Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-03 / 102. szám
1990. május 3., csütörtök o A Ház újonnan megválasztott tisztségviselői első sajtótájékoztatójukon Fotó: Veress Erzsi talmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását. Az Országgyűlés kifejezésre jutattja elismerését és köszönetét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Gyűlésének példamutatóan nagylelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés hat tagja 1989. júliusa óta, különleges meghívottként részt vehet a Gyűlés munkájában, országunk más hivatalos képviselői pedig részt vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékenységében. Az Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyarország tör vid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat” — tartalmazza a nyilatkozat. A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakú" ló ülésre díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollevő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után, berekesztette az alakuló ülés első munkanapját Az új Parlament képviselői ma reggel folytatják ülésüket visszanyerte demokratikus, pluralista, és szabadon választott parlamenti intézményeit. A Parlamenti Gyűlés tudatában van azon feladat fontosságának, amely az új Parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok tiszteletben tartását erősítő, és az alapvető szabadságjogok gyakorlását biztosító reformokat. Kijelenti azon szilárd akaratát, hogy támogatja a közös kincsünket jelentő ezen eszmék érvényesülését, örül Magyarország Európa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és szociális fejlődésének közös előmozdításához. Sikereket kívánunk törvényhozásuknak — tartalmazza Anders Björck üzenete. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Ország- gyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé. A parlamenti képviselő- csoportok vezetői és a független képviselők megbízott" ja által előzetesen támogatott, a törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint „a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8-án szabadon és demokratikusait megválasztott Országgyűlése, az Ország- gyűlésben képviselt valamennyi politikai párt .ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok olNémeth Miklós végül bejelentette: az újrakezdés egyik formális feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja kormánya lemondását. Azt kívánta az új Parlamentnek, a megalakuló kormánynak, hogy minden erejével és energiájával a hőn óhajtott európai Magyarország megteremtésén tudjon munkálkodni, ne vonja el figyelmét semmiféle áldatlan belső politikai harc. Mivel az új kormány megválasztásának feltétele a kormányprogram egyidejű bemutatása, bejelentette: a leköszönő Minisztertanács minden olyan segítséget megad a kormány- program kidolgozóinak, amelyet a központi kormányzati szervektől igényelnek. Az új kormány hivatalba lépéséig a Minisztertanács eleget tesz alkotmányos kötelezettségének, amelyhez kérte az Ország- gyűlés támogatását. Végezetül kormánya és saját nevében is sok sikert, jó egészséget kívánt az új Parlament minden képviselőjének. Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve valameny- nyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét, a le" mondott kormánynak, és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztársasági elnöknek és a Parlament megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek. Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön határozatot hozni nem kell — ezt a plénum tudcr másul vette —, s a lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad. . A kormány lemondásának tudomásulvételét követően, a plénum 366 egyetértő szavazattal, törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A határozathozatal után,. az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck, üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Balogh Gábor jegyző Ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét afelett, hogy Magyarország Habsburg Ottó, mint díszvendég Nagy Erzsébet és Kosári Domokos társaságában------------------------- Parlamenti mozaik H z első szenzáció Az ünnepélyes parlamenti ülésszak első szenzációja mégiscsak az MDF és az SZDSZ megállapodása volt. Antali József és Tölgyessy Péter, a két párt parlamenti frakciójának elnöke sajtótájékoztatón számolt bP újságíróknak a megállapodás lényegéről, a közvélemény számára valóban meglepetést jelentő lépésről. Az Országgyűlés elnöki tisztségére együttesen Göncz Árpádot javasolták, aki az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, a Magyar Írók Országos Szövetségének elnöke, aki egyébként a negyvenes években Kovács Béla, kisgazdapárti főtitkár titkáraként dolgozott, majd 1956-ban a Bibó- per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Hat évig ült börtönben. A két párt frakcióvezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a jelenlegi megállapodás tulajdonképpen Göncz Árpád személyére szóló egyezség. A két legerősebb parlamenti frakció úgy véli, az ő személye a garancia arra, hogy a nemzeten belüli ellentétek elcsitulnak, hiszen ő nem pártpolitikus, ugyanakkor a múltja mindenkiben tiszteletet ébreszt. Mint országgyűlési elnök, Göncz Árpád tölti be az ideiglenes köztársasági elnöki posztot is. De az MDF—SZDSZ- meaál lapod ás értelmében közel 100 százalék a valószínűsége annak, hogv Göncz Árpád lesz a köztársasági elnök is. Ugyanis a két párt újabb alkotmánymódosítást javasol, melynek értelmében mégiscsak a Parlament választja meg az államelnököt, s ez esetben a két legerősebb párt megegyezését a köztársasági elnök személyét illetően aligha képes bármelyik parlamenti politikai erő megvétózni. A Parlament két alelnöki posztját dr. Szabad György, az MDF képviselője és dr. Szűrös Mátyás, az MSZP képviselője tölti be. Egyébként dr. Göncz Árpád, az Országgyűlés elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy Magyarország jövőjét illetően rendkívül optimista, de nem hisz abban, hogy a demokrácia kezdete kormányválságok sorozatával indulna. Véleménye szerint a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb elleinzéki párt megállapodása éppen azt a célt szolgálja, hogy a kezdeti nehéz időszakban érvénye- sülhesisen egyfajta nemzeti összefogás. Tudniillik, az alapvető kérdésekben mégiscsak megegyezés született. Antall József viszont azt is lleszögezte, bőven marad még ellentét a két párt között ahhoz, hogy az SZDSZ és az MDF között az ellenzéki sízerep megmaradjon. Mégsem engedünk? Békés megye újdonsült képviselői a szélrózsa minden irányába elszóródtak a Parlamentben, legalábbis ami az ülésrendet illeti.- Ugyanis még az egypárti parlamenti ülésrend a területi és hierarchikus élveket követte, addig a többpártrendszerű Tisztelt Ház természetesen már a pártfrakciók szerint oszlik meg. illetve így foglalnak helyet a képviselők. Dr. Pásztor Gyulával, a kisgazdapárt képviselőjével az ülésterem főbejáratánál futottunk össze. A békési képviselő éppen bizottsági ülésre indult, amikor is arról faggattuk, vajon a viharsarki kisgazdák még mindig nem engednék a ’47-ből? — Éppen most volt szó a parlamenti ülésen is arról, hogy igazságot kell szolgáltatni, erkölcsi és anyagi jóvátételt kell adni minden jogsértést elszenvedett magyar állampolgárnak. Tehát egyértelmű, hogy a földtulajdon kérdését is rendezni kell, mégpedig a jogsértések kezdetétől, vagyis a negyvenes évéktőL Találkozás negyven év után Varga Bélát, az Országgyűlés egykori elnökét, aki az Egyesült Államokból érkezett haza, elsők között üdvözölte Tóth Imre, Békés megye kisgazdapárti képviselője, aki elmondta, hogy személyes ismeretségük régi keletű. 1945— 46-ban fiatalemberként a kisgazdapárt megyei és országos választmányának tagja volt, gyakran megfordult a Parlamentben. Varga Béla pedig nemcsak az Országgyűlés elnöke volt akkor, hanem a kisgazdapárt egyik vezetője is. — Az Országgyűlés megnyitása előtt váltottunk néhány szót. Sokan körülvették az idős politikust, és szerettek volna beszélgetni vele. Én is végtelenül örültem a.találkozásnak. — Az Országgyűlés soron következő feladatai között mit tart a legfontosabbnak? — A földkérdésben sürgősen dönteni kell. De addig is célszerűbb mielőbb befagyasztani a földeladásokat. Ám ez csak felesleges adminisztrációval jár, és zavart okoz az emberek között Bz MDF-nek is kedvezőbb Az SZDSZ színedben Békés megyei parlamenti képviselőként jelenlévő dr. Futaki Gézát a szünetben arról kérdeztük, mi a véleménye az MDF—SZDSZ-megállapodás- _ ról? — A két nagy párt megállapodását mindenképpen előremutatónak tartom, de ez nem jelenti azt, hogy az SZDSZ ellenzéki szerepét feladta volna. Számunkra egyértelműen győzelem, hogy az SZDSZ parlamenti elnököt adhatott. De én úgy gondolom, ez az MDF számára is előnyt jelent, hiszen így nemzetközileg kedvezőbb pozícióba került az új törvényhozó hatalom azáltal, hogy meghatározó pozícióhoz juttatta a legnagyobb ellenzéki pártot. Hiszen mégiscsak egymillió ember szavazott az SZDSZ-re, s a törvényhozó hatalomban való részvételünk egyfajta szükségszerűségként is felfogható. Istentisztelet lesz a Parlamentben? Deme Zoltán országgyűlési képviselőtől egy hír megerősítését vagy cáfolását kértük. — Igaz-e, hogy a jövőben istentiszteleteknek is otthont ad az ország háza? — Roszik Gábor képviselőtársam — előzetes megbeszélésünk alapján — az MDF-frakció alakuló ülésén valóban bejelentette, hogy májustól a Parlamentben rendszeres istentiszteleten vehetnek részt a képviselők. Talán még annyit érdemes hozzátenni a hírhez, hogy a bejelentés hallatán Antall József is nagyot bólintott Természetesen nemcsak mi tartunk majd istentiszteletet, hanem meghívjuk a -hazai legnagyobb evangelizátorokat is. Utólag tudomásunkra jutott az is, hogy például Finnországban mindez már régóta bevett dolognak számít — válaszolta Deme Zoltán. Szűrös Mátyás fogadta Varga Bélát
