Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-18 / 141. szám

Legyen Bajcsy-Zsilinszky utca Békéscsabán! A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság békéscsabai szervezete már több alka­lommal kérte, javasolta a helyi illetékeseknél, hogy a városban nevezzenek el ut­cát, teret társaságunk név­adójáról. Éppen ezért ve­gyes érzelmekkel értesültünk a Békés Megyei Népújság 1990. június 11-1, hétfői szá­mában megjelent tudósítás­ból (címe: Közterületek át­keresztelés előtt), hogy Baj­csy-Zsilinszky Endre neve sehol sem került szóba. A változtatásokat javasló Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület ille­tékesétől megtudtuk, hogy az összes Zsilinszkyre emlékez­ve Zsilinszky utcát javasol­tak valahol. Ezzel nem ér­tünk egyet, mert Bajcsy- Zsilinszky Endre csak egy volt! Szép gesztus a város-- tói, hogy a tudós történész. Zsilinszky Mihály ismét ut­cát kaphat talán Békéscsa­bán. Az ellenállást értjük, a jelenlegi korban már meg nem érthetjük. Bízunk ab­ban, hogy az új elöljáróság, az őszi helyhatósági válasz­tások után toleránsabb' lesz. Az őslakosság Zsilinszky-el- lenességére való hivatkozás sem tartható, mert a város lakossága alaposan átala­kult, a VII. és VIII. kerü­letről, Mezőmegyerről és Gerláról nem is beszélve. Nem kérünk helyi népsza­vazást Bajcsy-Zsilinszky- ügyben, csak kegyeletet a nemzet ide is kötődő fia iránt. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság békéscsabai szervezete Hát nem aranyos? Még jó, hogy a felirat figyelmeztet bennünket — máskülönben nem tudnánk, hogy is van ez! Képünk Békéscsabán a Sebes György utcában készült, egy sze­meteskonténer mellett Fotó: Veress Erzsi Meddig bírjuk még? Mindennapos téma a kör­nyezetszennyeződés újság­ban, tévében, rádióban. A rendelőintézetek, az orvosi várók tele vannak köhögő, krákogó, viszkető emberek­kel. Allergia — mondják az orvosok —, de sajnos (nem az ő hibájuk), nem sokat tudnak tenni, mert az al­lergiás. elkeseredett embe­rek száma növekszik és a környezetszennyezés tovább folyik. Az én korosztályomon már nem lehet segíteni, de ha most radikálisan meg­szüntetnék a mérgezést, ta­lán az unokáink még élhet­nének egészségesen! Ha ösz- szefognánk és próbálnánk tiltakozni, hátha észretérí- tenénk azokat, akik csak szónokolnak, de nem tesz­nek semmit. Pe'dig őket sem kerüli cl az egészségtelen víz, a' föld, a szennyezett le­vegő által terjedő sok-sok betegség. B.-né, Sarkad (Név és cim a szerkesztőségben) Kényelmesebb a biztosfténak? Egyik hétfői számukban megemlékeznek a mi szo­morú péntekünkről, a jég­verésről. Gyorsan cseleked­nünk kellett. A kiskerttu­lajdonos indult a piacra pa­lántáért, magért. Nagy örömünkre és meg­lepetésünkre cselekedett a békéscsabai szolgáltató szö­vetkezet is. A tanács kéré­sére kiszállt, helyet kért ahol a kitört ablakokat be tudja üvegezni. Azóta is naponta megje­lennek. Az emberek viszik az ablakkereteket, elvégzik a munkát és adnak számlát, amivel a biztosítót felkeres­hetik. ök ugyanis nem cse­lekedtek. Pedig sok tízezer forint kárról van szó. Ügy érzem, a megértés azt dik­tálta volna, hogy egy biz­tosítási szakembert kiküld- jenek, aki a helyszínen min­den jogosultnak fizet. Saj­nos, nem ez történt! A szabadkígyósi honpol­gárnak kell beutazni Gyu­lára, s ezt bánja egy nap szabadsága. Tudom, nekik sokkal kényelmesebb így. Amikor a tarifaváltozást kell agitálni, akkor van rá­érő ember. Most nincs. Filó János, Szabadkígyós Lemaradt utasok Szemetelük Orosházáról járunk Gádo­rosra autóbusszal dolgozni, s vissza. Hivatalos menetrend van kitéve a megállókban, sőt Orosházán, az autóbusz­pályaudvarnál is. Ám az in­dulási időt nem mindig tart­ják be... Orosházáról minden este 18 óra 30 perckor indul já­rat Gádorosra. Ha kiér idő­ben, s Gádorosról visszain­dul, nem biztos, hogy be­tartja a menetidőt. Előfor­dul, hogy hamarabb indul, 19 óra helyett 18 óra 50 perckor. Az utas, ha kiér a megállóba 3/4 7-re, akkor szerencséje van és eléri a buszt. És ha nem? Ez történt velünk június 6-án. Másnap, hogy le ne maradjunk, jóval 3/4 7 előtt kint álltunk a gádorosi régi tanácsháza előtt, a végállo­mástól az első megállóban. Tudtuk, hogy a járat idő­ben, 7 óra előtt 5 perccel megérkezett. Türelmesen vártuk a 7 órát, majd egy pár perccel késötTb azt láttuk, hogy a buszunk halad a Lenin úton tovább. Kihagyott három megállót a faluban és el­ment ... így aztán hiába fi­zetjük a bérletet. Panaszt tettünk az orosházi forgal­mi irodában, de csak ma­gyarázkodtak, s persze nem változott semmi. (Több aláírás) Ne szégyelljük bevallani, hogy nem fek­tetünk súlyt a rendre és tisztaságra, pe­dig Békéscsaba a mi városunk, melyre büszkék kéne legyünk. A dohányos emberek, tisztelet a kivé­telnek, az autóbusz-megállókban hanyagul a földre dobják a csikket, holott minden megállóban szemét- és csikktárolók van­nak. Vegyünk példát Ausztráliáról. A sze­mem láttára történt, hogy egy utas az autóbusz-megállóban a földre dobta az égő csikket. A mellette átló utas arra kér­te, hogy vegye fel a. földről. Pillanatok alatt — elvörösödve a szégyentől — fel­vette és a tárolóba tette. Az ott állók ki­nevették és a férfi szégyenében eltűnt. Nemrég Ausztriában voltam kirándulni. Egy pihenőhelyen körülnéztünk és min­denhol a legnagyobb tisztaságot találtuk. Eltávolodva a társaságtól, a földön ráta­láltam egy gyufaszálra. Rohantam vissza és diadalmasan mutattam a többieknek. Valaki megjegyezte: ezt a gyufaszálat va­lószínűleg egy magyar turista dobta el, mert a szeméttároló két lépésre volt tő­le ... Kiss Elemér, Békéscsaba Hangos a kocsma Hozzászólás Józsi, hol vagy? Sűrűn megfordulunk Gyomaendrődön, a Jóbarát ven­déglőben. Lehajtunk egy felest, egy kávét, vagy éppen egy üveg sört. Sosem volt még a felszolgálókkal bajunk. Ezért meglepődtünk, hogy június 13-án, szerdán a kora délutá­ni órákban, amikor kávézni szerettünk volna, a pult mö­gött nem állt senki. Hogy egészen pontos legyek, amikor a kocsival leálltunk, még láttunk bent egy jóképű fiatal felszolgálót a pult mögött. Aztán eltűnt. Hosszú időre nem tűnhetett el, elvégre neki is akadhatott sürgős dolga — gondoltuk. Vártunk. Három, majd öt percet. Hamarabb unta meg a várakozást egy mellettünk békésen sörözgető férfi és elkiáltotta magát: Józsi, gyere már! Józsi vagy nem hallotta, vagy nem akarta... így aztán a nekünk segíteni akaró fiatalember vette a fáradtságot és bement a raktárba (vagy konyha lehetett?!). Arra kérte a felszol­gálót, jöjjön ki, mert vendégek vannak. Nem Józsi, hanem egy hölgy válaszolt: — Na és? Mondanom sem kell, kifordultunk az említett helyről. Nem nagy ügy a történet. Csak elgondolkodtató. Hát nem volt igaza az említett hölgynek? Mit akarhatunk mi, ven­dégek? Mit türelmetlenkedünk? Neki igazán nem volt sie­tős! (Pláne, ha nem is oda tartozott!) Józsinak meg? En úgy tudtam, a vendéglősök belőlünk, vendégekből élnek, vagy talán rosszul tudom? — aa — Megszűnt a reggeli busz Magyarbánhegyesen 2800 a lakosok száma. Eddig öt kocsma volt, s amellett min­den bolt tömve itallal. Nem­rég a főutcán, ahol igen nagy forgalom van, nyílt egy zenés szórakozóhely. Éjjel-nappal nyitva van, a zenekar játszik, persze hangerősítővel. A férjem nagyon súlyos beteg, én mindig mellette vagyok, és pihenni, még éjjel sem tu­dok. Október elején nyílt meg a kocsma, és azóta szünnap sem volt. Nem tu­dom, mikor nyit, vagy mi- .kor zár. A kisiskolástól az aggastyánig mindenki szó­rakozhat itt. A gyerekeknek játékautomata van, egy 10- est kell bedobni... A helyi tanácsnál már többször kértük, hogy szün­tessék meg az éjjel-nappali zenés szórakozóhelyet, de eddig még nem intézkedtek. H. B.-né, Magyarbánhegyes (Név és cím a szerkesztőségben) Ütvén ive érettségiztek A „Kis létszám, nemzetiségi nyelvnktatás: dupla hátrány (?)” című újságcikkhez Valóban nem kell a ma­tematikában járatos elmé­nek lenni, hogy kiszámítsa, mennyi hatvanötször négy- ezernyolcszáznyolcvan ? Tu­dósnak sem kell lenni áh­hoz, hogy tudja: kettőszáz- hetvenegyezer-hétszáz forint­ból nem működtethető egy nyolc tanulócsoportos iskola, mert ez az összeg az igaz­gató. fizetésére sem elegen­dő. Ezért az eleki tanács nem a normatív támogatást, hanem annál jóval többet bontott le költségvetéséből az iskola működtetéséhez. A román iskola költségve­tése a két napközis csoporton kívül 1990. évre 3 160 000 fo­rint, melyből bér 1 914 000 forint, s ehhez a bértömeg­hez jön még a pedagógu­sok 14 százalékos, az alkal­mazottak 3 százalékos köz­ponti béremelése, tehát ösz- szesen 1990. évben a kislét- számú nemzetiségi iskola hárommillió-négyszázötven- háromezer forinttal gazdál­kodik. Ez a tény. Térnél László, Gamesz-igazgató, Elek * * * (Az említett cikk június i4-l számunkban jelent meg. Megje­gyezzük azonban, bogy az iráa elején szerepel, hogy a fenti összeg központi támogatás. A továbbiakban pedig — ez is ben­ne van — nem arról esik szó, hogy mennyiből működtetik az lsko%(, hanem arról: hogyan. Erről pedig a legvaiósághubben a látható tények beszéltek Ele­ken. X. K.) A mezőkovácsházi busz­járatot, ami hajnalban indul Kunágota, Dombiratos, Ke- vermes, Dökösháza útvona­lon és a fél ötös vonathoz szállítja az utasokat, meg­szüntette a békéscsabai Vo­lán. Sokan járunk ezzel a busszal a reggeli műszakba, s most nem tudunk mun­kába állni időben. Emiatt nem egy dolgozót elbocsáj­tottak, I hónapi felmondás­sal. Ha a Volán nem tudja ismét indítani a járatot, közlekedjen ezen az útvona­lon a régi kis vonat! Annak idején mindent megtettek, hogy megszüntessék, s most nem tudják megoldani, hogy időben beérjünk a munkahelyünkre. (Több aláírás) Buknüst kerestetik A bal lábamat 1982-ben amputálták, a jövedelmem­ből nem tudok megélni, ezért libatöméssel próbálko­zom. Ha valakinek volna egy használaton kívüli mo­toros bukóüstje és lenne szíves fölajánlani, nagyon megkönnyítené a munká­mat. Segítségét előre is kö­szönöm ! a L„ Békéscsaba (Név és cím a szerkesztőségben) Június 9-én Gyulán, ta­lálkozót tartottak a gimná­zium ötven évvel ezelőtt, érettségizett diákjai. Az or­szág különböző tájairól (sőt, ketten külföldről, az NSZK- ból és Belgiumból), 14-en érkeztünk a találkozóra. Kö­zösen bejártuk volt tanter­meinket, fölidézve, ki hol ült a padokban, s emlékez­ve iskolai élményeinkre. A 37 volt diák közül idő­közben tizenkettőn sajnos, elhunytak. A tanárok kö­zül pedig már csak egyet, Szénási Barna tanár urat üdvözölhettük. A találkozót egykori tablónkkal örökítet­tük meg. A gimnáziumból család­tagjainkkal elmentünk az „Arany Kereszt” étterembe, ahol közös ebéden vettünk részt. Hosszasan elbeszélget­tünk, elmondva egymásnak életünk, sorsunk alakulását. Dr. Vermes Vilmos, Gyomaendrőd Jogi IBC n zálogjogról Azt hiszem, meglehetősen szűk rétegnek „ugrik be” a klasszikus kép ja zálog szó hal­latán. A becsüs előtt sorakozók feszengő íképe, akik arra vár­nak, hogy kis motyójukért több-kevesebb forintot kapja­nak addig, míg anyagi helyze­tük jobbra fordul, hogy aztán a felvett összeg visszafizetése mellett (a lejárat napján) új­ból hozzájussanak „kincseik­hez”. Nos, a zálogjog az egyetemi tankönyvek rendszerében a szerződési érdek kielégítésének biztosításáról szóló fejezetben található. A zálogjog a jogo­sultnak az erre a célra lekö­tött dolgon vagy jogon (zálog­tárgyon) kielégítési jogot bizto­sít arra az esetre, ha a kötele­zett a szolgáltatást nem teljesí­ti. Tehát a zálogjog mindig va­lamilyen követelés biztosítására szolgál, ebből az következik, hogy főkötelezettséget tételez fel, és a terjedelme is ehhez a főkötelezettséghez igazodik. Zá­logjoggal minden olyan köve­telés tbiztosítható, amely állami úton követelhető. Államilag # nem érvényesíthető követelést nem lehet zálogjoggal érvénye­sen biztosítani. (Például a kár­tyaadósságot.) A zálogjog tárgya lehet min­den olyan dolog, ingó és in­gatlan, amely nem forgalom- képtelen, nem áll elidegenítési és terhelési tilalom alatt. Nincs olyan jogszabály, amely megkívánná, hogy a követelés és a zálogtárgy értéke egymás­sal arányban álljon. Bármilyen nagy is a zálogtárgy értéke, a belőle való kielégítés csupán a követelés és járuléka erejéig terjedhet. Csak az állami zálogházaknál arányosítják általában a köve­telést és a zálogtárgy értékét, oly módon, hogy a zálogjogo­sult (az őt képviselő becsűt) méri a folyósítandó kölcsönt, a nyújtott zálogtárgy értékéhez. Zálogjog keletkezhet szerző­déssel, bírói határozattal, és maga a jogszabály is előírhat­ja. Zálogjogot nem csak dolgon — ingón, ingatlanon —, hanem jogon is, átruházható követelé­sen is /lehet létesíteni. Mind­nyájan hallottunk már a kézi­zálogról és a jelzálogról. Kézi- zálogot ingókon, jelzálogot in­gatlanon szokás létesíteni. Jel­záloggal mindenki találkozott, aki pénzintézeti hitellel vásárolt vagy épített lakást. Ugyanis a zálogjogot érvényesítő ezt a jo­gát írásba foglalja, és a telek­könyvben is ifeltünteti. A jel­zálog mindig az egész ingat­lant, illetőleg a zálogkötelezett egész tulajdoni illetőségét ter­heli. Ha tehát valaki csupán az ingatlanának egy részét akar­ná jelzáloggal megterhelni, azt a részt külön telekkönyvi jó­szágtestté kell átalakítania. Dr. Kertész Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom