Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-10 / 108. szám

1990. május 10., csütörtök Kiállítások a megyei könyvtárban A mindenség titkai Szurcsik József grafikám Évek óta nem kap kellő figyelmet az a művészeti koncepció, ami a megyei könyvtár kiállításait létre­hozza. Erre akkor döbben­tünk rá, amikor az elmúlt fél évtized tárlatainak pla­kátjai voltak láthatók e kul­turális intézményben. A leg­jelesebb — európai rangú­nak méltán mondható — magyar képzőművészekkel, mint Szalay Lajos, Kass Já­nos, Klimó Károly, Bak Im­re ... egy sorban állíthatott ki a fiatal nemzedék számos tagja, köztük Záborszky Gá­bor, Barabás Márton, Müller Árpád, vagy a most bemu­tatkozó Szurcsik József. Biztosra vehető, hogy a családi, apai ihletés nélkül a fiatal grafikus személyisé­ge, szellemisége, látásmódja nem alakulhatott volna az­zá, amivé lett. A hódmező­vásárhelyi alkotói műhely­hez kapcsolódik évtizedek óta Szurcsik János munkás­sága. Festőművészként és pe­dagógusként magától értető­dően vette észre fia rajz­készségét — így tanította és taníttatta. Az elénk táruló művek arról tanúskodnak, nem a nagy fa árnyékában meghúzódó növekedésről van szó esetében, hanem egy ön­álló élet, egy autonóm szel­lemiség tör magának utat a művészetbe. 1985-ben végez­te el a Magyar Képzőművé­szeti Főiskolát és azóta több kiállítás, s az ott kapott díj jelzi: jól sáfárkodott tehet­ségével. Művészi munkássá­ga indulásának kezdetére a grafikában az új technikai adottságok: a szita- és of­szetnyomás már elfogadott, kiérlelt sokszorosító eljárá­sok. Valószínűleg ennek is tulajdonítható, hogy pályája első szakaszában a rézkarc — kézművességet igénylő — technikájához kanyarodik vissza. A rézkarc nyújtotta érzékletes vonalhálózat meg­teremtése mint ábrázolási le­hetőség adekvát műfaja lett. Az ún. „nagy” gondolatok Szurcsik József „Szónok” cí­mű műve (Bölcsesség, Oktatás ...) ki­csiny formába karcolása mellett az ötletességet, a jó­kedvű játékot, a fantázia féktelenségét is * megteremti választott technikája. Vajon mi lehet a titok a mindenségben? — teszi fel a kérdést Szurcsik József mű­veivel. Mi az a megmagya­rázhatatlan talány, borzon­gató rejtély, mely minden evilági mögött rejtőzik? Ho­gyan közelíthető meg az is­meretlen, miképpen ragad­ható meg a formailag nem megfogalmazható? Rézkar­cain szenvedélyes drámaiság- gal, ironikus víziók sorával válaszol a feltett kérdések­re (Félisten, Kis bálvány). Művészete egy központi té­mában csúcsosodik ki: mi­lyen az ember és az etikai magatartása? Látomásszerű, a mitológiai szimbolika kép­nyelvére átültetett alkotásai, minden időben aktuális er­kölcsi tételekről szólnak. (Zavaros kapcsolatok, Átne- velés ...) Máskor a minden­napi élet profán emberi cse­lekedetei jelentik az ábrázo­lás témáit (Mosoly, Kötelék). Véleményét az emberi arc mimikája, vagy a testrészek egymáshoz való viszonya, il­letve összerajzolásuk tár­gyakkal, fejezik ki. Ugyan­akkor arra is utalnak a mű­vek címei (Alattvalók, Arc- forgató, Gyűlés, Szónok...), hogy a nyolcvanas évek vé­ge felé közeledve (amikor is e művek születtek), a társa­dalmi helyzetek, a pozíciók felülvizsgálatára is sort kell keríteni. Nemcsak a művé­szet belső folyamatai, ha­nem az egyre mélyülő poli­tikai, társadalmi, gazdasági válság is új megközelítési módok alkalmazását követeli meg a művészettől. Ebben az összefüggésben is érdekes és érdemes a kor hitnélküli-- ségét, valamint cinizmusát tetten érni műveiben. A leg­több emberábrázolásnál egy vastag nyakú, tüskés hajú, néha római gladiátor alkatú, máskor egy mai punk jel­mezébe bújt groteszk figurá­val találkozunk. Jól ismerjük őt. Ö döntött a párnázott íróasztal mögött, ő volt a terület ura Kaffka Kastélyában. Hogy hogyan került felelős beosztásba, az ma már rejtély, hovatovább azok számára is, akik oda­rakták. Régi jó káder, a mi kutyánk kölyke, aki több­ször is megbukhat (termé­szetesen felfelé), képtelen el­tűnni a hatalom színpadáról, hol itt, hol ott bukkan fel „érdemei elismerése mel­lett ... más fontos megbíza­tásban”. Bankettek, vadásza­tok és az odatelefonálgatá- sok hőse, akiről nem tudni, hogy ki áll mögötte, és ő ki mögött áll. A kis stílű ■betiltások és eltussolások baj­noka: mert legjobb, ha nem történik semmi, abból nem származhat baj. Mostanára nemcsak meg­fogyatkozott a fenti model­lek tábora, hanem reméljük, el is tűntek a történelem színpadáról e szereplők. For- Bul a világ, s benne a Szur­csik József teremtette figu­ra egyre kényszeredettebben folytathatja erőgyakorlatait, színeváltozásait. Cs. Tóth János Lehet kutatni — a múltban Harmincnyolcadik alka­lommal hirdeti meg orszá­gos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatát a Néprajzi Múzeum, a megyei múzeu­mok közreműködésével. El­várása csupán annyi — bár ez sem kevés —, hogy a pá­lyamunkák eredeti ismeret- anyagot tartalmazzanak, a paraszti élet saját tapaszta­lata, helyszíni .gyűjtés, illet­ve történeti, levéltári kuta­tás alapján. A pályázaton bárki részt vehet, aki nem hivatásszerűen foglalkozik kutatással. A kéziratok be­nyújtási határideje: augusz­tus 20. _ A díjakról — a pálya­munkákról készített szak­mai bírálatok alapján — megyei, illetve azt követően országos zsűri dönt Megyei díjazásnál felnőtt- és ifjúsá­gi tagozaton egyaránt há­rom, országos díjazásnál négy dí j kerül kiosztásra. Az országos eredményhirdetés ez év decemberében lesz. További felvilágosítást ,az érdeklődők a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum­ban kaphatnak. A megyei tanács művelő­dési osztálya és a megyei múzeumok igazgatósága helytörténeti pályázatot is indít ez évben. A téma kö­tetlen, s — akár a néprajzi, nyelvjárási gyűjtőpályázat­nál —, itt is felnőtt- és if­júsági tagozaton próbálkoz­hatnak eddig nem publikált helytörténeti vonatkozású dolgozataikkal a pályázók. A tanulmányokat két pél­dányban a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága cí­mére (5600 Békéscsaba, Szé­chenyi út 9.) kell leadni. A díjnyertes munkák országos pályázaton vesznek részt. ....búcsúzunk é s elmegyünk...” Kedves ballagó diákok, engedjék meg, hogy mint volt nevelő, írásommal én is részt vegyek a ballagáson. A bal­lagás egy ifjú életében igen szép ünnep, ünnep a diák­nak, ünnep az iskolának és boldogság a szülőknek, akik gyermekük nevelésének immáron a végéhez értek. Ezek után csak többnyire szemlélői és anyagi támogatói ma­radnak gyermekük további útjának. Az iskolától, egymástól, tanáraiktól való elbúcsúzás nem jelenti és nem is jelentheti a teljes elválást. Az el­menetel csak testben történik, lélekben nem lehet onnan végleg elmenni, ahol éveket töltött el egy ifjú ember. Egy parányi részecskéjük ott marad az iskolában, taná­raikban, mindazokban, akikkel kapcsolatban voltak ott­létük ideje alatt. Ezért az ott maradt parányi részecské­jükért sokszor húz majd vissza a szívük iskolájukhoz, taná­raikhoz, nevelőikhez, a megszokott környezethez. Taná­raik is sokáig őrizni fogjál'{ azokat a közös emlékeket. Elballagásukkal a tanárban is csak a szép marad meg az eltöltött időből, de a ballagok is visznek egy kicsit ma­gukkal tanáraikból, az iskolai évek élményeiből, amit hosszú ideig dédelgetni fognak emlékeikben, főleg ami szép volt benne, hiszen a dolgokat ■ megszépíti a múló idő. Hajnóczi Rózsa azt írja a Bengáli tűz című regényé­ben, hogy „a gyermek a felnőtt atyja", abból nő fel és mindvégig magában hordja annak képeit, emlékeit. Az ember tehát nem szakadhat el gyermeki énjétől. Hogy tényleg van-e mit dédelgetniük az iskolában eltöltött 3-4 év után, az attól is függ, hogy sikerült-e tanáraiknak, nevelőiknek megismertetni az emberséget, az összetarto­zás szépségét, a humánum szellemét, a lélek harmóniá­jának fontosságát, mert csak egészséges és tiszta gyerme­ki emlékekkel rendelkező fiatalból lehet teljes értékű fel­nőtt. Ma, amikor értetlenül állunk a homo sapiens előtt és azt kérdezzük, hogy a tudás miért szegényíti el a .lelket?, akkor elfogadható feleletet erre nem kapunk. Próbálja­nak választ keresni erre, ha ez sikerül, akkor gazdagab­bak lesznek lelkiekben. A gyermek felnőtt, érett lett, akinek végig kell menni az élet göröngyös útján. Az öreg diák azonban még a juventus ventus korban van, ezért engedjék meg, hogy útravalónak idézzek néhány sokat hallott jó tanácsot: próbáljanak meg mindenkor különbséget tenni a jó és a rossz között, az igaz és a hamis között, hogy minél keve­sebb kitérővel érjenek el céljukhoz, a maguk hasznára és szüleik, családjuk örömére; az intő, figyelmeztető szót mindig mérlegeljék, mielőtt azt visszautasítanák; ne sért­senek meg másokat csak azért, mert maguk okosabbnak vélik magukat; ha megértésre várnak, maguk is legye­nek megértők mákokkal szemben; ne legyen ijesztő a göröngyös út, hiszen a nehézségek leküzdése teszi érté­kessé az életet. Szerencsés utat kíván: Tóth Ferenc nyugalmazott gazdasági tanár, Szabadkígyós Sikerül-e megmenteni a dévaványai katolikus templomot? Nyolcosztályos gimnázium Ä szegedi Radnóti Miklós Gimnázium szeptembertől kísérleti jelleggel nyolcosz­tályos oktatási intézmény­ként működik. A nyolcosz­tályos gimnáziumi tanterv kidolgozásánál már figye­lembe vették egyrészt a vár­ható új érettségi és felvételi rendszert, másrészt a diá­kok túlterheltségének csök­kentésére irányuló törek­vést. A gimnázium — régi ha­gyományaihoz híven — ki­emelt szerepet szán az ide­gen nyelvek oktatásának. A technika tantárgy helyét a kor követelményeinek meg­felelően a számítástechnika veszi át. Üj tantárgy lesz az etika és fakultatív okta­tás keretében a háztartás- tan. A heti óraszám az első és a második osztályban 25, s a felsőbb osztályokban sem emelkedik 30 fölé. Békés Megyei Tanács V. B. Munkaügyi-szolgálati Iroda Békéscsaba, Luther u. 5, Tel.: 24-177. Állás ajánlatok : BÉKÉSCSABÁN: B. M. Üdítőital-ipari v., Luther u.: gyenge­áramú elektromérnök, lakatos, kisegítő udvaros. Btköt, Ta­nácsközt. u.: marós, targoncasaerelő, fonalbevizsgáló, targonoa- vezető, onsózó, kikészítőgép-kezelő. AU. Tüzép. V., Ipari u.: ebédkiosztó. B. M. Vendéglátó-ipari V., Gutenberg u.: számvi­teli oszt. vezető, szakács, felszolgáló, konyhai segédmunkás. Bútoripari szöv., Berényi u.: asztalos, festékszőirŐ, férfi segéd­munkás. Cipész szöv., Kinizsi u.: modellőr, gyártáselőkészítő. Agroszer, Csorvási u.: lakatos (hegasztővizsg.). Centrum Aru­ház, István király tér: élelmiszer-eladó, ruházati eladó, mű­szaki cikk-eladó. Húsker-húsüzem, Kétegyházi út: lakatos, fűtő, portás. Hűtőház, Kétegyházi út: belker. számlázó. Bamevál, Orosházi út: E. kát. gépkocsivezető, portás (férfi), hűtőgépész (vizsgázott). Autójavító V., Szarvasi út: gépkocsi-forgalmazó- gépjáirmű-előadó (férfi, A, B, C kát.). Sárréti Tej, Kétegyházi út: adminisztrátor (számítógépes ismerettel). Mezőgép, Szarva­si út: szerszám lakatos, esztergályos, géplakatos, fémfestő, vil­lanyszerelő, bet. gépkezelő, utókalkulátor. Városgazdálkodási V., liget: takarító. Démász, Gábor Áron u.: villamosági szere­lő (autószerelésben jártas). BÉKÉSEN: B. M. Építőipari Szöv.: épületasztalos, villanyszerelő. GYULÁN: Cipész szöv.: javitó cipész. B. M. Építőipari Szöv.: autóvillamossági szerelő. Házi­ipari szöv.: varrónő, bet. szövő, szak- és betanított kötöttánr- konfekciós, részm. takarító, sarkad! telepére: varrógépműsze- rész. Gyulatex, Harisnya Rt.: bet. láncoló, adjusztáló, kötőnő, hegesztő, kereskedelmi oszt. vezető. Kőtőlpari V.: varró, bet. láinooló, kötőipari komfekeiótechniikus. Főv. Szociális Otthon: fizikoterápiás szakaszisztens (gyógytornász). Sütőipari V.: ta­karító, Dobozra: üzletvezető-helyettes. OROSHÁZÁN: AKG: mlntakószítö asztalos, hegesztő, formázó, heg. tudó lakatos, öntödei bet. munkás, karbantartó kőműves. Költségvetési üzem: ács-állványozó, kőműves, épületlakatos. Baromfifeldol­gozó V.: férfi öltözőőr. E. kát. gépkocsivezető, női segédmun­kás. Afész: portás. Kazép: hegesztő (vidékre is), víz-, gázveze­ték-szerelő. Unior: gázmérőórai-szerelő és kezelő, kőművesbri- gáid. Mezőgép: esztergályos, lakatos. A SZOTE újonnan létesített orthopédiai klinikája FELVÉTELT HIRDET ápolónői munkakör betöltésére, szakképzett ápolónők részére. Bérezés: megegyezés szerint Nővérotthoni elhelyezést biztosítunk. Jelentkezni: tevéiben^ Szeged, Semmelweis u. 6., vagy személyesen, az új klinikai tömb III. e., (lehet Szűcs Zoltánná főnővérnél, naponta 8—15 óra között. VENDÉGLÁTÓSOK t A KÖRÖSTAJ Gasztronómiai Társaság MEGYEI GASZTRONÓMIAI VERSENYT HIRDET MEG 1990. május 25-én Békéscsabán, a Tükör Étteremben. Cukrász, szakács, felszolgáló szakmában. Jelentkezni lehet: 1990. május lS-élg, a KISOSZ, Békéscsaba, Micsurin u. 4/1., vagy a 20-050-es telefanszámom. A társaság elnöke. Készül az új alapzat, balra a szószék, Kívül majd aláfalaznak jobbra pedig a főoltár os: — Jöjjetek, imádjuk az Urat! — hirdeti fehér hom­lokzatán a dévaványai kato­likus templom, amely a Szűzanya édesanyjának, Szent Annának a nevét vi­seli. A helyi egyháziközség tavaly augusztus óta mégsem itt. hanem a szomszédos plé­bániahivatalban tartja a mi­séket. Hogy miért? Erről be­szélgettünk a templom tég­la- és földhalmai között Nagy István plébánossal. — Kissé térjünk ki az egy­házközség történetére — kezdte mondandóját a déva­ványai plébános. — A török idők alatt a Tiszántúl refor­mátussá vált. Dévaványára az 1700-as évek derekán a Felvidékről települtek be katolikusok, 1795-ben újra alapították az egyházközsé­get, és 1810-ben már állt a mai templom, amely úgy­nevezett falusi barokk stí­lusban épült. A helybeliek emlékezete szerint ez a te­rület valamikor mocsaras volt, 'talán ez az oka, hogy magas a talajvíz. A falak négyméteres magasságig föl­nedvesed tek. Az elődöm már a hetvenes években küzdött a vizesedés elten, a nyolc­vanas évek elején injektáló módszerrel igyekeztek kiszá­rítani a falakat, de sajnos, minden eredmény nélkül. Tavalyelőtt tudtuk meg, hogy baj. van a templom alapjai­val" is, a nedvességtől a régi téglák mállanak. Mivel a he­lyi egyházközség kis létszá­mú, pénzért külföldi segély­szervhez fordultunk, és ta­valy augusztusban hozzáfog­tunk a munkához. Belül a régi alap mellé egy újabbat húzunk, kívül pedig aláfa­lazunk. Mielőtt ezt elvégez­nénk, a falat te kellene szi­getelni, de — mivel a vas­tagságuk helyenként a két métert it eléri — ez techni­kailag nehezen kivitelezhe­tő, és igen költséges. Hogy a teljes felújítás mennyibe fog kerülni, erre Nagy István még nem tu­dott pontos választ adni: Fotó: Oravszkl Ferenc — A teljes költség attól függ, hogy milyen szigetelé­si eljárást választunk. Az idén csupán az alap meg­erősítésére lesz pénzünk, ez várhatóan egymillió forintot emészt majd föl. A vakolás­ra, az oltár és a padok hely­reállítására egyelőre nem futja. Ígértek pénzt az egy­házközségtől, valamint tá­mogatást vártunk az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség­től is, mivel templomunk műemléki jellegű építmény, de eddig hiába reméltük a segítségüket. A saját szemünkkel győ­ződhettünk meg arról, ho­gyan mállnak a falak. A templom Isten háza, az a kitüntetett szakrális hrfy, »hol a hívek közössége lel­két összeköti az éggel. De mégsem csupán a kicsiny egyházközségé ez az épít­mény, hiszen az egész falu dísze, megmentése érdeké­ben Dévaványa valamennyi lakosa tehetne valamit. (molnár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom