Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

NÉPÚJSÁG

1990. március 3., szombat

o

ZALAI ANTAL (MSZMP):

— A kampány során meglehetősen kellemetlen tapasztalatokat szereztem én és az ajánlási szelvényeket gyűjtő segítőim is. Szerintem ebben az országban a politikai kultúra döbbenetesen alacsony fokon áll. Annyira nem lehet új egy párt, hogy olyan eszközökhöz nyúljon, mint néhány esetben. Mostanában azonban bizonyos pártoknál visszafogottabb hangot vélek felfedezni. Főleg azok, amelyek megfelelő számú ajánlási cédulákat gyűjtöttek. A koalíciós törekvéseket ezek a tények mindenféleképpen fenyegetik. Megjegyzem, velünk eddig senki sem akart koalícióra lépni, holott a mi programunkban is fellelhetők elemek, amelyek más pártokéban is. Tudom, hogy sokaknak elegük van a tüzet okádó propagandákból. Mi változatlanul igyekszünk kulturált küzdelmet folytatni, a tudatra, a gondolkodásra hatni.

DR. ZSÍROS GÉZA (FKGP):

— Ugyanezt a módszert szeretnénk folytatni a második fordulóban is. Ugyanis nem vezet jóra a veszekedés, mert az még sosem szült barátságot. Lényegesnek tartjuk, hogy a kampány második felében szemléletek, programok ütközzenek egymással, ne személyek. Csak így lehet elkerülni azt, hogy a pártok között elmérgesedjen a viszony és csorbát szenvedjenek a koalíciós lehetőségek.

3. AMENNYIBEN HATALOMRA KERÜLNEK, MIT TARTANAK A LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSNEK A GAZDASÁGBAN? LÉPÉSÜKHÖZ HONNAN BIZTOSÍTJÁK AZ ANYAGI HÁTTERET? KIKKEL, MILYEN PARTOKKAL TUDNÁNAK A PILLANATNYI VÁLSÁGKEZELŐ PROGRAMBAN SZÖVETSÉGRE LÉPNI?

ÁGOSTON SÁNDOR (FSZDP):

— Gazdaságunk romokban hever és ebből a kilábalást közös összefogással lehet elérni. A pártok jó példát mutathatnának az együttműködésben. Szakembereik kormányzati szinten is részt vehetnének egy közös gazdaságpolitikai koncepció kidolgozásában. A munkanélküliséget a legkisebb mértékre szeretnénk visszaszorítani, ez egybeesik a kis és .középpártok törekvéseivel. Fontosnak tartjuk a tulajdonviszonyok rendezését. A földtulajdon visszaállítását a ’47-es állapotok alapján, de szükséges a munkástulajdon megn-evesítése is. A gyári munkásnak is legyen tulajdona. Létbiztonságot szeretnénk a nagycsaládosoknak, a nyugdíjasaknak, s ezeket új típusú szociálpolitikai intézkedések valósíthatnák meg. Ebben a küzdelemben partnerünknek fogadunk el mindenkit, aki mentes a szélsőségektől. Például a néppártot, a kereszténydemokrata pártot, hazafias koalíciót és más kis pártokat.

FÜLÖP ZOLTÁN (FIDESZ):

— A Fidesz programjában a hangsúlyt az antiinflációs politikára és a privatizációra helyezi. Mint következetes politikai szervezet ezt már a tavaly októberi kongresszusunkon megfogalmaztuk, nem csak most kezdtük el ezt a témát „szajkózni”. Programunk szerint a ki áramló pénzmeny- nyiséget jegybanki hatáskörben azonnali ellenőrzés alá kell vonni, miközben meg kell kezdeni az államháztartás deficitjének folyamatos csökkentését. Fel kell gyorsítani a fizetésképtelen nagyvállalatok azonnali felszámolását és a vezetésire alkalmatlan felső szintű menedzserek lecserélését. A monopol pozíciók bürokratikus védelmét piaci eszközökkel kívánjuk megszüntetni. Gyorsított privatizációt támogatunk, amelyben a vállalkozóknak adókedvezményt, külön hitelkeretet kívánunk létrehozni. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmet dollárelszámolásúvá kívánjuk átalakítani. Célkitűzéseink megvalósításában nem számítunk a kommunistákra, illetve utódpártjaira. Koalíciós partnerünknek a rögzített programok alapján az SZDSZ-t, esetleg az MDF-et képzeljük el.

GÁL ISTVÁN (HVK):

— A hazafias koalíciónak van gazdaságpolitikai programja. Ennek alapján a jelenlegi helyzetet úgy értékeli, hogy kétszeres válság van. Egyrészt komoly és sokszor már manipulált a 20 milliárd dollárnyi külföldi adósságunk terhe. Másrészt ennél sokkal súlyosabb az ország belső eladósodása, ami az előző többszöröse. Értem ez alatt, hogy hazánk termelő vagyona valójában piacképes produktumok termelésére alkalmatlan. Az egész termelő struktúrát belső erőforrásból, tisztességes munkával újra kell teremteni. Ebből következik: ennek az erőforrásinak, ami ezt rendbe hozza az országban bent kell lennie), a belföldi piacon a jelenleg még mindig mobilizálható módon az egyéneknél lévő vagyonból és tőkéből. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a tisztességes munka megbecsülést nyerjen. A gazdaságban az a katalizáló erő, amit én műszaki és agrárértelmiségnek nevezek, kapja meg méltó helyét ebben a termelési szerkezetben.

Válságkezelő programunk, amelyet a közeljövőben közreadunk, alapos és kifejezi a koálícióba tömörült társadalmi szervezetek érdekeit. Mi mindig egy nagy koalícióban gondolkodunk, am lynek közvetlen hatalomgyakorlásában . -ü'.oászc-tesen a választási párt később nem vesz részt. De a perspektívát csak egy kiegyezéstípusú nagy koalícióban Látja, ahol az értékek és egymás fölvállalása lesz a hangsúly és nem a széthúzás. A megválasztott képviselők és a pártok felelőssége ebben lesz.

DR. HANYECZ VINCE (MNP):

— Egyetlen szent célja lehet a hatalomra került pártoknak: az életszínvonal romlásának a megállítása és amennyire lehet, a visszájára fordítása. Gyakorlatilag mindenféle intézkedést ennek keld alárendelni, mert annyi feszültség halmozódott már fel az emberekben, hogy könnyen belpolitikai robbanáshoz vezethet. Az elindulásnál azt mindenki tudja, érzi, hogy különösebb plusz anyagi hátteret nem remélhetünk. Viszont van néhány dolog ami az anyagi helyzetünk javítását rövid távon is eredményezheti. Ebből én most négy tényezőt emelnék ki: a veszteséges vállalatok mielőbbi felszámolása, a vállalati, szövetkezeti, intézményi vezetés demokratikus és titkos úton történő újraválasztása (ez adja a magyar gazdaság fundamentumát), a gazdaság normális működését akadályozó in- .tezményhálózat és az elburjánzott bürokrácia megszüntetése és végezetül a kelettel, illetve a volt szocialista táborral történő kereskedelem világpiaci elszámolásra történő átállítása. A koalícióról annyit, hogy mi mindenekelőtt a centrumpártokkal kívánunk szövetségre lépni, mert egyaránt -tagadjuk a múltat és a mostani jelent, viszont azt is tagadjuk, miszerint ebben az országban mindent le kell rombolni, értékmegőrzés nélkül.

KÁDÁR PÉTER (SZDSZ):

— Minden kormányra kerülő párttól — így adott esetben az SZDSZ-től is — mag- ki vám-tátik egy rövid távú, 100 napos tervezet elkészítése. E programunk készen áll. Amennyiben politikai értelemben megtörténik a rendszerváltás, komolyan számíthatunk a nyugat segítségére is. A tőke csak biztos helyre vándorol, hiszen politikai garanciákat nem az egypárti diktatúra, hanem a páriáméntális demokrácia nyújthat. Pártom előzetes tárgyalásainak alapján reálisan elérhető meglévő hitelkamataink csökkentése, esetleg tárgyalásos úton való eltörlése. Ezzel együtt azonnal hozzá akarunk látni antiinflációs politikánk végrehajtásához, miközben biztosítani kívánjuk a mezőgazdaság folyamatos működését. Ezért nem hirdetünk közigazgatási úton, adminisztratív eszközökkel végrehajtott földreformot, hanem radikális, ugyanakkor folyamatos lépéseket -teszünk a magántulajdonú gazdaság felé. Folytatni akarjuk a privatizálást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő társadalmi kontroll mellett sikeres akció esetén aránylag rövid idő alatt látványos gazdasági javulás tapasztalható. A Szabad Demokraták Szövetsége önmagában- -rendelkezik azzal a szakértői gárdával, amellyel a program megvalósítható, azonban kormányzástechnikai, parlamenti részvétel és a kormány mögöttes szavazati hányada -miatt természetesen koalícióra lépünk szövetségeseinkkel, az MSZDP-vel, a kisgazdapárttal, a Fidesszel és a nemzet érdekéiben a demokrata fórummal -is, 'ha a helyzet úgy hozza.

SÁNTA GÁBOR (MSZDP):

— Az MSZDP vallja a vegyes tulajdonú piacgazdaság szükségességét, de elutasítja a levitézlett szociál-dzsenin -gazdasági elit felülről történő gazdaságátalakítási kísérletét, illetve a magántulajdon eleve felsőbbrendűségét hirdető könyörtelen, liberális -piacgazdaságot, mivel az előző -további gazdasági káoszt, az utóbbi tömeges munkanélküliséget és a tőke korlátlan uralmát eredményezné. Elengedhetetlennek tartjuk a magán-vállalkozásiak fejlesztését, de ennek társadalmilag tervezett és ellenőrzött keretek -között kell- folynia. A magánvállalkozásoknak, a közösségi tulajdonformákra alapozódó vállalatoknak gazdasági esély- egyenlőséget kell biztosítani. A tulajdon- reform során erőteljesen le kell építeni az állami irányítás intézményrendszerét, a -közép- és országos irányítási szerveket. Nem kívánjuk a (téeszek minden áron való feloszlatását, de a ’47-es földtulajdon alapján lehetőséget kell kapnia mindenkinek, hogy földjét a .szövetkezetből kivegye. A rendszerváltást, benne a tulajdonreformot, csak független^ erős és hiteles szakszervezetekre alapozva látjuk megvalósíthatónak. Az MSZDÍP nagy múltú párt, ezért céljaink elérése érdekében továbbra i-s a kiskoalícióra (SZDSZ, kisgazdapárt, Fidesz) — ezen belül különösen a kisgazdapártra —, valamint a Kereszténydemokrata Néppártra számítunk.

DR. SIMON IMRE (MSZP):

— A gazdaság területén fontosnak tartanánk egy költségvetési reformot, annak minden következményével. Ez érintené a -társadalom minden területét a gazdálkodástól a szociális biztonságig. Természetesen ugyancsak lényeges lépés lenne a vállalkozások valódi ösztönzése, mert csak ez teremtheti meg az anyagi eszközöket a költségvetési reform és annak hatásaként bekövetkező gazdasági struktúraváltáshoz. Szintén ilyen háttér lehet a gazdaság piaci mechanizmusainak megteremtése. Feltehetően -nem -kapcsolható ki a külföldi tőke, aminek egy része segítség, másik része kölcsön. Egyelőre azonban a bizonytalan politikai viszonyok miatt kivár a nyugat. Ezért -mindenképpen csak egy stabil kormányzat lehet hatással a külföldi működő tőkére. Az említett erős kormány stabilizációs programjához — úgy gondolom — feltétlen szükségesek az ellenzéki pártok szakértői, akik már az ez évi -gazdasági programot — amelyet ez a siooialista színezetű kormány megvalósít — elfogadják még a Szabad Demokraták Szövetségének szakértői is.

SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF):

— A mi kiindulópontunk 1990-ben, a nép jelenlegi szellemi, erkölcsi, anyagi állapota. Innen keLL együtt elindulnunk. Nem lenne -tisztességes, ha 3 millió állampolgárt itthagynánk ázsiai nyomorban. Együtt kell mennünk, a terheket erőnk szerint elosztva. Hosszú lesz ez az út és föl kell segítenünk az elesetteket, de odaérünk, mert számunkra nincs más lehetőség. Nem vagyunk nemzetnek -nevezhetők, ha ezt nem együtt tesz- szük. Az MDF elutasítja a teljes liberaliz- musit és a marxi—-lenini gazdaságpolitikát, a -kollektiviizmus-t. Üj elosztásra van szükség. Fizessenek a -gazdagok, vállaljanak nagyobb terheket, akiknek több jóban volt részük. Gondolunk többek között egy egyszeri progresszív vagyonadóra. Ennek mértékét és fizetési módját az új Országgyűlésnek kell meghatároznia. Ugyancsak az új Parlamentnek kell dönteni arról, hogy ez kiket érintsen. Én személy szerint a felsőszintű vezetőkre gondolok. Másik fontos gazdasági lépés megteremteni a -tulajdonviszonyok átalakításának jogi körülményeit. Mi egy inflációellenes politikát szeretnénk meghirdetni, amiben szerepel az olcsóbb és -kisebb államigazgatás és a veszteséges vállalatok felszámolása. Meg kell szüntetni a monopolhelyzetet, a különböző lobbykat. A külgazdaságban több lépésben át kell alakítani a KGST struktúráját, hogy ez ne sújtsa a magyar gazdaságot. Az ehhez szükséges pénzekért, kölcsönökért tárgyalásokat kell folytatni a szovjet féllel és a nyugattal. A koalíciós esélyeket nézve csak azokkal vállalunk közösséget, akik nem feledkeznek meg az arányos közteherviselésről, de itt -nem jöhet szóba az MSZMP és utódpártjai. A lehetőségeket nézve a kisgazdapártra és az SZDSZ egyes közgaz- dászcsoportjaira gondolunk, de sokat közeledett hozzánk a Fidesz is.

VÍGH IMRE (AGRÁRSZÖVETSÉG):----Az Agrárszövetség az eddigiekben is

m

értéktartó — látványosságoktól és szélsőségektől mentes — választási gyűlések megtartásával, a szövetkezésbe való hit visszaállításával kívánta és ezt követően is kívánja meggyőzni különösen a szövetkezeti mozgalomhoz -tartozó (tagokat úgy és akként, hogy a bérmunkásra jellemző munkajövedelmek mellett vagy helyette a tulajdon és a vagyon az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet -kapjon. Hogy még rn-i-t teszünk az elkövetkező hetekben a választók megnyeréséért? Hirdetjük még hangosabban az Agrárszövetség mindenki által elfogadható programját. De ezt ezután- is úgy tesszük, hogy másokat ne bántsunk meg. Hirdetjük továbbá az átfogó, a földre is kiterjedő -tulajdonviszony rendezésének szükségességét. Meg kell szüntetni az önmagukat -túlélt, a szövetkezetek fejlődését akadályozó, már-már létüket veszélyeztető jogszabályokat. Minden eddiginél nagyobb mértékben — vagyis az igazi tulajdonos jogán — részesüljön a szövetkezeti tagság az általa előállított jövedelemből.

ZALAI ANTAL (MSZMP):

— Elsősorban az agrárkérdéseket említeném. Mindenképpen támogatjuk a magángazdálkodást, igenis, legyen létjogosultsága! Kapjon földet a paraszt, de csak any- -nyit, amennyit meg tud művelni. Támogatjuk a vegyes gazdálkodást, de úgy, hogy erősíteni kell a közös tulajdon tartalmát. A kettő megfér együtt, hiszen ma is vannak tízh-oldas magángazdálkodók. Minden esetben a nemzetgazdasági érdekeknek kell kifejezésre jutniuk! A másik probléma a munkanélküliség. Ennek megszüntetése, illetve a bérből, fizetésfoőL élők munkakörülményei biztosítása. Ellenezzük az üzemek, gyárak elkótyavetyélését amellett, hogy helyeseljük a -külföldi tőke -befektetését is! Részünkről megvan a -koalíciós hajlandóság a baloldali pártokkal, bár köztudott, hogy egyelőre' valamennyien elzárkóznak ettől.

DR. ZSÍROS GÉZA (FKGP):

— A gazdaságban legfontosabbnak tartjuk a termőföld visszaadását, amihez elengedhetetlen feltétel az új földtörvény megalkotása. Ezt követően lehetne szó az állami vagyon nevesítéséről a gyári munkások és a szövetkezeti tagok részére. Fontos, hogy helyrebillentsük az emberekben a (bizalmat. Ennek alapja lehet, hogy a magántulajdon védelmét generációkon át deklaráljuk. Az anyagi forrás az állampolgárok bankban elhelyezett megtakarított pénzei lehetnek. Ezeket a pénzeket és az állampolgárokat kelil ösztönözni arra, hogy befektessék vagyonukat, de ne Bécsbe hordják ki, hanem itthon használják fel a- vállalkozásokhoz szükséges termelőeszközök vásárlására. A tulajdonviszonyok változásával- lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozók forint- és devizahitelt — például dollárt — vegyenek föl. Mi csak olyan pártokkal képzeljük el a koalíciót, akik hasonlóan a kisgazdapárthoz, szeretnék megvalósítani a 650 ezer kisemmizett paraszt- család, valla-mint a 100 ezer iparos és kereskedő család anyagi és erkölcsi rehabilitációját. Jelenleg úgy tűnik, ezt az MSZDP, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Párt fogadja el.

4. EGY MONDATBAN JÓSOLJA MEG, PARTJA MILYEN EREDMÉNYNYEL KERÜL KI A VÁLASZTÁSOKBÓL?

ÁGOSTON SÁNDOR (FSZDP):

— Az első fordulóban nem sikerült a megyei és az országos listán jelölteket állítani, ennek ellenére minden megyében van ma képviselőjelöltünk és minden helyzetben tisztességet akarunk mutatni.

FÜLÖP ZOLTÁN (FIDESZ):

— A politika-i küzdelemben a- 4-5. legerősebb szervezet vagyunk, és ezt a választásokon szeretnénk megtartani, ha lehet előkelőbb helyre kerülni.

GÁL ISTVÁN (HVK):

— Mindenekelőtt felgyorsítjuk a propagandatevékenységünket, így a választópolgárokkal szeretnénk a programunk lényegét megismertetni.

DR. HANYECZ VINCE (MNP):

— Feladataink ikétiirányúak, első a párt programjának megismertetése, a második: tudatosítani akarjuk a választópolgárokkal, hogy feltétlenül menjenek el. s-zavazni.

KÁDÁR PÉTER (SZDSZ):

— Tekintettel arra, hogy az SZDSZ — a közvélemény-kutató intézetek legutóbbi értékelése alapján — mára az ország legnépszerűbb pártja-, valamint arra, hogy a legjobb programmal, rendelkezik, pártomat a választásokon meggyőző többséggel az első -helyre várom.

SÁNTA GÁBOR (MSZDP):

— Ha a munkásság megtalálja hazánk legnagyobb munkáspártját, akkor nem lehet kétséges a választások végkimenetele.

DR. SIMON IMRE (MSZP):

— Óvakodnék a százalékos jóslatoktól, de minden bizonnyal a szocialista párt a négy legerősebb párt között végez.

SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF):

— Reméljük, az MDF olyan eredményt ér el, melynek alapján az új parlament és kormány meghatározó ereje lesz.

VÍGH IMRE (AGRÁRSZÖVETSÉG):

— Megítélésünk, felismerésünk szerint az Agrárszövetség a választásokon — országos szinten — olyan eredményt tud elérni, amelynek alapján tompíthatja vagy megfékezheti az agrárágazat, a szövetkezeti mozgalommal szembeni radikális intézkedéseket.

ZALAI ANTAL (MSZMP):

— Abban biztos vagyok, -hogy a döntő többséget nem szerezzük meg, csakúgy, mint a többi pánt sem. Arra viszont törekszünk, hogy megfelelő számban képviseljük magunkat a Parlamentben.

DR. ZSÍROS GÉZA (FKGP):

— 1945-ben 21 -párt indult a választásokon, most több mint 50. ’45-ben nyertünk, most is dobogós helyre számítunk, de hogy hol állunk majd, az a népen múlik.