Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

1990. április 14., szombat NÉPÚJSÁG o Mihály király nyilatkozata Arafat Prágában Mihály román exkirály szerint Románia számára a jelenlegi helyzetben egy al­kotmányos monarchia lenne a legmegfelelőbb államfor­ma. A király genfi nyilatko­zata azt követően hangzott el, hogy a román kormány a választási kampány biz­tonságára hivatkozva visz- szavon'ta a volt uralkodó ko­rábban kiadott romániai be­utazási vízumát. Mihály király „igen sú­lyosnak” nevezte a román kormány döntését és azért a „felelősséget” a bukaresti vezetésre hárította. Határo­zottan kitartott amellett, hogy látogatása szigorúan személyes jellegű lett volna: a húsvéti ünnepeket kívánta Romániában tölteni. A látogatással kapcsolat­ban Petre Roman miniszter­A Szovjetunió először is­merte el hivatalosan, hogy a második világháború idején a jelenlegi Állambiztonsági Bizottság elődje, az NKVD végezte ki Katynban azt a tizenötezer lengyel tisztet, akiknek haláláért eddig Moszkva a náci Németor­szágot tette a felelőssé. A BBC a moszkvai rádió csütörtök késő esti adására hivatkozva jelentette, hogy mostanra egyértelmű bizo­nyítékok kerültek napvilág­mán televízióban röviden nyilatkozott és elmondta: kezdetben örömmel fogadták az uralkodó személyes láto­gatásának hírét, ugyanakkor a király programja túlmuta­tott egy magánlátogatás ke­retein. A miniszterelnök megismételte, hogy a láto­gatás politikai jelleget öl­tött, és annak lemondása a román kormány egyhangú döntése volt. Egyben emlé­keztetett arra, hogy febru­ár 23-án a volt uralkodó le­velet küldött a román veze­tésnek, amelyben a monar­chia helyreállításáról nép­szavazás kiírását követelte. Ezzel együtt javasolta az exkirálynaik, hogy a május 20-i választásokat követően keresse fel Romániát — je­lentette az MTI bukaresti tudósítója. ra a katyni tragédiáról. A moszkvai rádióban és a te­levízióban is beolvasott köz­lemény a Reuter szerint a TASZSZ-ra hivatkozott. A TASZSZ külföldre szó­ló adásában ez a hír nem szerepelt. Az AFP francia hírügynökség érdeklődésére a TASZSZ egyik felelőse azt válaszolta: nem tudja, a moszkvai, rádió honnan sze­rezte értesülését, mert a szovjet hírügynökség ilyen jelentést nem is közölt. Václav Havel csehszlovák államfő tekintélyével és po­zíciójával aktív szerepet játszhat a közel-keleti béke megoldásának keresésében, azzal, hogy mindkét féllel kiegyensúlyozottak a kap­csolatai, meggyorsíthatja az izraeli—palesztin párbeszéd megteremtését — hangsú­lyozta pénteken Prágában tartott nemzetközi sajtótájé­koztatóján Jasszer Arafat. A PFSZ és a kikiáltott Palesz­tina elnöke, aki csütörtökön érkezett kétnapos látogatás­ra Csehszlovákiába, sikeres­nek, termékenynek és pozi­tívnak nevezte Havellel foly­tatott megbeszéléseit. A sajtótájékoztatón Lubos Dobrovsky, csehszlovák kül­ügyi szóvivő azt hangoztat­ta, hogy Arafat prágai láto­gatása az arab világgal kap­csolatos új csehszlovák kül­politika kezdetét jelzi. A sajtótájékoztatón Arafat el­mondotta: Havelnek kifej­tette, hogy a palesztin—iz­raeli dialógussal kapcsolatos Baker-terv lépést jelentene a közel-keleti békekonferen­cia összehívásához, amelyet az ENSZ égisze alatt, a Biz­tonsági Tanács állandó tag­jainak és az összes érdekelt félnek, beleértve a PFSZ-t, részvételével tartanának. Csehszlovákiának történel­mi, törvényes és erkölcsi kö­telezettségei vannak a pa­lesztinok és zsidók emberi jogaival -kapcsolatban, mert egyike volt annak a tizen­egy államnak, amely 1947- ben Palesztina megosztása mellett volt — húzta alá Arafat. Közölte: arra kérte Havelt, hogy izraeli útja al­kalmával, amire a közeljö­vőben kerül sor, látogasson el Jeruzsálembe. Betlehem­be és más megszállt palesz­tin területekre, hogy szemé­lyesen győződjön meg a pa­lesztin nép elnyomásáról. Arra is kérte a csehszlovák államfőt, hogy járjon közbe a három éve bezárt palesz­tin egyetemek megnyitása érdekében. Arafat beszámolt arról, hogy találkozójukon Havel azt ígérte: Csehszlo­vákia továbbra is humani­tárius és oktatási segítséget nyújt a palesztinoknak. Az újságírók kérdésére vá­laszolva Arafat azt hangoz­tatta, hogy a palesztinok a kelet-európai országoktól nem pénzügyi, hanem hu­manitárius és oktatási se­gítséget kaptak. Ugyanakkor elismerte, hogy egyes euró­pai országok lehetővé tet­ték, hogy palesztinok kato­nai akadémiáikon tanulja­nak. Mint mondotta, ilyen lehetősége más szervezetek­nek, így a SWAPO-nak és az Afrikai Nemzeti Kong­resszusnak is van. Lefoglalt vadásztöltények elnök csütörtökön este a ro­Katyn — szovjet beismerés Pulitzer-díjak Egy észak-karolinai és egy minnesotai újság riporterei kapták az idei. Pulitzer-díjat, az amerikai újságírásnak a makói származású amerikai lapszer­kesztő nevét viselő elismerését. A karoilinai Washington Daily News riporterei azt tárták fel, hogy a város hatóságai nyolc éven át elleplezték: az ivóvíz rákkeltő anyagokkal fertőzött. A minmeapolisi Star Tribune ri­porterei bűnszövetkezetet lep­leztek le, amely — a városi tűz­oltókkal ősszel átszva — nye­részkedett a tűzeseteken. Pulitzer-díjat kaptak a The New York Times pekingi tudó­sítói sorozatukért, amelyben be­mutatták a tavalyi, demokráci­át igénylő megmozdulások leve­rését. A dráma-kategóriában August Wilson, a jeles fekete szerző másodszor kapta meg a dúl at, ezúttal ,.A zongoralecke” című drámájáért, amelyet hétfőn mu­tattak be New Yorkban. A pró­zai díjat Oscar Hiujelos kapta „A mambo-kiráilyok szerelmi dalokat játszanak” című szür­realista. regényéért, amely az onszág latin-amerikai eredetű lakói környezetében játszódik. A költészeti díjat a jugoszláv származású Charles Simicnek ítélték, míg az életrajzdíjat Se­bastian de Grazi a kapta Ma­chiavelliről szóló művéért. A szovjet vámőrség különböző kaliberű vadásztöltényekkel meg rakott konténert foglalt le a litván Klaipéda kikötőjében. A tíz tonna, csaknem 240 ezer nyugatnémet márka értékű árut ‘Hamburgból hajózta be egy szovjet háió, a Litimpex litván külkereskedelmi vállalat meg­rendelésére. A TASZSZ pénteki jelentésé­ben hangsúlyozza, hogy az in­tézkedésre a szovjet elnök már­cius 21—i rendelete értelmében került sor, amely szigorítja a lőfegyverek és lőszerek vásárlá­sának, tárolásának feltételeit a függetlenségét deklarált Litvá­niában. A 240 ezer vadászlőszer lát­ványos lefoglalása, e tény tá­lalása a szovjet közvélemény számára, mindenképpen újabb bizonyítékkal szolgái a szovjet hatóságok és központi hírközlő eszközök „vonalára”, — mutat­nak rá moszkvai sajtókörök­ben. Feltehető ugyanis, hogy a vadásztöltényeket jóval a már­ciusi események előtt rendelte meg a litván külkereskedelmi vállalat, s tehette ezt teljes jog­gal, hiszen a külföldiek „bér- vadásztatása” egy ideje jöve­delmező iparággá vált a balti köztársaságokban. Más szovjet köztársaságokkal ellentétben, a Baltikumban eddig még egyet­len lövés sem dörrent, a helyi mozgalmak kínosan ügyeltek arra. hogy ne legyenek nacio­nalista összetűzések, még ürügy se kínálkozzék erőszakos be­avatkozásra a hatóságok ré­széről. DER SPIEGEL A magyarok nem tudták kit, csak azt tudták, mit nem választanak Amikor a választásnak vé­ge volt, a megbukott képvi­selőjelöltnő az üveg és a tab­letta után nyúlt. Eszméletlen állapotban szállította egy ro­hamkocsi a közgazdásznőt, a harminchat éves Petrasovits Annát a budapesti honvéd­kórház toxikológiai osztályá­ra. Vajon öngyilkos akart len­ni a Magyarországi Szociál­demokrata Párt vezető poli­tikusa, aki pártját alapos ve­reséghez juttatta? Szociálde­mokratái — akik a bonni SZPD-től tanulták a párt know-how-ját, és alaposan felkészültek nyugatnémet propagandaanyagokból — a negyvenöt év utáni első sza­bad választásokon mindösz- sze 3,6 százalék szavazati aránnyal maradtak a léc alatt. Petrasovits, akit a válasz­tási kampány alatt Thatcher Annának csúfoltak, az ön­gyilkossági kísérletével kap­csolatban felröppent híresz­teléseket mind „buta fecse­gésnek” nevezte. Kijelentette, hogy a megerőltető választá­si hadjárat és három álmat­lan éjszaka után egyszerűen idegkimerültség okozta rosz- szullétét, és ez nem csoda, ilyen eredmény láttán. Az MSZDP egyik pártvezére a következőképpen igyekezett a szocdemek csúfos kudarcát megmagyarázni: „A magya­rok nem tudták, kit kell vá­lasztaniuk. Csak azt tudták, mit nem akarnak választa­ni.” Vagyis: „Mindentől el­határolják magukat, aminek, csak a legkisebb köze is volt a szocializmushoz, vagy ami a baloldallal kapcsolatban állhat.” S valóban, a választás első fordulója utáni eredmények világosan mutatják, a három párt győzelme is Igazolja: a magyarok nem akarják töb­bé, hogy közük legyen a szo­cializmushoz. A nemzeti- konzervatív demokratikus erő, i a Magyar Demokrata Fórum, amely választási küzdelmét soviniszta és anti­szemita mellékhangokkal Is „gazdagította”, 24,7 százalé­kot ért el az első fordulóban. Szorosan mögötte, 21,5 szá­zalékkal futott be a Szabad Demokraták Szövetsége, amely átütő gazdasági libe­ralizmust prédikál. Bár harmadik helyen, de alapos hátránnyal végzett a Független Kisgazdapárt, 11,7 százalékkal. Az utolsó sza­bad választások idején, 1945- ben még a legerősebb politi­kai párt volt, most azzal a bizarr ötletükkel hívták ma­gukra a figyelmet, hogy Habsburg Ottót, a császárfi­út állítják köztársasági el- nökjelöitjüknek. A választá­si eredményt a párt elnöke. Vörös Vince „lehangolónak” nevezte. S csak e három párt mögé jutott az a politikai csopor­tosulás, amelynek vezető egyéniségei nélkül egyálta­lán nem került volna sor a szabad választásokra: a Ma­gyar Szocialista Párt, a ta­valy októberben feloszlott MSZMP utódpártja a szava­zatok mindössze 10,8 százalé­kát kapta. „A hála nem politikai ka­tegória” — nyilatkozta az 56 éves államminiszter, Pozs- gay Imre. Valóban, Pozsgay és szövetségesei, Horn Gyula külügyminiszter, vagy a még miniszterelnök Németh Mik­lós tavaly ősszel a II. világ­háború utáni Európa legra­dikálisabb változásait indí­tották el. Nem kevés bátor­sággal és elhatározottsággal kényszerítették a régi sztáli­nista MSZMP-t, amelynek ők is régen tagjai voltak, a pártszakadásra. Megnyitot­ták Magyarország határait az NDK-s menekültek előtt, és ezzel lehetővé tették a keletnémet és a szomszédos csehszlovákiai forradalmat egyaránt. Csakhogy: amíg a polgá­rok Kelet-Berlin, Drezda és Prága utcáin a gyűlölt rend­szer ellen tüntettek, és ezál­tal kikényszerítették a kom­munizmus bukását, ez a bu­kás Magyarországon lénye­gesen nyűgöd tabban ment végbe, és nem a néptől In­dult ki, hanem mindössze egy maréknyi reformpoliti­kusnak köszönhetően. Mindenekelőtt a bölcs és reális vezető reformer, Pozs­gay számára volt ez a vá­lasztás személyes vereség. Néhány hónappal ezelőtt még esélyes volt a köztársa­sági elnökségre, most meg választókerületében, Sopron­ban csúfos vereséget szenve­dett fideszes ellenfelétől, aki a „Nincs bizalom a 35 éven felülieknek” szlogennel ju­tott a szavazatok 8,9 száza­lékához. Egyébként egy jel­legtelen és teljesen ismeret­len MDF-funkcionárius is Pozsgay előtt végzett. Az is­mert reformpolitikus a kö­vetkezőképp magyarázta ku­darcát: „Az eredmény nem olyan lesújtó”. Honfitársai nem az ő pártja ellen sza­vaztak, hanem a korábbi ál­lampárttal számoltak le. S hogy az MSZP-nek „nem volt elég ereje és ideje ah­hoz, hogy megtisztítsa ma­gát elődje bűneitől1 és hibái­tól”. Egy közismert MSZP-poli- tikus, a 42 éves miniszterel­nök, Németh Miklós szülő­falujában, a Tokajvidéki Monokon megszerezte a sza­vazatok 60 százalékát, és el­sőként jutott be a Parla­mentbe. A közgazdász-poli­tikus mindenesetre nem az MSZP színeiben Indult, ha­nem mint független jelölt. Választási szlogenje pedig így hangzott: „Sosem voltam kommunista.” A bonni Ke- resztényedmokrata Unió ál­tal támogatott ötvennyolc éves Antall Józsefnek, a Ma­gyar Demokrata Fórum el­nökének van a legjobb esé­lye arra, hogy Németh Mik­lós után miniszterelnök le­gyen. A történész Antall, a budapesti Semmelweis Mú­zeum vezetője már a válasz­tási kampány során a győz­tes államfő biztonságával lé­pett mindenütt az emberek elé. Lehet, hogy ezt az atti­tűdöt nem nézte mindenki egyformán jó szemmel. A miniszterelnöki funkción ról egyébként nem régen a következőt nyilatkozta: „A demokratikusan megválasz­tott magyar kormány első miniszterelnökének vagy fa­natikusnak, vagy misszioná­riusnak, vagy egyszerűen bolondnak kell lennie.” Fordította: NIedzielsky Katalin NEMCSAK A KUTYA, A SERTÉS IS... A tudósok szerint nem­csak a kutyát kell az ember legjobb barátjának nevezni, hanem a sertést is. A ser­tés ugyanis az orvosok sze­rint a jövőben az ember „tartajék alkatrészeinek” forrása lesz. Belső szervei, például a mája és a vesék majdnem úgy működnek, mint az emberé, s ezért eze­ket majd tömegesen át lehet ültetni az emberekbe. ÖRIÄSI hangzavar KAIRÓBAN A 18 millió kairói lakos­ság fele altató- és csillapító­szereket szed a rettentő lár­ma miatt. Az autósok ál­landóan tülkölnek, a müez- zinek naponta ötször ordíto- zással hívják fel a hívőket imádságra, és az esküvők lármája is irtózatos hangza­vart okoz. A lakosság egy- harmadának ezért magas a vérnyomása. Egy városi té­ren lemérték a hangerőssé­get, és kitűnt, hogy tízsze­rese a megengedett nemzet­közi normának. ELADTÁK KOLOSTORUKAT A belga rendőrség nyolc szerzetesnő után nyomoz (közülük a legidősebb 93 éves), mert nemrég eladták kolostorukat, és megszöktek egy 110 ezer dollárt érő Mercedesszel. A kolostort egy textilgyár vette meg 1,4 millió dollárért. A szerze­tesnők azért adták el a ko­lostort, mert szerintük túl nagy volt számukra. A Mer- cedesen kívül még néhány versenylovat is vettek, eze­ket azonban nem vitték ma­gukkal. A szerzetesnők ugyanis egy franciaországi kastélyba költöztek. A brüg- gei püspök vissza akarta vá­sárolni a kolostort, ez azon­ban nem sikerült neki. Nem­rég már problémája volt egv szerzetesnővel, aki egy kolostort szállodává alakí­tott át. A. rendőrség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kolostort eladó szer­zetesnők nem vétettek a vi­lági törvények ellen, az egy­házi törvényekbe pedig ők nem avatkoznak bele. MEGKEZDŐDIK AZ UTOLSÓ ÍTÉLET RESTAURÁLÁSA Vatikánban a Sixtusi ká- polna freskói restaurálásá­nak befejezése alkalmából kiállítás nyílt Michelangelo és a Sixtusi kápolna, A kon- zerváció technikája és a le­genda címmel. A kiállítás július 10-éig lesz nyitva. Többek között _ bemutatják Michelangelo vázlatait, a ká­polna makettjét, a meny- nyezeten levő freskók re­produkcióit, valamint azokat a fényképeket, amelyeken láthatók a restauráció kü­lönböző szakaszai. A jövő hónapban kezdik meg az Utolsó ítélet című óriási freskó restaurálását, amely a kápolna oltárfalán van. Ez a munka négy évig fog tar­tani. A Sixtusi kápolna mennyezetének restaurálását a japán televízió finanszí­rozza. AZ ÁSZOK KFT., BÉKÉSCSABA, FELVÉTELRE KERES ács, kőműves, asztalos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Jelentkezés helye: ÁSZOK KFT., Békéscsaba, Kétegyházi út 3.-------------------------------------------------------------------------5 Békés Megye Tanácsa a megye lakossága szociális helyzetének javítása, a társadalmi együttérzés, összefogás és áldozatvállalás szervezett formájának megteremtése érdekében alapítványt hozott létre HÁROMMILLIÓ FORINTOS induló tőkével, BÉKÉS MEGYE SZOCIÁLIS ALAPÍTVÁNYA elnevezéssel. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA: — a megye szociális szempontból hátrányos helyzetű lakosságának — egyéneiknek és csoportoknak — a támogatása, esélyegyenlőségük javítása, kritikus élethelyzeteikből való kikerülésük elősegítése — a szektorsemlegesség elve alapján a szociális célú beruházások, fejlesztések támogatása — a szociálpolitika eszköztárát szélesítő új megoldások felkarolása. Az alapítvánnyal kapcsolatos feladatokat az alapítványi tanács (kuratórium) látja el, melynek 20 tagját a megyei tanács (kéri fel és bízza meg azok közül a köztiszteletben álló személyek közül, akik az alapítvány célkitűzéseivel egyetértenek, teljesítésük érdekében közreműködést vállalnak és arra alkalmasak. Az alapító okirat értelmében felkérjük Békés megye lakosságát, a megyében működő egyházakat, politikai pártokat és tömegszervezeteket, tegyenek javaslatot olyan személyekre, akiket szívesen látnának az alapítványi tanácsban. A javasolt személy nevét, lakcímét, foglalkozását, a javaslat rövid indoklását tartalmazó leveleket 1990. MÁJUS 3-IG kérjük eljuttatni a megyei tanács vb szociális és egészségügyi osztályára (5600 Békéscsaba, József Attila u. 2—4.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom