Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

1990. március 3., szombat _____________I1IA J11 L-fiTrJ o Négy kérdés—44 válasz 11 párt képviselőjelöltjétől 1. HOGYAN ÉRTÉKELNÉ PÁRTPO­LITIKAI SZEMPONTBÓL A VÁLASZ­TÁSI KAMPÁNY ELSŐ SZAKASZÁT? VÉLEMÉNYE SZERINT MILYEN ERŐT KÉPVISEL PÁRTJA A MEGYÉ­BEN? ÁGOSTON SÁNDOR, FÜGGETLEN SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT: — Nehéz volt a kampány első szakasza. Két választókerületben indultunk volna, és rendkívül nagy nyomás ért bennünket. Az ellenpártokat nem akarom megnevezni, de inkább jobb oldalon állókról van szó. Tör­ténetesen egyik jelölttársam 650 szelvény­nyel birtokában lépett vissza. A másik ész­revétel, hogy koalíciós kapcsolatot szeret­tünk volna kiépíteni, és ez pénteken, a leadás előtt, 18 órakor időhiány miatt zsák­utcába futott. Nem nagy párt vagyunk, a Független Szociáldemokrata Párt egy kö­zéppárt. E két dolog nagy csapás volt, és sajnos, ugyanezt tapasztaltuk más megyék­ben is. Mi a tisztességtelen versenyben nem akartunk még tisztességtelenebbek lenni. FÜLÖP ZOLTÁN, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE: — Az elmúlt időszakban sikerült lebon­tani azt a képet, melyet a bukott rendszer erőltetett rá a Fideszre. miszerint szerveze­tünk szélsőséges, felelőtlen politikát foly­tat. Megjelent ugyanakkor az SZDSZ felől egy olyan nyomás, amely beolvasztani pró­bálja szövetségünket. A Fidesz azonban ön­álló politikai szervezetként fog politizálni a jövőben is. Életkorunk előny, hiszen fia­tal az, aki annak érzi magát, tehát ez nem korhatár kéfdése. A Fidesz mára a me­gyében olyan politikai súlyt képvisel, ame­lyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. GÁL ISTVÁN, HAZAFIAS VÁLASZTÁSI KOALÍCIÓ: — A Hazafias Választási Koalíció csak választási párt, ezért mint koalíciós párt nem értékelhető. Mi csak december óta ve­szünk részt a választási küzdelemben. Gya­korlatilag a kampány utolsó szakaszába kapcsolódtunk be. Ehhez képest a megyé­ben három egyéni választókerületben indí­tott jelöltünk azt bizonyítja, hogy érdemes volt dolgoznunk. Abból a feltételezésből, miszerint a választópolgárok nagyobbik ré­sze egyelőre nehezen tud pártot választani, így a hazafias koalíciónak is jutott annyi szimpátia, hogy az egyéni választókerület­ben jelöltet állíthatott. Mi ezt eredménynek tekintjük. DR. HANYECZ VINCE, MAGYAR NÉPPÁRT: — A rengeteg párt nagyon megzavarta a választókat, ami a kopogtatócédulákra és az ajánlási szelvényekre úgy hatott vissza, hogy többen visszatartották azokat. Pártom megérti: a jelenlegi körülmények között ez nem is lehetett másként. E tény a későbbi időszakra fontos tanulság. A másik észre­vételem az első szakaszról, hogy bár tisz­tességesen meg . volt határozva az indítás ideje — értem alatta a gyűjtögetést —, mégis több párt képviselője, vagy más füg­getlen jelölt ezt korábban elkezdte. Ügy tűnik, tanulnunk kell a tisztességet ez ügy­ben. Pártunkat, esélyeit tekintve, a közép­mezőnybe sorolóm, amj annyit jelent, hogy választókerületenként rendkívül differen­ciált lehet a helyezés. A Magyar Néppárt­nak három választókerületben van jelöltje. KÁDÁR PÉTER, SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE: — Ügy érzem, a választási kampány első szakaszát sikeresen zártuk. Az eredmények önmagukban még nem jóslásértékűek, de a listaállítás alapján világosan megmutat­kozik, melyek azok a pártok, amelyek a szükséges országos szervezettséggel bírnak. Ma nagyon nehéz bemérni, hogy az SZDSZ milyen erőt képvisel1, mert állandó válto­zásban van, mégpedig az erősödés irányá­ba. ősszel még csak a megye nagyobb vá­rosaiban voltak működő szervezeteink, má­ra nagyon sok kistelepülésen is alakultak csoportjaink és ez a folyamat még tart. Pártom országos szervezettségéhez képest megyénkben az SZDSZ-t egy kicsit erőtle­nebbnek érzem, amelyet a térség perifé­rikus helyzetére és a megfelelő tájékoztatás hiányára vezetem vissza. SÁNTA GÁBOR, MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT: — A politikai pártoknak sajnos, előny­telenül kevés idejük maradt arra, hogy programjaikat behatóan mutassák be a vá­lasztópolgároknak. Ezért pártom rendkívül nagy figyelmet szentelt a kampány első fordulójára. Minden híreszteléssel ellentét­ben. a lakosság nem utasítja el a pártokat, sőt figyelemmel tanulmányozzák azok prog­ramjait. A falvak lakossága még fél el­menni pártom választási gyűléseire, ezért a tömegkommunikáció adta lehetőségek mellett elsősorban plakátokon adtunk tájé­koztatást az MSZDP programjáról. Ebben a mezőgazdasági jellegű megyében rendkívül nagy nehézséget okozott pártom újjáélesz­tése. A viszonylagos gyenge indulás után az első forduló végére megerősödött pártom. DR. SIMON IMRE, MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT: — A szocialista párt szempontjából — úgy gondolom — sikeresen zárult a választási kampány első szakasza, figyelembe véve azt, hogy ez a párt nehezen állít talpra a kongresszus után. Ennek ellenére február végére, egy kivétellel, minden egyéni vá­lasztókerületben jelöltet tudtunk állítani. Országosan is találtunk néhány prominens személyiséget, mint például Nagy Attila színművészt, aki ’56-ban a Miskolci Mun­kástanács vezetője volt. A párt megyében betöltött szerepéről az a véleményem, hogy az MSZP mindenképpen a három legerő­sebb párt között van. Ha a taglétszámot nézzük, az több mint 2 ezer a megyében, bár ez nem a tényleges erejét jelzi egy pártnak. Etikai szempontból nézve a kam­pány első részét, a szocialista párt igyeke­zett betartani a szabályokat és megyei szin­ten nem érte vádaskodás a pártot. SZOKOLAY ZOLTÁN, MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM: — Ami eddig a választási küzdelemből lezajlott, az nem mutat magas politikai kul­túrát. Gondolok itt az összefirkált, letépett plakátokra, illetve arra, hogy durva, lin- cseléssel fenyegető leveleket kaptunk. En­nek ellenére összességében nem ez volt a jellemző, de ez azt is jelenti, hogy meg kell tanulnunk még a többpártrendszert, a közéletiséget. Ami az MDF kampányát il­leti, jó érzés volt a Fórum képviselőjelölt­jeként megkapni a több száz és ezer aján­lócédulát. Ez minden jelöltünk esetében így volt. Azt hiszem, ez talán mutatja az MDF erejét a megyében. VÍGH IMRE, AGRÁRSZÖVETSÉG: — Békés megyében — megítélésünk sze­rint — nagyobb zökkenő nélkül folyt le a kampány első szakasza. A jelentkező konfliktusok a felismerhető erőviszonyokat, vagy a szükséges ajánlási szelvények meg­szerzését jelentősen nem befolyásolták. Sze­rintünk az Agrárszövetség ereje mérsékel­ten, de fokozatosan növekszik, és elérheti — legalábbis egyes térségekben — azt az eredményt, amellyel a választás második fordulójában is indíthat jelölteket. Egyéb­ként hangsúlyozzuk, az Agrárszövetség kez­dettől a tisztességes, emberséges választási küzdelem híve. Eddig sem, de ezután sem áll be szövetségünk az egymásra sarat do­bálok közé. Még akkor sem, ha ereje hát­rányba kerül némely párt megnövekedett- nek tűnő esélyével szemben. Valljuk eze­ket abban a biztos tudatban, hogy jó ügyet szolgálunk, s ez nem kisebb és kevesebb, mint a szövetkezeti mozgalom mindhárom ágazatának további létébe vetett hitünk. ZALAI ANTAL, MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT: — Ügy tűnik, jól döntött pártunk,, ami­kor elindult a választásokon. Eddigi ta­pasztalataink azt mutatják, hogy tömegek érdeklődnek pártunk politikája, programja iránt. Erőnket talán taglétszámunkkal il­lusztrálhatom legjobban; az országban több, mint 80 ezren vagyunk. Jónak mondható a szervezettségünk a megyében is. Ebből a szempontból felvesszük a versenyt a többi párttal. Azt mondhatom, többé-kevésbé si­keresen zártuk a választási küzdelem első szakaszát. Időben állítottunk jelölteket, akiknek volt lehetőségük bemutatkozni. A sajtó, főleg korábban nem adott elég teret az MSZMP-nek, mostanában viszont egyre több helyet kapunk. DR. ZSÍROS GÉZA, FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT: — Az első fordulóban csendben és sze­rényen dolgoztunk, elsősorban a pártépítés­sel foglalkoztunk. Jelenleg ott tartunk, hogy közel 70 szervezetünk van a megyében. Ez több mint 5 ezer fős tagságot jelent. Pár­tunk azon kevesek közé tartozik, amelyik semmiféle kampányküzdelmet nem folyta­tott az ajánlószelvényekért, mert tagjaink, ismerőseink önként hozták a több mint 30 ezer kopogtatócédulát. Ebből eredően külö­nösebb súrlódás nem történt más pártok­kal. 2. MÁR ÁZ ELSŐ IDŐSZAKBAN KEMÉNY KAMPÁNYKÜZDELEM ZAJLOTT AZ AJÁNLÁSI SZELVÉ­NYEKÉRT. NEM TARTANAK-E AT­TÓL: A PÁRTOK KÖZÖTT ANNYIRA ELMÉRGESEDIK A VISZONY, HOGY AZ MÁR FENYEGETI A KOALÍCIÓS LEHETŐSÉGEKET, SŐT, A VÁLASZ­TÁSOKAT? ÁGOSTON SÁNDOR (FSZDP): — Az ajánlási szelvény tragédia volt a mostani választáson. Egyesek azt mondják, nagyon jól sikerült. Én osztom azt, hogy már ez szelektált. Bizonyos tisztességes erő­ket visszalépésre kényszerített. A nagyok tudták, mire megy a játék és semmiféle eszköztől nem riadtak vissza. Tiszta és nem tiszta eszközökkel gyűjtötték a kopogtató­cédulákat. A mi esetünkben a józan ész azt diktálta volna, hogy a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt és a Független Szociál­demokrata Párt, mint szociáldemokrata ér­tékeken tevékenykedő pártok összefogja­nak. A lehetőséget a Magyarországi Szociál­demokrata Párt utasította vissza, és ha még néhány balközép párt is csatlakozott volna hozzánk, akkor már az első fordulóban egy erős koalíciót képezve, tisztességes válasz­tási műveletbe tudtunk volna belefogni. FÜLÖP ZOLTÁN (FIDESZ): — Az ajánlószelvények gyűjtése során igazi verseny alakult ki. Taglétszámunk nem nagy, ezért a cédulák jelentős részét nekünk valóban kopogtatással kellett ösz- szegyűjtenünk. A jelentkező konfliktusokat érzelmi eredetűnek tartom, ami azonban nem hathat ki az értelemre, ezért a koa­líciós tárgyalásokat ez nem befolyásolhatja. GÁL ISTVÁN (HVK): — Sajnos, az a véleményünk, hogy a pár­tok között máris úgy elmérgesedett a vi­szony, hogy ez mégtöbb embert fog visz- szatartani a szavazástól. Emiatt nyert na­gyobb teret országos viszonylatban a haza­fias koalíció. Szerintem a választók nem kis csoportja nem akar ma pártra szavazni. Legfőképpen azért, mert a helyzet olyan mérges, hogy ebből egy későbbi kilábalás taktikáját és stratégiáját nem tudják ki­venni. A Hazafias Választási Koalíció ép­pen a választási párt jellege miatt koalíciós lehetőségeken nem gondolkodik. De megvan a határozott koncepoiónk arról, hogy a pár­tok konkrét politikájából melyek azok az elemek, amelyeket támogatni szeretnénk. DR. HANYECZ VINCE (MNP): — Elszomorító, hogy a kampány első idő­szakában gyakorlatilag vásári cirkusszá deg­radálódott az előcsatározás. Kifejezetten szomorú tény, mi szerint jó néhány párt és ezen belül jó néhány képviselőjelölt nem érzi át ennek a kimenetelét, azaz a súlyát. Ugyanis abban kellene gondolkodnunk, hogy akik továbbjutnak és szerepet kapnak, azok kemény dolgot vállalnak magukra és saj­nálatos módon ez a felelősség nem érződik. Való igaz, miként élesedik a harc, a vi­szony legalábbis a felszínen tovább mér­gesedik, Viszont szent meggyőződésem, a józanabbak maradnak talpon. A választó- polgárok szavazataik révén fogják ezeket a tolakodó, harsogó, egymást becsmérlő pár­tokat, illetve képviselőket kirekeszteni. Meggyőződésem, az első forduló előtt is, de utána különösen a koalíciós készség rendkívüli módon megnő, KÁDÁR PÉTER (SZDSZ): —- Választókerületemben, Gyulán tudunk arról, hogy az egyik szociális intézményben egy párt jelöltje — lévén, hogy az igazgató a barátja — a falakon belül folytatta kam­pányát. Ez persze nem befolyásolja a vá­lasztások végeredményét, de annak mél­tóságát csökkenti. A pártok közötti torzsal­kodást nem tartom bajnak. Sajnos, még nem szoktunk hozzá a többpártrendszerben megszokott érdektagoltsághoz és a pártok által megfogalmazott társadalmi érdekek egymásnak feszüléséhez. A választások má­sodik fordulójában a koalíciós tárgyalások eredményeképpen néhány nap alatt el fog tűnni ez a mindenki, mindenki ellen tár­sasjáték. Ellentétek a kommunista párt és utódpártjai, illetve a tényleges ellenzék kö­zött húzódnak. A második forduló végére a politika rendeződik és vele megszűnik az egypártrendszer léleknyomorító, félelmet keltő jelensége is. SÁNTA GÁBOR (MSZDP): — Tartattunk az ajánlószelvények gyűj­tésétől. mert úgy gondoltuk, hogy a levi- tézlétt szociáldzsentri elit nem hajlandó el­ismerni térvesztését és megpróbálja a régi, tisztátlan eszközeit bevetni. Mint azóta ki­derült, nem ok nélkül, hiszen a sajtóban több ilyen esetről is olvashattunk. Megje­lent megyénkben a karrierizmus is, amely majdhogynem szociáldemokrata párti vitá­vá véglegesedéit. A pártok közötti ellenté­tek fő vonala továbbra is a volt uralkodó párt és tényleges ellenzéke között húzódik. Megjelentek olyan álellenzéki szervezetek is (Agrárszövetség, Hazafias Választási Koa­líció), amelyek szerepzavarral küzdenek és félrevezetik a polgárokat, hiszen céljuk a régi rezsim új köntösben való fenntartása. DR. SIMON IMRE (MSZP): — Eddig a küzdelmet inkább a szocialista párt elleni plakátháború jellemezte, bár ez az elkövetőket minősíti. Az MSZP politiká­ja eddig is az volt és maradt is, hogy pár­beszédre törekszik minden olyan erővel, párttal, amely konstruktív módon áll a kér­désekhez, megfontoltan és felelősen politi­zál. Ugyanis nem érdekünk a választási küzdelem kiélezése, mert a kampány alatt esetleg elmérgesedő viszony valóban fenye­getheti a koalíciós esélyeket. Nem feltétlen a szocialista párt esélyeit, hanem az ellen­zéki pártok egymás közti lehetőségeit. SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF): — Nem hiszem, hogy a korábbinál job­ban elmérgesedne a pártok közötti csatá­rozás. Csupán arról van szó, hogy eljött a programok vetélkedésének ideje, őszintén reméljük, hogy a kampány utolsó fázisá­ban ezek a politikai elképzelések ütköznek majd egymással — bár ez inkább a szak­emberek dolga — és nem a személyeske­dés és vádaskodás lesz jellemző erre az időszakra. Ügy gondolom, ha nem prog­ramjainkat tárjuk a választók elé, akkor becsapjuk őket. VÍGH IMRE (AGRÁRSZÖVETSÉG): — Az Agrárszövetség tartózkodott és tar­tózkodni igyekszik minden konfliktustól, szélsőségektől. Ugyanezt elvárja azoktól a pártoktól is, amelyek az Agrárszövetség programjával nem értenek, egyet vagy egyes témákkal kapcsolatban a megítélésük és a megoldásra tett javaslatuk más alapállás­ból indul ki. Az Agrárszövetség minden tő­le telhető erőfeszítést megtesz azért, hogy a választások zavartalanul folyhassanak le. Meggyőződésem, hogy az Agrárszövetségen nem múlik a koalíciós lehetőség, és a vá­lasztás sikere. Az is meggyőződésem, hogy a mi szövetségünk eddig sem tett olyat a választási küzdelemben, amiért valakitől vagy valakiktől akár csak elnézést is kel­lene kérnie. Azt viszont fennen hirdetjük, hogy a szövetkezetek mindenáron való szét­zilálása egyéni és nemzetgazdasági kárt okozna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom