Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-10 / 108. szám

1990. május 10., csütörtök „Terítéken” az ifiház Az Országgyűlés módosította az alkotmányt (Folytatás az 1. oldalról) — Teljesen egyetértek ve­le. Hogy csak néhány pél­dát ragadjak ki. Hiba volt a bódvarákói gyermeküdü­lőnek szánt, ám arra telje­sen alkalmatlan épület meg­vásárlása. Ugyancsak kido­bott pénz volt a több mint 1 millió forintos nyomda­gép megvásárlása, mely to­vábbi befektetések híján csak egyszínnyomásra alkal­mas, akár egy egyszerű fénymásoló gép. Az- sem vé­letlen, hogy ekkora a fluk­tuáció az intézményben, hi­szen Ivanics Katalin vezetői stílusa bizony jócskán hagy kívánnivalót maga után. — Egyszerűen nem ala­kulhattak ki közösségek, emberi, munkatársi kapcso­latok. Nem véletlen, hogy most is egyedül maradtunk véleményünkkel. Állandó az ellenségeskedés — veszi át a szót most Kecskeméti Ju­dit, aki, mint mondja, maga sem tudja, hogy került a „vádlottak padjára” a ju­talmazásnál. — Hol a sze­mélyzet és a népművelőik, hol a munkatársi csoportok, hol meg köztünk és az igaz­gatónő közt. Mert ezt is csak egy ellentétnek tudom felfogni a sok között. Telje­sen széthullott a gárda nap­jainkra. És akkor követke­zetlenségeiről nem is be­széltem. Egy ideig volt igaz­gatóhelyettes, aztán hónapo­kig nem, s mikor munka­társnőm .bejelentette távozá­sát, ismét visszaállította e munkakört Ivanics Katalin, maradásra bírva ezzel a tá­vozni készülőt... Sok mindenről szó esik még. Hogy szétzülllött — most egyesületként műkö­dik — a fúvószenekar, hogy semmivé lett a ZENIT, (a fiatalok nemzetközi zenei találkozója — szerk.), hogy jó szó soha nem járt a jó munkáért, és így tovább, és így tovább. — A Fidesz nem lemon­dásra szólítja fél igazgató­nőnket — veszi vissza a szót Fodor József —, csu­pán a volt beosztottaktól szerzett tapasztalatok alap­ján szakmailag bírálja őt. •Arról szó sincs, amivel vá­dol kettőnket, hogy belső információkat szolgáltat­tunk ki a házból. Ezt bi­zonyítja, hogy nem is iga­zán mai ügyekkel foglalko­zik a beadvány, hanem ré­gi dolgokkal is. Ráadásul még a levél tartalmát sem ismerte. A kérdésre, hogy hogy érzik magukat, a fiatalem­ber lemondóan csak ennyit válaszol: — Ahogy az első naptól kezdve. A szakmát imá­dom, de nem tudok olyan időszakról itt tartózkodá­som fél éve alatt, amikor nem lett volna valamilyen konfliktus a házban. Ez Is egy a sok közül... * * * Természetesen Ivanics Katalinnal is elbeszélget­tünk, aki így idézi fel a bi­zalmas közlést a levélről, mely egy ebéd alkalmával, két falat között hangzott el: — Azt mondta Fodor Jó­zsef, és ez tanú előtt hang­zott el, hogy megkezdték a B-listázást, hogy a Fidesz- re bízták az ügyet, hiszen az ifjúsági ház az ő dol­guk. Többek között ezért gondolom, hogy mindaz, ami mostanság történik, kö- rántsem szakmai, hanem politikai kérdés. Az ezt kö­vető hétfőn fontosnak vél­tem munkaértekezlet elé vinni az ügyet, ahol kita­nítottuk .őket rendesen: megkérdeztük, miért nem annak rendje-módja szerint, szakmai kifogásokra hivat­kozva fordulnak a tanács végrehajtó bizottságához, így született az a bizonyos levél. , — Az ön véleménye sze­rint nem megalapozottak azok a vádak, melyek ab­ban megfogalmazódtak? — Tételenként meg tu­dom cáfolni őket, ha vizs­gálat indulna ellenem. Rá­adásul sértőnek találom a hangnemet, melyet e sorok írói használtak. — Miben látja ennek az igencsak elmérgesedett hely­zetnek a megoldását? — A kollégáimmal és a munkáltatóimmal össze­ülünk, s közösen döntünk arról, miként legyen to­vább. — Ügy tűnik, a Fideszt ezúttal is kizárták a dön­tésből, holott tetszik, nem tetszik, egy város fiatalsá­gát képviselik. — Fodor József a Fidesz választmányi tagja. — Mégis, milyen tanulsá­got von le most, a vizsgálat előtt? — Azt gondolom, hogy ez egy elitváltás része. Va­lamifajta „szálláscsinálás” érződik a levegőben, ezért a támadás ellenem. Nem tartozom- a zárt ajtók mö­gött üldögélő vezetők közé, bárki hozzám fordulhatott volna, ha gondja van. Csak­hogy az egész közművelő­dés a kútban van, és ami­kor ilyen feszültség van a levegőben, mást diktál az érzelem, és mást a lét ér­deke. Nem várhatunk er­kölcsi emelkedettséget, ha kenyérről van szó. Ennyit e bizonyos levél mellett és ellen. Hogy ki­nek van igaza, reméljük, hamar eldönti a vizsgálat, melynek eredményére visz- szatérünk. Teljes a nagyüzem M cd gyes egyháza határában. A dinnyé­sek megkezdték a palánták kiültetését, de a májusi fa­gyok ellen még fóliával védik a növényeket. Képünkön az repülő” sátorváros egy részlete látható. Fotó: Veress Erzsi Lesznek tárca nélküli miniszterek Az alkotmány — az Országgyűlés május 9-1 ülésén elfoga­dott — módosítása értelmében a kormány a miniszterelnök­ből és a miniszterekből — köztük tárca nélküli miniszterek­ből — áll. Megszűnt tehát ^a miniszterelnök-helyettesi funk­ció. A kormányfőt az általa kijelölt miniszter helyettesítheti. A miniszterelnököt — a köztársasági elnök javaslatára — az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja. A Parlament egyszerre határoz a kormányfő megválasztásáról és a Minisztertanács programjának — amely még nem jelent részletes elképzeléseket — elfogadásáról. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A törvény egyébként a Minisztertanács elnöke kifejezést az új jogi helyzetnek, a magyar hagyományoknak megfelelő, és szóhasználatunkban ma is szülte kizárólagosan használatos miniszterelnök kifejezéssel váltotta fel­(Folytatás az 1. oldalról) lenlegi alkotmánymódosítás egy csomagterv része; célja a parlamentáris demokrácia jogi alapfeltételeinek megte­remtése. A törvénytervezet feletti általános vitában elsőként dr. Hack Péter (SZDSZ) kért szót, aki a pártfrakció nevé­ben támogatta a javaslatot. Dr. Vastagh Pál, az MSZP parlamenti - csoportja nevé­ben hangsúlyozta: a szocia­lista frakció e kérdésben tu­lajdonképpen megértő abban a tekintetben, hogy az or­szág helyzetében kormány­zati biztonságra és stabili­tásra van szükség. Ugyanak­kor az előterjesztett javas­latok kapcsán rámutatott: e koncepció abból a megálla­podásból fakad, amelyet az MDF és az SZDSZ kötött egymással. Dr. Tárgyán József (FKGP) pártja képviselőcsoportjának nevében az alkotmány mó­dosításával egyetértett, mert megítélésük szerint ez a mó­dosítás szolgálja a törvény­hozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását. Dr. Kónya Imre (MDF) előtte szóló képviselőtársai kételyeit igyekezett eloszlat­ni az alkotmány módosításá­nak ilyen gyors, és a pártok közötti megállapodáson ala­puló végrehajtásával össze­függésben. Mécs Imre (SZDSZ) utalt arra, hogy a struktúrájában, szellemiségében, jogi mecha­nizmusában alapvetően sztá­lini alkotmányból nem le­het igazi alaptörvény Ma­gyarország számára. A nem­zeti egyeztető tárgyalásokon olyan döntés születeti, hogy majd az új, legitim, a ma­gyar nép minden jelentős rétegét képviselő Parlament­nek kell egy társadalmi szer­ződésszerű alkotmányt lét­rehoznia. Miután az általános vitá­ban több képviselő nem kért szót, az Országgyűlés a részletes vitával folytatta munkáját. ' A részletes vita közepette maga6 rangú vendég tisztel­te meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pérez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholy­ban. Az alkotmány módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot — amely kihirdetése napján lép hatályba — a Parla­ment 308 igen, 14 nem sza­vazattal, 37 tartózkodás mel­lett elfogadta. Az ebédszünet után új le­vezető elnök kezdett mun­kába: Vörös Vince, az Or­szággyűlés alelnöke első íz­ben foglalt helyet az elnöki pulpituson. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szó­ló 1987. évi XI. törvény mó­dosításáról előterjesztett tör­vényjavaslat megvitatásával folytatódik. A napirend előadója — az alkotmányügyi, törvény-elő­készítő és igazságügyi bi­zottság nevében — dr. Kó- nyáné dr. Kutrucz Katalin elöljáróban utalt arra: a jo­gi bizottság indítványa a törvény azon szakaszainak hatályvesztését célozza, ame­lyek előírják, hogy az ál­lampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tár­gyalása előtt az indítványo­kat társadalmi vitára kell bocsátani. A törvénymódosító javas- iát általános vitájában első­ként dr. Mészáros István (SZDSZ) pártja parlamenti csoportjának nevében egyet­értett azzal, hogy a társa­dalmi viita intézménye a parlamentarizmus hiányát próbálta korrigálni, így az új, szabadon választott tör­vényhozás felállításával to­vábbi fenntartása nem in­dokolt. Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) rámutatott, hogy a társadalmi vita in­tézményrendszere az MSZP képviselői szerint is kiüre­sedett. így annak kiiktatá­sát a törvényből nem el­lenzik. Az alkotmányerejű törvényt 278 egyetértő. 10 elutasító szavazattal, 33 tar­tózkodás mellett elfogadták. A plenum ezt követően — Szűrös Mátyás elnökletével — a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsoro­lásáról szóló törvényjavas­latról tárgyalt. Dr. Salamon László (MDF), az alkotmányjogi, törvényelőkészítő és igaz­ságügyi bizottság elnöke, a tervezet mellett érvelve hangoztatta: a törvényja­vaslat a magyar közigazga­tás központi szervei, a kor­mányzati rendszer korsze­rűsítését célozza Napi ak­tualitását az új kormány­zat létrehozásának feladata adja. A Magyar Köztársa­ság minisztériumainak fel­sorolásáról szóló javaslat olyan modellt állít fel, amely szerkezetében tükrö­zi az európai demokráciák kormányzati struktúráját, s megfelel a magyar közjogi hagyományoknak is. A törvényjavaslat általá­nos vitájában négyen fej­tették ki véleményüket, majd részletes vitát nyitott az Országgyűlés. Vita után törvényt alkot­tak a minisztériumok felso­rolásáról: 278 egyetértő, 20 elutasító szavazattal, 29 tar­tózkodás mellett 13 minisz­tériumot állítottak fel, a Minisztertanács- megalakulá­sával egyidejűleg. Az új Parlament első in­terpellációját. Király Zoltán (MDF) nyújtotta be az ügy­vezető .kormány honvédelmi és kereskedelmi miniszteré­hez, nem konkrét tényeken alapuló, magyarországi fegy­verkereskedelmi híresztelé­sekkel kapcsolatban. Beck Tamás, az ügyvezető kormány kereskedelmi mi­nisztere részletezte a vá­laszt: a téma kivizsgálása folyamatban van. Kárpáti Ferenc, az ügyve­zető kormány honvédelmi minisztere válaszában arról szólt: ismeretei szerint sem­miféle törvénysértő fégy- vereladási akció nem történt Magyarországon. Végül bejelentések hang­zottak el. Az elnöklő dr. Szűrös Má­tyás bejelentette: az Ország- gyűlés Házbizottságának ja­vaslatára a Parlament leg­közelebb május 15-én, ked­den 10 órakor ül össze. Független Kisgazdapárt Gerbovics Jenő, a párt főtitkárhelyettese kifejtette: ezer­szám érkezik a párthoz a panasz a tsz-ekbe kényszeritett bir­tokok reprivatizálása, az erdők garázda pusztítása és a tsz-ek tulajdonába adott legelők hasznosítási módja miatt. A parasz­tok elkeseredettek, mert megdöbbenve kellett és kell tapasz­talniuk: nemhogy rendeződne végre a földtulajdon kérdése, de az érvényben lévő átalakulási törvény miatt egyre inkább kicsúszik a lábuk alól saját tulajdonuk. Naponta tanúi az erdők értelmetlen .pusztításának, a volt falusi, Illetőleg köz­birtokosi legelőkért pedig a tsz-ek — amelyek rendeleti úton váltak e legelők tulajdonosaivá — erkölcstelenül magas bért fizettetnek velük. Ezekre a tapasztalatokra építkezik a párt javaslata, amely szorosan illeszkedik mezőgazdasági programjába — vette át a szót Nagy Ferenc pártelnök. E program lényege, hogy a felülről irányított, kolhoz típusú szövetkezeti gazdálkodás a következő években átalakuljon — a magángazdálkodók bevo­násával, a tulajdonjog rendezésével és a föld másfajta hasz­nálatával — valódi szövetkezeti gazdálkodássá. A párt vezetői elmondták: javaslatuk eredményéül azt vár­ják, hogy e folyamatok megállítása érdekében az Illetékes minisztérium moratóriumot rendel el. Itt a piros, hol a pénzem? I szovjetunióbeli gázcsötörés nem érezteti hatását A két nappal ezelőtti szi­bériai gázcsőtörés hajtását — a nyomáscsökkenést —, nem észlelték Beregdaróc- nál. a Testvériség gázveze­ték magyar átvevőhelyén — közölte az MTI tudósítójá­val az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ügyeletes diszpécsere. Antal Lajos ve­zérigazgató-helyettes azzal erősítette meg ezt a véle­ményt. hogy a Kurgan vá­ros térségében eltörött U rengoj—Szurgut—Csel j a- binszki gázvezeték nagy tá­volságra van tőlünk, s _ a szovjet szállítók a közbe­eső ukrajnai gázmezőkről és tárolókból biztosítani tud­ják a kieső mennyiséget. A szovjetunióbeli üzemzava­rokat általában egy-két nap alatt rendbe szokták homi, a 30 kilométerenként kivált­ható csőrendszerben. A tö­rés legtöbbször hegesztési varrathiha miatt következik be, ám nálunk csak ritkán érezteti hatását. Tájékoztatásul elmondták még, hogy a szállítási ütem­terv óránként 1 millió köb­méter gáz behozataláról szól. ám jelenleg a fűtési szezon végén, 20 százalék­kal kevesebb gázmennyi­ségből is fedezhető az or­szág szükséglete. (Folytatás az 1. oldalról) — Elő sem fordult, hogy valaki cirkuszt csinált, mert észrevette a csalást? — Olyan ügyesen dolgoz­nak, hogy a legélesebb eszű, legjobb szemű bámészkodó sem vesz észre semmit. Pil­lanatok töredéke alatt csí­pik fel a ikis golyócskát a doboz alól. Vannak persze beépített embereik, akik megtévesztésből nyerik az asztalon lévő pénzt. Ettől a •nézők belelkesednek és vér­szemet kapnak. Az utolsó ezreseiket is feláldozzák! — Ha jól tudom, mosta-' nában öt bandát is elfogtak? — Jól tudja. Ezek közül csak az egyik társaságot tud­tuk csalás miatt feljelenteni. A többi szabálysértésért ne­vetve kifizeti a 4-5 ezer fo­rintos büntetést, amit kivet­nek rájuk. Hiszen ezt az ösz- szeget pár perc alatt meg­keresik. — Gondolom, a sértettek „rémregényeket” mesélnek? — Hogyne! Egy román ál­lampolgár például az utolsó négyezer forintját szánta er­re a játékra. Azt meséli, ná­luk nem csalnak. És miután jó megfigyelőnek tartja ma­gát, hitte, hogy esélye van a nyerésre. Aztán észrevette a „disznóságot”. De akkor már késő volt. Pedig azt . a pénzt élelemre szánta. Üres tarisznyával indult haza. De megemlíthetem azt az idős nénit is, aki a szeren­cséjében bízva dobta fel szintén az utolsó 2 ezer fo­rintját, ami a nyugdíjából megmaradt. Vagy ott van az a fiatal pár, akik pici gyerekkel al­bérletben laknak. Remény­kedtek a könnyű nyereség­ben. Reményüket és három­ezer forintjukat veszítették. Idős úr négyezret szánt a tiltott játékra. Könyörgött nekünk, nehogy eláruljuk, mi történt a pénzzel, mert ha a felesége megtudja, a megmaradt pár szál haját is kici bálja. — Mi a véleménye, me­lyik korosztály a hiszéke­nyebb? — Az idősebbek. Talán ők még hisznek a tisztességben. Állatvásárra indult például egy néni. El is adta a kihaj­tott jószágot. Tizenegyezer forint ütötte a markát. Mind bedobta. Mondanom sem kell, hogy vesztett. Egy vi­déki bácsi szintén az állat- vásáron volt. Ö nem eladni, venni akart. Szerencsétlen­ségére nem talált olyan lo­vat, amilyet szeretett volna. 32 ezer forinttal próbálta megfogni a piros golyót, a szerencséjét. És természete­sen ennyivel kevesebbel tért haza. — A bámészkodók segíte­nek önöknek lebuktatni egy- egy csapatot? — Nagyon téved. Ha meg­látják az egyenruhát, nem nekünk, hanem a bűnbandá­nak segítenek szökni. Még talán a sértettek is nekik drukkolnak. Ki érti az em­berek lelkivilágát? Fölöttébb meglepő, hogy ennyi a hiszé­keny ember. Hiszen a bűn- banda esélyt sem ad a nye­résre! Olyan ügyesen csípik ki forgatás közben a kis go­lyót, hogy valóban nem le­het észrevenni. Bevallom, hajlamos va­gyok mindenféle tiltott és engedett szerencsejátékot ki­próbálni. Hiszékenységem viszont az Itt a piros, hol a piros? játéknál véget ér. Itt valóban csak a dobozokat forgató nyerhet. De hát, ahogy az egyik „lefülelt” fo­galmazott: „Verebet már csak vidéken lehet fogni!” És úgy tűnik, veréb még Békéscsabán is akad! Vajon meddig? Béla Vali Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom