Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

0 1990. május 2„ szerda A legfontosabb teendő a párt sorainak megerősítése I független kisgazdapárt nagyválasztmányának rendkívüli ülése (Folytatás az 1. oldalról) terében vannak, hibáik fel­tűnőbbek. Nagy Ferenc vé­leménye szerint a közmeg­elégedésre szolgáló helyes utat a párt vezetésének meg kell találnia, s ez azt jelen­ti. hogy a párton belül ténylegesen uralkodó külön­böző nézeteket egyeztetni szükséges. Kifejtette: az egyes vezetők megnyilatko­zásai — annak ellenére, hogy ahhoz joguk volt — nem mindig egyeztek meg a testületi állásponttal. Ezeknek a konzekvenciáit most levonták a nagyvá­lasztmány ülésén is. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen irányzatok érvényesül­tek a pártban, Nagy Ferenc elmondotta: a párton belül, a választások idején, sőt még azon túl is volt olyan elképzelés, hogy az SZDSZ vagy az MDF kerül hata­lomra, és valamelyikhez természetesen igazodniuk kell. Ebből sokáig titkot csi­náltak, bár az FKgP vezetői egyik vagy másik párthoz, irányzathoz szorosabban kapcsolódtak politikai el­képzeléseikben. A hibát — szerinte — akkor követték el, amikor mindehhez a ké­sőbbiekben is túlságosan mereven ragaszkodtak — tette hozzá. Adódott egy másik, valós — még napjainkban is élő — gond a pártban, mégpe­dig a város és a vidék el­lentéte. Ennek lényege, hogy a vidéki tagság úgy érzi, sok a városi a pártvezetés­ben. Ugyanakkor régóta akarják saját tagjaikat is vezetőként látni. Feszültséget okozott a ve­zetésben a generációváltás elmaradása is. Tény, hogy a' felső vezetés azokból verbu­válódott, akik a párt újjá­élesztéséért sokat tettek, s akik az 1945 előtti párthar­cokat cselekvőén megélték. "Természetes azonban, hogy a fiatalabbak, a mai negy­venesek, már szívesebben beszélnek a jelenről, ám — mondotta Nagy Ferenc — olyan nézet alakult ki a pártban, hogy a múltra ala­pozott jelenből kell a jövőt megtervezni. Legfeljebb ab­ban hibáztunk a politika alakításakor — fejtegette —, hogy ezekről a kérdésekről a nyilvánosság előtt eddig csak nagyon keveset beszél­tünk. A párt belső ügyéről: még elmondotta: nem tartanak attól, hogy a vezetésből most kimaradt személyek nehezíteni fogják a parla­menti frakció munkáját, a párt, és a választópolgárok képviseletét. Általában so­kat várnak a pártpolitikai munka javulásától1. A poli­tikai bizottságot felhatal­mazták arra, hogy ha vala­melyik képviselőjük kor­mányzati szinten nem a párt politikája mellett áll ki, akkor javasolják vissza­hívását a különféle párt- tisztségekből. A független kisgazdapárt agrárpolitikájáról úgy véle­kedett. hogy földprogramjuk a tulajdon rehabilitációján alapszik, anyagi és erkölcsi kártérítést helyezve kilátás­ba. A mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari vertikumra kiterjedő tulajdonrendezés­ben az önkéntességet tart­ják a legfontosabbnak, vagyis a tulajdonjog érvé­nyesítése mellett nem eről­tetik azt, hogy a volt tulaj­donos köteles a föld jét hasz­nálatba venni. Az ülésen, az esti órák­ban hirdették ki — a veze­tőség lemondását követő — tisztújító választás eredmé­nyét. A független kisgazda­párt elnökévé Nagy Feren­cet, az eddigi alelnököt vá­lasztották meg, aki Vörös Vincét követi e tisztségben. A testület főtitkára Kiss Gyula (eddig Prepeliczay István volt), ügyvezető alel- nöke Bakos István lett. Nagy Ferenc elnök az ülés végén rövid beszédet tartott. Egyebek között el­mondotta: a legfontosabb teendő most a párt sorainak megerősítésé. El kell érniük, hogy a helyhatósági válasz­tások idejére a helyi szer­vezetek száma meghárom­szorozódjék. Létre kell hoz­ni a különféle bizottságo­kat, közülük is a legfonto­sabbat. a paraszt- és a pol­gári bizottságot, valamint megalakítják független ifjú­sági szervezetüket is. Döntött a tagság Önálló lesz a csorvási áfész Joggal nevezhetjük törté­nelminek az Orosháza és Vi­déke ÁFÉSZ csorvási egysé­gének április 30-ai küldött- gyűlését, hiszen nem keve­sebbről döntöttek, mint a kiválásukról. De nézzük az előzményeket. 1976 január elsején a csor­vási fogyasztási szövetkezet egyesült az orosházival. Szakemberek véleménye sze­rint a tervutasításos gazda­ságirányítás idején a nagy egység jól szolgálta a lakos­ság érdekeit. Nem volt na­gyobb hiányosság az ellátás­ban. Olyannyira nem, hogy még 1989 novemberében (a szövetkezésről szóló irányel­vek megvitatásakor) fel sem merült a különválás. Az ese­mények azonban gyorsan pe­regtek. s a változtatás igé­nye felkavarta a korábbi ál­lóvizet. Tavaly karácsony környékén — a felújított Fő utcai ABC átadásakor — közvetlenül a mérlegkészítés előtt néhányan számokkal tudták alátámasztani a csor­vási áfész önállóságának vél­hető előnyeit. Kimutatták többek között: 1976. janu­ár 1-jétől 1988. december 31- éig az orosházi központ ösz- szesen 9 millió 570 ezer fo­rint értékű beruházást haj­tott végre Csorváson. S még ennek az összegnek is több mint a felét, 5 millió forin­tot a helyi tanács adta. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ az egv évtizedet meghaladó érdekházasság idején a te­lepülésen egymillió forintot sem költött gépek, berende­zések vásárlására. A köz­pont teljes beruházásának csupán két és fél százalékát fektette be Csorváson. Oros­háza viszont szépen fejlő­dött. Sok más mellett, ebben az időben épült például az Alföld Szálló. Mások azzal indokolják az önállóságot, hogy nincs élő kapcsolat a szövetkezet tag­ságával, hiába emelték a részjegyek értékét, három­százról ötszáz forintra, még­sem jelentkeztek új tagok. Többen úgy látják, nincs megfelelő érdekeltségi rend­szer, csökkent az ellátásért érzett felelősség, néhány üz­let bezárásra ítéltetett. Érv érvet szó szót követett, s a februári részközgyűlések elé terjesztették az önállóság kérdését. A vitában részt vevők 342 szövetkezeti tag­ból 340-en a csorvási áfész kiválása mellett voksoltak. Ezzel egy időben felhatal­mazták vezetőiket, járjanak el ebben az ügyben Oroshá­zán. Feltétlenül meg kell említeni, mert az igazsághoz tartozik, hogy a központ nem gördített akadályt a község kezdeményezése elé. Az önállóság gyakorlati le­bonyolítására előkészítő bi­zottságot .hoztak létre már­ciusban. Feladatuk volt az alapszabály elfogadása után a személyi és tárgyi felté­telek előkészítése, valamint a vagyonmegosztás részletei­nek kimunkálása. Ez utób­bi még jelenleg is tart. A tárgyalások eredményeként megállapodás született, mi­szerint az önálló csorvási áfész 1990. július elsejével kezdheti • meg működését. A küldöttgyűlésen a tagok meghallgatták és elfogadták az előkészítő bizottság be­számolóját. Majd titkos sza­vazással megválasztották az áfész elnökét, az igazgatóság tagjait, a felügyelőbizottság és a döntőbizottság elnökeit és tagjait. A csorvási fo­gyasztási szövetkezet elnöke öt évre Komáromi Sándor lett. Papp János .MUNKAÜGYI SZOLGÁLATI. IRODA Békés Megyei Tanács V. B. Munkaügyi-szolgálati Iroda Békéscsaba, Luther u. 5. Tel.:24-171. ÁLLÁSAJÁNLATOK: BÉKÉSCSABÁN: Cipész Szöv., Kinizsi u.: számviteli csoport­vezető. UN'ICON, Illésházi u.: simagépes varró, vasalónő. Ga­bonaforgalmi. v., Gyulai u.: műszaki anyagraktárt)® (középf. végz.) . Bm. Vendéglátó-ipari V., Gutenberg u. í számviteli 06Zt. vezető, felszolgáló, szakács; csapos, portás, konyhai segédmun­kás, gyengeáramú elektromérnök, lakatos, udvaros (nyugdíjas). Bútoripari Szöv., Berényi u.: asztalos; festékszóró, férfi se­gédmunkás. AGROSZEB, Csorvási út: hegesztő vizsgával ren­delkező lakatos. Hűtöház, Kétegybázi út: nehezgépkezelő (ze- toriogosítvánnyal). Sütőipari V., Orosházi út: targoncavezető, Húsker-Húsüzem, Kétegybázi út: hütőgépkezelő, kazánfűtő, lakatos. Alföldi Vendéglátó-ipari Vállalat, Gábor Áron utca: szakács, 4 ó. konyhai segédmunkás. Mezőgép, Szarvasi út: vil­lanyszerelő, víz-gázszerelő. Sárréti Tej, Kétegyházi út: admi­nisztrátor (számítógép-ismerettel), lakatos (hegesztővizsg.), áru­kísérő, női segédmunkás. Bamevál, Orosházi út: E kát. gép­kocsivezető (csabai lakos), hűtőgépész (vizsgázott), Centrum Aruház: eladó. Víz- és Csatornamű V., Berényi út 33.: raktá­ros. Bm. Építőipari Szöv.: épületasztalos, villanyszerelő. GYULÁN: Bm. Építőipari Szöv.: autóvillamossági szerelő. Há­ziipari Szöv.: varró, betanított kötöttáru-konfekciós, bet. szö­vő, részmunkaidős takarító; sarkad! telepére: varrógépműsze­rész. Gyulatex, Harisnya Rt.: kereskedelmi oszt. vez., statisz­tikus, betanított láncoló, adjusztáló, lakatos. Kötőipari V.: var­ró. bet. láncoló, bet. varró, kötőipari konfekciótechnikus. OROSHÁZÁN: AKG: mintakészitő asztalos, hegesztő, formá­zó, lakatos (hegeszteni tudó), karbantartó kőműves, öntödei bet. munkás. Költségvetési ü.: ács-állványozó, kőműves, épü­letlakatos. Baromfifeldolgozó V.: E. kát. gépkocsivezető, férfi öltözőőr, női segédmunkás. Áfész: portás. Kazép: hegesztő (Vi­dékre), lakatos, gáz-vizvezeték-szerelö. Unior Epületg. V.: kő­műves brigád. Mezőgép: esztergályos, lakatos. Ciklusindító tanácskozás Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke alkotmányos kötelezett­ségének eleget téve május 2-án délelőtt 10 órára hívta össze az új Országgyűlés ala­kuló ülését. A kétnaposra tervezett parlamenti cik­lusindító tanácskozást mintegy háromhetes szakértői, frakcióvezetői, illetve pártveze­tői szintű egyeztető-előkészítő tárgyalásso­rozat előzte meg. A parlamenti pártok és a független képviselők éles vitákban, komp­romisszumok árán egyezségre jutottak min­den fontos kérdésben. A kialakított program szerint az alakuló plenáris ülés az ideiglenes államfő elnökle­tével kezdődik meg. A Himnuszt követően Oszter Sándor színművész tolmácsolásában hangzik el Petőfi Sándor A nemzetgyűlés­hez című költeménye. Szűrös Mátyás meg­nyitója után Varga Béla, az 1946—47-es Nemzetgyűlés elnöke és Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyű­lés volt jegyzője mond ünnepi beszédet. Varga Béla az ideiglenes köztársasági el­nök és a parlamenti pártok meghívására vesz részt az alakuló ülésen; ugyancsak az ő vendégük lesz Habsburg Ottó, az Euró­pai Parlament magyar szekciójának elnöke. Az ünnepélyes nyitányt a hivatalos na­pirend váltja majd fel. A köztársaság ide­iglenes elnöke jelentést tesz a megbízóle­velek átvételéről. Az MTI értesülése szerint április 28-án, szombaton délben ötven kép­viselőtől még nem kapták meg a megbízó- levelét. Ugyancsak szombaton a ' leendő korelnök és körjegyzők a parlamenti szak­értők és az Országos Választási Bizottság két tagjának segítségével előzetes mandá­tumvizsgálatot végzett. Több képviselő mandátumának sorsa -a folyamatban lévő jogorvoslati ügyek miatt még kérdéses. így ők. ha részt is vesznek az ülésen, képvise­lői jogaikat nem gyakorolhatják. A korel­nök Kéri Kálmán (MDF; országos lista) lesz, a körjegyzői tisztet pedig a négy leg­fiatalabb képviselő tölti majd be. Kéri Kálmán szintén köszönti az új Or­szággyűlés tagjait, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére. A döntést követően ke­rül sor az Országos Választási Bizottság, illetve a Belügyminisztérium Választási Irodájának beszámolójára. E kötelezettsé­güket törvény írja elő. Az írásos beszámo­lókhoz fűzött rövid szóbeli kiegészítéseket a mandátumvizsgálat követi. A mandátumigazolás és a mandátum­vizsgálat eredményéről szóló jelentés alap­ján hoz határozatot a plénum, ismertetik az igazolt képviselők névsorát, majd a hon­atyák ünnepélyes esküt tesznek. A programban szerepel a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak megalakítá­sáról, vezetőikről, illetve a független kép­viselők megbízottjának nevéről szóló jelen­tés, az országgyűlési tisztségviselők megvá­lasztása, a Minisztertanács lemondása, to­vábbá törvényjavaslat megtárgyalása az 1956-os októberi forradalom és szabadság- harc jelentőségéről. Az alakuló ülés második napján jelenti be a köztársaság új ideiglenes elnöke — a Parlament elnöke — a kormányalakítási megbízást. Ezt követően az Országgyűlés határoz a Parlament állandó és külön bi­zottságainak megalakításáról, valamint a képviselők tiszteletdíjának és költségtérí­tésének ideiglenes szabályozásáról. Az új Országgyűlés alakuló ülésére a pártok számos vendéget hívtak meg. ök foglalnak majd helyet az üléstermet körül­vevő páholyokban és a karzaton is. Emiatt ez alkalommal igencsak nehézzé válik a saitó munkája, hiszen az újságírók kiszo­rulnak az ülésteremből, s csupán monitoro­kon követhetik nyomon az eseményeket. Göncz Árpádot jelölik az Országgyűlés elnökének Brilliánsokért Bécsbe A Helvétia Körös-beli ék- szerkiáilMtását becslések sze­rint tízezren tekintették meg. A belépőjegyek egy­ben sorsoláson vettek részt. Tegnap a Körös éttermében 10 féldrágakövet, 30 kvarc­órát, 5 tenyésztettgyöngy- nvakláncot és 3 bri-Mgyűrűt sorsoltak. A kihúzott szá­mokait három napig a Kö­rös Szálló előtt tekinthetik meg. Mi most az öt nyak­lánc és a három brililgyűrű sorszámát közöljük; Nyakláncot nyert a 72090, 78259, 82543, 83099 és a 83240- es sorsjegy. A három brill - gyűrűt a szerencsés nyerte­sek Bécsben a Táborstrasse 36. szám alatt vehetik át: 66506. 82679, és a 86101-es szám tulajdonosad. A többi nyereményt lapunk későbbi számában a hirdetések kö­zött találhatják. Az MDF és az SZDSZ vezetősége között létrejött megállapodás értelmében a két párt több országgyűlési tisztséget felcserél. Eszerint egyetértenek abban, hogy az Országyűlés elnökének — mely tisztség a pártközi egyeztetések alapján a Ma­gyar Demokrata Fórumot illetné — Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsá­nak tagját, az írószövetség elnökét jelölik. Az Ország- gyűlés első alelnökévé vi­szont Szabad Györgyöt, az MDF Országos Elnökségének tagját. Mindez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök megválasztásáig Göncz Árpád láthatja el ideiglenesen ezt a funkciót, Szabad György pedig a Ház ideiglenes el­nöke lesz. A két párt megállapodása még további részletekre is kiterjed. Ezekről az MDF és az SZDSZ közös sajtótájé­koztatón kíván a Parlament alakuló ülésének első nap­ján beszámolni — e fontos bejelentés az MDF képvise­lőcsoportjának kedden Bu­dapesten, a nyilvánosság ki­zárásával tartott ülésén hangzott el1. • A tanácskozáson — mint Csóti György, az MDF Tit­kárságának vezetője az MTI munkatársának elmondta — az MDF képviselői egyebek között megismerkedtek az ideiglenes házszabályokkal, kialakították belső ügyrend­jüket és felállították az or­szággyűlési állandó és kü­lönbizottságoknak megfelelő saját bizottságaikat, majd ezek a bizottságok megvá­lasztották az országgyűlési bizottságokba delegálandó MDF-es tisztségviselőket (a névsort az Országos Sajtó- szolgálat közli). Tegnap az esti órákban kíváncsiskodó emberek állták körűi Békéscsabán a három tűz­oltóautót a Dózsa György út sarkán levő tízemeletes háznál, ahol gázálarcos tűzoltók tüsténkedtek. A házból füst szivárgott. Felvilágosításért a helyszínre gyorsan kivonuló Jöé- k és csabai városi tűzoltó-kapitányság egyik vezetőjéhez fordultunk. Megtudtuk, hogy a tíz­emeletes ház alagsorában égett egy három méteres kábelköteg, ez okozta a bajt. A ház egyik lakója riasztotta a tűzoltókat. A Délnász szakemberei gyorsan áramtalanították a vezetékeket és a tűzoltók munkájukhoz foghattak. Egyik legfontosabb feladatuk volt a IX. emeleti füstelvezető lépcsőházi ablak kinyitása. Az Időben történő riasztás és a szakszerű munka eredménye, hogy a lakók körében pánik nem keletkezett és sérülés sem történt Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom