Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
^ 1990. március 3.y szombat 9 ) ^ \ ^-------------------------------------------------------------Ik 1H ilUKTlvtj Emelik a nyugdíjakat MDF nagygyűlés -Orosházán támogatják az egyházi iskolákat (Folytatás az 1. oldalról) Mezey Károly tájékoztatta a törvényhozókat. A nyilvánosság érdekében a ház előtt fel akarta olvasni az egyébként igen terjedelmes jelentést. Az elnöklő Fodor István javaslatára azonban úgy döntött a Parlament, hogy a dokumentumot a sajtó útján teszik közzé. Ezzel kapcsolatban élénk vita alakult ki. A vitában hozzászólt többek között Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is. (Beszédét teljes terjedelemben lapunk. 4. oldalán közöljük.) Ezt követően Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) interpellált Révfülöp és térsége lakói, illetve az ott nyaralók súlyos vízellátása problémáinak megoldása tárgyában. Az ügyben határozathozatalra azonban nem kerülhetett sor, ugyanis az Országgyűlés 16 órára határozatképtelenné vált. A képviselők plenáris ülésen március 14-én találkoznak újra. Németh Miklós: 11 nép és a történelem ítél munkánkról Miután a vitában két kérdést közvetlenül hozzá intéztek, szót kért Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Emlékeztetett az elmúlt év nagy jelentőségű eseményeire, amelyek elvezettek ahhoz. hogy 1989. október 23-án, kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A hadsereg volt az első — Nem szégyellem bevallani, Tisztelt Országgyűlés — folytatta —, hogy akkor, amikor az Önök bizalmából engem itt miniszter- elnöknek megválasztottak, bizony kellett 3-4 hónap ahhoz, hogy teljes mélységében átvegyem, megismerjem a munkát, azt, amit egy kormánynak tennie kell ahhoz. hogy egy országot vezetni lehessen. Eközben szervezeti, személyi kérdésekben, sok minden másban. döntéseket kellett hozni. — Majd megítéli a nép és a történelem, hogy ez menynyire sikerült. Mi nem akarjuk minősíteni saját munkánkat. De kétségtelen, tény, hogy ezt a munkát nekünk úgy kellett végeznünk, úgy kellett a pártállamot lebontani és a kormány számára egyfajta autonómiát, önállóságot teremteni, hogy eközben a kormány az akkor még érvényes alkotmánnyal szemben állt és szemben cselekedett — jelentette ki. Utalt arra, hogy az elmúlt év nyarán maga kezdeményezte — még a pártállam struktúrájában, az akkori pártvezetésben — a fegyveres testületek felügyeletének, működésének felülvizsgálatát. Javaslatait akkor nem sikerült elfogadtatnia, így azt sem, hogy kiemeljék a Belügyminisztériumból az állambiztonságot, rendeljék a miniszterelnök mellé, és létesítsenek egy parlamenti vagy a Minisztertanács által kinevezett bizottságot, amelyik ezt a munkát irányítja és ellenőrzi. Amikor viszont az alkotmány módosításával erre megteremtődtek a feltételek, döntenie kellett, melyik területtel kezdje a munkát — idézte fel Németh Miklós. — Én a hadsereget választottam. És bíztam abban, — az akkori belügyminiszter ígéretét is bírva —, hogy a minisztériumban az ilyen jellegű munka megszűnik, és az új alkotmány, a demokratikus jogrend követelményeinek megfelelően fognak dolgozni. Lehet, hogy hibáztam és párhuzamosan kellett volna a két területet átszervezni, de nem jutott rá energiám és időm. Ezért a felelősséget vállalom. Félelmetes fenyegetések — Hogy 1989. október 23-a után mi történt, azt mindnyájan tudjuk. Ez a tevékenység alkotmányellenes volt. és sértette a személyiségi jogokat. El kell az ilyet takarítani, de nem úgy, hogy egyúttal az ország alapvetően fontos érdekeinek védelmét is eltakarítsuk ! Mert igenis vannak az államnak biztonsági érdekei, így a terrorizmus, a kábítószer elleni küzdelem, vagy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő biztonsági érdekek. Nem is oly régen idelátogató miniszterelnökök mondtak személy szerint nekem köszönetét azért, mert Ferihegyen elkapták azokat a terroristákat, akik X. Y. elnök ellen. Magyarországon akartak elkövetni terrorcselekményt. S ez csak egy példa. — Én njagam ebben az 1989-es folyamatban három alkalommal kértem a belügyi szerveket fokozott figyelemre, az ország érdekéből kiindulva. Az első személyes motívumokat is tartalmazott. Ügy készítettük elő Nagy Imre és társainak a temetését, hogy az akkori pártvezetésben sem volt egyetértés. És amikor a kormány magára vállalta ennek a döntésnek a teljes felelősségét, az ország közvéleményének támogatását is bírva, akkor a lakásomon lévő K-telefonoh (az állami vezetők külön telefonhálózata. — A szerk.) üzenetet kaptam, hogy amennyiben elmegyek Nagy Imre temetésére. Király Bélával együtt, ott fognak lelőni. Igenis kértem a belügyi szerveket, hogy legyenek szívesek ennek a kérdésnek utánanézni. A második alkalom 1989. október 23-ával, illetve november 4-ével volt kapcsolatos — mondotta a miniszterelnök, majd ismét részletesebben szólt arról, miért kérte harmadízben a belügyi szervek vizsgálatát. Felidézte, hogy egy tavaly novemberi kormányülésen az ipari miniszter bizonyos jelzéseket adott arról. hogy .egyes nagyvállalatoknál szinte tudatosan termelési zavarok keltésére törekednének egyesek, mindenekelőtt az energiaszolgáltatásban, közszolgáltatásban. Ugyanaznap levélben kapott egy üzenetet: ezt most fel is olvasta: „Az MSZMP volt vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordítására, mint a fegyveres hatalomátvételt. Ehhez megnyerték a nagyvállalatok vezetőit. Zavart kívánnak kelteni az anyag-, víz- és energiaellátásban, ezzel a nagyüzemi munkásság elégedetlenségét kiváltják. Ezt követően a kormány vezetőit letartóztatják. Csehszlovák és román katonai segítségre számítanak.” —■ Az ezt követő napokban szóltam a belügyminiszternek, hogy vegyük komolyan ezt a bejelentést. A miniszterelnök ezután leszögezte: abból a hét jelentésből, amelyet október 23-a után kapott, nem lehetett arra következtetni, hogy azok milyen módszerekkel, milyen alkotmányba ütköző eszközökkel készültek. Németh Miklós ezután Roszik Gábor, s egyben az egyik hetilap kérdésére válaszolt: „Kapott-e ön információt az elosztótól?” A lehallgatási botrány dokumentumaiban ugyanis van egy visszatérő záradék: Primitív, színvonaltalan irományok „Kapják tizennégyen, elosztó szerint”. A kormányfő felidézte, hogy a szóban forgó dokumentumokat január 5-én Kis Jánostól, az SZDSZ és Fodor Gábortól, a Fidesz képviselőjétől. vette át. Ilyen anyagokkal akkor találkozott először. Már akkor elmondta, hogy minisiz- tereinöki minőségében rendszeresen top a szakminisztériumok vezetőitől különböző bizalmas anyagokat, így kapott és kap összefoglaló jelentéseket, elemzéseket a bel ügyminisztertől és alkalomadtán a helyetteseitől is. De az ominózus dokumentumok nem neki készültek. Azóta a vizsgálat során ki is derült, hogy ezeket a belügyi apparátus saját körében osztotta el, értékelte vagy dolgozta fel, és selejtezte a későbbiek folyamán. Már csak azért sem utaltak a miniszterelnökhöz került jelentések az igénybe vett módszerekre — mutatott rá Németh Miklós —, mert nem egy esetben hamarabb olvasta az információt az újságokban, mint a jelentésekben, ezért nem is fordított azokra túl nagy figyelmet. — Engem a szervezet, a funkció és az alkotmány összhangja érdekelt, és ezért kezdeményeztem, gyorsítottam meg a munkát, s amikor ez az úgynevezett Duna-gate botrány kiderült, addigra már készen voltunk azokkal a javaslatokkal, amiket aztán idehoztunk a Parlamentbe — tette hozzá. E jelentések tartalma nem indokolja a titkosságukat, „ki lehet tenni őket a faliújságra” —1 mondotta a miniszterelnök. Bejelentette: levélben közölte az Állam- biztonsági Hivatal és az Információs Hivatal vezetőjével, hogy törvényes jogkörével élve ezen iratok államtitokká minősítését megszünteti. S — mondván, hogy ily módon már nem követ el semmiféle - államtitoksértést — közölte, hogy a személyiségi jogok megsértésére alkalmas adatok törlése után mind a hét iratot átadja majd a sajtónak is. Az egyikből a képviselők előtt is felolvasott egy részletet, így illusztrálva a jelentésekről alkotott véleményét: „primitív, sizínvonaltalan” irományok voltak ezek. — Köszönöm tehát a jó tanácsot Tamás Gáspár Miklósnak, hogy vonuljunk visz- sza a politikától, gondolom, ezt ki-ki maga el fogja dönteni a felsoroltak közül. Én indulni kívánok a választásokon, és a nép döntését fogom elfogadni. Légyen az bármi is. Ezt ajánlom mindenkinek! — mondotta befejezésül Németh Miklós. (Folytatás az 1. oldalról) sérletet tettünk egy demokratikus Magyarország megteremtésére. Sajnos, sok áldozat árán sem sikerült. Ma újra itt van a politikai demokrácia megteremtésének lehetősége, mert számunkra a diktatúra elfogadhatatlan. Később így folytatta: — önrendelkező, szabad és független Magyarországot akarunk ezen a tájon. Követeljük, hogy Magyarországról minél előbb eltávozzanak a szovjet csapatok. Jó kapcsolatot kívánunk kiépíteni a Szovjetunióval is, de csapataik itteni állomásozására nincs semmi szükség Mi az európai egység hívei vagyunk. Célunk, hogy az Európa Tanácsba a választások után vegyenek fel bennünket. Szeretnénk az EGK tagjai lenni. Egységes gazdasági, pénzügyi rendszer kialakítását szorgalmazzuk. S ehhez várjuk a haladó világ támogatását. Erre jó néhány ország tárgyalásaink során ígéretet tett. A külföldi látogatásaink során az MDF vezetése meggyőződhetett arról, hogy a minket ért vadak szerencsére nem találtak nyugaton táptalajra. Itt nyugati típusú, de magyar demokrácia születik — fejezte be beszédét az MDF országos elnöke. A befejezés előtt az orosházi MDF szervezete felhívást fogalmazott meg, amelyben tiltakozik az olajbányászok előkészítetlen elbocsátása ellen. Egyben javasolja a város területén működő gazdasági egységek dolgozóinak, hogy alakítsanak érdekeik védelmére munkástanácsot. Ehhez az MDF minden támogatást megad. A nagygyűlés után az MDF helyi csoportja az Alföldi Szállóban bált rendezett, amelyen dr. Antall József mondott megnyitó beszédet. Papp János Baden-wiirttenbergr vendégek megyénkben Az NSZK baden-vürtten- bergi tartományából háromtagú küldöttség érkezett megyénkbe. Hans Vollét, a tuttlingeni járás közigazgatási vezetőjét, Albert Teu- felt, Spaichingen város polgármesterét és Alexander Wagnert, városi tanácstagot tegnap délelőtt fogadta Békéscsabán Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke. Tájékoztatta a vendégeket megyénk társadalmi, gazdasági helyzetéről, szólt a nemzetiségők életéről, s többek között a német nyelv oktatásáról is. Megállapította, hogy a kisebb szintű, jó kapcsolatok hivatottak erősíteni, gazdagítani az államközieket, s éppen az együttműködés lehetőségeiről folytattak a továbbiakban eszmecserét. Később, amennyiben a megyei tanács, illetve a tuttlingeni testület is úgy dönt, mindkét fél számára előnyös együttműködést alakítanak ki. A megyei tanács elnökét ebben megerősítette Hans Volle, s mint megállapították, hasznos lenne a vállalatok, vállalkozók kapcsolatteremtése is. Az NSZK-beli vendégek ezután felkeresték a Gyulai Húskombinátot, majd délután Mezőberénybe utaztak. Itt Szűcs Lajos tanácselnök fogadta őket, s ismertetést adott a városról. Ezt követően Albert Teufel polgár- mester mutatta be a tízezer lakosú Spaichingent, amely baráti együttműködésre törekszik Mezőberénnyel. A jövőre 1200 éves NSZK-beli település Zürich és Stuttgart között éppen félúton van, 30 kilométerre a Bódeni-tótól. A küldöttség a fogadást követően sétát tett Mezőbe- rényben, ma pedig Gyula idegenforgalmi, kulturális nevezetességeit tekinti meg, s vasárnap utazik el megyénkből. V. Z. A választás órái Kunágotán Dr. Hajdara Béla független jelölt bemutatkozása Nem panaszkodhatnak a kunágotai választók: a képviselőielöltek településükön szinte egymásnak adják a kilincset. Csütörtökön este az egyik független jelölt, dr. Hajdara Béla mutatkozott be. A találkozó Himnusszal kezdődött, s a Szózattal fejeződött be, ám ami közte történt, annak természetesen nem sok köze volt a zenéhez. Akkor sem, ha az érzelmekben és a hanghordozásban megnyilvánuló pianók és fortisszi- mók ez idő alatt is teret kaptak. A jelölt bemutatkozásában sorravette a falusi embereket foglalkoztató kérdéseket. Bár a szövetkezeti földterületek 30-35 százalékát onnan kivehetőnek ítélte, megállapította: a jól működő mezőgazdasági nagyüzemekre szükség van. Állást foglalt a Bécs—Budapest kiállításról, a lakosság terheiről, az egyházak szerepéről, az oktatásról, a környék gondjairól, s szinte minden másról is. Viharkárok Mintegy 18 200 viharkárt jelentettek be országszerte az Állami Biztosító fiókjainál péntek délutánig. A több mint 100 kilométeres óránkénti sebességű szél szerdán és csütörtökön Pest, Győr- Sopron, Fejér és Bács-Kis- kun megyében okozta a legnagyobb károkat. A biztosító kárszakértőt a bejelentések alapján megkezdték a károk felmérését, s mindenütt, ahol súlyosnak bizonyul a helyzet, szombat-vasárnap is dolgoznak. Ha a kár nem haladja meg az 5000 forint értéket, a helyszínen kifizetik a pénzt. Véleménynyilvánítását viszont Egri József — a vita során tett megjegyzése szerint — nem találta eléggé karakteresnek. Kemény fogalmazása hatására szinte megfagyott a helyiség levegője. Persze, a másik nyolc hozzászóló sem udvariasko- dott fölöslegesen, így a jelölt arra a döntésre juthatott, hogy meg kell határoznia függetlenségének indítékait. —Több párt állítja magáról, hogy kormányzóképes, illetve tudja, miként kell kivezetni az országot a válságból — mondta. — Én egyik párt programját sem tanulmányoztam, de nyilvánvaló, hogy átfedések is vannak bennük. Nem vagyok hajlandó másról véleményt mondani, mert tartom magam a választási kódexhez. Nem vagyok elkötelezettje szűk pártérdekeknek, így engem csak a lelkiismeretem és választóim érdeke befolyásolhat. Arra a kérdésre, hogy — dr. Vastagh Pál kivételével a többi jelölttel együtt, miért nem tett eleget független képviselőtársa. Kovács Józsefné nyílt vitára hívó felszólításának, riválisa a Népújságban megjelent nyilatkozatára is utalva elmondotta; — Kovács, Józsefné választási kampányotn vezetőiével beszélt telefonon. Ennek során, részünkről nem a Kovácsné által elmondottak hangzottak el, hanem pontosan a következők: „A független képviselőjelöltek közötti párbajra, bármikor hajlandók vagyunk, de vállaljuk a közös bemutatkozást akkor is, ha minden jelölt elfogadja a meghívást.” E találkozó tanulsága is megerősíthette tapasztalatunkat: a társadalmi élet iránt érdeklődők számára ilyenkor igen jó lehetőség nyílik a képviselők, programjaik megismerésére, sőt, saját közéleti bátorságuk kipróbálására is. K. A. J. ** * * * 1* h «* * uünumummnm*^ ■ i 1 s 220 literes, 6 fiókos fagyasztószekrény kedvezményes áron ^ 27 900,— Ft az UNIVERZÁL AR VAS-EDÉNY KFT. AR Tanácsköztársaság úti AR szaküzletében, A^ AMÍG A KÉSZLEf TART S >f*MMMMM*)*****M « »» «» *'
