Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-22 / 118. szám

1990. május 22., kedd o Nyílt levél a kormánynak Válságban az üdültetés Nincs már kompromisszum a békési téeszben — Felháborító, hogy már a gyulai SZOT-üdülőt is ki­árusítják! — esett nekem a minap régi gyulai barátom. Hiába hangoztattam az ál­lítás lehetetlenségét, kötötte az ebet a karóhoz. — Az üdültetés valóban válságban van, ezt közöltük nyílt levélben a kormány­nyal. Az állami költséghoz­zájárulás befagyasztása pél­dául azt eredményezte, hogy 1986-tól a beutaltak száma radikálisan csökken, miköz­ben a tagdíjakból az üdülés működési költségeihez — két alkalom kivételével — a szakszervezetek soha nem járultak hozzá. 400 ezer he­lyett az idén már csak 200 ezren pihenhetnek" kedvez­ményesen. Ma már az üdü­lők gazdálkodják ki a fenn­tartási költségek csaknem 50 százalékát, oly módon, hogy a férőhelyek egy részét az idegenforgalomban értékesí­tik. — Szó sincs arról, hogy a gyulai SZOT, pontosabban az MSZOSZ-üdülőt ki kel­lene árusítanunk — nyugta­tott meg az üdülő igazgató­ja, Dömény Ferenc beszél­getésünk kellős közepén. — Hála Istennek, meg a jó ve­zetőgárdámnak, a mi üdü­lőnk országos szinten is sta­bil pozícióban van. Elsők is voltunk, akiket önállóvá mi­nősítettek.’ Sikerült elvál­nunk az Alföldi Gyógyüdü­lők Igazgatóságától. Zöld utunk van hát, meg kell mu­tatnunk. mire vágyunk ké­pesek ! De hadd idézzek tovább a kormányhoz beadott nyílt levélből: A főigazgatóság idei költségvetése 100 mil­liós hiányt mutat. Ez két­ségessé teszi több üdülő ne­gyedik négyedévi nyitvatar- tását és az állagmegóvást is. — Nem így nálunk! Ez évben 50 milliót kell produ­kálnunk ahhoz, hogy fenn­maradásunk biztosított -le­gyen. Ügy tűnik, menni fog. Hátunk mögött van az év üdülésben leggyengébb há- •rom hónapja, és a tervünk eddig zökkenőmentesen tel­jesült. — Ki kell hangsúlyoznom, jók az adottságaink; külö­nösen a fürdővel való ösz- szeköttetésünket említeném. Még mindig visszatérek a deklarációnkhoz: szükség van egy olyan törvényi szabá­Az új kormánynak a pi­acépítéssel egy időben meg kell teremtenie a verseny védelmének jogi és intéz­ményi feltételeit. Egy mon­datban így foglalható össze a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság által Balatonszéplakon rendezett országos konferencia témá­ja. A hétfőn megnyílt két­napos tanácskozáson részt vevő mintegy háromszáz vállalati vezetőt a Pénzügy­minisztérium és az Orszá­gos Árhivatal szakemberei igyekeznek felkészíteni a gazdasági élet gyökeres vál­tozásaira. A verseny- és árszabályo­zás közgazdasági, valamint jogszabályi alapelveiről szó­ló előadások a működőké­pes piaci mechanizmusok feltételeként említették a tu­lajdonreform következetes végigvitelét, a gazdaság ál­lami túlszabályozásának megszüntetését, a monopó­liumok lebontását és a pia­con új szereplőként jelent­kező hazai és külföldi vál­lalkozók starthelyzetének erősítését. E versenyteremtő folyamatokat több-kevesebb következetességgel már az előző kormányzat megkezd­lyozásra, amely lehetővé te­szi az üdülés költségeihez való hozzájárulást, oly mó­don, hogy azt ne az intéz­ményrendszer, hanem szo­ciális helyzetüktől függően az üdülők kapják. A kong­resszusi állásfoglalás ellené­re a Szövetségi Tanács hó­napok óta nem döntött az üdültetés további sorsáról, ezzel az országban legtöbb helyen veszélybe sodorta, sőt már lehetetlenné tette a következő évi működést is. — Elképzelhető, hogy ennek tudata sugallta a pletykát, hogy el kell adnunk az üdü­lőt. Miközben az ország leg­több üdülőjében a jelenlegi és jövőbeni működés felté­telei egyre romlanak, egyes szakszervezetek a kongresz- szus konszenzussal hozott határozata ellenére az üdü­lővagyon szétszedésének igé­nyével lépnek fel. Nem tö­rődnek azzal, hogy ez az igényük ellentétes vala­mennyi munkavállaló érde­kével. Ez a magatartás nem számol azzal sem, hogy ily módon a munkaerő újrater­melését szolgáló szociális rendszer alapjai kerülnek veszélybe. Látni kell ugyan­is, hogy egymás után szűn­nek meg. kerülnek kalapács alá a vállalati és intézmé­nyi üdülők, vagy a fenntar­tási források hiányában, vagy azért, mert a fenntar­tó vállalatot szanálni kell, netán csődeljárás alákerül. Nem egyszerűen az MSZOSZ üdülési szervezetének fenn­maradása a tét, hanem a teljes szociális rendszer, ezen keresztül a szakszerve­zetek léte is. — Nálunk évente 25 ezer vendég fordul meg. Minden­képp korszerűsítésre szorul az üdültetés ... Hiszem azt, hogy az új kormány szív­ügyének tekinti, hogy az évek óta vajúdó probléma az üdüléssel kapcsolatban megoldódjon. Miután a SZOT és a jogutódja, az MSZOT korábbi petíciónkra nem intézkedett, ezért az üdülőnkben dolgozók kinyil­vánították, hogy egyetlen ágazati szakszervezethez sem tartoznak, hanem létrehoz­zák az üdülő dolgozók ön­álló szakszervezetét — fe­jezte be tájékoztatóját Dö­mény Ferenc. b. v. te, a demokratikusan válasz­tott Parlament és az új kor­mány azonban minden te­kintetben kedvezőbb hely­zetben és jobb lehetőségek birtokában van, hogy a gazdaság piacosítását vi­szonylag rövid idő alatt be is fejezhesse. Ezt követően a hosszú tévú gazdasági tör­vénykezés és a versenyvédő intézmények útján biztosít­ható, hogy az állam közvet­len beavatkozások nélkül szabályozza a gazdaság mű­ködési feltételeit. A gazdasági szakemberek és a politikusok körében ma még vitatéma, hogy a piac- szabályozás intézményei — a verseny-, illetve kartellhi­vatal — az államszerveze­ten belül, vagy attól függet­lenül működjenek-e. A kon­ferencia előadói — látszólag saját függetlenségük ellen szólva — az állami felügye­let szükségessége mellett ér­veltek. Indokaik szerint az állam nem háríthatja külső szervezetekre legfőbb gazda­ságpolitikai szerepét: a ha­tékonyságot biztosító piaci verseny szabályainak és fel­tételeinek kimunkálását és folyamatos érvényre jutta­tását. lavaslat új román nemzetiségi szövetség létrehozására Az elnökség és az orszá­gos választmány tevékeny­ségének felfüggesztését, s egy új, minden hazai ro­mánt tömörítő szervezet lét­rehozását javasolta határo­zatában hétvégi ülésén a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének elnöksége. A javaslatról. az országos választmány júni­us 15-ei ülésén dönt. Az MRDSZ elnökségének állásfoglalása szerint az or­szágban végbement változá­sok következtében a román szövetség sem folytathatja tovább munkáját a régi mű­ködési formában. E követ­keztetés megtételére az el­nökséget a hazai, változást váró román közvélemény, és a nemzetiségi szövetségeket a pártállam legrégibb szer­veződései közé soroló külön­böző politikai pártok maga­tartása késztette. Az elnök­ség javasolja az országos vá­lasztmánynak, alakuljon elő­készítő bizottság országos gyűlés megszervezésére; az ősszel összehívandó rendkí­vüli gyűléssel alakulhatna meg az új nemzetiségi ér­dekvédelmi szervezet. Ugyanakkor az elnökségi ha­tározat azt is javasolja el­fogadásra, hogy a szövetség szervei — az elnökség és a választmány — függessze fel tevékenységét, s illetékessé­géről mondjon le az előké­szítő bizottság javára. A szö­vetség ügyeinek adminiszt­rálásával a választmány — az elnökség javaslata sze­rint — hatalmazza fel a tit­kárságot az új szervezet megalakulására, és az új ve­zetőség megválasztására ösz- szehívandó közgyűlés elő­készítésének ideiére. Tóth Salázsnét Kunágo- tán nem kell bemutatni. Nyugdíjas pedagógusként is arról beszél legszívesebben, hogy miként ismerte meg és tanította a falu lakóit. A pe­dagóguspályán eltöltött évek után is tevékeny, mozgal­mas az élete; a helytörténeti szakkör vezetője, igen sok társadalmi elfoglaltsága akad. Beszélgetésünkkor csak szerényen szól a saját életéről, annál inkább hang­súlyozza a település múltjá­val kapcsolatos eseménye­ket. Szereti otthonát, a fa­lut, ahol él, az itteni embe­reket, és a ma már oly rit­kán tapasztalható szenve­déllyel hisz abban, amit csi­nál. — Kunágotára 1945-ben kerültem, majd itt men l em férjhez. Magyar—történelem szakos tanárként mindig ér­dekelt és foglalkoztatott a múlt, a környezet, az embe­rek sorsa. A jelenlegi ta­nácselnökasszony tanítvá­nyom volt, ő is meg tudná mondani, milyen régen pró­bálkozom már a helytörténe­ti munkával — idézi emlé­keit. — A felszabadulás utá­ni éveket követően felsőbb utasításra a községben is megpróbálkoztunk egy me­zőgazdasági állattenyésztési középiskola létrehozásával. Én lettem az igazgatója. Ak­kori tanítványaimmal már kutattuk a helytörténeti em­lékeket. Sajnos, csak négy osztályt vittünk végig, aztán elszéledtünk a szélrózsa min­den irányába, így abbama­radt a kutatómunka. — Mikor került újra kap­csolatba a helytörténettel? — Ügy pontosítom, hogy szorosabb kapcsolatba, mert valójában a magam kedvte­A pénteki közgyűlés töré­keny kompromisszuma 24 óra leforgása alatt felbom­lott a Békési Egyetértés Termelőszövetkezet tagjai között. Tegnap aláírás-gyűj­tési akció indult, tiltakozván a pénteki döntés ellen. A tagok egy része nem. ismeri el a vagyon 40 százalékban munkabérarányos és 60 szá­zalékban munkaidő-arányos felosztását. Igazságtalannak tartják a döntést, a közgyű­lés levezetését pedig tisztá­talannak. Indokaik szerint a végső döntésnél sem ellenszavazat, sem tartózkodás kérésére nem ikerült sor a levezetők részéről. Az aláírók állítása szerint a 867 megjelenésre köteles tag közül csak 432 fő volt jelen a közgyűlésen, amikor a sorsdöntő kérdésre került sor, és ez a létszám nem éri el az 50 százalékot sem. A közgyűlés határo­zata ugyanis csak akkor ér­vényes, ha a döntést hozók kétharmada igennel szavaz. — Hitoktatásórán a ne­gyedik parancsolatról be­szélgetünk. Ez a hetedik nap, a vasárnap megtartása. Nyolc-ki lene éves kislány je­lentkezik, és elmondja, az ő szülei épp ekkor dolgoznak a legtöbbet. Bevallom, na­gyon nehéz helyzetben vol­tam, mit is .válaszoljak er­re ... vallotta be Virág György református lelkész, aki Békésszentandrásról ér­kezett a megyeszékhelyre, hogy a Békés Megyei Peda­gógiai Intézetben összegyűlt érdeklődő tanítóknak, taná­roknak előadást tartson a lésére mindig is figyelem­mel kísértem az eseménye­ket. Már nyugdíjas voltam, amikor Mezőkovácsházáról felkeresett bennünket Ba­logh György könyvtárigazga­tó és biztatott a szakköri munkára. 1983. január 17-én 11 taggal megalakítottuk a szakkört. Közben kiderült az is, hogy egyik kollégánk már régóta foglalkozik a község történetének gyűjtés vei. Ve­le és azokkal az idős embe­rekkel i§ beszélgettünk, akik részesen voltak a történelmi eseményeknek. A feladato­kat szétosztottuk, és min­denki olyan témakört vá­lasztott, ami az érdeklődésé­nek megfelelt. így a tanács­elnök vállalta a tanács törté­netének felkutatását, a könyvtáros a Móra-anyag összegyűjtését. Általában éves munkaterv alapján dol­gozunk, és egykéthavonta ülünk össze klubfoglalkozás­ra. Kunágotának a történel­mét azért nehéz felgöngyö­líteni, mert sokszor ellenté­tes adatokkal találkozunk, Márpedig a pénteki közgyű­lésen állítólag 288-an sza­vaztak igennel, s ez a tagok egy részének állítása szerint, csupán 33,2 százalékot tesz ki. Az aláírók azt követelik, hogy a szövetkezeti vagyon felosztása csak az új fóld- és privatizációs törvény élet­be lépése után történjen meg. Az Egyetértés Termelőszö­vetkezet vagyonfelosztása el­len egyébként a kisgazda- párt békési szervezete, s or­szággyűlési képviselőjük, dr. Pásztor Gyula már az omi­nózus közgyűlést megelőzően is tiltakozott. Tamási Ferenc, a városi szervezet titkára lapunknak elmondta, hogy a kisgazdák is az aláírókkal értenek egyet, nem helyeslik, hogy a szövetkezeti vagyon társa­dalmi kontroll nélkül kerül­jön felosztásra, még mielőtt a Parlament dönt az új gaz­dasági törvényekről. — Mindenekelőtt a tulaj­donjogokat kell rendezni, református keresztény neve­lésről. Mindezzel a pedagógiai in­tézet — párbeszédet teremt­ve a különböző egyházak képviselői és az állami isko­lában tanító pedagógusok között — egy nagyszabású fórumsorozatot indított el. E tekintetben az elmúlt évek hiányossága vitathatatlan. Érződött ez Virág György .előadásán is, akinek monda­nivalója, bárhogy sietett, nem fért bele a neki szánt háromnegyed órába. Pedig fontos dolgokról beszélt, ha­sonló ellentmondásokat fel­tárva, mint a cikk elején így egymást közt is sokat vitatkozunk. — Milyen érdekes ese­ményeket sikerült megörö­kíteniük? — Első nagy munkánk egy országos vállalkozás ré­szeként a kunágotai helyne­vek összegyűjtése volt. Nagy lelkesedéssel végeztük, mi­után egyik kollégánk elis­merést is kapott. Ügy tu­dom, erről a könyv most ké­szül Budapesten. Móra Fe­renc évfordulójára -feltérké­peztük Móra kunágotai kap­csolatait. Ehhez rendkívül nagy segítséget kaptunk a szegedi múzeum akkori igaz­gatójától. Móricz Zsigmond is ellá­togatott a községbe. Ez azért is érdekes, mert még él az a férfi, akit mint tehetséget felfedezett, és aki szerepel egyik elbeszélésében, a köz­ség történetének feldolgozá­sa folyamatos. Érdekes még a kunágotai ragadványne­vek, gúnynevek sora, a téesz megalakításának, a község sportjának múltja, a helyi vallási, egyházi, népi ünne­pek, események kutatása, a II. világháború halottai em­lékének megörökítése, vagv például a eyermekmozgal- mak. a dohánytermesztés, az itt élő emberek sorsának do­kumentálása. Nagy vállalko­zás volt 1987-ben a Nemzeti Múzeum felkérésére a falu lakóházainak a lefényképe­zése. A rendszerezéssel együtt, közel egyéves mun­kát adott. Az .írásos anyag mellett tárgyi gyűjtőmunkát is végzünk, de sajnos a na­gyobb tárgyakat nincs hol elhelyezni, így csak nyilván­tartás van a hollétükről. A kisebb tárgyakat a könyvtár falára tettük ki, hogy az em­majd ezt követően a va­gyont osztani. Ám nem a mérleg szerinti értéken, mert az messze elmarad a valós piaci áraktól, hanem független szakértői becslés alapján. A bevitt tőkét, va­lamint a tagsági viszonyban eltöltött éveket kellene alap­elvnek tekinteni a jövőben — érvel a békési titkár. Problémaként vetette fel azt is, hogy hajdan, 1947- ben a város és a városkör­nyéki községek tulajdonában közel 2200 hektár terület volt, amelyen ma az Egyetér­tés és a Viharsarok gazdál­kodik, s tulajdonképpen ez­zel a termőterülettel 30 évig értéket állítottak elő, amely a majdani önkormányzato­kat illetné meg. Ezért sem célszerű a tulajdonjog ren­dezése előtti gyors, átgondo­latlan osztozkodás, hiszen ez­zel úgy tűnik, akarva-aka- ratlanul is újabb jogsértések történnek. — rákóczi — idéztük. Az anyai szolgálat, a jó családapa kérdése, a példamutatás, az életre fel­készítés helyett az életben való eligazítás fontossága, mind-mind külön órát ér­demlő témakörök lehettek volna. Hasonló időhiánnyal küsz­ködött a délután másik ven­dége, Réthy István békéscsa­bai római katolikus plébá­nos is, aki az értékről, az értéktudatról és -ítéletről, valamint az etikámról be­szélt az egybegyűlteknek. S feltehetően az ilyen ta­lálkozások szokatlansága az oka annak is, hogy ezúttal (még) nem éltek a pedagó­gusok a kérdezés lehetősé­gével. berek lássák. Reméljük, az új művelődési házban egy vitrint vagy tárlót el t adunk helyezni és bemutathatjuk a munkánkat. — Mikor jut ideje a ki­kapcsolódásra, és mit szól mindehhez a család? — Egy fiam van, nős, Bé­késcsabán lakik, így csak a férjemmel kell megoszta­nunk a napi gondokat. Sze­rencsére ő megértő társ, sőt, ha szükséges, még segít is. A kikapcsolódást néhány ki­rándulás (gyulai tanyamúze­um, Pusztaszer, Vésztő-Má- gor) jelenti a klubbal, és az, ha látjuk a munkánk ered­ményét. Egy pedagógus szá­mára az emberekkel való jó kapcsolat önmagában is megnyugtató lehet. — ön sokat van falubeli­ek között, a régmúltat ku­tatva, megismeri a lakos­ság véleményét. Mit szól a közművelődéshez? — Napjainkban a műve­lődés-oktatás háttérbe szo­rul. A pedagógusok is leter­heltek, nincs már idejük, energiájuk a falu életével, rtlúltjával foglalkozni. Az emberekből és a fiatalokból lassan kivész az igény, kö­zömbössé válnak. Sajnos, az elmúlt évek helytelen pro­pagandája, sok felesleges po­lemizálása odáig juttatta a falu társadalmát (és ebben az én korosztályomnak is nagy a felelőssége), hogy manapság szégyellni való, ha valaki lokálpatrióta. Az értékítélet csak tárgyakra vonatkozik, különcnek tart­ják azokat, akik például az irodalommal foglalkoznak. Abban bízom, hogy akarva- akaratlanul itt ebben a kis­községben is sikerűi néhány embert felébreszteni a szen- dergéséből,. vagy figyelmét felhívni az igazi értékek megbecsülésére. Marika néni önként vál­lalt és leklesedéssel végzett életműve, a múlt kutatása nem öncélú időtöltés. Ő még mindig a „falu lámpása”. — halasi — "Fotó: Veress Erzsi Piacépítés és versenyvédelem Országos konferencia Balatonszéplakon Kunágotai emlékezések Marika néni életműve: a múlt kutatása Lelkészek a pedagógiai intézetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom