Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-17 / 114. szám
1990. május 17., csütörtök Csehszlovákia: Provokáció a független magyar kezdeményezés ellen Ismeretlen tettesek bántalmazták a szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés két aktivistáját. Az incidens a hét végén, a Komárom-já- rási Dunaradvány-on történt. Az esetről a Független Magyar Kezdeményezés szóvivője tájékoztatta az MTI prágai irodáját. A független magyar kezdeményezés szóvivője elmondotta, hogy az aktivisták, Szabó Béla és Österreicher Tibor, a kezdeményezés választási plakátjait akarták Dunaradványon kiragasztani. Két ismeretlen férfi előbb követte az aktivistákat, majd amikor látta. hogy folytatják a plakátragasztást, rájuk támadott Szabó Béla olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba kellett szállítani, ahol előreláthatólag két hétnél tovább kell ápolni. Az orvosi jelen- .tés szerint nem zárható ki, hogy egészsége tartósan károsodott. Österreicher Tibort csak könnyebben sebe- sítették meg a támadók. A Független Magyar Kezdeményezés elnöke. Tóth Károly az esetről értesülve azonnal jelentést és tiltakozást juttatott el a csehszlovák országos választási bizottsághoz. Az ügy kivizsgálását a rendőrség megkezdte. Bolgár nagyküvetségek felszámolása A bolgár külügyminisztérium takarékossági okokból bezárja 20 külföldi diplomáciai képviseletét — jelentette be szerdán Szófiában a minisztérium szóvivője. Elsősorban afrikai országokban működd nagykövetségeket zárnak be, egyebek között Kongóban, Tanzániában, Zaire-ben, Zambiában és Szudánban, de bezárják a nyugat-berlini bolgár fő konzulátust is. Románia és az Európa Tanács Göncz Árpád Washingtonban Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke szerdán, helyi idő szerint délben. Washingtonba érkezett. Az államfő a délutáni órákban tanácskozott a képvisélőháznak a kelet-európai parlamenti intézményrendszer fejlesztésével foglalkozó csoportjával, majd a képviselőház külügyi bizottságának tagjaival. A magyar áillamlő számos további tárgyalást folytat az amerikai fővárosban szombatig tartó, nem hivatalos látogatása idején. Csütörtökön a sajtó képviselőivel találkozik, majd a washingtoni magyarok vendége lesz. Mubarak—Baker- találkozó Moszkvában A Moszkvában tartózkodó James Baker amerikai külügyminiszter szerdán délelőtt háromnegyedórás megbeszélést folytatott az ugyancsak ott vendégeskedő Hosz- ni Mubarak egyiptomi államfővel, és átadta neki George Bush amerikai elnök üzenetét. Az üzenetben Bush kifejtette kormányzatának nézetett arról, hogy miiként kívánja bátorítani a közel-keleti megbékélési folyamatot — vált ismeretessé egyiptomi forrásból, A találkozón Mubarak és Baker megvitatta a íténség helyzetét, különös tekintettel arra, hogy Izrael az áltaLa megszállt arab területeken telepíti le a zsidó bevándorlókat. Leállították a szovjet csapatkivonást az NDK-ból? A római La Repubblica értesülése szerint, Gianni De Michelis olasz külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásakor Sergiu Celac román külügyminiszter felvetette, hogy Románia is csatlakozhasson a jelenleg négyoldalú (olasz—magyar—osztrák—jugoszláv) együttműködési közösséghez, amely május 20-án, Bécs- ben Csehszlovákia csatlakoztatásával ötoldalúvá bővül. De Michelis azt válaszolta erre, hogy a magyar— román viszonyban jelenleg meglévő feszültségek miatt, a román csatlakozás aligha lenne célszerű, s előbb e feszültségek csökkentésén kellene munkálkodni. De Michelis a Duna-Al- pok térségében kialakítandó regionális együttműködés egyik kezdeményezője, s mint Horn Gyula külügyminiszter januári római látogatásakor kijelentette: „a négyoldalú közösség motorját a magyar—olasz javaslatok jelentik.” Romániai tapasztalatairól szólva, az olasz külügyminiszter azt mondta a La Re- pubblicának, hogy a nemzetiségi problémák „súlyos tehertételt” jelentenek a valóban demokratikus viszonyok kialakításában, és Románia nem számíthat arra, hogy befogadják az európai intézményekbe (akár az ötoldalú közösségbe, akár az Európa Tanácsba), amíg ezt a problémát nem rendezik demokratikusan. A Szovjetunió valószínűleg leállította az NDK-ból való csapatkivonásait, amelyeket Mihail Gorbacsov szovjet elnök az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakán 1988 decemberében jelentett be. Ezt saját értesüléseire hivatkozva a Deutschlandfunk nyugatnémet országos rádióállomás közölte szerda délután. A rádióadó szerint elsősorban két harckocsizó-hadosz- tály kivonását függesztették fel. A kivonás leállítását időközben — szintén a Deutschlandfunk jelentése szerint — megerősítette mind a bonni védelmi minisztérium, mind pedig Eppelmann, az NDK leszerelési és védelmi minisztere. Utóbbi Moszkva esetleges indítékát abban vélte felfedezni, hogy a bécsi leszerelési tárgyalásokon a két katonai tömb számára olyan felső határokat állapítanak meg, amelyek a német egység bekövetkeztével. nemkülönben a Magyarországról és a Csehszlovákiából való csapatkivonások következtében nyugati fölényre vezethetnek. Bonni katonai szakértők .azonban ezzel szemben műszaki problémákra vezetik vissza a szovjet intézkedést. A Deutschlandfunk washingtoni véleményeket is idézett, amelyek szerint a szovjet vezérkar a bécsi tárgyalásokra való tekintettel általánosan felülvizsgáltatta a Szovjetunió leszerelési álláspontját. Május 20.: Választás Romániában Május 20-án Romániában >17 millió állampolgár járul az urnákhoz, hogy leadja voksát az első szabad, demokratikus választáson. A 387 tagú képviselőházat, a 119 tagú szenátust választják meg, s ezenkívül szavaznak a köztársasági elnök személyére is. A képviselői helyekre több mint 5700 jelöltet állított a választásokon induló 82 párt és politikai alakulat vagy csoport, a szenátorjelöltek száma pedig meghaladja a másfélezret. A köztársasági elnöki szék elnyeréséért három jelölt van versenyben. A május 20-1 időpontot — bár az eredeti elképzelés még előbbi választás lett volna — a pártok .jó része túl korainak tartja, s szinte valamennyi igyekezett nyomást gyakorolni az ideiglenes államvezetésre a halasztás érdekében. Politikai érdekből a Nemzeti Megmentés! Front kitartott a május 20. mellett; mivel a forradalom után e front volt az első demokratikus szervezet Romániában, ezt az előnyt a választásokon szeretné kamatoztatni. Pedig időközben megszületett a Temesvári Kiáltvány, amely egyre nagyobb megértésre talált az országban. Politikai megfigyelők értékelése szerint a március 11-én megalkotott és népgyűlésen elfogadott kiáltvány a választások szempontjából későn született. Addigra a pártok már elfogadták a választási törvényt s nem kaphatott zöld utat az Egyetem téri tüntetőknek az a követelése, hogy a kiáltvány nyolcadik pontját pótlólag vegyék be a törvénybe: ez a pont megtiltotta volna, hogy az RKP volt „aktivistái” és a Securitate volt tisztjei három egymást követő törvényhozási ciklusban akár képviselő-, szenátor-, vagy éppen köztársasá- gielnök-jelöltként induljanak. A szabad, demokratikus választás nyomán összeülő kétkamarás parlament — képviselőház és szenátus — alkotmányozó gyűlés formájában megalkotja Románia új alkotmányát, s ez váltja majd fel az 1965-ben hozott alaptörvényeket. A kialakítandó pluralista, demokratikus rendszert a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom szétválasztásának rendszere alapján kormányozzák. A választójogi törvényről a lakosság ismeretei eléggé hiányosak. Fontos mozzanata a listás szavazás, amely kedvez a kisebb pártoknak, szövetségeknek — így a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is, amely 33 megyében állított jelölteket. Ezzel a módszerrel ugyanis a töredékszavazatok nem vesznek el. A választáson a parlament mindkét házába független jelöltek is bejuthatnak. Ezeknél viszont a töredékszavazatokat nem lehet „közös kosárba” gyűjteni. Egy-egy jelöltet 251 választópolgárnak kellett támogatnia. A pártok alapításához is elegendő volt „felmutatni” 251 párttagot. Nagyobb megszorítást a köz- társasági elnök személyére alkalmaztak: minden párt- politikai alakulat csak egy személyt jelölhetett, de ezt legkevesebb 100 ezer állampolgárnak kellett támogatnia. E feltételnek nem mindegyik jelölt vagy önjelölt tudott eleget tenni. ^Kezdetben ugyanis kilencen szálltak „ringbe” az elnöki posztért, de csak három jelölt maradt állva: Ion Iliescu (Nemzeti Megmentési Front), Radu Cimpeanu (Nemzeti Liberális Párt) és Ion Raitiu (Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt). A politikai pártok versenye szűk mezőnyre korlátozódik. A Nemzeti Megmentési Front helyzeti előnyt élvezett: hozzá fűződik az új, demokratikus Románia építése, sőt, a diktatúra megdöntése. Bár vezetői bizonyos visszarendeződési folyamatokat indítottak el, a front népszerűsége keveset csökkent. Az egyszerű román ember ugyanis abból az alaptételből indul ki: megdőlt a diktatúra, nem létezik a Román Kommunista Párt, szabad sajtó és véleménynyilvánítás van, valamit javult az ellátás, utazási szabadság köszöntött az állampolgárokra. Emellett a történelmi pártok és a környezetvédelmet segítő csoportosulások, a zöldek hallatták legjobban hangjukat. Talán a Nemzeti Liberális Párt piacgazdálkodást hirdető programja hatott legjobban egyes rétegekre, s várható, hogy a front mögött ez a párt kapja a legtöbb szavazatot. A felméréseik nagy arányeltolódásokat tükröznek: abszolút többséget irányoznak elő a frontnak, míg valamivel 10’ százalék feletti eredményt ígérnek a liberálisoknak. A történelmi pártok közül a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt sem tud — várhatóan 8-9 százalékos eredményével — bele-' szólni a választási küzdelembe. A szociáldemokrata párt még ennél is kevesebb szavazatarányra számíthat, őket még a zöldek — az ökologista párt — is megelőzi. A köztársaságielnök-vá- lasztás is „lefutottnak” tekinthető, mert Ion Iliescu népszerűségével szemben senki sem tudja felvenni a versenyt. A temesvári kemény támadást, a nyolcadik pontban megfogalmazott követelést is „túlélő” Iliescu korteskörútján tovább növelte előnyét és a trendek szerint biztos győztese lesz — akár 70-80 százalék körüli eredménnyel is — az elnökségért folyó küzdelemnek. Mögötte a liberális Cimpeanu 10-15 százalék körüli eredményre számíthat, míg Ion Ratiu (Rácz János, jól tud magyarul, Svájcból települt vissza), a parasztpártiak jelöltje ennél szerényebb eredménnyel zárja a versengést. Oltványi Ottó A HALÁL OKA. AZ ESŐ Az algériai Szaharában legtöbben a vízhiány miatt vesztik életüket, olyasmiről még nemigen hallottunk, hogy valaki az esőzés miatt halt volna meg. Ilyen csoda történt, mert a közelmúltban ketten a viharos erősségű eső áldozatává váltak. A sok éven át tartó szárazság után az algériai Szaharában nagy esőzés volt. Különösen a Szahara északi részén most ázott át először igazán a homok. A homoksivatagban ebben az időszakban az eső ritka, mint a fehér holló, de az oázisokra és a növényzetre nézve annál hatásosabb, áprilisban szinte egész Algériában esett az eső és az idei terménybetakarításkor bizonyosan meg fog látszani, ugyanis az év elején nagy. szinte katasztrofális szárazságtól tartottak, talán most már ettől nem kell félni. TALÁLÓS KÉRDÉS Az amerikai NBC tévéhálózat egyik adásában a műsorvezető találós kérdést tett fel. Megkérdezte, kik azok, akik a legtöbbet utaznak a világon, és mások fizetik útiköltségeiket? Hogy segítsen a nézőknek, hozzáfűzte, hogy földikről van szó. A találós kérdésre húsz válasz érkezett. Tizenketten eltalálták. hogy II. János Pál pápáról és Lech Walesáról van szó. VIII. HENRIK BÜNTETÉSE Nagy-Britanniában nemrég dokumentumokat találtak arról, hogy VIII. Henrik király a súlyos bűntetteket elkövető embereket arra ítélte, hogy forró olajban főzzék meg őket. Ez a büntetés főleg azokra a nőkre vonatkozott, akik megölték férjüket, nem ritkán azonban olyan férfiakra is, akik megölték feleségűket. A hóhértól függött, hogy már forró olajba dobta-e a gyilkost, vagy beállította az olajjal telt edénybe, és csak azután forralta fel az olajat. Mi történt az olajjal ezután? Az ezzel kapcsolatos dokumentumban az áll, hogy az olajat ezután más hasznos célokra használták fel. Elég homályos válasz. FOTÓ A MONACÓI HERCEGNŐRŐL Egy riporter teleobjektív- vel lefényképezte Stephanie monacói hercegnőt egy Beverly Hills-i medencében, amint ott enyhén szólva szerelmeskedett egy fiatalemberrel. A hercegnő, akit nem először fényképeztek le ilyen helyzetben, kijelentette'. nem veszi tragikusan az esetet. Azt mondta, mindketten a dolgukat végezték: ő is és a fotóriporter is. SOK AZ AIDS-SZEL FERTŐZÖTT NEW YORK-I PROSTITUÁLT A New York-i prostituáltak egyharmada meg van fertőzve az AIDS vírusával. Ezt egy kilenc hónapig tartó kutatómunka alapján állapították meg, amelynek során ezer prostituáltat vetettek alá AIDS-tesztnek. A legtöbb megfertőzött nő kábítószer-élvező. A korábbi kutatások alapján azt hitték, hogy a New York-i prostituáltaknak csak 9—21 százaléka van megfertőzve az AIDS vírusával. A VÍRUS ÉS A SZÍVBETEGSÉG Egyfajta herpeszvírus, amelyik az ötven évnél idősebbek felénél megjelenhet, szívbetegség okozója lehet. A Baylor Egyetemen egereken végzett kutatások során iutottak erre az eredményre. A vérelemzéseknél bebizonyosodott, hogy a 65 évnél idősebb amerikaiak 70 százalékánál jelen volt ez a vírus. ASZTEROIDÁKAT NEVEZTEK EL A BEATLESEKRŐL A Nemzetközi Asztrológiai Unió engedélyt adott arra, hogy négy aszteroidát (kisbolygót) elnevezzenek a Beatlesekről: John Lennon- ról, Paul McCkrtneyrőI, George Harrisbnról és Ringó Starról. Az aszteroidák a naprendszer keletkezésének korai fázisából származnak. Eddig 4461-et fedeztek fel. A legnagyobbnak az átmérője 960 kilométer, a legkisebbé 200 méter. A legtöbb a Nap körül forog, a Mars és a Júpiter között. Eddig 250 aszteroida kapott nevet, többek között Shakes- peareről, Michelangelóról, Carl Sagan asztronómusról. Villanyautón a 3. évezredbe Az európai megapolisz lakója délután hatkor kilépett munkahelyének ajtaján és mielőtt \átment volna az' autóktól hemzsegő úton, nagyot szippantott a belváros kristálytiszta levegőjéből — ez a mondat manapság inkább csak egy felettébb merész fantáziájú sci-fi író tollából származhat, nem pedig valósághű beszámolóból, már ami a kristálytiszta levegőt illeti. Akadnak azonban olyanok, akik szerint a jövő század évezred elejére beköszönthet ez az állapot a villanynyal meghajtott autók révén. Az Európai Közösségek Közlekedési Bizottsága szeretné elérni, hogy az évtized végére már több millió, nemcsak áramvonalas, de áram hajtotta autó gurulna dübörgés helyett enyhe duruzsolással az öreg földrész legnépesebb településeinek útjain. A bizottság, hogy ne csak a levegőbe beszéljen, azt tervezi: támogatni fogja azokat a városokat, amelyek népszerűsítik a villanyautókat. Brüsszelben például az egyik egyetem már tíz éve működtet egy villanyautókölcsönzőt, a három- és ötszemélyes kocsik bérleti díja 6,5 belga frank (16 USA-dollárcent) kilométerenként. A villanyautók hívei szerint a kocsik megbízhatóak, óránként akár 80 kilométeres sebességre is képesek, üzemeltetésük gazdaságos. Az áram jóval lolcsóbb, mint a benzin, s az autók akkumulátorait általában éjszaka töltik fel gazdáik, gmikor is bőven van szabad kapacitása a villamos erőműveknek. A villanyjárművek mellett szól az is, hogy igénytelen a karbantartásuk; míg egy belső égésű motornak nagyjából 100 mozgó alkatrésze van, egy villanymotornak csupán egyetlen. A számos előny ellenére egyelőre mégsem özönlik el az utakat a villanyautók. lEnnek egyik oka az, hogy 60-70 kilométernél nem képesek megtenni egyhuzamban hosszabb távot, újratöltésük pedig nyolc órán át tart. A másik, hogy kétszer-háromszor drágábbak ezek az autók benzinüzemű kollégáiknál. Igaz >viszont az is, hogy ha beindulhat tömeges gyártásuk, jóval olcsóbbak lesznek. Egyes nagy autógyártók • — így a világ legnagyobbika, az amerikai General Motors szakemberei — immár komolyan munkálkodnak a villanyautók technikai tökéletesítésén, s talán ez látszik leginkább megtámogatni majdani elterjedésük 1 jóslatát. A legújabb kísérleti akkumulátorok mindenesetre (már 160-240 kilométeres utazási távolságot és óránként 125 kilométeres sebességet ígérnek, kifejlesztőik szerint pár éven belül megkezdődhet tömegtermelésük.
