Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-19 / 116. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. MÁJUS 19., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ars: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 116. SZÁM George Bush fogadta hazánk ideiglenes elnökét Nemzetközi nagydíjat kap a megyéi könyvtár GEORGE BUSH AMERIKAI ELNÖK PÉNTEKEN A FEHÉR ÜÄZBAN FOGADTA GÖNCZ ÁRPADOT, A MA­GYAR köztársaság ideiglenes elnökét, a ta­lálkozón GÖNCZ ARPÄD TÖBBEK KÖZÖTT TOVÁB­BI AMERIKAI PÉNZÜGYI SEGÍTSÉGET KÉRT MA­GYARORSZÁG SZAMARA. AZ IDEIGLENES MAGYAR ÁLLAMFŐ EGY HETE TARTÓZKODIK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, AHOL ELŐBB MAGÁNJELLEGŰ PROGRAMOT BONYOLÍTOTT — AZ INDIANAPOLISI BUTLER .EGYETEM DlSZDOK- TORÄVÄ AVATTA —, MAJD AZ AMERIKAI TÖRVÉNY- HOZÁS ÉS A KORMÁNYZAT TAGJAIVAL FOLYTA­TOTT MEGBESZÉLÉSEKET. Megkezdődtek a vizsgák a Bartók Béla Zeneiskolában, Bé­késcsabán. A sort a rézfúvós tanszak ötven diákja nyitotta meg, ők tegnap délután vizsgáztak tanáraik és egy szakmai bizottság előtt. A többi (zongora, vonós, fafúvós, ütős) tan­szakon tanulók május 30-áig folyamatosan mutatják be hangszeres tudásukat. Felvételünkön: Korponai János, a rég­fúvós tanszak másodikos hallgatója kürtön játszik Fotó: Kovács Erzsébet Békésben befejezetlen a kórházak fejlesztése ■ Beszélhetünk-e egyáltalán a nemzeti egészségmegőr­zési program valamilyen eredményéről vagy jövőjéről? E témáról tárgyalt tegnap a megyei tanács egészségügyi és szociális bizottsága, Pintér Miklós professzor irányí­tásával. A megyei tanácsülés elé kerülő anyagot véle­ményezte, 'Vitatta meg a bizottság, dr. Rácz László me­gyei főorvos részvételével, és aggodalmának adott han­got, • , Magyarország élen jár a demokratikus folyamatokban és számíthat az Egyesült Ál­lamok fokozódó támogatásá­ra, mondotta az MTI tudó­sítójának kérdésére Göncz Árpád, a köztársaság ideig­lenes elnöke, George Bush amerikai elnökkel folytatott mintegy 40 perces megbe­szélése után. Bush az ovális irodában Pénteken viharos közgyű­lés elé néz a Békési Egyet­értés Termelőszövetkezet tagsága — kaptuk a hírt szerkesztőségünkbe. Ezúttal nem a földeladás vagy a ve­zetőváltás témája került na­pirendre, hanem a vagyon­felosztás. A legutóbbi módo­sított termelőszövetkezeti törvény szerint ugyanis le­hetőség van arra, hogy az 1988. évi zárómérleg alapján a felhalmozott közös va­Ám legyen, ahogy a mon­dás tartja: Hallgattassák meg a másik fél is! De nézzük az elejétől! Néhány héttel ez­előtt dr. Szemenyei Sándor, a Békéscsabai Textilipari Szakmunkásképző és Szak­középiskola igazgatója azzal a 1 réssel kereste fel szer­kesztőségünket, hogy a nyil­vánosság előtt szólhasson 530 textiles tanulója érdekében. A városi tanács május 5-i vb-üLése ugyanis úgy dön­tött, hogy az oktatási igaz­gatóság épületének (amely­be az elmúlt év szeptembe­rében költözött az iskola) üzemeltetési jogát az • IKV- nak utalja. „Az IKV pedig egy gazdálkodó cég, amelyet a minél nagyobb haszon- szerzés hajt, s ez összeegyez­Dan Quayle alelnök, vala­mint Lawrence Eagleburger, a külügyminiszter első he­lyettese és Robert Blackwill, a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai főosztályveze­tője jelenlétében fogadta a magyar államfőt. Az MTI-nek arra a kérdé­sére, szóba kerültek-e a rna­gyont ötven százalékban névre szóló részjegyként fel­ossza a tagság. Vitathatatlan, hogy a nevesítés törvényes lehetősége egyfajta lépés a tulajdonreform felé, azonban az elosztásra vonatkozó sza­bályok leginkább olyan meg­oldásra a,dnak csak lehető­séget, amelyek valamilyen formában sértik a tagság egy részének igazságérzetét. (Folytatás a 3. oldalon) tethefetlen az iskola oktatá­si céljaival” — mondta Sze­menyei Sándor. Jambrik Mihály, az IKV igazgatója azonban másként látja a dolgokat: — Mi nem álltunk sorba az oktatási igazgatóság épü­letéért. Tavaly decemberben egy minisztertanácsi határo­zat mondta ki, hogy apárt- vagyon azon részét, melyre az MSZP nem tart igényt, az IKV-k kezelésére kell bízni. Csak zárójelben jegy­zem meg: akkor azt ígérték, kiadásainkat központi költ­ségből fogják téríteni. Ez mindmáig nem történt meg... Aztán jött egy újabb kor­mánydöntés, miszerint má­jus elsejétől a kezelői jog a tanácsokat illeti, ők pedig Madridi levelet hozott áp­rilis 25-én a posta a Békés Megyei Könyvtárnak. Eb­ben az Edicoin nevű, mad­ridi székhelyű, nemzetközi kereskedelmi és kiadói szer­vezet arról értesíti az intéz­ményt, hogy reklámszakem­berekből, piackutatókból és a kiadók képviselőiből álló minősítő bizottsága Nemzet­közi Minőségi Grand Prix-t ítélt oda a könyvtárnak. A díjat június 2-án vehetik át a Meliá Castillá Hotelban, Madridban az ipar, a ke­reskedelem, a diplomácia és a sajtó képviselőinek je­lenlétében. Mit szólnak a csabai könyvtárosok a le­vélhez, és a díjhoz? Csobai László igazgatóhelyettes vá­laszol: — Kicsit hitetlenkedve forgattuk a levelet — mond­ta —, mert semmiféle pá­lyázaton nem vettünk részt, tudtunkkal munkánkat mi­nősítő. értékelő bizottság sem járt nálunk, hacsak in­kognitóban nem... Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a meglepetés teljés volt. Azért nagyon örülünk a díjnak. Persze, az örömbe üröm is vegyült, hisz könyv­tárunk nem vállalhatja, hogy képviselőjét Madridba küldje. — Mégis, mit gondol, mi­ért kapták a díjat? — Csak feltételezhetünk, mert indoklást nem tartal­maz a levél. A Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szö­vetsége, az IFLA normatí­vái alapján bizonyos, hogy könyvtárunk megállja a he­lyét nemzetközi összehason­lításban is. Az intézmény alapterülete. állományának nagysága, az olvasók és a forgatott művek száma, a szakemberellátottság mind olyan színvonalon áll, hogy megütjük a mércét. Sőt, ei­bennünket azon a bizonyos vb-ülésen az üzemeltetéssel bíztak meg. Arra is felkér­tek, hogy az ülésre készít­sünk egy gazdaságossági ter­vet, amelyben tulajdonkép­pen az épület hasznosítására teszünk számításokkal alátá­masztott javaslatot. Turista- forgalom, bérbeadások stb... Kitétel volt persze, hogy ok­tatási célokat ne sértsünk meg. Természetesen nem egy visszavonhatatlan tervet tet­tünk le akkor az asztalra. A textilesekhez alkalmazkodva — kérésükre — ez módosít­ható lett volna. Legfeljebb a mi itteni bevételünk len­ne kevesebb. De higgye el, ez a mi cégünket nem tette volna sírba, hiszen hál’ is­tennek nyereségesek va­gyunk. A „lett volna” és a „len­ne” jeltételes módokra fi­gyelek. Kollár György, az IKV gazdasági igazgatója is részt vesz beszélgetésünkön, ő folytatja: — A textilesiskolával ál­talában én tartom a kapcso­latot. Amikor legutóbb ott jártam, hogy néhány részlet- kérdésben megállapodjunk, az iskola igazgatója felhív­mondhatom, a hasonló nagy­ságrendű megyei könyvtá­rak közül! is kitűntünk az­zal. hogy a számítástechni­kát a legelsők között alkal­maztuk a szolgáltatásokban, az adatnyilvántartásban. De megemlíthetném folyóira­tainkat is: ebbe a könyvtár­ba már akkor jártak nyu­gati folyóiratok, hetilapok, szaklapok, amikor ez még nem volt szokás. Sajnos, anyagi megszorítások miatt nem is válhatott általános­sá. — Ettől azonban még nem biztos, hogy európai hírű lesz egy könyvtár... Igaz, de mi mindig nyitottak voltunk. 1985-ben nálunk rendezett nemzetkö­zi könyvtárépítészeti tanács­kozást az IFLA. ahol na­gyon sok nyugat-európai, USA-beli, még kínai szak­ember is megfordult. A ha­zai és külföldi szaksajtóban nagy visszhangja volt a ren­dezvénynek. Rá egy évre ná­lunk tartotta vándorgyűlé­sét a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, szintén sok kül­földi résztvevővel. Nos, biz­tosan elvitték hírünket a határokon túlra, hisz a na­pokban levelet kaptunk a Library Journal című, ame­rikai könyvtárosszaklaptól, amelyben intézményünk fe­lől érdeklődnek. — Visszatérve a madridi díjhoz: mit tud róla? ■— Amit leírtak: a világ­hírű Santiago de Santiago szobrászművész erre az al­kalomra készített alkotását vehetnénk át... — Végül is. mit válaszol­tak a levélre? ■ — Megköszöntük és fel­ajánlottuk. hogy magyaror­szági díjátadáshoz biztosí­tanánk helyszínt. A válasz még nem érkezett meg. . Sz. M. ta a figyelmemet, hogy még nem zárult le az üzemelte­tési jog kérdése. Feltehető­en a vb újra tárgyalja az ügyet. — Há pedig az új tárgya­lások nyomán az iskola kap­ná meg az üzemeltetési jo­gát, bennünk akkor sem lesz sértődöttség... — teszi hoz­zá az IKV-igazgató. Már csak az van hátra, mégis miért döntött május 5-én a vb az IKV mellett? Erre Simon Mihály vb-tit- kártól kapjuk a választ: — Az iskola ez év január elsejétől lett gazdaságilag Önálló, vagyis öt hónapos gazdasági gyakorlat áll mö­götte. Az IKV pedig ősidők óta foglalkozik bérbeadással, neki erre megvan az appa­rátusa, hivatásuk a gazdál­kodás... Az oktatási igazga­tóság épületének egésze, an­■ nak üzemeltetése milliókba kerül. (Az iskola jelenleg csak az épület egy részét használja.) Lehet, hogy az Iskola is képes a nyereséges, esetleg a nullszaldós üze­meltetésre. De mi erre a ga­rancia? A vb-ülésen nem konkrét pénzügyi tervvel, csupán általánosságokkal ér­veltek. Anyagias világunk­ban a kockázat óriási. Ha az iskola mínuszba fut, a ki- egyenlítés, mint fenntartót, a városi tanácsot terhelné, s köztudott, mekkora viták voltak már eddig is a vá­rosi költségvetés körül... Magyar Mária Békés megye kórházre- konstrukcióinak helyzetfel­mérése volt a másik téma. Az egészségügy országé« irá­nyítói szerint a kórházfej­lesztési országos program befejeződött. Mint ■. annyi más dologra a fejlődésben, Békés megyére ez a megál­lapítás sem érvényes. Az or­szágé« rangsor hosszú időn át tartott „előkelő” utolsók közötti helyéről nemigen si­került előrébb törnünk az egészségügyi mutatókban. Orosházán 1967-ben épült négyszáz ágyas városi kór­ház, amelyet építése idején is norma alatti színvonalú feltételek között és anya­gokból hoztak össze. Ennek hatása ezekben az években csapódik le, felújítása ha­laszthatatlan, és rendkívül költséges feladat. A megye- székhelyi kórház első üte­mében főként a belgyógyá­szati jellegű gyógyító ágyak számát, az élelmezési üze- rnet, a patológiát, á gyógy­szertárat helyezték megfele­lő körülmények közé. Mind­ezek ellenére a békéscsabai kórház gyakorlatilag félkész állapotú, csonka intézmény. A kórházi ellátás lényegét jelentő központi diagnoszti­ka, .műtő, a baleseti sebésze­ti és sebészeti osztálya, va­lamint ezek intenzív szak- osztályos háttere hiányzik, ez a második _ ütem prog­ramja. A gyulai megyei Pándy Kálmán Kórház megfelelő szakmai, műszaki színvonal­ra emelésének rekonstruk­ciós munkálatai 25 éve tar­tanak. Helyzete, ha a jelen­leg folyamatban levő élel­mezési üzem rekonstrukció­ja megvalósul, mégis a leg­jobb a három kórház közül. Értékelhető felújítások történtek g megyei pulmo- nalőgiai és rehabilitációs kórházban, valamint a me- zőhegyesi és a szeghalmi utókezelőben. Az orosházi kórházban is megkezdődtek a felújítási munkálatok. Néhány szemléltető adat ahhoz, hogy el tudjuk kép­zelni, milyen hatalmas ösz- szegekre lenne szükség a megfelelő színvonalú mun­kálatok elvégzéséhez. A me­gyei kórház rekonstrukciójá­ra 1965-től háromnegyed milliárd forintot költöttek, a békéscsabai kórházra fél- milliárdot, az orosházi kór­házra 1975-től — a rendelő- intézettel együtt értendő — negyed milliárd forintot for­dítottak. Jelenlegi árakon a békés­csabai kórház második üte­me egy és két milliárd fo­rint közötti összegbe kerül, az orosházi kórház három­negyed milliárdba, a gyulai kórház befejezése félmilli- árdba. Emiatt — a békés­csabai kórház kivételével — legalább 10 év szakaszokra bontott fejlesztés kell a meg­valósításhoz. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya számos tár­gyalást folytatott az illeté­kes országos irányító szer­vekkel és a megyei felügye­lettel, hogy az összegeket előteremtsék, erre ígéretet kaptak. A régi ígéretek az új vezetésnek is illik betar­tania. B. Zs. fiz igazgató „nem hisz a könnyeknek” Bizonyára emélkeznek olvasóink: mostanában sokat fog­lalkoztunk — mi és más lapok — a Kontur Moziüzemeltető Vállailattal. Kétes dicsőség, tehetik hozzá az ügy ismerői, hiszen nem a vállalat munkájáról, eredményeiről esett szó ezekben az írásokban, hanem a bizalmi válságról, mely az I igazgató körül alakult ki. (Cikkünk a 3. oldalon.) (Folytatás a 2. oldalon) Törékeny kompromisszum az Egyetértésben Mégiscsak döntöttek a vagyonfelosztásrél IKV kontra textilipar(i) A „guillotine” is megszólal „M®g keltett volna kérdezniük az IKV-t is... Meg a Simont a tanácsnál, hagy miért hoztak ilyen döntést...” — hallgatom az üzenetrögzítőnk magnószalagjáról a fel­háborodott női hangot. A kollégák pedig hátbavereget- nek: „Tényleg, őket miért nem kérdezted meg?” Cseng a telefon, dr. Simon Mihály, a Békéscsabai Városi Ta­nács vb-titkára keres. Egy-két dologgal szeretné kiegé­szíteni az említett módon már kritika alá vetett, „A guillotine egy vb-döntós volt” című írásomat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom