Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
1990. május 19., szombat George Bush fogadta hazánk ideiglenes elnökét Moszkva: Mihail Gorbacsov szovjet államfő május 18-án a Kremlben fogadta James Baker amerikai külügyminisztert. A találkozón jelen volt Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter is MTI Telefotó Államszerződés aláírása (Folytatás az 1. oldalról) gyár nemzetiségi problémák is, az elnök kijelentette: Igen, a kérdés napirenden volt Románia vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogyan vélekedett az amerikai elnök, Göncz Árpád közölte: „George Bush tisztában van a problémával, annak súlyával, a kérdésben kitűnően, a legapróbb részletekig tájékozott”. „Egyébként biztosítottuk tárgyalópartnereinket — érzésem szerint sikerrel —, hogy a magyar külpolitika egyenes vonalú, elvi és kiszámítható” mondotta. Kérte az amerikai elnököt, hogy vesse fel a május végi szovjet—amerikai csúcstalálkozón a szovjet csapatok Ke- let-Európából való kivonásának kérdését. Bush, aki a magyar elnök véleményét leérte a szovjetunióbeli folyamatok alakulásáról, biztosította, hogy a kérdés napirenden lesz. Egyébként Az izraeli sajtó pénteki értesülései szerint egyetlen koalíciós partnert, a kis Moledet pártot kivéve a jobb-, szélső- jobboldali és vaUási pártok már megegyeztek a Jichak Samir vezetésével (elálló új kormány ipolitikájának (őbb vonalaiban. Eszerint az új kabinet kinyilvánitja „a zsidó nép elidegeníthetetlen jogát Erec Izraelre” — azaz .Nagy Izrael vitatott, a bibliára visszavezetett határaira, de mindenképp az nem kételkedik abban, hogy a szovjet csapatok a megállapodásban rögzített határidőkig el fogják hagyni országunk területét, mondotta Göncz Árpád. Az államfő a nemzetközi sajtó előtt hangsúlyozta, hogy minden várakozását felülmúlta az a megértés, szívélyesség, sőt, barátság, amellyel mindenhol fogadták. Arra a kérdésre, mit kért ‘az amerikai kormánytól, kijelentette: összegekről nem volt szó, hiszen „nem segélyt, hanem segítséget kértünk”. Mindenekelőtt a nemzetközi gazdasági intézményeknél, valamint abban, hogy a magántőke beruházzon Magyarországon, ahol stabilak a politikai viszonyok és nem nagyobb az üzleti kockázat, mint másutt a világon. Az ideiglenes államfő nem hivatalos amerikai látogatása szombaton befejeződik, s az elnök igen sikeres útjáról még ma hazaindul. egykori (brit Palesztina mandátumterületére: Izrael államéra, valamint az 196? óta megszállt palesztin földekre. Enyhítendő e gesztust, főként az amerikai szövetséges miatt ugyanakkor be fogják jelenteni, (hogy az új izraeli kormány fenntartja „az 1989. május 14-i izraeli béketervet”, mely helyhatósági választásokat tervez, és hosszabb távon korlátozott autonómiát adna Ciszjordánla és Gáza palesztinjainak. | A bonni Schaumburg palotában péntek délután a két német állam képviselői aláírták a pénzügyi, gazda- sági és szociális unió jogi keretét alkotó államszerződést. Az okmányt Theo Waigel, az NSZK és Walter Romberg, az NDK pénzügyminisztere látta el kézjegyével, Helmut Kohl szövetségi kancellár és Dubcek tv-nyilatkozata „Borítsunk fátylat a múltra, nézzünk előre!” — javasolta csütörtökön a szovjet— csehszlovák kapcsolatokról szólva Alexander Dubcek. A neves csehszlovák politikus — jelenleg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, korábban, 1968-ban a „Prágai Tavasz” néven jegyzett csehszlovák reformmozgalom vezetője — a szovjet televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy kölcsönös megértésre, együttműködésre és barátságra kell épülnie a két ország jövendő kapcsolatainak. Lothar de Maiziere keletnémet miniszterelnök jelenlétében. De Maiziere népes küldöttség kíséretében érkezett, s elutazása előtt történelminek nevezte az okmányt. A két német kormányfő az aláírási ünnepségen politikai nyilatkozatot tett. A szovjet televízió abból az alkalomból szólaltatta meg Dubceket, hogy a csehszlovák politikus pénteken a szovjet Legfelsőbb Tanács meghívására — a „Prágai Tavasz” elfojtása óta először — hivatalos látogatásra érkezik a Szovjetunióba. Látogatásának pikantériája, hogy 22 évvel ezelőtt éppen a szovjet vezetés — értelemszerűen egy egészen más arculatú szovjet vezetés — kezdeményezésére seprűzte ki őt a hatalomból a VSZ-tagállamok közös katonai intervenciója. Nyilván erre utalt a múlt feledésére vonatkozó szavaival. Az Országházban május 18-án befejezte háromnapos munkáját az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a kelet- európai gazdasági reformok kérdésével foglalkozó konferenciája Samir kormánya kikiáltja Nagy Izraelt Borítsunk fátylat a múltra Kik lesznek a romániai választások Több mint 80 párt és politikai szervezet próbál bejutni a vasárnapi romániai választásokon az ország új törvényhozói testületébe. Közülük azonban talán tíz se lesz, amely eléri ezt, s az eddigi előzetes felmérésekből az derül ki, hogy csak három párt játszik majd jelentős szerepet a 387 fős képviselőházijain és a 119 fős szenátusban. Bár előnye napról napra fogyni látszik, a legnagyobb esélyesnek a Nemzeti Megmentési Frontot (NMF) tartják. A front hivatalosan 1990. február 6-án alakult párttá, s szervezeti felépítését .csak április elején véglegesítették. Az NMF eddigi rövid működése a lemorzsolódások története volt: abból a mintegy húsz emberből, akik decemberben a „Szabad Román Televízió” emlékezetes adásaiban irányították a forradalmat, mára csak egy maradt a szervezetben: Ion Iliescu ideiglenes államfő, az NMF vezetője és elnökjelöltje. Az NMF magát baloldali pártnak határozza meg. „Tőlünk balra már senki sem áll” — hirdeti egyik választási jelszavuk. Áz ellenzék szerint ez a baloldaliság jórészt azt jelenti, hogy a frontban próbálja folytatni karrierjét a megbuktatott rendszer számos — azért túlságosan nem kompromi- tálódott — kiválósága. A párt hivatalos programjában a gazdasági liberalizmus és a szabad vállalkozás szerepel. Az átalakításban a fokozatosságra és a korlátozó ellenőrzés szükségességére helyezi a hangsúlyt. A nagy mezőgazdasági üzemeket meg akarja őrizni, s nem kíván új földosztást végrehajtani Romániában. Míg a pártnak esetleg szoros eredményre kell számítania, jelöltjének, Ion Iliescunak kényelmes győzelmet jósolnak az elnökválasztáson. A 60 éves politikus szakmáját tekintve vízmérnök, de ennek a végzettségnek megfelelő munkával csak azt követően kellett foglalkoznia, hogy fényes mozgalmi karrier után 1984-ben kegyvesztett lett. 1944-ben lépett be az akkor még illegális kommunista párt ifjúsági szervezetébe, ahol végigjárt minden lépcsőfokot. 1965-ben azRKP Központi. Bizottságának tagja lett, s 1971-ben ideológiai titkárnak is kinevezték, de erről a posztról adlig fél év múlva távoznia kellett, mert a Kínában szerzett személyes tapasztalatai miatt ellenezte Nicolae Ceausescu tervét, hogy Romániának is végre kelti hajtania a maga „kulturális forradalmát”. A diktátor vidéki pártbizottságok élére száműzte hűtlenné válit kedvencéit, majd 1984-ben kizáratta a párt Központi Bizottságából is. Az ellenzéki pártok közül a legerősebbnek a Nemzeti Liberális Párt látszik. Igazi történelmi párt, elődje még a múlt században, 1843-ban alakult meg. A nyugati liberalizmus értékrendjét tekintve jobbközép pártnak nevezhető. Saját adatai szerint félmillió tagja van, s elsősorban a fiatalok és az értelmiségiek körében népszerű. A liberálisok a gazdaság azonnali privatizációját akarják. Elvetnek .minden félmegoldást, s véleményük szerint csak a külföldi tőke segítségével lehet korszerűsíteni az országot. Vidéken a parasztokra bíznák, hogy szabadon válasszanak: maradnak-e szövetkezetekben, vagy egyéni gazdák lesznek. Ellenzik, hogy Románia azonnal kilépjen a Varsói Szerződésből. Véleményük szerint továbbra is jó kapcsolatokat kell fenntartani a Szovjetunióval, ahol — a román határ túloldalán — jelentős lélekszámú moldavai nemzetiség él. A párt vezetői nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a választások után esetleg koalícióra lépjenek a Nemzeti Megmentési Fronttal, ha az kellőképpen elhatárolódik a régi kommunistáktól. Elnökjelöltjük, a 68 éves Radu Campeanu 1990 elején tért haza. 1946-ban letartóztatták. Hat évet töltött börtönben. 1970-ben svájci rokonai kifizették érte a Romániából távozni kívánókra kirótt váltságdíjat. Három évvel később politikai menedékjogot kapott Franciaországban, ahol több emberi jogi szervezetet alapított. Harmadik helyre a szintén történelmi Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpántot várják. Állítólag 750 ezer tagja van, de megfigyelők szerint a két világháború között jelentős szerepet játszó párt még mindig csak keresi a helyét a Ceausescu-diktatúra utáni Romániában. Programjuk kulcspontja: azonnal vissza akarják adni a parasztoknak a földet, hogy azok „svájci vagy holland típusú farmgazdaságokat” hozzanak létre. Ellenzik a teljes gazdasági liberalizmust, külpolitikai téren Románia semlegességét akarják elérni. A .parasztpárt elnökj el öl tje, a 72 éves Ion Ratiu szintén januárban tért vissza Romániába. A II. világháborút követően a UPI amerikai hírügynökség elődjénél, az International News Service-nél dolgozott újságíróként. 1952-ben, Londonban üzleti vállalkozásba kezdett, is tengeri hajók bérbeadásából hamarosan nagy vagyonra tett szert. 1975-ben eladta vállalati részvényeinek nagy részét, s a pénzből megalakította a Szabad Románok Világszövetségét. A szervezet 24 országban képviselte a román ellenzéket. Az újságírásról üzletemberként sem mondott le, 30. éve igazgatja a Szabad Román Sajtó elnevezésű hírügynökséget. 0 bécsi Kurier vilniusi villáminterjúja Litvánia nem méhecske Március 11-én hirtelen felfigyelt rá az egész világ: egy Vytautas Landsbergis nevű, ötvenhét éves zongoratanár, aki a Szovjetunió Litvánia nevű jelentéktelen darabkájának parlamenti elnökségéig vitte, hadat üzent az orosz medvének: „Kilépünk!” Landsbergis vilniusi dolgozószobájában nyilatkozott a bécsi Kurier riporterének, Niki Glattauernek, aki az osztrák sajtó képviselői közül először látogatott el Litvániába. Kérdés: Prunskiene elnökasszony amerikai egyesült államokbeli küldetése kudarcba fulladt. Ezzel az ügy vajon elintézettnek tekinthető? Landsbergis: A kudarc nem igaz. Litvánia kilépési nyilatkozatát sem fogja visz- szavonni. Hogy bizonyos törvényeket másképp fogalmazni, kérem, erről lehet beszélni. De a függetlenség követelése marad. Kérdés: Hogy érzi magát, mint nem politikus, aki világpolitikát csinál? Landsbergis: Semmit sem találok a hatalomban. De szeretem a hazámat. Megmérgezték. Tönkretették. Mindezt életem során. Még mindig hiszek abban, hogy lehetséges Litvániát megmenteni. Korosztályom tagjai közül sokan azt mondják, az a csoda, hogy egyáltalán élnek még. Minden egyre rosszabb lett, de ez őket nem pusztította el. Kérdés: S nem pusztíthatja el őket most a moszkvai gazdasági blokád? Landsbergis: Attól én nem félek, hogy honfitársaim többsége jelenleg kicsit rosz- szabb körülmények között él. Attól viszont már jobban félnék, ha'embereink egy kis jólét érdekében feladnák eszményeiket. Kérdés: Nem érzi úgy magát, mint a méhecske, amelyik megcsípte a medvét? Landsbergis: Nem akarunk mi sem medvét, sem elefántot, és egyáltalán nem akarunk mi semmilyen — bocsánat — feneket sem megcsípni. Ha Önök ezt úgy látják, kérem. De Litvánia nem méhecske. Nem fog belepusztulni a csípésbe, győzni fog. Í1EH3EHCKAII ^^uTiiffurterAlliienn'i "••••• .«.ífWe MaCV/mSiÓ KÉZIKÖNYV HADITUDÖSÍTÖK RÉSZÉRE Tavaly volt a haditudósítók legtragikusabb éve. Panamában, Salvadorban, Burmában, Romániában és Kolumbiában 68 újságíró vesztette életét. Az Újságírók Nemzetközi Föderációja, amelynek székhelye Brüsz- szeltben van, egy kézikönyveit adott ki a haditudósítók részére: tanácsokkal látja el őket, hogyan maradhatnak életben. A könyvben többek között azt ajánlják nekik, ne viseljenek zöldesszürke ruhát, amely hasonlít az egyenruhára, legyen náluk mindig elegendő pénz, ne viseljenek semmilyen fegyvert, ne üljenek soha az autó hátsó ülésére, a harci övezetekben me kapcsolják be a biztonsági övét, és ne mossák az autójukat. MEGHARAPTA A BIKA SZARVAT Julio Aparisio spanyol torreádor rendkívül bátor volt. Ezt azzal mutatta ki, hogy az arénában a földühödött bika elé állt, és megharapta a szarvát. MÁSODPERCENKÉNT SZÁZSZOR VILLÄMLIK A földön állandóan 2000- 5000 vihar dúj. Minden másodpercben több mint százszor villámlik. A villámok kétharmada a felhők közé csap, egyharmada pedig a földre. Minden személyszállító repülőgépre évente legalább egy villám belecsap, de általában minden következmény nélkül. BENZINROBOTOK SVÉDORSZÁGBAN • Csupán 90 másodperc és megtelik a benzinitartály Svédország egyes benzinkút- jairaál. Ugyanis néhány kút- nál robotszolgálatot vezettek be, ami kétperces tiszta időmegtakarítást jelent, míg a gépkocsivezetők csak három és fél perc alatt tudták önkiszolgáló alapon ugyanezt a munkáit végrehajfami. Egy műanyag hitelkártya bevezetésével előidézett radarjel- zés serkentésére a benzioro- bot azonnal • elintézi a ^eltöltést. NEVETÉSSEL A FÁJDALOM ELLEN Lars Lungdahl svéd orvos kutatásai alapján megállapította, hogy a nevetés csökkenti a fájdalmat és feloldja a stresszállapotot. Először három évvel ezelőtt vetett alá nevetötetápiának 13 héten át olyan embereket. akiknek erős nyak- és vállfájdalmaik voltak. Azt észlelte, hogy ez a módszer segített a pácienseken. FARKASKUTYÁK HELYETT MUNGÓK A vámhatóságok világszerte farkaskutyákat alkalmaznak a kábítószer felfedezésére. A trópusi vidékeken a kutyák nehezen szimatolják ki a drogokat a nagy meleg miatt, ezért Srí Lankában nemrég mungókat vetettek be helyettük, melyek igen ügyeseknek mutatkoznak. COCA- ÉS PEPSI-COLA- ÁRUSOK BOJKOTTJA Törökországban a Coca- és Pepsi-Coda-árusok bojkottot hirdettek a két híres üdítőnek, ezúton kívánva tiltakozni áruk százszázalékos emelése ellen. Kampányuk támogatására bizonyos napszakokban ingyen osztogatják a limonádét és más hagyományos hűsítőket. SZTRÁJK ÉS PIZZA Az egyik ausztráliai börtön őreinek sztrájkját kihasználva élelmes rabok telefonon 312 pizzát rendeltek „házhoz szállítással". A kapuőrök nem kis meglepetésére valóban megjelent a 1egyháznál három furgon, a megrendelt szállítmány első részével, 140 pizzával. ÉKSZERRABLAS Másfél millió svájci frankos ékszerrablás történt nemrég Luganóban, Ticino svájci kanton fővárosában. A rendőrségnek eddig még nem sikerült a rablók nyomára bukkannia. A lakosság és a lapok egyébként keményen bírálják a rendőrséget, amelynek az év eleje óta elkövetett 31 fegyveres rablásnak mindössze három tettesét sikerült elfognia.
