Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-28 / 73. szám
o 199». március 28., szerda HUslUl-fiTd Egy egzisztencialista kalandozásai a bolsevizmusban Nyikolaj Bergyajev: Az orosz kommunizmus értelme és eredete Ezerkilencszázharminchét. Nyugaton — főleg Amerikában és Angliában — szép számmal jelennek meg olyan cikkek és könyvek, amelyek torz, némiLeg idealizált képet adnak az orosz forradalom eszmei és vallási harcairól. Nyikolaj Alekszand- rovics Bergyajev (1874— 1948). az egzisztencializmus misztikusan vallásos irányzatának egyik legjelentősebb képviselője (legtöbb nyelvre lefordított műve az 1974- ben megjelent Üj Középkor) 1922-es, Szovjet-Oroszor- szágból való kiutasítását követően .ekkor már Párizsban él. az YMCA-PRESS kiadó főszerkesztője. Dosztojevszkij gondolatiságára épülő filozófiai munkásságának köszönhetően — a német és francia vonulat mellett — akkoriban figyelmet érdemlő jelenséggé növi ki magát az autonóm központnak számító orosz egzisztencializmus. Az orosz kommunizmus értelme és eredete című könyvének alapgondolata még 1933-ból származik. Nem azért jelenik meg 1937- ben először angol nyelVen (oroszul csak 1955-ben adják ki — természetesen Nyugaton), s szól elsősorban a nyugati olvasóhoz, mert maga Bergyajev is ott él és alkot, hanem azért: éppen a moszkvai nagyperek idején nyer teret Nyugaton az a szemlélet, amely a materialista kommunizmust keresztény nézőpontból próbálja védelmezni. Az anarcho- kommunista, isten ellen lázadó Bakunyint (aki szerint Krisztust börtönbe kellett volna csukatni mint semmittevő csavargót) Bergyajev éppúgy ki nem állhatja, mint a marxi evolucio- nizfnussal szembeforduló, illetve azt sajátosan ..továbbfejlesztő” Lenint. Annak ellenére. hogy elismeri: az 1917-re kialakult orosz helyzetnek leginkább a bolse- vizmus felelt meg. csak a bolsevikok voltak képesek a helyzet uraivá válni, eleget tenni egyszerre a tömegek ösztönös elvárásainak és a reális viszonyoknak (megmentve ekképpen az orosz államot a teljes anarchia, a széthullás fenyegető rémétől). Lenin az ő szemében — minthogy a Moszkvai Birodalomhoz és Nagy Péter impériumához hasonlóan a bolsevizmus is magas fokon militarizált hatalomként vonult be az orosz életbe — kommunista diktátor, akinek egész gondolkodása imperialista és despotikus. Bergyajev eszmetörténeti elemzésének célja nem a bolsevikok „primus inter pares”-e gondolatrendszerének kritika alá vétele, sokkal inkább azon szellemi folyamat áttekintése, mely megelőzte és megalapozta az orosz forradalmat, mégis kénytelen mindenhol Leninbe botlani. Legyen szó az orosz szocializmus és nihilizmus, a narodnyik mozgalom és az anarchizmus, avagy a kommunizmus és a kereszténység kapcsolatáról— legfőbb vitapartnere a szerinte Plehanovnál is kevesebb filozófiai műveltséggel rendelkező bolsevik forradalmár. Hiszen ő dolgozta ki és valósította meg az orosz forradalom elméletét és taktikáját; a túlnyomórészt paraszti-mezőgazdasági jellegű Oroszországban — a szociáldemokrácia men- sevik (kisebbségi) szárnyával szembeh — egy válogatott kisebbségre támaszkodva ő hozta létre a proletár- diktatúrát: ő volt az. aki a kommunizmus nevében meglovagolta és deformálta a zsidó messianizmussal rokon régi orosz messianiszti- kus eszmét, és — gyűlölte a vallást. Jóllehet, Bergyajev óva int attól, hogy Sztálinhoz hasonlóan Lenint is diktátornak minősítsük (a sztálinizmust egyébként a fasizmus orosz válfajának tartja). ideológiai szempontból egyértelműen negatívan értékeli a szovjethatalmat. Nagyon valószínű, hogy mindezekben igaza is van, csakhogy téved akkor, mikor azt hiszi; Oroszországban az ötéves terv teremtette meg — a szocializmus helyett — a fasizmus gazdasági alappillérét, az államkapitalizmust. A nyugati hadigazdaság mintájára létezett az már 1917-ben is, hogy azután végképp elbü- rokratizálódjon. elkorcsosul- jon. Másfelől megközelítve a kérdéskört: épp oly nagy hiba a fasizmus előfutáraként feltüntetni a szélsőségesen racionalista Lenint, mint az irracionalista Bergsont, vagy akár Nietzsche-t. Az orosz kommunizmus... ettől függetlenül nem kevés fogódzót ad az új Leviathan, a szovjet totalitárius állam ideológiai előzményeinek és jellegének megértéséhez, s bár nem könnyű a feladat, érdemes követnünk Bergyajev kalandozásait a bolsevizmusban. Ezért is örüljünk Kiss Ilona fordításának (a jegyzeteket Sz. Bíró Zoltán állította össze, az utószót Szilágyi Ákos írta) — a mű magyar nyelVen tör- ténű megjelentetésének. (Századvégi Kiadó. Budapest. 1989.) Dányi László Képesítéssel rendelkező Amfora-Övért munkatársat keresünk békéscsabai mintatermünkbe, vezetői beosztásba. Kereskedői gyakorlatra és tárgyalókészségre szükség van. Jelentkezni lehet: telefonon, a szegedi lerakatnál: (62) 23-722, a 7-es melléken. Levélben: AMFORA Kereskedelmi Vállalat, 6728 SZEGED, Fonógyári út 8. I Amit a gyermekszemek mondanak: Segíts, i-gaz-ga-tó bá-csi...! 620-342438: a segítség legújabb lehetősége A gyerekek kinn játszadoznak a hajdani Wenck- heim-kastélyparkban. Szünet van. A kosárfonóig az út a gyerekhadon keresztül vezet. Távolba révedő tekintetek, furcsa, elváltozott kis arcok, ám a köszönés egyiküktől sem marad el. Némelyikük mosolyogva próbál megérinteni, mások a heuréka élményével tagolják: — I-gaz-ga-tó bá-csi! A megszólítás már Varga Imrének, a tarhosi gyógypedagógiai otthon igazgatójának szól, aki mellettem lépdelve éppen intézményüket igyekszik bemutatni. A középsúlyos értelmi fogyatékosok között járunk, akik csak a legalapvetőbb iskolai fogalmakat képesek elsajátítani. Ezzel szemben tökéletes, néha már-már művészi színvonalú munkákat adnak ki a kezükből. A kosárfonóból ketten még szünetre sem mennek ki, tovább dolgoznak a hajótest- formájú vázon, amiből bevásárló kaska lesz. Innen a szőnyegszövőkhöz, a lábtörlőkészítőkhöz és a gyöngyfűzőkhöz vezet az intézet igazgatója. Közben magyaráz: — Ezek a, gyerekek óvodás koruktól a felnőtté válásukig maradhatnak nálunk. Továbbképző tagozatunkon készítjük fel őket a látott munkafélék elsajátítására. Minthogy az itteni gyerekek több mint fele állami gondozásban részesül, így a legnehezebb pillanat számunkra az, amikor intézetünket el kell hagyniuk. Persze ez részünkről, pedagógusok részéről is így van. Hiszen önálló életvezetésre nem képesek, és egyszerűen tragédiának tartjuk, hogy mindazt, amit itt megtanultak, talán soha többé nem tudják hasznosítani az életben. A megyei szociális foglalkoztatóba kerülve ugyanis nem biztos, hogy lesz rá lehetőségük... Sajnálkozó mozdulataimra az igazgató elmondja, hogy ez csupán a gondjaik töredéke. Ráadásul olyan gond, amin szerencsére könnyebb segíteni. Az intézetük létrehozott egy alapítványt, melyet helyi munkahely-lehetőségek teremtésére fognak felhasználni. Mindezt a községi tanács is messzemenően támogatja. így a tarhosi fák alatt felnövekvő fogyatékos fiatalok továbbra is tudják folytatni a betanult munkát, s a környezet sem lesz számukra idegen. A gyönyörű szőnyegek, gyöngysorok, s a kifogástalanul megfont kosarak pedig piaci értékesítésre is alkalmasak. — Legalább négy országos szervezet vagy minisztérium pályázati kiírására fogunk válaszolni, ahonnan remélhetőleg össze fog jönni erre a pénz — mondja végül Varga Imre. Kíváncsian faggatom, mire utalt az imént, amikor azt mondta, ez csupán gondjaik töredéke. Válaszképpen az iskola személyszállító gépkocsiján a szolgálati lakásokhoz visz. Lépcsőház, emelet — ugyanúgy, ahogyan az Sütő András: Naplójegyzetek o Június 12. Szombaton (10-én) kimentünk Sikaszóba. A remény vitt ezúttal is: két napot bár az elmaradott munkáknak szentelni. Már-már kétséges: befejezhetem-e valaha is regényemet, drámámat? (Az ugató madár.) Megérkeztünk gyanútlanul. Aztán az első meglepetés: a padlásszobában újból ..vendégek” jártak. Garázdálkodásuk nyoma nyilvánvaló. Meglepődésünk azonban lagymatag volt. Mindig így volt ez az utóbbi években. Megszoktuk. Jönnek, mennek, kutatnak, mesterkednek a Csíkszeredái fülesek. De most a régiektől eltérő meglepetés várt: drótvég a ház sarkában. Fekete zsinór. amely a talajba ágyazva kivezet az erdő sarkáig. Tovább nem követtük. Óvatosságból. Láthattuk ugyanis, hogy házunk mellett az erdei úton nagy sietséggel gépkocsi húz el az elnöki vadászház irányába. Közben vendégek jöttek, udvarhelyiek, magyar- országiak, köztük egy amerikai angol professzor is. Világos tehát — mondtuk —, hogy miattuk a belügyi kocsi nagy sietsége. A fölfedezett dróttal tovább nem foglalkoztunk. Eszembe jutott a vásárhelyi telefonpatkány megismételt fenyegetése is: „Meg fogtok dögleni.” így tehát az is lehetséges, hogy ennek a drótnak a végén nem újabb — modernebb? — lehallgató készülék működik, hanem bomba hallgat. „Ezek képesek bárkit felrobbantani!” A huzal a házba vezet. ám a fal tövében az irányát már nem tudtam kitapogatni ... Miután a vendégek elmentek. Évával tanakodni kezdtünk. Mit tegyünk? A drót a helyén van, a „fiúk” valahol a közelben fülelnek. Vagy a szavainkat hallgatják, vagy robbantani készülnek. Alvás nem lészen. Jobb tehát, ha most azonnal hazamegyünk, s holnap reggel, vasárnap visszatérünk rokoni segédlettel. öcsém villamos szakember, nézze meg ő is azt a gyanús zsinórt, laikus módon mi ne nyúljunk hozzá. Gyors csomagolás, indulás Marosvásárhelyre. * * * Éjfél előtt öt perccel, Marosvásárhelyt jut eszünkbe: hisz holnap, azaz vasárnap fejében vissza nem térhetünk Sikaszóba. Kocsink rendszáma páros. Csak páratlan rendszámú kocsival mehetnénk. Meg kell várnunk tehát a hétfői napot. Újabb meglepetés itthon is. A sikaszói utazáshoz szükséges, kínnal összékol- dult 40 liternyi benzinünket időközben — mikor? — ellopták. Ennek a tolvajnak is kulcsa van tehát. A kis szerszámbódé lakatja ugyanis a helyén volt, erőszak már tömblakásokban szokott lenni. Csakhogy itt, o lakások szobáiban oktatás folyik. Több mint 200 gyermeket nevel az intézet, s a tanteremhiány mára elérte a kritikus szintet. (A zenepavilonban működő osztályaiknak — minthogy ott szeptembertől zenei továbbképző lesz — sürgősen helyet kell találni. — A szerk.)' — Remek nevelői kollektívánk van, amit az is bizonyít, hogy az itt folyó gyógypedagógiai munka országosan elismert — mondja az igazgató. — A jelenlegi tanteremhiány azonban — ha a helyzet nem változik —, károsan befolyásolhatja a tartalmi munkát. Arról nem is beszélve, hogy végső esetben még a gyermeklétszámot is csökkentenünk kellene ... Időközben az egykori Wenckheim-kastélyhoz érkezünk, ahol az igazgatói iroda is található. Varga Imre három gépelt lapot tesz elém, egy pillanatra gondolataiba mélyed, majd így folytatja: — Ezek felhívások. Már többször próbáltam megfogalmazni, de az egyik túl hivatalos, a másik hiányos ... Szóval tanácstalan vagyok. Pedig érzem, csak ez segíthetne most rajtunk. Egy felhívás a megye lakosságához, gazdálkodó vagy társadalmi szervezeteihez, pártokhoz és egyházakhoz, hogy egyszeri adományokkal segítsék fennmaradásunkat .. . Hamar elém kerül a pontos tervrajz is arról, hogy mi mindent szeretnének megvalósítani. Tantermek, tornaterem, zsibongó ... — Sajnos, a megyei tanács és a saját pénzünk együttvéve még a tantermek építésére sem elegendő. Hát. ez a legégetőbb gondunk... — fejezi be az igazgató. V. Szerkesztőségünk nevében ígéretet tettem, hogy felhívásukat segítve lapunk hasábjain közzétesszük a békési OTP-nél vezetett számlaszámúkat. íme: 620-342438. Csak remélni tudjuk: a segítség nem marad el. Magyar Mária Fotó: Gál Edit nyomát nem találtuk rajta. Kisegít a sógor húsz liter benzinnel. * * * Eltelt a vasárnap, hétfő van, hajnali 5 óra. Készülődünk vissza Sikaszóba. Gergely öcsém is velünk jön. Fölszedjük azt a huzalt, netán a lehallgatókat, vagy pedig a bombát. Ez utóbbi föltevés meglehetősen abszurdnak tűnik, annál határozottabb viszont a telefonpatkány meg-megismétlődő fenyegetése: „Meg fogtok dögleni.” Gyilkolni pedig gyilkoltak eleget. Ennek ellenére: nincs rettegés bennünk. Különös, eddig nem tapasztalt letargikus nyugalom száll meg mindannyiunkat. Lesz, ami lesz! Megyünk. Attól tartok: annak a vadonba vezetett huzalnak a fölszedése nem fog köny- nyen menni." A belügyiek ott lebzselnek, figyelik minden mozdulatunkat. Sikaszó. Itt van tehát ez a drót, ez a szigetelt, fekete huzal, kb. 20 centimétemyi mélyen a földben. Hogy honnan indul: látjuk. Az irányát is követni lehet. A fű mutatja. Ahogy megálltunk a ház sarkánál y elnéztünk az erdő felé, a harmatos fü- vön látni lehetetf a friss nyomot. A gyanúsat. Nem
