Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-03 / 102. szám
1990. május 3., csütörtök OTJUTTEfira fl Kazinczy-érmes szarvasi diáklány Verseny után, vizsga előtt Az óvónő- és tanítóképző őiskolák hallgatói eleve lé- íéselőnnyel indulhatnak runden magyar nyelvi, szépeiéi tési, vagy előadói verse- íyem. Ezekbe az intézményekbe ugyanis már eleve sak a tiszta beszédű gyerekeket veszik feL A képzés dején azután különös hangsúlyt fektetnek ennek még tökéletesebbre fejlesztésére. Elengedhetetlen feltétele ugyanis, hogy a kikerülök a későbbiek során jól megállják helyüket a pályán. A szarvasi óvónőképző főiskolán már a felvételin „megjegyzik maguknak” a jó adottságokkal rendelkező gyerekeket, akiket arra biztatnak, járjanak Dankó Ervinné, Irma néni előadói körébe, szerepeljenek a különböző városi rendezvényeken, jelentkezzenek mesemondó versenyre... Ennek meg is van az eredménye: a szarvasi intézmény hallgatói évek óta ott vannak az országos Kazinczy-verseny díjazottjai között. így történt ez most is. A Szegeden rendezett szépkiejtési versenyről a másodéves Szosznyák Ildikó Kazinczy-emlékéremtnel tért haza. Ezenkívül egy külön- díjat is kapott: az óvónő- és tanítóképző főiskolák versenyzői közül ő volt a legjobb. Ildikóval az igazgatói irodában beszélgettünk. Először természetesen szegedi élményeiről kérdeztük. Mivel a tavalyi vetélkedőn is indult, van némi összehasonlítási alapja. Elmondja hogy ez a verseny eddig mindig Pesten zajlott, most először költözött le vidéki városba. A két nap során a 69 résztvevő először szabadon választott szövegét olvasta fel. Ildikó Móra Ferenc Hiszek az emberben című művével indult. Mint a leckét, úgy sorolja mire kell figyelni, amikor ott áll az ember a zsűri előtt: a szöveg értelmezésére, tagolására a magán- és mássalhanzók hosz- szúságára. a hangerőre, arra, hogy kontaktust teremtsen a közönséggé! és hogy ne essen bele abba a hibába hogy „előadja” a szöveget. — Meg arra is — folytatja —, hogy én az életben gyorsbeszédű vagyok, hadarok. Ötvenegyedik voltam — meséli tovább. — Csak addig izgultam, amíg az ötvenes olvasott, amikor kiálltam, már nem. így vagyok a vizsgákkal is. Amikor odakerül a sor, hogy mondani kell, megszűnik számomra a világ, és én megnyugszom. Egyébként olvasni is szeret. Illyést, Petőfit és a régi meséskönyveit Főleg a Hetvenhét magyar népmesét, meg Grimmet — Nagyon sok mesét kell könyv nélkül tudni — mondja. — De nekem kiskoromban otthon Is mindig meséltek. Ezenkívül a gyors beszédemre is figyelmeztettek. Innen van tehát az indíttatás. Beszélgettünk még a kollégiumról, iskoláról, vizsgákról. Arról, hogy az óvodában melyik típusú foglalkozást kedveli leginkább. — Az éneket — feleli mosolyogva. — Tanultam hegie- dülíni, meg furulyázni is. Ha majd dolgozni fogok, miinél többet szeretnék énekelni a gyerekeknek. Látom azt is, mekkora élményt jelent nekik, ha a kis dalokat hangszeren kíséri az ember. Bár a diplomaosztóig még van egy év. a terveiről is megkérdeztük. Városban, jól felszerelt óvodában szeretne dolgozni. A beszélgetés alatt több arcát is megmutatta: a vizsgázó diákét, az új elképzelésekkel, tervekkel teli kis óvónénit, saját magát kritikusan .bíráló versenyzőét. Keze ügyében végig ott van a plakett. Ettől ugyan nem lesz jobb óvónő, ez biztos, de a munkától, ami idáig juttatta, már igen. Búcsúzóul kis mosollyal mondta: — Kér, hogy jövőre már nem indulhatok, ezt az érmet csak egyszer lehet megnyerni. Kiss Katalin EMLÉKLAP t SZOSZNYÁK ILMKO * Sa* **»'*■* SZOSZNVAK ILDIKÓNAK „Ezt az érmet csak egyszer lehet megnyerni" Fotó: Veress Erzsi Mit és miért nem olvasnak a kamaszok? A kérdőjel talán túlságosan provokatív, de a Magyar írók Szövetsége „Mai kamasz — mai kamaszregény” címmel néhány héttel ezelőtt rendezett szakmai tanácskozásán elhangzottak ismeretében talán nem túlzott a kétely. Nyilván pénzügyi gondokkal is magyarázható, hogy az immár hagyományos és kétévenként Szekszárdon szervezett vitasorozat, amely mindenkor a gyermek- és ifjúsági irodalom helyzetét vizsgálja, idei elmélkedésének helyszínéül Budapestet választotta. A jelen levő mintegy félszáz meghívott, köztük író, gyermekkönyvtáros, olvasáskutató, pedagógus, pszichológus a kétnapos konzultáció során arra kereste a választ, hogy mit kínál, mit ajánl a magyar könyvkiadás a kamaszkorú fiataloknak. És ha lenne kínálat. akkor az találkozik-e a tizenéves fiatal igényeivel, akaratával, kíváncsiságával, megálmodott élményvilágával. Végre egy hely, ahol nem elsősorban politikáról lesz szó — mondta megkönnyebbülten égy író, bár az ellen- vélemények megfogalmazása közben rögtön kiderült: ezen a szakmai fórumon nem csupán az író és a kamasz viszonya határozza meg, hogy mit és miért vegyünk le a könyvespolcról. A társadalom válsága, az átalakulás eredményei és visszásságai nem csak a felnőtt állampolgárok magatartását, viselkedését formálják. Hová tűntek a tegnapi eszményképek, és lehet-e, s vajon milyen módon új esz'----------------------------------------s F IGYELEM! Ruhavásárt tart A SZOLTER, Békéscsaba, Bajza u. 15. szám alatt. Az árusítás ideje: 1990. május 7., 14., 21., 28-án 8-tól 15 óráig. <■1 ■ ..i.—^ ményeket találni? Ez a kétely egyformán Izgatja és nyugtalanítja az írót és a jó olvasmányt kereső kamaszt is. De akar-e könyvet kézbe venni az iskolapadot koptató fiatal, és ha igen, mit kínál számára a könyvpiac? A szenvedélyességtől sem mentes kollektív vizsgálat során a jelenlevők különböző olvasáskutatói elemzések eredményeivel is megismerkedhettek. Egyes könyvtárak tapasztalatai szerint Jókai, Verne, P. Howard, Móra, Fekete István, May Károly, Nemere a legkeresettebb szerzők. Természetesen ez az észrevétel csak azokra vonatkozik, akik az iskola, a család vagy baráti tanács hatására egyáltalán betévednek a könyvtári polcok közé. A többség azonban — mint ahogyan ez a felnőtt lakosság esetében is elmondható — nem elsősorban olvasással és könyvtárlátogatással képzeli el szabadidejének eltöltését. A fenti alkotói sikerlista megerősítéséhez, átrendeződéséhez új művekre, a kamaszvilágot értő és azt ismerő remekekre lenne szükség. Ez azért is indokolt, hiszen napjainkban az erőszak, a férenjűvek, az eldur- vultság. a reménytelenségben üzleti haszonra törekvő igénytelenség egyre elviselhetetlenebb mértékben rajzolja át a magyar könyvkiadás térképét. A jó könyvek mellett természetesen az is fontos, hogy a gyermekek lehetőleg mindenkor és mindenütt kiegyensúlyozott szellemi, érzelmi körülmények között nevelkedjenek, mert csakis ezáltal képesek az értelmes, a fejlődőképes életre. Hazánkban jelenleg mintegy 200 ezer a deviáns gyermekek száma. Jelenlegi és *-----A KÖR-KÖVIZIG Búvárklub, Gyula, Szegedi Kiss L u. 18. VÁLLALKOZIK: építmények, lakóházak, silók, villámvédelem, festésére, karbantartására, fugaszigetelésére. jövőbeni mostoha sorsuk, életük kilátástalansága egyúttal érzékelteti a társadalom működőképességének zavarait. A kamaszirodalom megjelenésének egyik célja a múltban is az volt, hogy megteremthesse a „jó ízű” beszélgetések feltételeit gyermek és felnőtt között, családban vagy épp iskolai környezetben. A gyermekek — az őket körülvevő sok-sok új hatására — igénylik, hogy beszélgessenek velük és beszélgessenek róluk. Ennek nélkülözhetetlen szükségességét az írószövetségi tanácskozás résztvevői sem vitatták, bár azt nem tudni, hogy születnek-e a jövőben remekművek a magyar kamaszirodalomban. A társadalmi átalakulás nemcsak a politikai intézményrendszer korábbi struktúráját változtatta meg. Megváltoztak a könyvkiadás feltételei, és ez nemcsak mennyiségileg, de szerkezetileg is megmutatkozik. Ma már mintegy négyszáz könyvkiadó zúdítja naponta termését az olvasóra. Többségük piaci ismeretekkel nem rendelkezik, a könyvkiadás szakmai ismereteinek elsajátításával legfeljebb véletlenszerűen foglalkozott Az eltúlzott mértéktelenség ismeretében az sajnos ma még megállapítható, hogy mostohagyerek a kamaszirodalom, és könnyebb a napi üzleti sikerek reményében közreadni egy-egy olcsó történetet, mint esetleg gyermek- és ifjúsági regényt írni napjaink történelmének oly sok megválaszolatlan kérdéséről. Ne felejtsük, hogy a gyermekkori eszményképek nélkül a holnapban bízni szinte lehetetlen. Maróti István , ------------------ . A FARM—2000 KFT. GYAKORLOTT LIBATÖMÖKET KERES kiemelt kereseti lehetőséggel. 5900 OROSHÁZA, Szabadság tér 3. Telefon: (68) 11-144. é Színház- és ifjúsági problémák Békéscsabán Ülésezett a városi tanáes művelődési bizottsága Tegnap 'délután 2 órától ülést tartott a városi tanács művelődési bizottsága. Ezen utolsó előtti összejövetelükre nem sokan jöttek el a meghívottak közül, pedig két fontos, közérdekű témát tárgyaltaik. Elsőként — a mai végrehajtó bizottsági ülés anyagát — Gálfi László, a Jókai Színház igazgatója beszámolóját vitatták meg a színház működéséről. Ez megyei fenntartású intézmény, amelyet jelentős állami támogatással egészítenek ki. Mint ilyen azonban felkérésre a városi tanácsnak is köteles beszámolni tevékenységéről. Ez történt most is. Az anyagi támogatást érintő kérdésekre Gálfi László elmondta, hogy tulajdonképpen nem elégedetlenek vele. Ha nem lenne ekkora infláció, ki is tudnának jönni belőle. A másik, a vezetési probléma, olyan dolog, amelynek sok összetevője van: véleménye szerint például a pályázati rendszer keretében nem mindig olyanok indulnak el, akik alkalmasak erre a pozícióra. A továbbiakban elmondotta még, hogy igyekeznek megjavítani a kapcsolatot a Gyulai Várszínházzal, illetve műsortervük kialakításakor minél inkább figyelembe venni a közönség igényeit. Egy dologra azonban — önkritikusan bevallotta — nem tudott válaszolni: nevezetesen arra, hogyan lehetne közömbösíteni a galambok épületrongáló hatását? (Ezek ugyanis kieszik a vakolatból a homokszemeket, ami meggyorsítja az épület állagának romlását.) A második napirendi pontot együtt tárgyalták az ifjúsági és sportbizottsággal. Ennek témája az egészség- ügyi szakközépiskola néhány tanára által összeállított kérdőív, pontosabban ennek eredménye, az ebből levonható következtetés. A felmérés a megyeszékhely középiskolásai körében vizsgálja, mennyire élnek egészséges életmódot a diáikok, menynyire egészségesen fejlett a személyiségük. Ezer 14-18 éves gyerek válaszolt a kérdésekre, s e válaszokból riasztó adatok bontakoztak ki. A feladat adott: tovább kell mélyíteni a kérdéseket, hogy minél részletesebben megismerjék az illetékesek a problémákat, minél több iskolára ki kell terjeszteni a felmérést, és ami a legfontosabb, mindent meg kell tenni az egészséges életmód feltételeinek megteremtéséhez. Vonatkozik ez a mozgáslehetőség biztosítására, de arra is, hogy az érintettek, pedagógusok, tanácsi dolgozók, a pedagógiai intézet munkatársai, lelkészek, fogjanak össze ebben a kérdésben. A két bizottság kérni fogja a városi tanács végrehajtó bizottságától e felmérés és a további feladatok anyagi támogatását K. K. Szociokultúránk, 1990 Fotó: Földes! Béla
