Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

1990. március 1., csütörtök o Új egészségügyi finanszírozási rendszer Ha majd a beteg mondja meg... Lesznek-e magánorvosok, mikor teremtődnek meg végre a családorvoslás fel­tételei, s mikor választhatja meg a beteg, hol kezeltesse magát? Ezekre a kérdések­re most nehéz választ adni, hisz még csak a korszerű egészségügyhöz vezető út el­ső lépéseinél tartunk. Az Országgyűlés pár hónapja döntött arról, hogy az egészségügyi ellátás egyes feladatainak finanszírozá­sát a társadalombiztosítás veszi át. A forráscserét kö­vetően a szakmai irányítás továbbra is a minisztérium­nál és a szakmai testületek­nél marad, s nem csökken a helyi tanácsok szerepe az ellátás szervezésében. A társadalombiztosításhoz ke­rül a körzeti egészségügyi szolgálat, az üzemegészség­ügy, a szakorvosi rendelés és gondozás, a járó- és fekvőbeteg-ellátás, a mentő- szolgálat, a vérellátás. Ál­lami hatáskörben marad a csecsemőotthoni és bölcső­dei ellátás, a közegészség- ügy és járványügy, a kli­nikai szakterület, az egész­ségnevelés. Az egészségügy társada­lombiztosítási finanszírozá­sának megyei helyzetéről tárgyaltak kedden Békéscsa­bán, a megyei társadalom- biztosítási tanács ülésén. Az idei költségvetés már az új formára épül. Ez évben a megyei társadalombiztosítá­si finanszírozás összege mintegy másfél milliárd fo­rint lesz. Ezt az összeget el­sősorban az alapellátás fej­lesztésére, a központi orvo­si ügyelet megszervezésére, a gyermekfogászati prog­ramra, a fizikoterápia féj- lesztésére, helyi kislaborok létesítésére, és más, sürgető feladatok megvalósítására kívánják fordítani — mond­ta tájékoztatójában dr. Rácz László megyei főorvos. Az egészségügyi ellátás meg­szervezésében egyre inkább nő a helyi tanácsok szere­tje és felelőssége, hisz ma­guk dönthetnek arról, mire költhetik a kapott — termé­szetesen csak egészségügyi célokra fordítható — össze­get. Elhangzott az ülésen, hogy az új finanszírozási rend­szer csírája egy majdani át­fogó egészségügyi biztosítá­si rendszernek, melyben he­lyet kap a magánorvoslás, s a beteg szabadon választhat az intézmények között. Ez egészséges versenyhelyzetet kell, hogy teremtsen. Mind­ez természetesen csak ak­kor valósulhat meg, ha az új helyzethez alkalmazkodó jogszabályok születnek. G. K. 1 gondolat tavaly tavasszal vetődött fel „Válóper” a pedagógusok szakszervezetében Tegnap délután, forró han­gulatú bizalmitestületi ülé­sen vettünk részt Békéscsa­bán, a pedagógusok városi szakszervezetének meghívá­sára. A résztvevők 63 iskola és óvoda dolgozóinak kép­viseletében ültek össze, hogy szavazatukkal megerősítsék a ll tagú körzeti bizottság javaslatát, mely szerint a városi alapszervezet megvá­lik a Pedagógusok Szakszer­vezete Békés Megyei Intéző Bizottságától, s közvetlenül az országos központhoz tar­tozik a jövőben. A gondolat az elmúlt év tavaszán vetődött fel először a körzeti bizottság egyik ülésén. A város pedagógus­szakszervezeti tagságát tá­jékoztatták kezdeményezé­sükről és a tagság több, mint 90 százaléka aláírásá­val támogatta az elképze­lést. A tegnap délutáni ülésen részt vett dr. Köpfl László- né, a Pedagógusok Szakszer­vezetének országos titkára, valamint Rada Sándor, or­szágos gimnáziumi tagozat- vezető. Mindketten a kül­döttgyűlés megbízását telje­sítették, mondván: jószolgá­lati küldöttségben jöttek, s arra kérik a bizalmitestület tagjait, legyenek türelem­mel a szakszervezet májusi rendkívüli kongresszusáig Az értekezlet résztvevői azonban továbbra is az ön­állósodást szorgalmazták. Volt, aki így fogalmazott: „negyven éve csak a türel­münket kérik”, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy nem a Pedagógusok Szak- szervezete Békés Megyei In­téző Bizottsága ellen, hanem mellettük kívánnak tevé­kenykedni. Egyesek hozzá­szólásukban azt erősítették, hogy a jövőben méginkább szükség lesz a szakszervezet­re. s ha önállóan dolgozik a városi alapszervezet, bizo­nyára érdekvédelmi munká­ját még hatékonyabban tud­ja majd kifejteni. Az ülés végén a résztve­vők — négy tartózkodó ki­vételével —• arra szavaztak, hogy január 1-jétől függet­lennek tekintik magukat a Békés megyei intézőbizott­ságtól. Hogy mindez mit je­lent Békéscsaba pedagógus- társadalmának? Erről a kö­zeljövőben a városi titkárt, Lovas Györgynét kérdezzük--------}-----------. F izeti? Viheti! Hét esztendővel ezelőtt, amikor is önállósult a Bé­késcsabai Autójavító Válla­lat, vezetői a személygépko­csi- és tehergépkocsi-javítá­son túl, új. üzletágak beve­zetését is célul tűzték. Tet­ték ezt azért, mert egy kis cégnek már akkor is nehéz volt egyfajta tevékenységből megélni. Az utóbbi 5-6 esz­tendőben minden évben bő­vítették tevékenységi körü­ket: két autósboltot nyitot­tak (Békéscsabán és Szeg­halamban), szélesítették az alkatrész-kereskedelmet, megkezdték a totálkáros gépkocsik bontását, Szegha­lomban miniszerviz-áUcr mást létesítettek. Bevezet­ték a személygépkocsik és tehergépkocsik adásvételét, az elmúlt hetektől egy pénz­intézettel karöltve, használt gépkocsik vételárának 50 százalékos befizetése mel­lett, a részletre történő • el­adást is megkezdték, s né­hány nap múlva, vagyis hét­főtől, újabb üzletág lát munkához, megkezdik az új gépkocsik értékesítését. — Régi vágyunk, törekvé­sünk, hogy közreműködjünk az új gépkocsik értékesítésé­ben, átadásában. Ez most kezd megvalósulni — kezd­te Zentai György igazgató. De miről is van szó? A Budapesti Autótechnika Vállalat Romániából impor­tálja az ARO 10.3 és az ARO 10.4 típusú. 1410-es típusú Dácia-motorral szerelt te­repjáró gépkocsikat. A két cég többéves jó kapcsolata lehetővé tette, hogy Békés­csabán értékesítsenek, át­adjanak az eredetileg két üléssel készült, ponyvás és lemeztetős, teherszállításra gyártott járművekből. Ezek­be az autókba igény szerint hátsó ülés is beépíthető. A gyárból érkező szállítmá­nyok alapellenőrzését, mű­szaki vizsgáztatását és szer­vizelését is a csabai válla­latnál végzik. — Az Autótechnikával kö­tött szerződés szerint az em­lített két típusú járműből az első ütemben 200 érkezik hozzánk. A vásárlóknak csekket adunk, s ha azzal a postán a vételárat befizet- te, s ha van olyan színű au­tó, ami ízlésének megfelel, még aznap viheti a kocsit — folytatja az igazgató. — A Merkúrhoz is nyúj­tottunk be Dácia-típusú gép­kocsik értékesítésére, átadá­sára pályázatot, ugyanis ezek az autók a megyeszékhelyen keresztül jutnak tovább. It­teni átadással1, értékesítéssel a szállítási költségek szá­mottevően csökkenthetők, ugyanakkor tetemes idő­megtakarítással, könnyebb­séget szeretnénk teremteni a megye és a környék vá­sárlóinak. Ezt a pályázatot érdemben még nem bírálták el. ' Mindenesetre az már biz­tató, hogy a két vállalat az együttműködés ezen formá­jában fantáziát lát. Hogy ez milyen lesz? Hétfőtől majd elválik.- szekeres ­Fotó: Veress Erzsi Másodszori nekifutásra elfogadták a költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) ányzik a benti kezelésű szakfeladatok feszültségeit összesítő 6. számú mellék­let — szociális és egészség- ügyi feladatokat tartalmazó — 3. lapja, majd helytelení­tette a Csabai Hírmondóra, a Napóra Könyvkiadóra, a várostörténeti múzeumra és a várostörténeti monográfiá­ra fordított pénzösszegek 2-3 millió forintos nagyságrend­jét. Dénes Zoltán (SZDSZ) külön is „megdicsérte” a ta­nácsülés résztvevőit azért, hogy egyre tájékozottabbak­ká váltak „irodalmi” kérdé­sekben, és — egyebek kö­zött — javaslatot tett a sportcsarnok 26 millió 551 ezer forintot kitevő költség- vetési támogatásának csök­kentésére. Dr. Ferdinándy Kond (Magyar Néppárt) pe­dig a tartalékra szánt pénz (28 millió 145 ezer forint) mennyiségét kevesellte. Háromnegyed tizenkettő­kor Mázán Mátyás javasol­ta, hogy fejezzék be a vitát, s óhajának öt perc múlva eleget is tettek a jelenlévők. A szünetet követően az idő­közben megfogalmazott hatá­rozati javaslatokra a tanács­ülés egyenként szavazott, és Varga János tanácstag azon indítványának kivételével, hogy a költségvetés raciona­lizálása végett hozzanak lét­re egy független szakértők­ből álló bizottságot, vala­mennyit elvetette. Végül há­romnegyed egykor a tanács­ülés 55 szavazattal és 1 tar­tózkodással elfogadta a mű­velődési ágazat esetében 1 százalékos költségcsökken­tést tartalmazó módosított 1990. évi költségvetési ter­vet. D. L. Adatok és nyilvánosság Felháborodást váltott ki az Országos Választási Bízott-' ság tagjaiban, hogy a tele­vízió kedd esti Napzárta cí­mű műsorában pontatlan, megtévesztő országos adato­kat tett közzé a pártok kép­viselőjelölt-állításáról. Az OVB szerdai ülésén, amely­nek feladata az országos lis­ták hitelesítése, illetve á fo­lyamatosan érkező kifogá­sok, kérelmek elbírálása volt, több mint egyórás, pa­rázs vita alakult ki az ada­tok nyilvánosságának keze­léséről. A Napzárta című műsor­ban — mint ismeretes — szót kapott az Országos Vá­lasztási Bizottság két tagja, akik ott már csak annyit te­hettek, hogy többször is hangsúlyozták: a közölt ada­tok nem helytállóak, nyilvá­nosságra hozatalukról az OVB nem is tudott. Sőt, ép­pen keddi ülésén döntött úgy, hogy semmiféle orszá­gos összesítés közlését egye­lőre nem tartja indokolt­nak, éppen az ellenőrzés hiánya miatt. Eleinte úgy tűntí a BM Választási Irodája szivárog­tatta ki a népszavazás vég­eredményét, a közlésre jo­gosult testület tudta és jó­váhagyása nélkül. Ezt a gya­nút végül is sikerült elosz­latnia Csiba Tibornak, a BM Választási Irodája veze­tőjének, aki elmondta, hogy a választási iroda minden országos adatot elsőként az Országos Választási Bizott­ság rendelkezésére bocsát, ezt ő maga és munkatársai is természetesnek tartják. Ám némi kétely mégis ma­radt, Csiba Tibor ugyanis azt is elmondta: kedd dél­után náluk járt a tv egyik számítástechnikai munka­társa az adatátvitel lehető­ségeit tanulmányozandó. Hogy ő volt-e a „tettes”, s ha megtehette, kinek a se­gítségével kerültek birtoká­ba az összesített, de még­sem helytálló adatok, arra nem derült fény. Több témában szavaznak (Folytatás az 1. oldalról) A témához elsőként Feke­te János (Békés m„ 11. Vk.) szólt hozzá. Bartha Ferenc válaszában elmondta, hogy az MNB ta­valy a költségvetést 50 mil­liárd forinttal finanszírozta, s az idén jelentősen csökken a költségvetés adóssága a jegybankkal szemben. A bankéinak szerint ebben az évben 22 százalékkal nőhet a vállalatoknak jutó banki hitel, elsősorban a szelektív exportlehetőségeket, a kis- és magánvállalkozásokat, a privatizációt és a relációs szerkezetváltást támogatják ily módon. A Magyar Nem­zeti Bank pénzügyi helyzeté­ről szóló beszámolót a kép­viselők tudomásul vették. E határozatot követően az Országgyűlés ideiglenes vizs­gálóbizottságai jelentésével folytatta munkáját, elsőként az egyes vezetők vagyonnyi­latkozatát elbíráló bizottság elnöke összegezte eddigi működésüket. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) a társadalmi szerveze­tek költségvetési támogatá­sát elbíráló ideiglenes bi­zottság jelentését terjesztet­te előtt. Ezután együttesen tár­gyalták az Állami Számve­vőszék jelentését az MSZP (MSZMP) vagyonmérlegének vizsgálatáról, valamint a terv- és költségvetési bizott­ság jelentését Bállá Évának e témakörben tett, el nem fogadott interpellációjával kapcsolatban. Az ÁSZ ne­vében Nyikos László elnök- helyettes beszélt. A napi­rendhez hozzászólt többek között Voss József né (Békés m., 15. vk.). A Parlament ezután elfo­gadta Szilber'eky Jenőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek és Szíjártó Károly leg­főbb ügyésznek felmentését nyugállományba vonulásuk miatt. ma ismételten Befejezésül a korábban*el nem fogadott interpellációk­kal kapcsolatos bizottsági jelentésekkel foglalkoztak, illetve Maróthy László (Bé­kés m., 13. vk.) a magyar autóbuszgyártás jövője tár­gyában intézett interpelláci­ót az ipari miniszterhez. Ar­ra kért választ, hogy a tár­ca mit kíván tenni a közúti járműgyártásban jelenleg ta­pasztalható krízishelyzet ol­dására. Szabó Imre ipari minisz­tériumi államtitkár válaszá­ban hangsúlyozta: a kor­mányzat feltett szándéka a jelenlegi nehéz periódus át­hidalása, s úgy kívánják irányítani a magyar ipar fejlesztését, hogy a nagy ha­gyományú ágazatok jövője biztosított legyen. E szándék valóraváltásához természe­tesen garanciák is kellenek. Rámutatott, hogy a rubel­exportot korlátozni kell mindaddig, amíg ki nem alakulnak az új hosszú távú megállapodások keretei. Ugyanakkor utalt arra is: a kialakult helyzetért az ipar­ág is felelős, mert nem tett meg mindent annak érdeké­ben az elmúlt két évben, hogy ennek a krízisnek a kockázatát csökkentse. Végezetül utalt arra, hogy március közepén várhatóan már tisztábban látnak a kér­désben, s ígéretet tett rá, hogy a kereskedelmi tárgya­lások befejezése után ismé­telten tájékoztatja az Or­szággyűlést. Március 13-i ülésén a kormány is foglal­kozik majd újból a kiala­kult helyzettel. Maróthy László elfogadta, hogy az Országgyűlés már­ciusi ülésszakán ismételten térjenek vissza a kérdésre. Az Országgyűlés februári ülésszakának második mun­kanapja, amelyen Fodor Ist­ván és Horváth Lajos fel­váltva elnökölt, véget ért. A képviselők ma reggel 9 órakor folytatják tanácsko­zásukat. A környezetvédelem nem népszerűségi kérdés MDF szakmai vitafórum Egyre inkább úgy tűnik, bőven van mit tennünk kör­nyezetünk érdekében is. A biológiai egyensúly kérdése ugyanis hazánkban sokkal kritikusabb, mint gondol­nánk. ökológusok, biológu­sok véleménye szerint az emberiség jövő századi nagy feladatát a humán élettér megőrzéséért vívott harc je­lenti majd, hacsak a küzde­lemből nem vesztesként ke­rül ki... A gyulai MDF szervezé­sében kedden délután öt­órás szakmai vitafórumon „került terítékre” a párt környezetvédelmi program­ja, melyet Kása Ferenc és Papp László, a párt szakér­tői vezettek le. A hét alföl­di megyéből jelenlevő kuta­tók, biológusok, vegyészek legtöbbje úgy vélte, néhány kérdés részletesebb kidolgo­zása, illetve konkretizálása esetén a program megvaló­sítható. Bár megjegyezték: a tervezet stílusából, a sarkí­tott mondatokból egyértel­műen kiderül, hogy ellenzé­ki pozícióból íródott, s mi­vel pártprogramról van szó, a politikától sem mentes. Szommer Ferenc, az MDF elnökségének tagja elmond­ta, hogy pártjuk egy esetle­ges kormányalakításnál a környezetvédelmet minden­képpen -európai léptékű er­kölcsi és etikai alapokra akarja helyezni, az ehhez szükséges új törvénykeretek életre hívásával. Csak így szüntethető meg rövid időn belül az a mindenki számá­ra nyilvánvaló működéskép­telenség, amely a magyar környezetvédelem államirá­nyítási rendszerére jellemző. Érvei szerint ugyanis egy ilyen rendkívül megosztott, tagolt, bürokratikus érde­keltségű környezetvédelmi irányítás a legjobb szándé­kokat is megvalósíthatatlan­ná teszi. Saját nemzetünk egészsé­ge érdekében kell azonnal szétválasztani egymástól a vállalatot és a hatóságot. Hi­szen amíg a felügyeleti ha­tóság egyben vállalat vagy vállalkozás, addig hiú áb­ránd abban bízni, hogy va­laki önmagát bírságolja, s ír elő olyan költséges kör­nyezetvédelmi beruházáso­kat, amelyek elől a meg­rendelő cégek szeretnének kibújni. Tehát, mit tesz a hatóságként is működő vál­lalat ez esetben? Elvállalja inkább a munkát, miközben a vezetők szűk rétege busás prémium fejében lemond ar­ról, hogy hatóságot játsszon. —rákóczi—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom