el­lenőrzött — aláírás lenne szükséges. Magyarországon — emlékeztetett a történel­mi tényre — mindig is az Országgyűlés választotta meg az államfőket. Ha a szabadon választott Parla­mentre fontos törvények el­fogadását lehet bízni, akkor miért ne dönthetne az el­nökválasztás kérdésében? Ez egyébként a képviseleti de­mokrácia értelme. Figyel­meztetett a közvetlen elnök- választás veszélyeire is. Óvott attól1, hogy a helyha­tósági választások előtt új­ból széles körű politikai kampány induljon meg, s olyan indulatok feszüljenek egymásnak, amelyek akadá­lyozzák a kormányzati mun­kát. Végezetül bejelentette, hogy a párt előző napi el­nökségi ülésén egy ellensza­vazattal úgy határoztak: a Magyar Demokrata Fóruma Parlament által történő el­nökválasztás mellett foglal állást. Antall lózsef az EDU alelnöke Az Európai Demokrata Pártok Uniója (EDU) ügy­vezető testületé felvette ál­landó, teljes jogú tagként a Magyar Demokrata Fórumot. Alois Mock osztrák külügy­miniszter és alkancellár ja­vaslatára az EDU alelnöké­vé választották Antall Jó­zsefet, az MDF elnökét, mi­niszterelnököt, valamint Jacques Chirac-ot, a francia RPR elnökét — közölte az MDF sajtóirodája. Ha egy közösség összefog Alapkőletétel Újkígyóson Az alapkőletétel ünnepélyes pillanata Fotó: Veress Erzsi „Az Ür 1990. éve június havának 16. napján 17 óra­kor” — így kezdődött az az alapító okirat, melyet az új- kígyósi egyházközség espe­rese, Szigeti Antal felolva­sott az idősek épülő szociá­lis otthonának ünnepélyes alapkőletételénél. Az ese­ményen jelen volt dr. Rem­pört Katalin képviselőnő, Süli János tanácselnök és Bálintné Tornán Piroska vb- titkár. Az esperes szólt ar­ról, hogy az 1440 négyzet- méteres otthon átadásáig még további társadalmi és egyéni segítségre van szük­ség. Az alapkőletétel nap­ján a helyi pártok — SZDSZ, MDF és a község lakói — kirakodóvásárral egybékötött utcabálat szer­veztek, a fellépő művészek, együttesek a honorárium összegét, a rendezők pedig a bál bevételét ajánlották fel a rendkívül nehéz fel­adatra vállalkozó újkígyósi plébániának. — Az országgyűlési kép­viselők napjainkban igen el­foglaltak, csupán a hét utolsó napjaiban tartózkod­nak otthon. Hogyan tudott időt szakítani erre az ese­ményre? — kérdeztük dr. Remport Katalint. — Nagyon kellemesen érintett a meghívás.. Nagy­szerű kezdeményezésnek tartom az újkígyósiak elha­tározását. Nem egyszerű dolog ilyen jellegű építke­zésbe belevágni, főleg a mai rohanó, inflációs árak mel­lett. Az összefogás, a szán­dék példaként szolgálhat arra is, hogy a szociális gondoskodást megoldani egy­re kevésbé képes állami költségvetés szerepét a kü­lönböző közösségek át tud­ják venni, sőt ők tudják igazán emberi léptékűvé formálni. Az egyébként rendkívül hangulatos utcabálon részt vett a falu apraja-nagyja. T. Zs. Egy hét itt, egy hét Romániában (Folytatás az 1. oldalról) ahonnan a legeredményeseb­ben szereplő tíz magyar tár­suk egy hét után velük uta­zik majd Romániába, és ott folytatják a Közös progra­mokat. Oltean Florentina tábor­vezetőtől megtudtuk, hogy — mint a korábbi években, most is — az anyanyelv fej­lesztése a tábor elsődleges célja, és gokat foglalkoznak a gyerekek irodalmi témák­kal. A tábor szervezői ennek érdekében ellátogattak a vi­lágosi általános iskolába, hogy tapasztalatot cserélje­nek ottani kollégáikkal, itt a táborban pedig úgy osz­tották be a csoportokat, hogy mindegyikbe jusson egy vendég, aki nem beszél magyarul. A román gyere­kek lemezeket és diafilme­ket hoztak magukkal, ami az anyanyelvi foglalkozások­hoz nagy segítséget jelent. Emellett jut idő szórakozás­ra, pihenésre és kirándulás­ra ds. Vetélkedőket, Ki mit tud?-okat szerveznek, hogy eldönthessék, ki érdemli meg a romániai nyaralást. Azt a hetet főleg kirándulá­sokkal és nevezetességek megtekintésével töltik el. Méhkeréki, körösszakáli, gyulai, kétegyházi és ma- gyarcsanádi gyerekek ját­szanak az udvaron. Tompán Magdolna Battonyáról jött, jutalomból, mert első lett a szépolvasási és szavalóver­senyen; a nyolcadik osz­tályt végezte, és ősztől a gyulai román gimnáziumba jár, ezért is érdemes is­merkednie a várossal. Bodea Radu, a világosi általános iskola hetedikes tanulója, édesanyjával már járt Ma­gyarországon, de táborban először vesz részt. Új bará­tokat szeretne magának sze­rezni, akiknek majd meg­mutathatja Világos neveze­tességeit. A magyarcsanádi Postás Péter hetedikes és kezdő táborozó. Albu Teo­dor már gimnazista, és ötö­dikes korában éppen Békés­csabán, úttörők között sze­rette meg a tábori életet. „A tábor mindig új élményeket, új barátokat jelent. Ahol a hely idegen, de mégis ott­hon érezhetjük magunkat” — mondja és remélhetőleg egyetértenek vele társai. A legfrissebb romániai híradások a decemberi tu­dósításokra emlékeztetnek; nem kerülhettük meg a kér­dést: vajon a tábor szerve­zőit nem nyugtalanítja ez a helyzet?- Oltean Florentina elmondta, hogy véleménye szerint ítélkezni csakis mindkét fél meghallgatása után lehetne, s hogy a ro­mániai események miatt egyetlen szülő sem mondta le gyermeke táboroztatását. Jókedv, felszabadult lég­kör, napsütés — ilyen a gyu­lai román kollégium udva­ra, a tábor, amikor búcsú­zunk. N. K. « Kardosi „gyermekhét” Zánkán Benn a kardosi iskolában éppen a pedagógusnapról emlékeztek meg a tanárok, tanítók, amikor az udvaron játszó, futkározó gyerekek közé telepedtem. Előre meg­fontolt szándékkal kérdezem őket arról: mi történt Zán- pkán május 18-a és 27-e kö­zött, amikor bezárták a kar­dosi iskolát, és gyerekek, pe­dagógusok áttelepültek a zánkai gyermekközpontba? — Hogyan folytatódott a tanítás Zánkán? — kérdez­tem a körülöttem csoporto- sulóktól. — Nem volt, nem volt! — harsogták felszabadult neve­téssel. — Akkor mivel teltek a napjaitok? — Kirándultunk, füröd­tünk a Balatonban, s min­denféle programot szervez­tek számunkra. A tábor bu­szaival elutaztunk többek között Keszthelyre, Bada­csonyba, Veszprémbe, Nagy- vázsonyba, Tihanyba, Bala- tonfüredre és Székesfehér­várra — mondta egymás sza­vába vágva Gráfik Zoli és Varga Viktor. Tóth Tünde a csaknem mindennapos diszkóra emlé­kezett. Az általa felállított fontossági sorrendben felte­hetően az is szerepet ját­szott, hogy a táncnak, kaca­gásnak állandó résztvevői voltaik a velük együtt tábo­Az első ebéd Zánkán rozó csanádapácai fiúk és lányok is. Ennek eredménye­ként e napokban fellendülő­ben van a kardosi és a csa­nádapácai posta levélforgal­ma. — Ebben a tanév végi la­zításban előfordultak-e fe­gyelmezetlenségek? — Összeszámolhatatlan mennyiségben — kuncogtak, majd Pliesovszky Tomi hoz­zátette: — Ezek csak ap­róbb csínytevések voltak. Persze, ha itt az iskolában történnek, bizonyára más­ként sültek volna el. De Zán­kán a tanárok is megértőb­ben fogadták ezeket az ese­teket. Ömlik a szó a gyerekek­ből. Az élményeket többnyi­re Vaskor Marianna hozza s^óba, de mindig akad egy lelkes hang, amely elragad­ja tőle a folytatás lehetősé­gét. Nyilvánvaló, hogy életre szóló élményt hozott e né­hány nap a gyerekeknek. A lehetőséget a pedagógusok vállalkozó kedve, és a ki­esett tanítási napokat oko­san áthidaló oktatási mun­kája teremtette meg. — A zánkai napok, s az ehhez hasonló alkalmak te­szik lehetővé, hogy igazán közel kerülhessünk a gyere­kekhez — mondotta Szigeti Erika tanítónő, a táborozás vezetője. — Nem titkolom, hogy nekünk, pedagógusok­nak is páratlan élmény volt e néhány nap. K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom